Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-16 / 193. szám
Bezár az Expressz és az Édes büfé Hová mehetünk ehédeSni? Több vendéget fogadhat a Gasztrofól • Utcán át a Gyöngyből • Megszűnik kocsmának lenni A Széchenyi út 107., az Expressz-ház hányatott sorsáról már többször írtunk: mint ismeretes, ez évben már hozzákezdenek a felújításhoz. kitatarozzák az öreg épületet. Bezárják a földszinten levő Expressz éttermet is, s ez több ezer miskolcit érint, mindazokat, akik ide járnak ebédelni vagy éppen csak betérnek napközben. Vajon hova mehetnek, amíg tart az átépítés? — Voltak olyan elképzeléseink, hogy ideiglenes éttermet építünk a belváros területén — mondja Balázs Bertalan, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese —, azonban erről a szándékunkról le kellett tennünk. így maradt az a megoldás, hogy jelenlegi éttermeinket tesszük alkalmassá a vendégsereg fogadásara. Elsőként az Expressz étteremtől pár percnyi gyaloglásra levő Gastrofól ételbár válik önkiszolgáló étteremmé. Átszervezik a kiszolgáló egységeket: az ételbár alkalmas lesz arra. hogy több vendéget fogadjon. Hasonló intézkedéseket tesznek az Aranycsillag önkiszolgáló étteremben is. Megerősítik a „hátteret” — a kiszolgálók, konyhai dolgozók létszáma nő, több pénztár lesz, s több hely a vendégek számára az éttermi részben. Az Ínyencben is felkészülnek a várható nagyobb forgalomra, de ott annyira szűkös helyen Lobogózzak fel épületeinket! A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, intézmények vezetőit és a város lakosságát, hogy augusztus 20-a tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. y A zászlódísz augusztus 18-a és 22-e között köszöntse az ünnepet. Rókus napján Augusztus 16-át Rókus napjának nevezi a kalendárium. Hajdan ez volt a télen-nyáron levegőn tanyázó rideg gulyák napja. A Ró- kus-évfordulóhoz rengeteg különféle pásztorszokás kötődik. fi lakókörnyezet ££_££ = _ ff rr szűrőié j)c Ilyen most az Expressz-ház: hátulról dolgoznak, hogy nincs mód az ételválaszték bővítésére. Népszerű az Expressz étterem „utcán át” részlege: ezt a Gyöngy cukrászda egyik sarkába kívánják átmenteni a vendéglátósok. Ugyancsak még az idén, várhatóan átalakítás miatt bezár a villanyrendőrnél levő Édes büfé is. Áldatlan állapotokat szüntet meg végre az átépítés, hiszen lapunkban is többször írtunk róla, hogy az illemhely hiánya és a kis alapterület szinte elviselhetetlen körülményeket teremtett a büfében, s a közmm v i mmí:„ É* Jff- Most még nyitva áll az Expressz étterem vetlen környékén. Ha befejeződik az átépítés, végre megfelelő szociális helyiségek, mosdók, illemhelyek is lesznek az Édes büfében. Ezzel együtt változik a büfé belső tere, s jellege is. A melegítőkonyha felszerelése lehetővé teszi, hogy zónaételeket is árusítsanak az Édesben, s mivel III. osztályúból II. osztályúvá lép elő, bizonyára megszűnik kocsma lenni a jobb sorsra érdemes büfé. A színvonalas, vendégcsalogató berendezést Dufala József belsőépítész teruei alapján készítik eL Az átalakítások, leltározások kényelmetlenséget jelentenek a vendégek számára, hiszen meg kell változtatniuk megszokott étkezési rendjüket. Remélhetőleg ezt az átmeneti időt sikerül kölcsönös türelemmel és megértéssel átvészelni, hiszen a változások mindannyiunk érdekét szolgálják. (k—ó) Vasili kedvezmény a Miskolci ipari kiállításra Vasúti kedvezményben részesülnek, akik ellátogatnak az augusztus 19-től 29-ig megrendezendő IX. miskolci ipari kiállításra és vásárra. A 33 százalékos kedvezményt az odautazok augusztus ltján 0 órától, 29-én 12 óráig, a visszautazok augusztus 19- én 12 órától, 30-án 24 óráig vehetik igénybe. A kedvezmény kizárólag csak menettérti útra érvényes, s az utazás nem szakítható meg. A látogatóknak a kedvezményes menettérti jegyet a vásár bejáratánál le kell bélyegeztetniük. A 10 éven aluli gyermekek, valamint azpk, akiket egyébként is csökkentett áru jegy illet, nem jogosultak további kedvezményre. A múlt héten három részben foglalkoztunk annak a szociológiai vizsgálatnak a főbb megállapításaival, mely azt kutatta, szeretik-e városukat a miskolciak. Befejezésül néhány gondolat a lakókörnyezet szerepéről. A város lakói a várost közvetlen lakókörnyezetük „szűrőjén” keresztül élik meg, mint vizuálisan megragadható esztétikai minőséget, amely közvetlen lakóhelyüket munkahelyükkel és a városközponttal összekapcsolja. Jó néhány példával és megszívlelendő tanulsággal szolgált ehhez ez a fe! mérés is. A varosközpont körében lakó, a várost ellenségesen szemlélő, itt magukat nagyon rosszul érzők, egyszersmind a város, konkrétan természetesen Miskolc gondjait leginkább érzékelni tudók aránya messze a legmagasabb volt. De a városközpont szerepét és jelentőségét nyomaté- kosítja a városhoz való viszony, kötődés alakulását illetően az a körülmény, hogy a városból elvágyódok, itt magukat rosszul érzők negatív érzései döntően és alapvetően három tényezőre összpontosulnak. Az egyik az volt, hogy Miskolc „csúnya, rendezetlen, füstös, poros”; a másik ennek a városnak a lakói, pontosabban társadalmának szélsőségesen ellentéteket hordozó volta; a harmadik a városfejlődés és várostervezés mikéntjére vonatkozott. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a belvárosról alkotott kép, annak a városrésznek az állapota és társadalmi tartalma, amelyik egyaránt tükrözi á fejlődés szükségszerű konfliktusait, a múlt örökségét, de az elmulasztott vagy még meg nem valósult fejlesztéseket egyaránt. A felmérés igen jó példával szolgált, sajnos esetünkben inkább negatív példával arra, hogy egy várost lehet szeretni, lehet benne eltéphetetlen szálakkal gyökeret ereszteni pusztán azért, amilyen; amilyenek utcái és terei; amilyenek a házai és a bennük lakó emberek; ahogyan egy város lakói beszélnek egymással; ahogyan kocsmái, piacai, kapualjai kinéznek; amit a város vezetői mondanak vagy nem mondanak; amilyen az az alig leírható és szavakkal elmondható valami, amit egy város „légkörének” szokásos nevezni. Ennek a képnek a kialakulásában döntő, mondhatni kizárólagos szerepe van annak, hogy milyen a város „lelkét” jelentő, azt hordozó és kifejező városközpont. Az a része tehát a mai nagyvárosoknak, amit az emberek manapság Miskolcon is a „városiak” neveznek. TÓTH PÁL, Reklamáció rrrocs Mérlegeket reparálnak Hajdan szezonmunka volt a mérlegjavítás: áprilistól októberig nem győzték teljesíteni a megrendelők igényeit, télen pedig tétlenségre kényszerültek. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár miskolci szervizkifonákja] Ha a zsonglőr indiszponált rendeltsége egy év alatt több mint négy és fél millió forint értékű munkát végez. A 14 szerelő a kettőtől a 12© ezer kilós mechanikai mérlegig minden berendezést megjavít. Karbantartási szerződésük van több mint húsz vállalattal, köztük a húsiparral, a drótgyárral, az ÉMV-vel és a TVK-vai. A hibás mérlegeket, más gépi berendezésektől eltérően, csak generálisan javítják. A szervizben az összes mérőszerkezetet elemeire bontják, és csak felújítás «tán szerelik össze. Ennek az alapos munkának köszönhető, hogy egyetlen reklamációt sem Falra hányt borsó? Mostanában sokat foglalkozunk a tapolcai strandfürdő körüli parkolási visszásságokkal. Ám a környéken lakók szerint nem Sok eredményt hoztak ezek az írások; szombat-vasárnap a helyzet változatlan. A stranddal szemközti parkoló már kora délelőtt megtelik, s a járművek zöme a kerítés melletti zöld gyepen, illetve a környező mellékutcákban várakozik a Megállni tilos! táblák árnyékában. Számunkra az sem vigasz, hogy a strand hangszóróján óránként bemondják a szabálytalanul parkoló járművek rendszámait, és menetrendszerűen megbírságolják a gépjárművezetőket. Tartunk tőle, hogy falra hányt borsó, mégis megismételjük javaslatunkat: helyezzenek el táblákat a Tapolcára bevezető út mentén, s tüntessék fel rajtuk, hogy ingyen lehet várakozni a járművekkel a Park motel mögötti területen. Ez ugyanis meg a legnagyobb csúcsforgalom idején is kihasználatlan: a vadkempingezőkön kívül ritkán tévednek erre autósok. Sz. I. Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga- I dóóráját Recskó Péterné, III, Sas u. 15. sz„ 17 óra- | kor; Karaba László, 35. sz. Általános Iskola, Lumumba u. 1, sz, 17 órakor. „Úgy tönt, hogy Cserka- szov zsonglőr kissé indiszponált volt a tegnap esti premieren” — olvasom a Miskolcon vendégeskedő cirkusz műsoráról szóló kritikában. Nem azért idézem — a szokástól eltérően — saját kollegámat, mert még nyomatékosabbá akarom tenni a szegény zsonglőr produkcióját illető elmarasztalást. Csupán azt szeretném jelezni, hogy bizonyos szakmákban — mert szakma ez, ha művészi fokon űzik is — állandó készenlét szükségeltetik, hisz’ minden hibás mozdulatot észrevesz a kritikus szemű közönség. Maximalista lennék, ha azt kívánnám magunktól, a zsonglőrénél hétköznapibb foglalkozást űző mindannyiunktól, hogy mindennap úgy lépjünk a munka porondjára, ahogy az artistáktól elvárjuk: összefogottan, nagyon odafigyelve és nagyon igyekezve, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk. De ha ilyen fokú hivatásszeretetet, odaadást nem is, annyit azért megkövetelhetünk magunktól, hogy — képletesen szólva —v ne fütty, hanem csendes elismerés kísérje „fellépésünket”. Attól tartok, hogy ha lenne éber közönség a vállalati menazsériában, viszonylag ritkán ragadtatná tapsra magát. Ha lenne? De hiszen van is. Ez egy olyan „cirkusz”, ahol egyszer a porondon vagyunk, máskor a nézők között. Azzal a különbséggel persze, hogy ami a porondon történik, abban nagyon érdekeltek vagyunk. De mielőtt teljesen belebonyolódnék a hasonlatba, hamar előrántok , néhány példát... Panaszolják a MÁV dolgozói, hogy a Tiszai pályaudvar környékén levő élelmiszerboltokban gyakran tapasztalnak rendetlenséget. A bevásárlókosarak szinte ragadnak a piszoktól, ök tették szóvá azt is, hogy nem mindig lehet kapni papírzacskóba csomagolt kristálycukrot, csak a drágább műanyagzacskósat, a tasa- kok viszont rendszerint lyukasak. Így néz ki tehát a „széksorokból” a kereskedelmi dolgozók munkája. Csakhogy amikor a vasutasok adják elő tudományukat, a kereskedők sem mim dig tapsolnak nekik. Nyilván a vasúton bejáró bolti dolgozóktól származik a panasz: a munkásvonatok gyakran elhanyagoltak, piszkosak, nem működik a W. C.- ben az öblítőberendezés. Lapunkban is olvashatták a Miskolci Közlekedési Vállalat panaszát, miszerint sok a bliccelő utas. Az utasok viszont — természetesen nem a bliccelők — azt teszik szóvá, hogy túlzsúfoltak például a 33-as számú autóbuszok. Elhanyagoltak a szökőkutak ! — háborog sok miskolci. Felháborító, hogy mi mindent dobálnak a kutak medencéjébe a járókelők! — mondják a szökőkutak üzemeltetéséért felelős vállalat dolgozói. Soroljam tovább? Talán ennyi is elég, hogy elgondolkozzunk rajta: mi lenne, ha minden „lazításunkat” oly szigorúan bírálnák el, mint amikor a zsonglőr elejti a buzogányt, karikát, vagy labdát? kaptak az utóbbi időben. EnerpíÉrgta cserépkálylta Üj típusú, hordozható cserépkályhák árusítását kezdték meg a Pest, Komárom és Fejér megyei Tüzép-tele- peken. A szép, bútordarabnak is beillő, kovácsolt vassal gazdagon díszített mogyoró- és bronzszínű cserépkályha legnagyobb előnye, hogy a gyengébb minőségű, mindössze 3600 ka- lórrás szenet is jól hasznosítja. A termékújdonság ára nem olcsó ugyan — 11 100 forintba kerül —, mégis megéri a nagyobb befektetést, hiszen jó hatásfokkal hasznosítja a könnyebben beszerezhető, olcsóbb szeneket (békés)
