Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-23 / 198. szám

A legjobbak: a dr Kiss — Vicskó pár Totó­\ arosi lábteniszhajnoksáq j|c Dúl a lábtangó-csata eredmények 1. Dorog—SZEOL AK 0:2 2 2. Baja—Szekszárd 1:2 2 3. Siófok—Salgótarján 3:1 l 4. Ganz-MÁ V AG—Eger 3:2 1 5. Bauxitbányász— Kazincbarcika 1:0 1 6. Hódmezővásárhely— Olajbányász 2:0 1 7. Ózd—Keszthely 2:0 1 8. Volán SC—Sopron 2:3 2 9. AIK Stockholm— IFK Göteborg 0:0 X 10. IK Brage— IFK Norrköping 3:0 1 11. IF Elfsborg—IF Oesters 3:1 1 12. FF Kalmar—FF Malmö 0:2 2 13. FF Atvidaberg— IF Hammarby 0:3 2 PÓTMÉRKÖZÉSEK 14. IS Oergryte— BK Halmslad 4:0 1 15. Nagybátonv—22. Volán 1:3 2 16. Debreceni Kinizsi— Kecskemét 3:3 X Ez történt a területi Többször leírtuk már: egyre nagyobb népszerűsége v^n a lábtenisznek városunkban. S ez szombaton, a diósgyőri Várfürdöben rendezett Mis­kolc város bajnokságán ismét bebizonyosodott. Több, mint félszáz néző előtt az igen ked­vezőtlen időben is 22 pár száilt csatába a legjobbaknak járó díjakért. A nyílt rendszerű bajnok­ságra fővárosi, s vidéki váro­sokból érkező párokat is vár­tak a szervezők, a Vasgyári , Kórház SE vezetői. Ám, mert a Népistadionban is volt ezen a napon lábteniszbajnokság, végül 21 miskolci pár mellett csak a Popkatlan döntőjében is szerepielt váci kettős érke­zett meg a kezdésre. A leg­jobb négy páros kialakulásá­ig egyenes kieséses rendszer­ben folyt a csatározás, s né­hány meglepetés is adódott Kiesett piéldáui új párjával Der dák József, aki Huszár Lászlóval az oldalán a vil­lanytelepi strandfürdő terüle­tén megrendezett Homovics— Harangi-emlékverseny győz­tese lett, s nem került be a legjobbak közé több esélyes pár sem. A végküzdelmekbe a váci Héveli—Szerencsés kettős mellé a dr. Kiss—Vucs- kó, a Jászkai—Szentes, vala­mint a László—Németh pár került. Itt azután az addig is kitű­nő formában játszó dr. Kiss —Vucskó páros ellenállhatat­lan volt s magabiztos játék­kal nyerték meg a versenyt amelynek végeredménye: 1. dr. Kiss Lajos—Vucskó Sán­dor, 2. Jászkai—Szentes, 3. László—Németh (valamennyi Miskolc), 4. Néveli—Szeren­csés (Vác). A bajnokságot rendező Vasgyári Kórház SE érmek­kel jutalmazta az 1—3. helye­zett párokat, míg Kiss László, a DVTK egykori labdarúgója i hollóházi porcelánvázát aján­lott fel, s adott át a legjob­baknak. A remekül szervezett, s nagy sikert aratott verseny után so­kakban vetődött fel a jogos kérdés: miért nem karolják fel jobban városimkban ezt az országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sport­ágat? A szervezők ez alkalom­mal is küzdöttek bizonyos technikai nehézségekkel, ame­lyeket sportegyesületek, vagy felügyeleti szervük könnyen rendelkezésükre bocsáthatott volna. S mert valóban látvá­nyos, a közönségnek is szóra­koztató, élményt nyújtó sport­ágról van szó, bízunk benne: mielőbb patrónusra találnak a miskolci lábteniszrajongók is. (toth) bajnokságban A labdarúgó területi bajnok­ság Mátra csoportjában az ünne­pek alatt, különböző időpontok­ban játszották le a csapatok a második fordulót. Meglepetés is akadt a fordulóban: Pásztón magabiztosan nyert az Olefin, a Borsodi Bányász legyőzte a ta­valy még NB Il-es Lehel SC-t. Eredmények: Olefin SC—Pásztó 5-1 (2-0); Balassagyarmat—Hat­van 0-0; H. Papp J. SE—Gyön­gyös 4-1 (2-1); Edelény—Borsod- nádasd 2-1 (2-0); Borsodi Bá­I nyász—Lehel SC 3-2 (2-1); salg. Síküveggyár—MVSC 1-5 (1-0); Racsk—B. Volán 2-1 (0-0); Vác— Bélapátfalva 2-0 (1-0). A csoport élén a H. Papp J. SE áll 4 ponttal, az ugyancsak 4 pontos Edelény és a 3 pontos Hatvan előtt. Labdarúgás, NB II Győzött az Ózd, kikapott A harmadik fordulói bonyolí­tották le tegnap a labdarúgó NB 11-ben. A tíz mérkőzés közül — erre is ritkán adódik példa — négy a vendégcsapat győzelmét hozta. A legnagyobb meglepetés­nek a Volán SC hazai veresége számít a Sopron ellen, de keve­sen számítottak a SZEOL AK dorogi sikerére is. Eredmények: SZEOL AK—Dorog 2-0 (1-0). Dorog. 5000 néző, vezette: Urbán. Góllövők: Deák (2). Érettebb, ta­pasztaltabb játékával nyert a szegedi csapat. Siófok—Salgótarján 3-1 (1-0). Siófok, 4000 néző, vezette: Tom­pa. Góllövők: Horváth I. (3), ill. Varga (11-esből). A határta­lan lelkesedéssel játszó hazaiak megérdemelten nyertek. Kovács I. (STC) az 56. percben kiállít­va. Ganz-MAVAG—Eger 3-2 (1-2). Kőbányai út, 2500 néző, vezette: Adám. Góllövők: Aranyosi (2, a KVSE mindkettőt 11-esből), Bodnár, ill. Bartha, Kiss T. A hazaiak 0-2­ről fordítottak. Bauxitbányász—Kazincbarcika 1- 0 (1-0). Tapolca, 5000 néző, ve­zette: Kiss G. Góilóvő: Németh. A gólon kívül a hazaiak kapu­fákat is lőttek, mégsem volt meggyőző sikerük. Az 57. perc­ben Bukoviesot (KVSE), a 66. percben Farkast (Bauxitbányász), majd a 69. percben Matert (Ba­uxitbányász) a játékvezető ki­állította. Hódmezővásárhely—Olajbányász 2- 0 (1-0). Hódmezővásárhely, 5000 néző, vezette: Pálvölgyi. Góllö­vők: Szenti (11-esből), Csemus. A hazaiak rászolgáltak a győze­lemre. Ózd—Keszthely 2-0 (2-0). Öad, 6001} néző, vezette: Hartmann. Góllövök: Osváth, Mohácsi. El­ső félidei játékával nyert a volt NB i-es. Sopron—Volán 3-2 (2-1). Cza­bán Samu tér, 2500 néző, vezette: Németh L. Góllövők: Ebedli (ön­gól), Molnár, Kovács L. (öngól), ill. Magos, Nyúl. Két ritkán lát­ható öngólt vétett, s rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott a Volán. Megjegyzem... ... hogy értetlenül állok egy. a minap megjelent hír előtt. F szerint Ugyanis Palotai Károly nem vezethet magyar bajnoki labdarúgó- mérkőzést, mert a felmérések során nem teljesítette két futószám teszteredményeit. Bosszankodom, s ingerel a nevetés a hír hallatán. Hát mar ott tar- tünk, hogy a világ egyik legjobb játékvezetője — aki csak azért nem vezette a világbajnoki döntőt, mert európai csapatok jutottak a finá­léba, s Így tengerentúli sípost bíztak meg vele —, aki ráadásul az egyik leglelkiismeretesebb magyar sportember is, a stopperóra ke­gyetlen valósága miatt a meiiüzöttek keserű sorsára jut? Ezért eny- nyire nem állunk Jól játékvezetők dolgában! Egyébiránt az ilyen tesztekről általános a vélemény, hogy nem szol­gálják kellőképpen azt a célt, amiért kitalálták őket. Mert hogyan lehet összemérni egy, a 30. életévéhez közeledő fiatalember ered­ményeit a fél évszázadához közelítő középkorúéval? Márpedig, ha nem lehet, hogyan lehetne Palotai futóteljesítményét a nála Jóval fiatalabbakéval összevetni. Még az a szerencse, hogy az UE1FA nem a teszteket, hanem a több éves sikeres működést veszi figyelembe, s így Palotai már az első európai kupafordulóban rangos mérkőzést dirigálhat. S amíg füstölgőm magamban a hír hallatán, megcsőrren a szer­kesztőségi telefon, s mit hallok: az egyik miskolci játékvezető — az utánpótlás egyik legjobbja — 40 (!) méterrel elmaradt a 12 perces fu­tás minimumától, ezért ebben a szezonban nem szerepelhet majd a neve a játékvezető küldéseken. Akaratlanul is eszembe jut: valamikor játékosainknak is „lóver­senyen” kellett részt venniük, szigorúan mérték az edzők, ellenőrök stopperrel a kezükben, ki mire képes a rövid- és hosszútávú futá­sokban. Azután rájöttek, nem ez fogja megváltani a magyar labdarú­gást. Bízom benne, rövidesen azok is rádöbbennek majd erre az igaz­ságra, akik a f esete ruhás oknak kitalálták ezeket a teszteket. Mert a szurkolót — s nem kevészé a játékosokat — nem az érdekli, ki, mennvi idő alatt futja le a 400 métert, hanem, hogy miként vezeti a rábízott bajnoki mérkőzést. Ismertem olyan dirigenst, aki egy mér­kőzésen alig-alig kényszerült futásra, mégis követni tudta a játékot, neve pedig a másnapi sportlapban ott szerepelt a forduló legjobb ja- tékvezetőjeként. El tudom képzelni, nem Is tudott volna lí percig futni. De 6 volt a Mgjobb ... T. X. 22. sz. Volán—Nagybátony 3-1 (0-0). Nagybátony, 2000 néző, ve­zette: Nagy B. Góllóvők: Kotu] (2), Goschler, ill. Loch. A Nagy­bátony fáradt csapat benyomá­sát keltette. D. Kinizsi—Kecskemét 3-3 (2-1). Debrecen, 2500 néző, vezette: Kóródi. Góllövők: Farkas, Hal­lá, Nagy (öngól), ill. Ravasz, Gojár, Geiger. A Kecskemét há­romszor egyenlített. Szekszárd—Baja 2-1 (0-0). Baja, 7000 néző, vezette: Köböl. Gól­lövők: Koroknál, Tóth, ill. Jani- csák. A hazaiak többet támad­tak, mégis megérdemelt a Szek­szárd győzelme. AZ NB n ALLASA: Az NB II osztályú labdarúgó- bajnokság vasárnapi, 3. forduló­ja nagy változásokat hozott a táblázaton, és ez annak bizonyí­téka, hogy még igen változóak a formák, egyik hétről a má­sikra sikert, vagy éppen kudar­cot könyvelhetnek el a csapa­tok. A jelenlegi állás: 1. 22. Volán 3 2 1 — f.« 5 2. Bauxitbányász 3 2 1 — 3-1 5 3. Siófok 3 2 — 1 6-4 4 4. SZEOL AK 3 2 — 1 4-2 4 5. Hódm.-hely 3 2 — 1 5-4 4 6. Nagybátony 3 2 — 1 5-5 4 7. Szekszárd 3 2 — 1 4-4 4 8. Debr. Kinizsi 3 1 1 1 6-5 3 9. Kecskemét 3 1 1 1 5-4 3 Dorog 3 1 1 1 5-4 3 11. Ózd 3 1 1 1 4-3 3 12. Sopron 3 1 1 1 4-4 3 Volán 3 1 1 1 4-4 3 14. STC 3 1 — 2 6-6 2 15. Kazincbarcika 3 1 — 2 5-6 2 16. Baja 3 1 — 2 4-5 2 17. Keszthely 3 1 — 2 4-7 2 Olajbányász S 1 — 2 4-7 2 19. Ganz-MAVAG 3 1 — 2 4-8 2 20. Eger 9 = s 3 3-6 — '' ' • ' ^ ~ A rajthelyre tartanak a vitorlások, széllovasok Remek szélben — jó verseny Jubilál a mályi-tavi vitorlázás Százéves a magyar vitor­lássport, s éppen 20 eszten­dővel ezelőtt tűnt fel az első két finn dingi vilorláshajó a Miskolc közeli Mályi-tavon. Nem véletlen, hogy ebből az alkalomból az ünnepek alatt hétfutamos versenyt rendez­tek a borsodi vitorlázók. Az évforduló kapcsán dr. Molnár Adorjánt, az A grober jogtanácsosát, a Justitia SE szakosztályvezetőjét kérdez­tük a múltról. A népszerű „Adi” Kalóz típusú vitorlásá­ba invitált, s rendhagyó mó­don a Mályi-tó közepén ké­szült beszélgetésünk. — Hogyan is kezdődött? 1962 tavaszán horgászgattam a tónál, azuitán csónakba ül­tem, s áteveztem a tó Nyék- ládháza felöli végére. Vissza­felé egy pokrócot feszítettem ki, mert kíváncsi voltam, mennyire lehet a szelet kor­dába fogni ezen a tavon. A vitorlások körében ugyanis csak a Balaton eszményi hely a sportág űzésére. Ám 1962. augusztus 20-án bebi­zonyítottuk : a Mályi-tavon is lehet versenyt rendezni. Igaz, csak két finn dingink volt — azt is a Balatonon vásá­roltuk —, de 16 indulóval, kieséses rendszerben már versenyt szerveztünk. S hogy díj is legyen, egyikünk ki­szaladt a mályi búcsúba, ott vettünk egy tábla csokolá­dét, székre állítottuk az ak­kori legjobbat, Kóródi Jánost — aki éppen tegnap volt 60 éves —, s ezzel kedvesked­tünk neki. Amikor azután bebizonyosodott, hogy tavunk .alkalmas a vitorlázásra, egy- re-másra alakultak itt a szak­osztályok. 1964-ben a MÉM- TE, az Erdész, a DVTK, a Gyógyszerész és a MEAFC indított a Justitia mellett versenyzőket a megyei baj­nokságban. Anyagi gondok miatt sajnos hamar fogytak a klubok, s ma már csak a MÉMTE és a Justitia ver­seng egymással. Szerencsére a hajóállományt sikerült megmenteni, így több mint félszáz optimist, kalóz és finn dingi szelheti a vizet Mályiban egy-egy versenyen. Az első, igazán figyelemre méltó eredményt Bódy Kor­nél érte el, aki 1979-ben a Balatonon és a Velencei-ta­von rendezett 14 futamos verseny legjobbjának bizo­nyult. A Justitia vitorlástelepén barnára sült, vidám, korát meghazudtoló frisseséggel mozgó férfira figyeltünk fel. A borsodi vitorlások doyen­je, Albert István csaknem negyven éve jegyezte el ma­gát ezzel a sporttal Keszthe­lyen. S ma, 62 évesen is az egyik legjobb „maftcsaftnak’I tartják István bányámat. Mi­ért e hosszú szerelem a vi­torlázással? — kérdeztük. — Aki kipróbálta, nem­igen tudja abbahagyni. Nap­fény, víz, szél, s ezt a szelet fogjuk mi munkába... Hát van ennél szebb a világon? A még ma is aktívan dol­gozó tervezőmérnöknél csak­nem egy emberöltővel fiata­labb a legifjabb mályi-tavi vitorlázó, Bödör Gergely, aki az elmúlt hét végén a Szé­chenyi emlékversenyen ap­jával első helyezést ért el. Szombaton magunk is meg­csodálhattuk, milyen szakér­telemmel kezeli a vitorlát. Édesanyjától tudjuk: alig nőtt ki a „pelenkás korszak­ból”, már vitte magával apja a vízre, s a sportág szere- itete azóta sem lankad Ger­gőben. — Néha meglehetősen el­fáradok, de akkor anya — a két futam közti röpke szünetben — lefektet, mesél egyet, s mire indítják a kö­vetkező futamot, már ki is pihentem magam. Nagyon szeretem a vitorlázást, s apa most kezd tanítani egy kis kadéton, hogyan is kell egyedül kezelni a vitorlát, s a kormányt is. Szeretnék jó versenyző lenni! A legifjabb bajnoknak er­re minden adottsága megvan. Ügy láttuk: Mályiban nincs gond a vitorlás-utánpótlás­sal. Az idősebbek pedig nem sajnálják átadni tapasztala­taikat, megosztani a rutint. A hét végi, jubileumi vi­torlásversennyel egy időben rendezték meg az első mályi- tavi széllovasbajnokságot is. Mint megtudtuk, a szörfözés' kétéves múltra tekint vissza, s már remek eredményeket mondhatnak magukénak a MÉMTE sportolói. A magyar bajnokságon Székely és Po- czolai az elsó hat között végzett ebben a látványom sportágban, amelynek a! vi­torlással együtt nagy jövőt jósolnak a Mályi-tavon. TÓTH ZOLTÁN ★ A magyar vitorlássport cente­náriuma, & a mályi-tavi vitorlá­zás 20. évfordulója tiszteletére rendezett verseny eredményei: Kalóz: 1. Sarkadi Sándor—Bár­dos Béla (Justitia), 2. Kiss— Bardócz (MÉMTE), 3. Mecser— Sós (Justitia). Finn dingi ifjúsági: 1. Bódy Kornél (MÉMTE), 2. Kisér Lász­ló (Justitia), 3. Apró Tibor (MÉMTE). Finn dingi felnőtt: 1. Demjén Sándor (Justitia), 2. Csikasz László (MÉMTE), 3. Kinter Fe­renc (MÉMTE). Széllovas: 1. Székely András, 2. Gál István, 3. PaczoJai Ár­pád (valamennyi MÉMTE). sjc A legfiatalabb „mancsafl”, Bödör Gergely íSolymos László felvételei) íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom