Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-12 / 190. szám

MISKOLCIAK MISKOLCRÓL 1 * Váltott műszakban, öten dolgoznak a Park motel portáján. Képünkön' Richii'alszki László portás; a teniszpálya kulcsát adja át. (Herényi felv.) r Átvágták a taktabáji kanyart Szabályozzák a íiszát A tavaszi és a nyár eleji ár­hullámok elvonultával a le­csöndesült folyók mentén a közepes és az annál is ala­csonyabb vízállás kedvez a folyószabályozási munkák­nak. s a vízügyi igazgatósá­gok most jól kihasználják ezt a lehetőséget. A Tiszán jobbára a jég le­vonulásának megkönnyítését és a hajóút javítását céloz­zák a szabályozási munkák. A folyó felső szakaszán a Nyíregyházi Vízügyi Igazga­tóság a balsai kanyarban egyengeti a medret és a part­vonalat, a miskolcfák Takta1 bájnál mór átvágták a Tisza élesen hurkolt kanyarját, s most a partoldalakat rende­Űj formáji^, díszlécezett szekrénysort szállít a keres­kedelemnek a Székesfehérvá­ri Bútorgyár. A Barba fan­tázianevű, műanyagfóliázott szekrénysor kétféle méretben, zik. Tiszakécske térségében nagyobb ívűre formálják a hajtűkanyart, s az omladozó, szakadozó partot kőszórással védik a folyó sodrától, az el- habolástól. Hasonló termés­kő-szőnyeggel állják útját annak a partszaggató rombo­lásnak, amely Tiszaörvény térségében már megközelí­tette az öntözési vízkivételi művet, Tiszavárkonynál pe­dig az országutat. A további rongálódásokat akadályozzák meg ilyen partbiztosítással Tiszadobnál, Csongrádnál, s folytatják ezt a munkát Szolnok tiszaligeti üdülőte­rületén is. A Sajón és a Hernádon több helyen „megkövezik” a partot, hogy útját állják a folyó terjeszkedésének, a partszakaszok rongálódásá­nak. új bútor sorozatgyártását. A tervek szerint a Barba szek­rénysort elemenként is áru­sítják. Jul ágy nz ebeknek is Minien kétest lettnek Tapolca két legforgalma­sabb szállodájában, a Junó hotelben és a Park motelben most kitehetnék a teltház­táblát. Egy szabad pillanatuk sincs a portásoknak, a vendé­gek jönnek-mcnnek, szinte percenként kell nyelvet vál­tani. A két szálloda-komplexum­ban angolul, németül, fran­ciául és lengyelül beszélnek a portások. Jelenleg a Park motel mind a hatvan szobája foglalt, s jó időre az is ma­rad. A Junó-szállóban portás- hiány van. A szokásos héttel szemben mindössze négyen dolgoznak, a többiek üdülnek vagy a Balaton-parti szállo- c’ák ban'dől goznak. Barkó Ti- vadarné műszakvezető por­tástól hallottuk, hogy a ked­ves vendégek ezernyi kéréssel, kívánsággal ostromolják a recepció dolgozóit. Szívesen szolgálnak hajszárítóval, va­salóval, borotvával, sőt, ha kell, teniszpartnert is keres­nek. Ám akad olyan ügyfe­lük is, aki a program össze­állítását is a portásokra bízza. A pót- és a gyermekágy mel­lett gyakran kérnek kutya­ágyat: a kedves vendégek ebiei nagyságuktól függetle­nül megkapják a mózeskosár, szerű ágyikót. Sz. 1. Elemenként is árusítják majd Ragaszkodás és elvágyódás Egy felmérés tanulságai A miskolciaknak a városukhoz fűződő viszonyáról sokféle és gyakran igen szélsőséges véleménnyel találkozhatunk. A közvéle­ményben él egy nagyon pessziniisztikus, hogy ne mondjuk sötét kép; az a meggyőződés, hogy a miskolciak általában közömbösek. Nem szeretik igazán városukat, nem törődnek vele, már csak azért sem, mert rengeteg az idegen, akiket semmi sem köt ide. De létezik egy másik, bizonyos értelemben tipikusnak tekinthető ál­láspont is; nevezetesen az. amelyik kizárólag a „tettekre váltott lokálpatriotizmust” hajlandó elismerni, a városhoz való viszony egyetlen lehetséges pozitív formájának. Ennek megfelelően, az emberek érzéseit városunk iránt azon mért, hogy a különböző társadalmi munkaakciókhoz vagy egyéb lokálpatriotisztikus meg­mozdulásokhoz milyen a „hozzáállásuk”. Ha egy ilyen akció sike­resnek bizonyul, az illetékesek a miskolciak példás virosszeretetét dicsérik, de ha a kezdeményezés valamilyen oknál fogva érdek­telenségbe fullad, nyomban a közömbösséget szokás emlegetni. A város lakóinak Miskolchoz való viszonyáról igyekezett pontosabb információkat szerezni az a felmérés, amelyet a közelmúltban