Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-30 / 231. szám

Száloptikával a szervezet rejtett útjain If. Küzdelem a rák ellen Talán kevesen ismerik a megdöbbentő adatot: Magyar- ország a harmadik helyen áll a világon a gyomorrákos ese­tek gyakoriságában. A szál­optikás műszerekkel bensőnk­be tekintve, idejében feltár­ható a betegség: amikor még az nem is jár tünettel, pa­nasszal. Ha ekkor végzik el a műtétet, a beteg túlélési esé­lyei ugrásszerűen megnőnek. Városunkban a megyei kór­házban dr. Pr&nay Gábor osztályán évtizedek óta ru­tinszerűen végzik száloptikás műszerekkel a vizsgálatokat. Vajon miért nem szűrnek, meg ezzel az eljárással időről időre mindenkit? 4 A HEMOCCULT , PROGRAM Japánban négymillió em­bert vizsgáltak meg kísérlet­képpen: bebizonyosodott, hogy olyan költségekkel jár, hogy a legfejlettebb tőkés országok sem engedhetik meg maguknak. A Szentpéteri ka­puban más módszert válasz­tottak: a kört szűkítve, a kü­lönösen veszélyeztetetteket vizsgálják meg elsősorban. A városi és járási kórházakban is van már az egyszerűbb szál­optikás műszerekből; a komplikált eseteket kiszűrve, így gyorsan behatóbb vizs­gálatra kerülhetnek a bete­gek. A gyomorrákos esetek ará­nya mostanában némileg csökkent; ugyanakkor növek­szik a végbél-, vastagbélrá­kos megbetegedések száma. Itt egyszerűbb segítőtársra leltek a műszereknél. A He­moccult módszerrel — elszí- neződő papírossal végzett egyszerű vizsgálat ez — ki­emelhetők a gyanús esetek. Ezer ember közül a vizsgá­lat általában egy-két rákos beteget talál! A Hemoccult országos program. A megvá­sárolt százezer vizsgálati cso­mag közül negyvenezer me­gyénkbe került, a megye kór­ház gasztroenterológus szak­orvosai szervezik itt a vizs­galatokat. 4 ULTRAHANG ÉS KÉPMAGNÓ Hogyan tovább? Vajon mi az, ami a megyei kórház gasztroenterológus-teamjének a jövőt jelenti? A legfontosabb cél: a ne­héz gazdasági körülmények ellenére is folyamatosan pó­tolni lehessen az elhasználó­dó műszereket. Továbblépést jelentene, ha képmagnóval és kamerával bővülne a mű­Ha dörög... A néphagyomány szerint, ha tegnap, azaz szeptember 29-én, Mi­hály napján dörgött, akkor szép őszünk, de kemény telünk lesz. Szegeden tegnap reg­gel dörgött, s ha hihe­tünk a kalendáriumok­nak, akkor jel kell ké­szülnünk a télre. Re­méljük, hogy a dörgés ezúttal csak Szegedre érvényes, s nálunk nem ismétlődik a tavalyi zord időjárás. ♦ A száloptikás gyomor- és bélvizsgálat ma már a rutineljárások közé tartozik: a megyei kórházban évente négyezer betegen végzik el. (Kiss József felvétele) szerpark. Ha képszalagra tud­nák rögzíteni a vizsgálatot, akkor utólag is összeülhetne a konzílium, döntve a diagnó­zisról. A vizsgálat pillanatá­ban ugyanis nem mindig le­het a szakembereket össze­hívni. A fejlődés következő állo­mása az ultrahangos készülék lehetne. Bizonyos esetekben ez többet „mond” az orvos­nak, mint a röntgenvizsgálat, s egyáltalán nem terheli a szervezetet. Talán egyszer hírt adhatunk egy ilyen be­rendezés érkezéséről is.., 4 hol a titok? A megyei kórház belgyó­gyászati osztályának gasztro- enterológiai részlege regioná­lis központtá vált az évek so­rán, s ezt nem központi aka­rat, elhatározás szabta meg így. Hát akkor hol a titok? A televízióban láthattuk: Fi- gus doktort Jászberényben fanatizmusa, szakmaszeretete élteti, hajtja. Valamikor Miskolcon is így kezdődött: Prónay doktor bejárta a fél világot, nagy elődöktől, Lon­donban, Párizsban, Prágában tanult. Az egyéni akarat, ki­tartás támogatókra lelt, az eredményekben, a munkában pedig harjarosan egy lelkes kis csapat osztozott. A csapat tagjai között ma is sok a fia­tal: talán ez is a titkok kö­zé tartozik... (Vége) KISS LÁSZLÓ Acélosabb kék lesz... Korszerű ruhát kapnak a munkásőrök A munkásőrség országos parancsnoka úgy döntött, hogy — ebben is lépést tart­va a fejlődéssel — korszerű ruházatot kapnak a munkás­őrök. Figyelemmel a korsze­rűbb alapanyagokra, a gyár­tástechnológiára, a gazdasá­gosságra, de legfőképpen a munkásőrök közérzetére. El­sősorban a munkásőrnők kap­ják meg az új ruhát. A gyakorlóruházat szem­re, ránézésre lényeges válto­zást ugyan nem fog mutatni (egyébként ez az öltözet, amely az utcán a leggyak- rabhan feltűnik, amikor a munkásőrök gyakorlatra, szol­gálatba, kiképzésre sietnek benne), de a ruha alapanya­ga, a magas szárú bakancs minősége viszont már jobb, szabása testhezállóbb lesz. Ami még szembetűnőbbé válik: a szolgálati-ünnepi öltözet. Acélosabb kék lesz a színe, zubbonyt, halványkék inget, átmeneti és téli idő­szakban jó szabású 4/4-es bélelt ballonkabátot viselnek majd a munkásőrnők. A munkásőrnők — akik szép számmal szolgálnak a Státusszimbólum a gyereknek A minap meglepetéssel értesültem egy cikkből arról: egyes szülőknek mily komoly probléma, hogy a műszakiaknak szánt drága nyugatnémet Rotring szerkesztőceruzát nem lehet kapni az írószerboltokban, s minden gyerek azért nyüszít. Igen, tény­leg divattá, „státusszimbólummá” vált ez a ceruza, de félek, nem kizárólag azért, mert csak időnként kapható, hanem azért is, mert sok mérnök, technikus apuka „hoz” a munkahelyéről a csemetéjének ilyet, ha kell, ha nem. Pénzt aztán azok kény­telenek adni érte, akik nem tudják meggyőzni a lurkót az esz­köz fölöslegességéről, akik sóhajtva, vagy akik könnyedén en­gednek, mert így egyszerűbb, illetve akik nem dolgoznak olyan helyen, ahonnan az ilyesmi beszerezhető. Már a kicsiknek mennyi státusszimbólum-jellegű holmijuk van ... Elég megnézni az ormótlan diplomatatáskákkal ván- szorgó apróságokat, s megkérdezni a pedagógusokat, mennyi bosszúságot okoz az órákon hatalmas robajjal lezuhanó táska, jókora ijedtséget, majd kacajt kiváltva a 45 percből két-három percen át azért a 400—500 forintért... A diplomatatáskák ne­hezek, nagyok, de nem fér beléjük'a tornacucc, a tisztasági csomag, az uzsonna... Aztán ott vannak a drága, külföldről hozott, vagy a piacon vett kvarcórák. Az nem is gyerek, aki­nek nincs, akinek az órán „véletlenül” nem zenél egyszer­egyszer a szerkentyűje, vállalva érte a büntetést akár, de ki- víva a többiek elismerését, vagy aki az egy meg egy az meg­égj--et nem órába szerkesztett kis számológépen számolja ki. így lehet ügyesen, módszeresen tönkretenni a gyerek normá­lis moralitását, ki sem alakult értékrendjét. Megtanítjuk, hogy könnyebb „szerezni”, mint venni, s még akkor is szerezzünk, ha semmi szükségünk rá. S beletápláljuk, hogy különb, nép­szerűbb ember lehet a szorgalmasnál, ha apuka pénzén vesz népszerűséget divatosnál divatosabb „iskolacuccokkal”. V. L munkásőrségben — öltözkö­désére megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a testület. Eddig — a gyakorlóöltö­zékben — nem volt különb­ség a férfiak és'nők ruháza­ta között. Tulajdonképpen a férfi „gyakorlót” viselték a munkásőrnők is. Most kife­jezetten női gyakorlóruhát kapnak, ami szoknyával is kombinálható lesz. Szolgálati-ünnepi kosztüm­jeiket halványkék blúz, ka­lap, modem, divatos cipő, esztétikus válltáska és szép, 4/4-es ballonkabát egészíti majd ki. 4 városi tanács megtárgyalta Oktatás, közművelődés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hat év­vel ezelőtt értékelte a műve­lődésügyi osztály tevékeny­ségét, s szabott meg feladato­kat számára. Azóta, a közok­tatási és közművelődési párt- határozatok hatására, a kul­turális ágazatban jelentős változások következtek be. Mindez együtt tette aktuális­sá az osztály beszámoltatá­sát. Nem kevesebb, mint 197 miskolci és Miskolc környé­ki közoktatási és közművelő­dési intézmény fenntartásá­nak és működtetésének gond­jaival bajlódik a művelődés- ügyi osztály. Az ott dolgozók egyik legfontosabb feladata a közoktatás irányítása. Ebbe beletartozik az óvodai neve­lési program, az új általános iskolai tantervek eredményes bevezetésének segítése és el­lenőrzése, a középiskolai tan­tervek tárgyi és személyi fel­tételeinek biztosítása. Majd­nem 9 ezer óvodás, több mint 24 ezer általános iskolás, több mint 3300 gimnáziumi, 6200 szakközépiskolai, s több mint 7700 szakmunkástanuló oktatásának, taníttatásának, képzésének biztosításáról van itt szó. S a gondok nem kicsik. Noha a VI. ötéves terv időszakában 169-re nő a tan­termek száma az általános iskolában, a növekvő lét­szám miatt mégis csupán az ellátás szintentartásáról be­szélhetünk. A nehéz helyze­tet tükrözi: a váltakozva ta­nító iskolákban (31 ilyen van) található az iskolások 75 százaléka... Vagy: az egy tanteremre jutó gyerekszám ugyan csökkenő tendenciát mutat, ám a 40.6 fő így is rosszabb, mind az országos, mind a megyei, mind a többi megyei városi átlagnál. Ko­moly elhelyezési gondok van­nak az új lakótelepeken is. A középfokú oktatás tárgyi feltételei általában kielégítő- ek — állapította meg a ta­nács ülése. Gondot okoz vi­szont néhány helyen a torna­terem hiánya. A város már készül a demográfiai hullám fogadására: a tervek között szerepel egy új gimnázium építése és a szakmunkáskép­zés fejlesztése. Ami a közművelődést ille­ti, jóleső érzéssel hallottuk,' hogy országosan is elismert a város képzőművészeti és zenei élete, színházi tevé­kenysége, a könyvtárak fel­szereltsége és munkája. Ugyanakkor a létesítmények­nél szembetűnő a lemaradás. A megoldást segítené — mivel a tanácsi erőforrások önma­gukban nem elegendőek —, ha az üzemek és intézmények, anyagi erőforrásaik függvé­nyében, támogatnák a kultu­rális feladatok végrehajtását. A tanács a továbbiakban bejelentésekkel, interpellá­ciókkal foglalkozott, majd Rózsa Kálmán tanácselnök zárszavával fejezte be mun­káját. Kockáztatni kell a sikerért Mi gátolja a vállalkozói kedvet? (Folytatás az 1. oldalról) Ügy tűnik, hogy megyénk­ben az országos átlagnál vala­melyest lassabban terjednek el az új kisvállalkozási for­mák. Tény, hogy akad néhány tényező, ami gátolja a vállal­kozói kedv kibontakozását. Sok helyen a vállalati vezetők újabb gondot, veszélyes buktató­kat látnak a kisvállalkozá­sokban, s jelentős többletmunkát a néha túlságosan is bonyolult jogszabályokkal, előírások­kal való bíbelődésben. A vállalati kollektíván be­lül is felmerülhetnek órdék- ellentétek, hiszen egj’-egy munkaközösség létrejöttével jelentős jöve­delemkülönbségekkel kell számolni. Az sem titok, hogy egy-egy vállalatnál a jövedelmező egy­ségek „tartanak” el néhány kevésbé gazdaságos másikat, így fellép a jobb részlegek önállósodási törekvéseivel szembeni ellenállás is. A teljesen magánjellegű kisvállalkozásoknál jellemző, hogy igyekeznek elkerülni a je­lentősebb anyagi kocká­zatvállalást, >Jc Vállalkozzunk ... szellemi tevékenységre, vagy kis beruházást igénylő szol­gáltató munkára specializál­ják magukat. Sok esetben — például az építőiparban — még mindig kifizetődőbb a fusizás, mint a legális kisvállalkozás, s a ma­szek munkánál a kötöttség is kevesebb. A kisvállalkozásokat kísé­rő gondok nem helyi specia­litások: országos jelenségről van szó. A fél év értékelése sem lehet meghatározó, hi­szen napjai okban is (Mező István rajza) sok helyen tartanak a ter­vezés vagy a megvalósítás valamelyik lépésénél a vállalkozók. A különféle intézmények, szervezetek segítő, tanácsadó munkája is csak most kezdi beérlelni gyümölcseit. A vál­lalkozói kedv fellendülését azonban leginkább a sikere­sen működő vállalkozások minden hírverésen, propa­gandán tűltevő vonzerejétől várhatjuk.., (k-ó) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom