Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-07 / 186. szám
A Mini Galériában mutatkoznak be A Zebegényi J Szabadiskola tárlata Nem az első eset, amikor sajnálom, hogy a Kossuth Művelődési Ház Mini Galériája eléggé eldugott helyen van. A Muzsikáló Udvar idei nyári programjai ugyan sok embert elhoztak ide, de a belvárosi öreg ház mélyén megbúvó tenyérnyi előtérbe mégis kevesebben botlanak bele, mint amit az itt rendezett kiállítások megérdemelnének. Érem, kisplasztika, festmény, grafika, minden műfaj képviseltette már itt magát, és az egyes műfajok legjobb művelői szívesen adtak minden időben egy kamaratárlatra való anyagot. Több tehát ez az apró kiállítótér, mint hézagpótló, és a Zebegényi Szabadiskola most látható kiállításáért is érdemes (hát még ha egy táblácska is lenne itt útmutatóul!) a főutcáról letérni. Tizenöt éve alakult ez a sajátos képzőművészeti, köz- művelődési forma, amelynek — dr. Végvári Lajos művészettörténésznek a kiállításhoz írt ismertetője szerint — az a célja, hogy „megismertessen a művészeti kifejezés eszközeivel, módszereivel, azokkal a mesterségbeli és elvi problémákkal, amelyek századunk művészeti mozgalmait foglalkoztatták.” Másfél évtizede Szőnyi István műtermében alakult, a hely szelleme iß nyilván kötelez. De az országszerte rendezett számtalan nyári képzőművészeti tábor is mutatja, milyen nagy szükség van vizuális kultúránk kialakításának minden formájára, és, hogy mennyire igényeljük is, hogy ismerjük a művészeteket. Az Képzőművészeti Újhely en A képek, tárgyak „névtelenek”. A kiállítás a zebegényi műhely követelményeit és eredményeit tükrözi. iskolai tantervek hiányosságait bizonyára nem pótolhatja semmi, de hogy éppen ez a forma milyen sokat jelent, azt a Szabadiskola története is mutatja. Sokak társaságában Hincz Gyula, Gorka Géza, Somogyi József igyekezett olyan körülmények és forma kialakításán^ amely „hozzásegíti az egyes résztvevőket hajlamaik és készségeik tudatosulásához, és magasabb szintűre való kiműveléséhez.” Bár sokan innen kerültek képző- és iparművészeti főiskolára, a Zebegényi Szabadiskola nem művészképző; ezt a harcot mindenki, aki rátermett, maga harcolja meg. A miskolci tárlat egyes darabjai is anonimek, egyetlen kerámia, rézkarc, akva- rell, tűzzománc alá sincs kiírva, hogy kinek a tehetségét, fantáziáját, mesterségbeli tudását dicséri. Aki rendezte, biztosan tudta, hogy az alkotóik nem személy szerinti nyolvánosságra vágynak. A zebegényi műhelymunka eredményét mutatja a kiállítás, egy színvonalat képvisel, amelyet a rajzolni, festeni, mintázni vágyó ember elérhet, amely biztos alap a továbblépéshez. M— Sátoraljaújhelyen, Borsod megyei és nyíregyházi grafikusok és festőművészek részvételével nyári képzőművészeti alkotótábor nyílt tegnap. Az alkotó tevékenységre kiválóan alkalmas magashegyi környezetben tíz napot töltenek a meghívottak, akik a munka mellett megismerkednek a város és környéke nevezeteségeivel. találkoznak amatőr képzőművészekkel. A Sátoraljaújhelyi városi Tanács vendéglátásának viszonzásaként a művészek a táborban a városról és környékéről készült festményeket, grafikákat a városnak ajándékozzák. E munkákból szeptemberben kiállítást rendeznek az addigra elkészülő, s most rekonstrukció alatt álló művelődési házban. Kiállítás és szakmai tanácskozás Köresdcn II Kis Hó Bori pályázat díjazott Mezőkövesden tegnap megnyílt a XV. Kis Jankó Bori emlékpályázatra érkezett munkák kiállítása. A mezőkövesdi művelődési ház nagytermében rendezett kiállítás anyagát a zsűri a pályázatra érkezett 965 alkotásból válogatta. A pályamunkákra a megújhodás a jellemző. Egyrészt korábban feledésbe merült népművészeti minták lelhetők fel a térítőkön, ruhákon, másrészt egyre több a mindinkább divatossá váló fehér hímzés, s jól érzékelhető a kiállított munkákon a színekkel való bátrabb variálás. A pályázat zsűrijének döntése alapján Kis Jankó Bori- díjgt kapott Márton Jánosné népi iparművész észak-magyarországi népi hímzésminták felújításáért, alkalmazásáért, továbbá a munka kivitelezői, az általa vezetett miskolci díszítőművészeti csoport tagjai; Szabó József né népi iparművész matyó hímzéséért, s a kivitelező Csir- maz lstvánné és Szabó Jó- zsefné; Komsa Jánosné nyíregyházi pályázó, a népművészet mestere. Ezenkívül a zsűri három első, négy második és hat harmadik dijat adott ki. A Kis Jankó Bori-ünnepség és a kiállítás megnyitása után kétnapos országos nép- művészeti szakmai tanácskozás kezdődött Mezőkövesden, amelyen szövetkezeti és amatőr alkotók, népművészek vesznek részt A téma: a településpolitika Idén is megrendezik a tokaji írótábort A Napjaink augusztusi számában egy olvasó aggódva érdeklődik, hogy lesz-e az idén Tokajban írótábor. Nos, a táborok történetében nem először röppent fel a hír, hogy „megszűnik, ez lesz az utolsó”. A vállalkozás azonban mindeddig életképesnek bizonyult, s nem lanyhul iránta az országos érdeklődés sem. Sikerének titka, hogy — az esetek többségében — sikerült olyan közérdekű és aktuális témát választani, amely nemcsak az írókat de a szakembereket is élénk eszmecserére inspirálta. Senki se várt ezektől a tanácskozásoktól valamiféle „határozati javaslatokban” is megfogalmazható tételt, tanácsot vagy szentenciát. Nem a gyakorló politikus helyett gondolkodik az író, de társadalmi, emberi érzékenysége, fogékonysága továbbgondolásra érdemes támpontokat adhat a gyakorlati szakembereknek is. A tíz eddigi téma közül elég legyen itt csupán a népesedésvitát I kiemelni, amely — részben I Fekete Gyula Éljünk magunknak? című szociográfiai kötete nyomán — azóta más fórumokon (lásd Élet és Irodalom) is visszhangzott, visszavisszatért. Jelezve ezzel a téma fontosságát, de a megoldási lehetőségeket, vagy azok hiányát is. Az idén is „a levegőben levő” témát tűz napirendre s tokaji írótábor: A település- politika — arányos település- fejlesztés címmel. Feltehetően az írók és a szakemberek túl tudnak lépni a vészharang megkongatásán, hiszen ezt már megtették az aprófalvak ügyében, és alapos elemzések, konstruktív javaslatok hangzanak el a vitazáróban. A program szerint 22-én, vasárnap Tiszaladányban látogatnak a tábor vendégei, ahol a Győri Elek Művelődési Házban Amriskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára mond megnyitót. Ezt követően Bényei Miklós, a község tanácselnöke ad tájé$ A kerámiák nagyon szépek (Kiss József felvételei) 4 Hliskolci Beruházási Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a Rudas László utca útkorszerűsitése miatt közműépítési munkálatokat végez a Rácz György utca-Petőfi utca torkolatában. Ezért az építés időtartama alatt a forgalom az alábbiak szerint módosul: VASGYÁR FELÉ A FORGALOM A KÖVETKEZŐ: Toronyalja-Bacsó Béla utca-Reményi utca-Petőfi utca. (A Reményi utca és Rácz György utca közötti szakaszon a Bacsó Béla utca kétirányú lesz.) A Rácz György utcán levő autóbuszmegálló a Toronyalja utcára kerül át, mintegy 20 m-re a jelenlegitől. A VAROSBA IRÁNYULÓ FORGALOM AZ ALÁBBI: A Bacsó Béla utcáról a Papszer utcán keresztül érhető el a Felszabadítók útja. A Hunyadi utca-Széchenyi út kapcsolata változatlan a 3-as fő közlekedési út felé. A Hunyadi utcáról a Rácz György utca felé a kapcsolat átmenetileg szünetel. A forgalomelterelés 1982. augusztus 9-én délelőtt 10 órától lép életbe és előreláthatólag 60 napig tart. Kis történetek filmsztárokról ÖRÖM, ÜRÖM Nicole Courcel elégedetlen: „Amilyen boldog voltam, hogy végre olyan tévéfilmben játszhatok, amelyet az én korombeli színésznőnek írtak, olyan lehangolt lettem, amikor a film, a Good bye Charlie forgatására került sor. Több mint harmincéves színészi gyakorlatom van, mégis elbizonytalanodtam abban a kapkodásban és zűrzavarban, amelyet az Au théatre ce soir című műsor számára készült filmnél tapasztaltam. Kevés próba után reggel kilenckor volt a főpróba, délután a felvétel... Ez képtelenség. Tudom, az idő pénz, de így elsietni sem lehet a színészi munkát.” Az 1930-ban született Nicole Courcel gyakran szerepel olasz és francia filmekben. Egyszer Magyarországon is forgatott, a Fekete szem éjszakája című francia—magyar produkció egyik főszerepét játszotta. VÖRÖSÖK Warren Beatty produkciójában, rendezésében és főszereplésével készült a Vörösök című film, melyet a kommunista amerikai újságíró, John Reed világhírű könyve, a Tíz nap, amely megrengette a világot nyomán forgattak. A riporter 1917 októberének sorsfordító napjait Pétervárott töltötte, s ezekről számolt be könyvében. A filmforgatókönyv elsősorban az újságíró és felesége személyes kapcsolatának története, de a háttérben az amerikai munkás- mozgalom és a szovjet forradalom eseményei bontakoznak ki. A főszereplőn kívül további világhírességek játsszák a fontosabb szerepeket. Így például Diane keanton, aki az újságíró feleségét alakítja és Jack Nicholson, aki « hires amerikai írót, Eugen O’Niéll-t személyesíti meg. A Vörösök rendezéséért Warren Beatty 1982-ben megkapta a legjobb amerikai film Oscar-díját, még két Oscart kapott a Vörösök az operatőri munkáért és egy női epizódért. F1LMV ÁLLOMÁS WAGNERRŐL Charles Wood forgatókönyvéből angol —magyar koprodukcióban négy és fél órás mozifilm készül Richard Wagner életéről. A forgatás szinte valamennyi fázisát nagy figyelemmel követte a sajtó. Hír- ügynökségek sora repítette szét a hírt, hogy a sok helyszínű, sok szereplős — 8000- ből 189 beszélő szerep — szuperprodukcióban a címszereplő, Richard Burton oldalán olyan világhírességek vesznek részt, mint Lord Lawrence Olivier, Sir Ralp Richardson, Sir John Gielgud, Szanca Nero, Martha Keller, Vanessa Redgrave. Történetünk — mondja Tony Palmer rendező — az 1848-as drezdai forradolmtól kíséri Wagner életét. Életútjának három aspektusa érdekel. Elsőként a politikához való viszonya. Bár a drezdai májusi forradalomban való részvétele után rögtön fogadalmat tett, hogy soha többé nem bocsátkozik efféle dolgokba — igazából soha nem szakított a politikával. A második vizsgálódási pont a nőkkel való kapcsolata. A harmadik pedig a diadalmas életprogramja. Wagner szerepére Richard Burtont kérte fel To- nv Palmer, mert „Burton a világ eayik legnagyobb művésze, nemcsak kitűnő színész, hanem mestere is a hivatásának. És persze minden tekintetben eayénisén: érzékenyebb. intelHnen- sebb, mint a többi, s lényegesen több nőt bűvöl el, mint az átlag”. koztatást a falu életéről, majd megkoszorúzzák Győri Elek sírját és Darvas József emléktábláját Hétfőn kezdődik a tanácskozás az MSZMP tokaji bizottságának székházában. Az első nap előadói: S. Hegedűs László, a HNF titkára és dr. Beluszky Pál tudományos munkatárs. Este irodalmi műsoron vesznek részt a vendégek. Kedden -korreferátumokkal folytatódik a tanácskozás. Bogár László közgazdász, Molnár Zoltán és Gulyás Mihály írók és Slezsák Imre könyvtáros hozzászólásait várják. Szerdán reggel dr. Pusztai Béla,.a megyei tanács elnökhelyettese összegzi a vitát. Érdekesnek, izgalmasnak ígérkezik az eszmecsere a Magyarország felfedezése című szociográfiai sorozatról. Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsa osztályvezetőjének előadása után Gondos Ernő, a sorozat szerkesztője és Huszár Tibor egyetemi tanár tart korreferátumot. Aznap este megtekintik a Do- maházi változások című filmet, a Gulyás-fivérek alkotását Az utolsó napon, 26-án Ernődre látogat a tábor, ahol Tóth Elek tanácselnök mutatja be a nagyközséget, majd Ébert Ágoston és Bitó János építészek beszélnek a szakma gondjairól. Délután Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban lesz a záróprogram, ahol megemlékeznek Kodály Zoltán születésének 100., .és a Napjaink alapításának 20. évfordulójáról. Egy kiváló szerkesztő Száztíz éve lesz holnap: 1872. augusztus 8-án született Mikes Lajos újságíró, szerkesztő és műfordító. 1913-tól ő szerkesztette a Tolnai Világ- lexikonát. Az 1920-as években mint az Estlapok irodalmi rovatvezetője, és az Athenäum lektora igen sokat tett a tehetséges fiatal írók — Szabó Lőrinc, Fodor József és mások — útjának egyengetéséért. A Pesti Naplóban színvonalas, a Nyugattal versenyző irodalmi rovatot teremtett.
