Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-12 / 190. szám
MISKOLCIAK MISKOLCRÓL 1 * Váltott műszakban, öten dolgoznak a Park motel portáján. Képünkön' Richii'alszki László portás; a teniszpálya kulcsát adja át. (Herényi felv.) r Átvágták a taktabáji kanyart Szabályozzák a íiszát A tavaszi és a nyár eleji árhullámok elvonultával a lecsöndesült folyók mentén a közepes és az annál is alacsonyabb vízállás kedvez a folyószabályozási munkáknak. s a vízügyi igazgatóságok most jól kihasználják ezt a lehetőséget. A Tiszán jobbára a jég levonulásának megkönnyítését és a hajóút javítását célozzák a szabályozási munkák. A folyó felső szakaszán a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság a balsai kanyarban egyengeti a medret és a partvonalat, a miskolcfák Takta1 bájnál mór átvágták a Tisza élesen hurkolt kanyarját, s most a partoldalakat rendeŰj formáji^, díszlécezett szekrénysort szállít a kereskedelemnek a Székesfehérvári Bútorgyár. A Barba fantázianevű, műanyagfóliázott szekrénysor kétféle méretben, zik. Tiszakécske térségében nagyobb ívűre formálják a hajtűkanyart, s az omladozó, szakadozó partot kőszórással védik a folyó sodrától, az el- habolástól. Hasonló terméskő-szőnyeggel állják útját annak a partszaggató rombolásnak, amely Tiszaörvény térségében már megközelítette az öntözési vízkivételi művet, Tiszavárkonynál pedig az országutat. A további rongálódásokat akadályozzák meg ilyen partbiztosítással Tiszadobnál, Csongrádnál, s folytatják ezt a munkát Szolnok tiszaligeti üdülőterületén is. A Sajón és a Hernádon több helyen „megkövezik” a partot, hogy útját állják a folyó terjeszkedésének, a partszakaszok rongálódásának. új bútor sorozatgyártását. A tervek szerint a Barba szekrénysort elemenként is árusítják. Jul ágy nz ebeknek is Minien kétest lettnek Tapolca két legforgalmasabb szállodájában, a Junó hotelben és a Park motelben most kitehetnék a teltháztáblát. Egy szabad pillanatuk sincs a portásoknak, a vendégek jönnek-mcnnek, szinte percenként kell nyelvet váltani. A két szálloda-komplexumban angolul, németül, franciául és lengyelül beszélnek a portások. Jelenleg a Park motel mind a hatvan szobája foglalt, s jó időre az is marad. A Junó-szállóban portás- hiány van. A szokásos héttel szemben mindössze négyen dolgoznak, a többiek üdülnek vagy a Balaton-parti szállo- c’ák ban'dől goznak. Barkó Ti- vadarné műszakvezető portástól hallottuk, hogy a kedves vendégek ezernyi kéréssel, kívánsággal ostromolják a recepció dolgozóit. Szívesen szolgálnak hajszárítóval, vasalóval, borotvával, sőt, ha kell, teniszpartnert is keresnek. Ám akad olyan ügyfelük is, aki a program összeállítását is a portásokra bízza. A pót- és a gyermekágy mellett gyakran kérnek kutyaágyat: a kedves vendégek ebiei nagyságuktól függetlenül megkapják a mózeskosár, szerű ágyikót. Sz. 1. Elemenként is árusítják majd Ragaszkodás és elvágyódás Egy felmérés tanulságai A miskolciaknak a városukhoz fűződő viszonyáról sokféle és gyakran igen szélsőséges véleménnyel találkozhatunk. A közvéleményben él egy nagyon pessziniisztikus, hogy ne mondjuk sötét kép; az a meggyőződés, hogy a miskolciak általában közömbösek. Nem szeretik igazán városukat, nem törődnek vele, már csak azért sem, mert rengeteg az idegen, akiket semmi sem köt ide. De létezik egy másik, bizonyos értelemben tipikusnak tekinthető álláspont is; nevezetesen az. amelyik kizárólag a „tettekre váltott lokálpatriotizmust” hajlandó elismerni, a városhoz való viszony egyetlen lehetséges pozitív formájának. Ennek megfelelően, az emberek érzéseit városunk iránt azon mért, hogy a különböző társadalmi munkaakciókhoz vagy egyéb lokálpatriotisztikus megmozdulásokhoz milyen a „hozzáállásuk”. Ha egy ilyen akció sikeresnek bizonyul, az illetékesek a miskolciak példás virosszeretetét dicsérik, de ha a kezdeményezés valamilyen oknál fogva érdektelenségbe fullad, nyomban a közömbösséget szokás emlegetni. A város lakóinak Miskolchoz való viszonyáról igyekezett pontosabb információkat szerezni az a felmérés, amelyet a közelmúltban végeztek el, egy városrendezési terv kapcsán. Az emberek kötődése lakóhelyükhöz, a lakóhelyhez fűződő érzelmi viszony minden emberben kialakul, aki „lakik” valahol. Ez az érzés, viszony lehet pozitív vagy negatív; lehet szeretet, ragaszkodás; de lehet gyűlöletbe csapó elutasítás, elvágyódás is; ám mindenképpen' számos objektív társadalmi tény által befolyásolt pszichológiai tényről van szó. Ezt a látszólag teljesen szubjektív tényezőt, a lakóhelyhez való kötődést, az teszi tanulmányozásra érdemessé, hogy ebben az érzelmi viszonyban a magánélet mély válságai és reményt nyújtó sikerei, fellendülései elválaszthatatlanul összefonódva tükröződnek a lakóhely, a város adottságaival, gondjaival. 4 AZ EMBERI ÉLET KERETE A városhoz való kötődés problémáiról szólva mindig két dolgot kell nagyon nyomatékosan hangsúlyozni. Először is azt, hogy Miskolc az emberek egy része számára az a hely, amihez kötődnek, a városlakó emberek egy másik csoportja számára viszont Miskolc az a hely, amin belül kötődéseik vannak. Mert egy település a lakói számára nemcsak' a szigorúan vett urbanisztikai életkeretet, az ott folyó élet ilyen vagy amolyan minőségét, a városvezetés sikeres vagy kevésbé sikeres működésének következményeit jelenti, de keretét adja az emberi élet teljességének, vagy majdnem teljességének is. & ebben az esetben ez utóbbin van a hangsúly. A felmérés eredményei szinte semmiben sem Igazolják azt a pesszimista képet, amelyik a közvéleményben él a város lakóinak kötődéseit, érzéseit illetően. És természetesen el kell vetnünk azokat a végtelenül leegyszerűsítő véleményeket is, miszerint a város lakói három csoportba sorolhatók: vannak, akik szeretik a várost, vannak közömbösek, és vannak olyanok, akik ellenségesek a várossal szemben. 4- AZ ÉRZÉSEK • KÖZÉPPONTJA Mindenekelőtt az a legfigyelemreméltóbb: a megkérdezettek nagy többsége számára, milyen különös jelentősége van annak, hogy Miskolcon él. Tegyük hozzá, hogy bármely várost vagy települést vizsgálták a kötődés szempontjából, az eredmény mindig ugyanez. Azaz legáltalánosabban az állapítható meg, hogy egy település mindig középpontja lakói pozitív érzéseinek. Ezt alighanem természetesnek kell tekintenünk, hiszen ezek a pozitív érzések nemcsak, sőt esetünkben nem is elsősorban a városra mint helyre irányulnak, hanem azokra a dolgokra — a család, a barátok, a munka, a hivatás, az emlékek, az itt eltöltött évek sikerei —, amelyeknek keretéül ez a város szolgált. Azokhoz képest, akik szeretnek Miskolcon élni, akik jól megvannak ebben a városban, viszonylag igen szerény azoknak az aránya, akik elvágyódnak innét, és még ennél is jóval kevesebben vannak azok, akik számára teljesen közömbös, hogy hol élnek. A város lakóinak érzéseit vizsgálva, az a legfigyelemreméltóbb, hogy a város iránt kizárólagos elkötelezettséget érzők és a városból elvágyódok, magukat itt ro6z- szul érzők két, szélsőségesen ellentétes típusa között az átmenetek sokféleségével találkozunk. Ráadásul a társadalmi-foglalkozási helyzet, életkor, eredet és aszerint, hogy mely városrészekben élő lakosokról van szó, az érzések intenzitása, jellege nagyon jelentősen eltér, különbözik attól az általános képlettől, amelyet az előzőekben felvázoltunk. 4 KORLÁTOZOTT ELÉGEDETTSÉG Az új Lakótelepek népességének érzéseit leginkább a „korlátozott elégedettséggel” jellemezhetnénk. Az ilyen érzésekkel városunkhoz viszonyuló embereknek vannak a városhoz vagy a városon belül valamihez fűződő pozitív kötődései, de ebben nincsenek olyan mozzanatok, amelyek pótolhatatlan kötődéseikre utalnának, különösen a várossal, mint hellyel szemben. Más csoportokon belül — például az értelmiségiek körében — a kötődésnek a „kritikusan elégedett” típusa a jellegzetes. Ebben az esetben a pozitív érzések mindig valamely konkrét dologra irányulnak — ez lehet a család, a hivatás, a város természeti környezete stb. —, de a várossal, mint urbanisztikai életkerettel, vagy a várossal, mint sajátos légkört, szellemiséget hordozó társadalmi környezettel szembeni egyértelmű elutasítást, negatív beállítódást, kritikusabb érzelmi viszonyt jelentenek. TÓTH PÁL (Folytatjuk) öt, illetve hat elemmel — lapraszerelt kivitelben készül A korábbiaknál egyszerűbben összeszerelhető szekrénysort — mivel a befejező összeállítást a vevő végzi el — 8 százalékkal olcsóbban árusítják. A Barba lapraszerelt szekrénysor* első, 300 garnitűrás szállítmányt az ország 6 Domus Áruházában, piackutatási szándékkal hozzák forgalomba. Az idén további, '300 garnitűrás sorozatot gyártanak Székesfehérváron, maid az igényeknek megfelelően 1983-ban megkezdik az Borsod járművei Megyénkben a nyilvántartott és forgalomban levő gépjárművek száma csaknem 108 ezer. Tízezer lakosra legalább 1310 gépjármű jut. Ez valamivel jobb, mint az országos átlag. A személygépkocsik száma 58 ezer, a tehergépkocsiké 8900, a motor- kerékpároké 29 300, s az egyéb járművekből 11 580 fut BorA tűz már csak rossz emlék Kinyitott a Piramis Lapunk hasábjain annak idején hírt adtunk róla, hogy tűz keletkezett az Avas-déli Piramis étteremben. Ottjár- tunkkor már minden rendben volt, a vcndéglátóüzem újra fogadhat vendégeket. Mi h változás, hogyan sikerült a tűz nyomait eltüntetni? — kérdeztük az étterem vezetőjétől Szekeres Gábortól: — Július 26-án nyitottunk újra. Az Unió Áfész kicseréltette az étterem és a presszó valamennyi asztalát, az abroszokat, újjáalakították az eladóteret, lefestették a falakat. Egyiptomi jeleneteket ábrázoló, piramisokat, fáraókat bemutató alkotások kerültek az oldalfalakra. Az eddig műanyag burkolatú mennyezet most fémborítást kapott, reméljük, ez időtállóbb, és valamivel esztétikusabb is lesz. fölszerelésének kérdését még most rendezik, és őszintén reméljük, hogy Papp Barnabás, illetve Wladár Tamás mihamarább úgy játszik, mint a tűz előtt. Jelenleg hárman vannak felszolgálók, négyen dolgoznak váltott műszakban a konyhán. A zenészekkel és a vezetőkkel együtt mindössze tizennégyen vannak. Figye- lemreméltóan kis létszám. A látottak alapján lassan visszaszoknak a régi előfizetésesek, hiszen az ár kétségkívül csábító: egy menü mindösszes tizennégy harmincba kerül. Az étterem öt hónapig zárva volt; ez viszonylag hosz- szű idő, eközben van hová pártolni a vendégnek. Azon lesznek, hogy visszajöjjön. A a|e Az újjáalakított Piramis belülről patában. A Palotásból jött, és mint mondotta, hozott magával bőven ötleteket. Ügy legyen! Kívánságra: Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága és a KISZ Központi Bizottság építőtáborok bizottsága tájékoztatja a vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket, hogy az 1983. évi önkéntes ifjúsági építőtáborok szervezésére és üzemeltetésére vonatkozó igényeket 1982. szeptember építőtábor 15-ig nyújthatják be felügyeleti szervükhöz. Az építőtáborok igénybejelentéséhez rendszeresített formanyomtatványok a fővárosi és a megyei tanácsok ifjúsági titkárainál szerezhetők be. Építőtáborokat jövőre csak az igénybejelentések alapján szerveznek. Gyorshajtás ellen: sokkolás Üjabban különös elbánásban részesítik a tetten ért gyors- hajtókat Franciaországban. Nemcsak megbírságolják őket, hanem a lelkűkre is próbálnak hatni a rendőrök. Esztelen száguldás okozta súlyos balesetek képeit dugják az orruk alá, s ott helyben tanulmányozniuk kell a fotókat. A sokkterápia hatásosságáról még nem kaptunk hírt — de nagyon jónak tartjuk az ötletet. Régi tapasztalat, hogy az út mentén látott súlyos karambol után a járművezetők óvatosabban hajtanak — amíg el nem felejtik ezeket a rí 'grázó élményeket. Erre a lélektani tényezőre számítva, néhány országban nem szállítják el a súlyos autószerencsétlenség roncsait: hosszú ideig mementóként figyelmeztetik a gépjárművezetőket a fokozottabb óvatosságra. Sajnos, mi is elegendő fényképpel rendelkezünk tragikus autószerencsétlenségekről. Semmi akadálya sincs tehát a gyorshajtás elleni sokkterápia hazai bevezetésének. sód útjain. Zenekarunk megrongálódott vezető „új fiú” a Piramis csaS. L. (szántó)