vé­geztek el, egy városrendezési terv kapcsán. Az emberek kötődése lakó­helyükhöz, a lakóhelyhez fű­ződő érzelmi viszony min­den emberben kialakul, aki „lakik” valahol. Ez az érzés, viszony lehet pozitív vagy negatív; lehet szeretet, ra­gaszkodás; de lehet gyűlölet­be csapó elutasítás, elvágyó­dás is; ám mindenképpen' számos objektív társadalmi tény által befolyásolt pszicho­lógiai tényről van szó. Ezt a látszólag teljesen szubjektív tényezőt, a lakóhelyhez való kötődést, az teszi tanulmányo­zásra érdemessé, hogy ebben az érzelmi viszonyban a ma­gánélet mély válságai és re­ményt nyújtó sikerei, fellen­dülései elválaszthatatlanul összefonódva tükröződnek a lakóhely, a város adottságai­val, gondjaival. 4 AZ EMBERI ÉLET KERETE A városhoz való kötődés problémáiról szólva mindig két dolgot kell nagyon nyo­matékosan hangsúlyozni. Elő­ször is azt, hogy Miskolc az emberek egy része számára az a hely, amihez kötődnek, a városlakó emberek egy má­sik csoportja számára vi­szont Miskolc az a hely, amin belül kötődéseik vannak. Mert egy település a lakói számára nemcsak' a szigorú­an vett urbanisztikai életke­retet, az ott folyó élet ilyen vagy amolyan minőségét, a városvezetés sikeres vagy kevésbé sikeres működésének következményeit jelenti, de keretét adja az emberi élet teljességének, vagy majdnem teljességének is. & ebben az esetben ez utóbbin van a hangsúly. A felmérés eredményei szinte semmiben sem Igazol­ják azt a pesszimista képet, amelyik a közvéleményben él a város lakóinak kötődéseit, érzéseit illetően. És termé­szetesen el kell vetnünk azo­kat a végtelenül leegyszerű­sítő véleményeket is, misze­rint a város lakói három cso­portba sorolhatók: vannak, akik szeretik a várost, vannak közömbösek, és vannak olya­nok, akik ellenségesek a vá­rossal szemben. 4- AZ ÉRZÉSEK • KÖZÉPPONTJA Mindenekelőtt az a legfi­gyelemreméltóbb: a megkér­dezettek nagy többsége szá­mára, milyen különös jelen­tősége van annak, hogy Mis­kolcon él. Tegyük hozzá, hogy bármely várost vagy te­lepülést vizsgálták a kötődés szempontjából, az eredmény mindig ugyanez. Azaz legál­talánosabban az állapítható meg, hogy egy település min­dig középpontja lakói pozitív érzéseinek. Ezt alighanem ter­mészetesnek kell tekintenünk, hiszen ezek a pozitív érzé­sek nemcsak, sőt esetünkben nem is elsősorban a városra mint helyre irányulnak, ha­nem azokra a dolgokra — a család, a barátok, a munka, a hivatás, az emlékek, az itt eltöltött évek sikerei —, amelyeknek keretéül ez a vá­ros szolgált. Azokhoz képest, akik sze­retnek Miskolcon élni, akik jól megvannak ebben a vá­rosban, viszonylag igen sze­rény azoknak az aránya, akik elvágyódnak innét, és még ennél is jóval kevesebben vannak azok, akik számára teljesen közömbös, hogy hol élnek. A város lakóinak érzéseit vizsgálva, az a legfigyelem­reméltóbb, hogy a város iránt kizárólagos elkötelezett­séget érzők és a városból elvágyódok, magukat itt ro6z- szul érzők két, szélsőségesen ellentétes típusa között az átmenetek sokféleségével ta­lálkozunk. Ráadásul a társa­dalmi-foglalkozási helyzet, életkor, eredet és aszerint, hogy mely városrészekben élő lakosokról van szó, az érzések intenzitása, jellege nagyon jelentősen eltér, kü­lönbözik attól az általános képlettől, amelyet az előző­ekben felvázoltunk. 4 KORLÁTOZOTT ELÉGEDETTSÉG Az új Lakótelepek népes­ségének érzéseit leginkább a „korlátozott elégedettséggel” jellemezhetnénk. Az ilyen ér­zésekkel városunkhoz viszo­nyuló embereknek vannak a városhoz vagy a városon be­lül valamihez fűződő pozitív kötődései, de ebben nincse­nek olyan mozzanatok, ame­lyek pótolhatatlan kötődése­ikre utalnának, különösen a várossal, mint hellyel szem­ben. Más csoportokon belül — például az értelmiségiek körében — a kötődésnek a „kritikusan elégedett” típusa a jellegzetes. Ebben az eset­ben a pozitív érzések mindig valamely konkrét dologra irányulnak — ez lehet a csa­lád, a hivatás, a város ter­mészeti környezete stb. —, de a várossal, mint urbanisz­tikai életkerettel, vagy a vá­rossal, mint sajátos légkört, szellemiséget hordozó társa­dalmi környezettel szembeni egyértelmű elutasítást, nega­tív beállítódást, kritikusabb érzelmi viszonyt jelentenek. TÓTH PÁL (Folytatjuk) öt, illetve hat elemmel — lapraszerelt kivitelben ké­szül A korábbiaknál egysze­rűbben összeszerelhető szek­rénysort — mivel a befejező összeállítást a vevő végzi el — 8 százalékkal olcsóbban árusítják. A Barba lapraszerelt szek­rénysor* első, 300 garnitűrás szállítmányt az ország 6 Do­mus Áruházában, piackuta­tási szándékkal hozzák for­galomba. Az idén további, '300 garnitűrás sorozatot gyártanak Székesfehérváron, maid az igényeknek megfe­lelően 1983-ban megkezdik az Borsod járművei Megyénkben a nyilvántar­tott és forgalomban levő gép­járművek száma csaknem 108 ezer. Tízezer lakosra leg­alább 1310 gépjármű jut. Ez valamivel jobb, mint az or­szágos átlag. A személygép­kocsik száma 58 ezer, a te­hergépkocsiké 8900, a motor- kerékpároké 29 300, s az egyéb járművekből 11 580 fut Bor­A tűz már csak rossz emlék Kinyitott a Piramis Lapunk hasábjain annak idején hírt adtunk róla, hogy tűz keletkezett az Avas-déli Piramis étteremben. Ottjár- tunkkor már minden rendben volt, a vcndéglátóüzem újra fogadhat vendégeket. Mi h változás, hogyan sikerült a tűz nyomait eltüntetni? — kér­deztük az étterem vezetőjétől Szekeres Gábortól: — Július 26-án nyitottunk újra. Az Unió Áfész kicserél­tette az étterem és a presszó valamennyi asztalát, az abro­szokat, újjáalakították az el­adóteret, lefestették a falakat. Egyiptomi jeleneteket ábrázo­ló, piramisokat, fáraókat be­mutató alkotások kerültek az oldalfalakra. Az eddig mű­anyag burkolatú mennyezet most fémborítást kapott, re­méljük, ez időtállóbb, és va­lamivel esztétikusabb is lesz. fölszerelésének kérdését még most rendezik, és őszintén re­méljük, hogy Papp Barnabás, illetve Wladár Tamás miha­marább úgy játszik, mint a tűz előtt. Jelenleg hárman vannak felszolgálók, négyen dolgoz­nak váltott műszakban a konyhán. A zenészekkel és a vezetőkkel együtt mindössze tizennégyen vannak. Figye- lemreméltóan kis létszám. A látottak alapján lassan visszaszoknak a régi előfize­tésesek, hiszen az ár kétség­kívül csábító: egy menü mind­összes tizennégy harmincba kerül. Az étterem öt hónapig zárva volt; ez viszonylag hosz- szű idő, eközben van hová pártolni a vendégnek. Azon lesznek, hogy visszajöjjön. A a|e Az újjáalakított Piramis belülről patában. A Palotásból jött, és mint mondotta, hozott magá­val bőven ötleteket. Ügy le­gyen! Kívánságra: Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkársága és a KISZ Központi Bizottság építőtá­borok bizottsága tájékoztatja a vállalatokat, szövetkezete­ket, intézményeket, hogy az 1983. évi önkéntes ifjúsági építőtáborok szervezésére és üzemeltetésére vonatkozó igényeket 1982. szeptember építőtábor 15-ig nyújthatják be felügye­leti szervükhöz. Az építőtá­borok igénybejelentéséhez rendszeresített formanyom­tatványok a fővárosi és a megyei tanácsok ifjúsági tit­kárainál szerezhetők be. Építőtáborokat jövőre csak az igénybejelentések alapján szerveznek. Gyorshajtás ellen: sokkolás Üjabban különös elbánásban részesítik a tetten ért gyors- hajtókat Franciaországban. Nemcsak megbírságolják őket, ha­nem a lelkűkre is próbálnak hatni a rendőrök. Esztelen szá­guldás okozta súlyos balesetek képeit dugják az orruk alá, s ott helyben tanulmányozniuk kell a fotókat. A sokkterápia ha­tásosságáról még nem kaptunk hírt — de nagyon jónak tartjuk az ötletet. Régi tapasztalat, hogy az út mentén látott súlyos karambol után a járművezetők óvatosabban hajtanak — amíg el nem felejtik ezeket a rí 'grázó élményeket. Erre a lélektani ténye­zőre számítva, néhány országban nem szállítják el a súlyos autószerencsétlenség roncsait: hosszú ideig mementóként fi­gyelmeztetik a gépjárművezetőket a fokozottabb óvatosságra. Sajnos, mi is elegendő fényképpel rendelkezünk tragikus autószerencsétlenségekről. Semmi akadálya sincs tehát a gyors­hajtás elleni sokkterápia hazai bevezetésének. sód útjain. Zenekarunk megrongálódott vezető „új fiú” a Piramis csa­S. L. (szántó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom