Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-21 / 223. szám
Hot bontanak Miskolcon, 1983-ban? A Szeles utcától délre eső terület A városfejlesztés időről időre megköveteli, hogy egyes területeken lebontsák az elöregedett, jelentős városképi, vagy -történeti értéket nem képviselő épületeket, helyet adva az újnak. Hétfői lapszámunkban indult sorozatunkban azokkal a területekkel ismertetjük meg olvasóinkat térképvázlatok s részletes leírások segítségével, ahol jövőre bontanak majd le épületeket, vagy sajátítanak ki telkeket. Sorozatunk első részében a Szent- péteri kapu keleti részét érintő pótkisajátításró' esett szó, ma pedig a Szeles utcától délre eső területtel kapcsolatos szanálási terveket ismertetjük. A tervek szerint 1985-ig megkezdik a Szeles utcától délre eső terület rekonstrukciós jellegű átépítését. A bontásokkal felszabadított területen lakásokat építenek — zömében magánerőből. Mivel ebben a városrészben meglehetősen sok műhely, ki- sebb-nagyobb üzlet található, a lakóházakat úgy tervezik, hogy a földszinten kis üzletek kialakítására is mód nyíljon. A teljes terület bontása több ütemben történik, s az első szakaszhoz már 1983-ban hozzáfognak. Az első rész — I. ütem — azokat az ingatlanokat tartalmazza, amelyekben zömében csak lakások vannak, összesen 78 lakást bontanak le. Megmaradnak a Madarász Viktor utca 19. és 21. számú épületei, azonban az udvarokon levő melléképületeket, s magát az udvart is kisajátítják. A kisajátítási eljárás 1983. II—III. negyedévében várható, s az eljáKényszerhelyzet Az idén májusban részt vettem azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szakemberek bejelentették, hogy vízkorlátozás tavaly nem volt, de az idén lehet. Akkor még bőven buzogtak a források, a csap az első érintésre adta az éltető nedűt... Néhány napja jelentek meg azok a felhívások, amelyek nyomán takarékra kellett állítani a fogyasztást. Azaz: a korlátozás napjait éljük. Még májusban megmondták a Miskolci Vízművek vezetői, hogy a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt nyárom vízhiány lehet. A „körülmények” összejöttek. Igaz, a kritikus június hónapot megúsztuk. Volt nap, hogy 115 ezer köbméter vizet szolgáltatott a cég. A rekord ennél több, de ennek tartósítására nem tud berendezkedni egy olyan város, amely a végül is bizonytalan hozamú forrásokra épít. A biztos víznyerő helyek ma még nem tudják ellensúlyozni a latba nagyobb súllyal eső bizonytalanabb kutak teljesítményét. És kritikus helyzetben, bizony, csak az égiekhez fohászkodhatunk. Ha néma a csap, akkor a jámbor lakó két dolgot tehet: telefonál az ügyeletre, vagy leballag a kúthoz. Ez előbbi információval, az utóbbi vízzel szolgái. Fogékonyabb polgártársaim már készülnek az ilyen, rendkívüli szituációkra. A kádat sosem hagyják üresen, s ballonban. lazákban, másra nem használt zsíros bődön ben tartalékot gyűjtenek. A bérházi ember hozzászokott a komforthoz. Általában nem tart otthon vödört, kannát, s a szükségből erényt csinálva, úgy segít magán, ahogy tud. A szomszéd nemcsak csipetnyi sóval, fél tucat tojással segíthet ki, hanem egy főzetre való vízzel is. Amikor a télen a fél város didergett, óriási csereértéke volt egy-egy hősugárzónak. Akadt háztartás, ahol a hajszárítót kapcsolták be. Saját tapasztalatból tudom, hogy a mindmáig tisztázatlan okú áramkimaradás idején a gyertya aranyat ért. A tévé nem ment, a rádió nem szólt, a hűtő kiolvadt, az ügyeletes pedig hebegett-habogott. Egy húsz évvel ezelőtti, Miskolcon publikált tudományos dolgozatban olvastam, hogy „a hiányokat mi magunk hozzuk létre, mert túl alacsonyan tervezünk”. A merészség hiányozna? Ez csak akkor igaz, ha a közműfejlesztésről van szó; hiszen lakás bőven épült, s Miskolc lakosainak a száma már meghaladja a 210 ezret... Be kell vallanom, hogy bölcs tanácsot nem tudok adni a város lakóinak. Azt ugyan tudom, hogy a város Vízellátását hosszú távon és megnyugtatóan a Tisza oldja majd meg. s azt is tudom, hogy tervezik körkörös hőellátó rendszer kiépítését. Addig is. kényszerhelyzetben az egyetlen ésszerű, de kényszerű megoldáshoz, a vízkorlátozáshoz kell folyamodni. Hogy azért folyjon az a csap... (krack«) rást követően gondoskodnak a lakók elhelyezéséről is. A második rész — II. ütem — kisajátítása szintén 1983- ra van tervezve. A területen megmarad a Szeles és a Kazinczy utcák sarkán levő épület mellett a Kazinczy utca 24. számú ház, a Madarász Viktos utca 1—3—5—7— 9—11. számú lakóépület sora, valamint a 9-es számú ház udvari szárnya is. A második részbe tartozó lakásokból a kiköltöztetés csak 1984-ben várható. A harmadik rész — III. ütem — azokat az ingatlanokat tartalmazza, melyekben meglehetősen sok műhely, kisebb-nagyobb közületek által használt bolt, raktár helyezkedik el. A bontás a Szeles utca 22. számú háztól az Árucsamokig terjedő részt, valamint a Madarász Viktor utcán a 25-től 31. számú és a 20-tól 22. számú házakat érinti. A harmadik részbe tartozó ingatlanok kisajátítása a tervidőszak utolsó éveiben, 1984—85-ben várható. Bővebb felvilágosításért a közöltekkel kapcsolatban a Miskolci Beruházási Vállalat területelőkészítési csoportjához, valamint a városi tanács építési és közlekedési osztályának illetékeseihez lehet fordulni. (Sorozatunk következő részében a Komlóstetőn történő szanálások és kisajátítások jegyzékét és térképvázlatát közöljük.) Ötnapos hét Yálfoztak a szabályok, változnak a szokások Az ötnapos munkarendre való áttérés kapcsán társadalmi méretű párbeszéd kezdődött, s tart még ma is. Az általánosítható tapasztalatokról beszélgettünk Sárkány Ferenccel, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának gazdaságpolitikai munkatársával. — Személy szeréit mit tart az első számú tanulságnak? — A vállUalatök es intézmények —■■ még azok is, amelyek készültek rá — az átállás miatt kényszerhelyzetbe kerültek. Hogy a rendelet követelményeinek eleget tegyenek, olyan tartalékokat mozgósítottak, amelyek hasznosulása — e, végeredményben közérdeket szolgáló kényszer nélkül — csak sok év múlva következett volna be. — A szabályokkal együtt változtak-e a szokások? — A szabályok egyik napról a másikra lépnek érvénybe. A szokások lassabban változnak. De az már most is látszik, hogy a hétvégi bevásárlás csütörtökre, péntekre tevődött át. Én kifejezetten hasznosnak tartom a pénteki nyújtott bolti műszakot. Az ember kényelmesebben vásárolhat, mint máskor.»., — És ugyanazt a kenyeret kapja, mint szombaton? — Meglehet, de az összes szombati vásárló nem elégíthető ki kemence-meleg kenyérrel. Erre a sütőipar nem rendezkedhet be. De a különböző adalékanyagokkal készült kenyér egy-két napos korban is fogyasztható. Persze, jó lenne a nagyüzemben is olyan tartósan jó mindennapit sütni, mint amilyet mondjuk a bekecsiek készítenek. — Adottnak véve az ipar teljesítőképességét, elsősorban kin múlik az áruellátás színvonala? — A boltvezetőn. Mint vásárló, pontosan lemérhetem, hogy bolt és bolt között mekkora a különbség. Ha a zöldségboltban nincs zöldség, ha a tejboltban nincs tej, ha a szombati zárás előtt elfogy a kenyér, az kizárólag a boltvezetőt terheli. Az ő kötelessége úgy szervezni a munkát, hogy ne kelljen nemet mondania, hiszen nálunk az álapA HEGY ALJA MGTSZ MISKOLCI FÖÁGAZATA lakatos- és kábeldobgyártó üzeme • kőműveseket • lakatosokat • hegesztőket 0 festőket (betanított festőt is) • segédmunkásokat. Magas kereseti lehetőség Jelentkezés: Miskolc •Görömböly, Tégla utca 30., az üzem vezetőjénél. vető cikkekből nincs hiány. Más kérdés, ha az elosztás rossz... A háziasszony rendelkezésére áll a vásárlók könyve, de panaszos hírvivő lehet a tanácstag is. — Sárkány Ferenc nem tapasztalja-e mostanában, hogy zsúfoltabbak lettek az autóbuszok? — Nemcsak tapasztalom, de szóbeli, írásbeli kifogások nyomán, tudom is. De egyet le kell szögezni: az MKV nem csökkentette a létszámot, nem hagyott ki járatokat. Viszont az ötnapos hétre való átállással felborult az 1973— 74-ben kialakított lépcsőzetes munkakezdés szabályozórendszere. A közlekedési vállalat a forgalmi csúcsok mérséklésére önmagában kevés, noha a még most is tartó érdekegyeztetésnél az MKV és a Volán nagyobb rugalmasságról tesz bizonyságot, mint a vállalatok és az intézmények. S az is a véletlenen múlik, hogy csak egy példát mondjak, hogy az LKM és a DIGÉP nyújtott műszakja nem ugyanarra a keddre esik. — Az új munkarend bevezetését — legalábbis kezdetben — az érdekek harca jellemezte. Mi a helyzet most? — A legfőbb érdek az volt, hogy a dolgozóknak több legyen a szabad ideje. Követelmény volt, hogy a népgazdaság teljesítőképessége ne csökkenjen. Feltétel volt, hogy mindenki (kivételek persze voltak) önerőből térjen át az ötnapos hétre. Ilyen nagy, s csaknem minden magyar állampolgárt érintő társadalmi-gazdasági változás természetesen nem bonyolódhatott le vita nélkül, az érdekek egyeztetése és alkalmi összeütközése nélkül. Volt olyan borsodi cég, ahol az átállás menetrendjét a bizalmi testület nem fogadta el. Sok helyen csak ellenszavazattal szentesítették az új munkarendet... De az tény, s erre mindenki büszke lehet, akit illet; hogy a rövidebb munkahét bevezetése gyors és sikeres volt. Emiatt egyetlen vállalátoál sem mérséklődött a termelés, emiatt nem szenvedett csorbát a lakossági ér. dek. Ha nem tűnne öndicséretnek, akkor azt mondanám, hogy ez férfimunka volt! — Kifogás azért akad. A vidéki boltosok nem tudnak mit kezdeni a pénzzel» mert a posta zárva van, Néhány szülő képtelenségnek tartotta szombaton a város másik végébe vinni a bölcsődés gyereket. A hivatalok egy része szombaton szüneteltette a* ügyfél- fogadást ... — Annak ismételt leszö- gezésével, hogy az áttérés sikeres volt (eddig Borsodban 310 ezer embert érintett), csak azt tudom mondani, amit a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a téma kapcsán jegyzőkönyvben rögzített: a rövidített munkahétre történő áttéréskor kialakított munkarend, valamint ügyeleti rend nem tekinthető véglegesnek, a módosítást az igényeknek megfelelően, folyamatosan kell végrehajtani. B. I, Egy csapágy miatt: Elfekvőben" ## a rohamkocsi Miskolc útjain hónapok óta nem robog a rohamkocsi. Tulajdonképpen örülhetnénk is ennek, hiszen ez azt is jelenthetné, hogy a városban nem történik komolyabb baleset, amelyhez sietni kell... De nem erről van szó! Bővebbet dr. Kubassy Lászlótól, a miskolci mentőállomás vezetőjétől tudtunk meg: — Sajnos, túlságosan egyszerű oka van — mondja —, hogy hosszabb ideje nem vehetjük igénybe a rohamkocsit; egy csapágy hiányzik... 9? * 1 fia — Nyugati márkájú, Mercedes kocsiról van szó, amelyhez az alkatrészeket roppant nehéz beszerezni. — Mióta áll a rohamkocsi? — Pontosan két hónapja, július 20-a óta. Ez bizony nem kevés idő. Egyszer a szélvédő üveg miatt kellett hónapokra nélkülözni . . . — Egyáltalán: mennyire hiányzik, illetve nélkülözhetetlen ez a jármű? — Tulajdonképpen mentőautóból nincs hiány, mert Nizzából 27 van Miskolcon, és ezekkel is el tudjuk látni a feladatunkat. Ámde súlyosabb esetekhez elengedhetetlenül szükséges a rohamkocsi. Jobb a felszereltsége, van benne gépi lélegeztető berendezés, pacemaker és fájdalomcsillapításra alkalmas belélegeztető gép is. — Mikorra várható az alkatrész? — Minden percben! Nagy szükség volna rá! (temesi)
