Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-25 / 227. szám

$ Vihar. — Egy kép a kiállításról Kiállítás a Képcsarnokban M. Kristóf Ágnes festményei Molnárné Kristóf Ágnes mis­kolci festőművész tárlatával nyílt meg a minap az újjáala­kított Szőnyi István-terem, a Képcsarnok boltja. A művész 1960-tól tagja a Művészeti Alapnak és a Ma­gyar Képzőművészek Észak- magyarországi Területi Szer­vezetének; 1957-ben állított ki először. Miskolcon csopor­tos és egyéni tárlatokon mu­tatta be munkáit: festmé­nyeket és rajzokat, de mű­vei sok más helyen is szere­peltek, az országhatárokon túl Bécsben, Münchenben, Helsinkiben és Kassán. A hónap végéig látható ki­állításon' tizenkilenc fest­mény várja a látogatókat: nézelődőket és vásárlókat. (Pontosabban: tizenkilenc csak a nézelődőket, mert nem egy kép már elkelt.) Margaréták. Virágzó fák, Piruló fák a Bükkben, Dom­bok, Magányom fa, Téli al­kony, őszi erdő, Fák, Ősz — a képek címei-témái egy ter­mészetkedvelő művészt fes­tenek le a tárlatlátogatóknak. És persze maguk a művek is. Hálás, örök téma a ter­mészet, a táj. A városi em­ber igénye különösen meg­nőtt iránta, a zajból, az egye­A fő téma a természet. A mű címe: Fák. nes vonalakkal határolt színtelenségből nem csoda, hogy vágyik a szabadba. M. Kristóf Ágnes képed mara­déktalan örömöt nyújtanak szemlélőinek, hatásos díszei lehetnek a lakásoknak. Ég, Az Utasellátó Vállalat Miskolci Területi Igazgatósága 1982. november 1-től 1985. október 31-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja a következő egységeit: 251. sz. III. o. büfé, Tokaj, MÁV-álLomás 72. sz. IV. o. büfé, Kál, vasutasklub 761. sz. kisker. pavilon, Gyöngyös, Volán pu. 710. sz. kisker. pavilon, Szerencs, MÁV-állomás A pályázatokat 1982. október 18-án 15 óráig keli benyújtani a Területi Igazgatóság központjában (Miskolc, Szemere utca 8. sz.). A versenytárgyalás 1982. október 25-én 11 órakor lesz a MÁV Vörösmarty Művelődési Házában (Mis­kolc, Lenke utca 14 a). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a Területi Igazgatóság központja ad. (Horváth Nán­dor gazdasági csoportvezető, Miskolc Szemere u. 8. szám). I föld, vizek és növények har­móniája — szomorkás vagy vidám, félelmes vagy szelíd harmóniája — gyönyörköd­teti a tárlatlátogatót. Sz— Rend a lelke mindennek... Mottó: Mindenki azzal a hatalommal él vissza, amely adatott neki... Történt az egyik kis faluban (de lehet, hogy város volt), hogy nyugdíjba ment az óvoda dadusa. Idős is volt már, meg is betegedett, nem tudott gondoskodni magáról. A gyere­kei messze éltek, ritkán látogattak haza, ő meg nem akart hozzájuk költözni a falatnyi bérházi lakásba. Ezért arra kérték az intézet igazgatóját (az iskola és az óvoda közös igaz­gatású volt), hogy amíg a néni felgyógyul, s el tudja látni magát, mindennap kaphasson ebédet a volt munkahelyről. Erre egy rendelet is utasítja az intézményeket, de így kí­vánná meg a méltányosság is. Az igazgató Űr (mert minek nevezzük az ilyent?) megtagadta az idős nénitől az ebédet. Nem nyugodott ebbe bele a felelős beosztású fia. Telefon ide, telefon oda, s azóta van ebédje a néninek. Ám a szájíze mindenkinek keserű .maradt. Mert mi, történik akkor, ha nem tudják, hová kell „odaszólni”? Nem tudja ám mindenki a megfelelő telefonszámot, s idős, magára maradt beteg több is van talán, mint telefonszám... Velük ki gondol? Más. Rutinjellegű rendezvényre készültek az egyik járási (megyei, vidéki, mindegy is milyen) városban. Meg kellett nyitni valamit, de tekintettel a gazdasági helyzetre, célsze­rűbb lett volna minél kevesebb pénzből megoldani. Honorá­riumot csak az kapjon, aki tesz is valamit, s ne legyen emel­vény, elnökség — javasolta az egyik rendező. Márpedig, ha nem jön a megyéről X elvtárs, akkor nem adjuk az X kó­rust, a Z termet — replikázott a helyi hatóság. Mert ő még úgy tudja, érzi, hogy az ünnep fényét, rangját az elnökség, a vörös drapériával leterített asztal mögött ülők rendfoko­zata adja meg. — Hová tetszik menni? — állja el az utat az anyuka »előtt a kis úttörő az iskola ajtajában. Az anyuka ijedten szabad­kozik, hogy ő csak uzsonnát, az otthon felejtett tornadreszt, a számtanfüzetet, mit hozta el csemetéjének, s hogy az osz­tályfőnökkel akar szót váltani. De már sietne is, mert a munkahelyéről kéredzkedett el, mert otthon várja a kicsi, mert ezernyi dolga van. Erről azonban szó sem lehet. Az ügyeletes pajtás kínos precizitással beírja egy füzetbe, hogy ki keres kit, hányadikán, hány órakor. Eközben a másik ne­buló bemegy az iskolába és jelenti az igazgató néninek (bá­csinak), hogy ki merészeli háborgatni az oktató-nevelő mun­kát, s ha megadatik, továbbítja az engedélyit a belépésre, a szentélybe.. Mert rendnek kell lenni, kérem, s jó ha ezt idejekorán megtanulják az anyukák is... H. S. Széplányok Tallózásai A ma már hatvan­egy éves Jane Russel a negyvenes-ötvenes évek „legszebb keblű” hölgyeként szerepelt akkor a nyugati nagy magazinokban A Stern legutóbb meginterjú­volta, és az egykori .,kebelsztár” (meg ma sem csúnya nő), töb­bek között a mai lá­nyokat hasonlította össze az ö fiatalkorá­ból valókkal, és így nyilatkozott: — Az én időmben a lányok gazdagon igyekeztek férjhez menni, viszont férjhez menni. Ma vi­szont gazdagon igye­keznek — válni. (máté) ZiflS Sl A múzeumi hónap alkal­mából a Miskolci Járműja­vító Üzem szakszervezeti klubjának honismereti szak­köre felkutatott néhány, év­százados vasúti síndarabot. A Diósgyőr 1883 és a Resica 1881 feliratokat viselő sínek egy csőtároló bontásakor kerül­tek elő. Az'ipartörténeti em­léknek számító síneket a karbantartó osztály „Ger­gely” szocialista brigádja ké­szítette elő, s a klub juttatja el a budapesti Közlekedési Múzeum, valamint a miskol­ci Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe. Tűit tióz lesz Már minden jegy elkelt a Meseszínház vendégjátékára. A Rigócsőr király című me­sejátékot adják elő kedden délelőtt tíztől és délután fél háromtól a Bartók Művelő­dési Házban. Ezzel a darab­bal indul az őszi színházi I évad, amelyben a kicsinyek­nek kívánnak élményt adni. Szélrózsa PANKHURST­MÜZEUM Emmeline Pank- hurst a századfor­duló angol femi­nista mozgalmá­nak vezére volt. Dédunokája. a most 17 éves He­len Pankhurst fel­hívást intézett honfitársaihoz közadakozásra. Félmillió fontot kíván összegyűjte­ni azzal a céllal, hogy abból Man­chesterben a szüf­razsettmozgalom — és dédanyja — szülőházában mú­zeumot rendez be. 1903-ban itt alapí­totta meg Mrs. Pankhurst a Nők Társadalmi és Po­litikai Szövetségét, és a fiatal Helen szeretné, ha ennek 80. évfordulójára, 1983-ban megnyit­hatná itt a szüfra- zsetf-múzeumot. TÉRHATÁSÚ TÉVE? Az egyik nyugat­német televízióadó nemrég kísérlet­képpen háromdi­menziós képeket sugárzott. A felvé­telt két egymás mellé helyezett, tehát egy kissé más szögből látó kamerával készí­tették. Az egyik képet ' vörösre, a másikat zöldre szí­nezték, s egymás­ra másolva kisu­gározták. A néző kétszínű — vörös, illetőleg zöld — szemüvegen át né­zi a képet, és tér­hatású képet lát. Ennek persze ára van: az ilyen néző számára a kép fe­kete-fehér, s hor­dania kell a szem­üveget. Annak ide­jén a hasonló elv alapján működő filmek ezen buk­tak meg. Aligha­nem ennek a kí­sérletnek is ez lesz a sorsa. A térhatá­sú nyugatnémet adások egy részét az osztrák és a holland tévé is át­vette. A képek ál­táléban nem ha­tottak jól: a nézők 1szürkének és élet­telennek találták őket. MAJA GOMBASZOBOR A gomba alakú szobrocskát, amely valamikor i. e. 300 és i. sz. 200 között készült, Közép- Amerikában, az egykori maja kul­túra virágzásának színhelyén ásták ki, mintegy 200 ha­sonló szobrocská­val együtt. A régé­szek valószínűnek tartják, hogy a szobrocskák gom­bák képmásai. Ha így van, az is való­színű, hogy a ma­ják hallucinogén — azaz halluciná- ciót keltő — gom­bák révén estek szent révületbe, s „kerültek kapcso­latba a szellem­világgal”. A hallu­cinogén anyagokat csak újabban vizs­gálják tudományo­san. A hagyomá­nyaikhoz erőseb­ben ragaszkodó törzsek vagy né­pek közül néme­lyik még manap­ság is használja ezeket a gombákat. Nőies elegancia, férfias stílusban Az őszi sportos elegencia egyik közkedvelt darabja a nadrágkosztüm. Lendvay Ilona divattervező ezt a mo­dellt ajánlja erre az évszak­ra. A kétgombos férfiöl­tönyre emlékeztető együttes halszálkás szövetből készül­het. Kiegészítője a nyak­kendő is, a férfiak divatjá­ból kölcsönvett darab. Nőiességét csak a kis fej­fedő hangsúlyoz». Az ilyen kis kalapok, sapkák fontos kiegészítői az idei őszi di­vatos viseletnek. Tulajdon­képpen ezekkel — mint az új kalap vagy sapka, vagy sál — frissíthetjük fel ta­valyi őszi ruhatárunkat is. Az átmeneti kabát vonalve­zetése megegyezik a kosz­tümkabátéval, ezért tetszik ez a modell kellemesen har­monikusnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom