Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-30 / 204. szám
Titok taten csodák; kötőt, fábót ős tsmh?rsőr;bs9 3|c A Szerencsi Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyárában tonnaszámra készül a népszerű gyermekcsemege, a frutti. Képünkön a dagasztás művelete látszik. (Kerényi László felvétele) i tanácsi fái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Faragó Erzsébet, Szikra mozi párthelyisége, Marx K. u. 49. sz., 17 órakor; dr. Herendi Rezső, Engels u. 2. sz., HNF-helyiség, 18.30 órakor; Kovács György, 1/3. sz., pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21. sz., 17 órakor; Kovács János, 8. sz. Általános Iskola, Ed er Gy. u. 1. sz., 17-től 18 óráig; Kucs- kár Julianna,, B.-A.-Z. megyei Vízművek Vállalat, Tö- mösi u. 2. sz. (ebédlő), 17 órakor; Márkusz Dezső, Zalka Máté pártalapszervezet, Csaba vezér u. 95. sz., 16 órakor. Fogyasztók Megyei Tanácsa Szeptember 2-án tartja alakuló ülését a Fogyasztók Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága székházában. Lelik János, a Fogyasztók Tanácsa megyei elnöke ismerteti a működési irányelvtervezetet és utána megvitatják a második félévi munkatervet. Kézen fogni! Tucatjával jelennek meg cikkek, hangzanak el riportok, amiben arra figyelmeztetik a szülőket; kettőzött figyelemmel vigyázzanak gyermekeikre a nagyvárosi forgalomban, a lakótelepek utcáin, terein. Sokan joggal mondják ilyenkor: mit tegyek, hiszen nem foghatom állandóan a kezét! Valóban lehetetlen állandóan felügyelni a gyerekek minden lépésére, s őszintén szólva ezt a tizedik emeleti ablakból nem is lehet megtenni. Túl célravezetőnek sem nevezhető ez a módszer, hiszen a túlzott gyámkodást később a gyerek önállósága sínyli meg. De kézenfogni képletesen is lehet! A gyerekekből hiányzik az ésszerű félelem és veszélyérzet, de ezt ki lehet, s ki kell alakítani. Magától soha nem fogja megtanulni egyik lurkó sem, hogy az úttest nem játszótér, s egy meggondolatlan fogócskának tragikus vége is lehet. Ha valaki veszi a fáradságot, és naponta legalább tíz percet rászán arra, hogy valamit is megértessen ebből a gyerekekkel: akkor is fogja majd a kezüket, ha a valóságban távol van a játszótértől... tk—ó) Radiátor, a szomszédba A Balassagyarmati Fémipari Vállalat megkezdte az alumí- niumradiátor-alkatrészek exportját Ausztriába. Még az idén mintegy 60 tonnányi új alumínium termék jut el nyugati szomszédunkhoz, 4 millió forint értékben. A balassagyarmati üzem osztrák licenc megvásárlása alapján kezdte meg az energiatakarékos — szabályozható, elzárható — fűtőtestek gyártását. A szinte falhoz simuló, színesre eloxált radiátorok külső fémfelülete üzemközben langyos marad, a hozzáérőt nem égeti meg. Ezért különösen bölcsődékbe és óvodákba célszerű beépíteni. A fémipari vállalat Várják a jelentkezőket Szüretre készülnek a Hegyalján Jók a terméskilátások a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban. Jámbor György termelési vezérigazgató-helyettes szerint az idén jó közepes minőségű szőlőtermésre számítanak. A jégeső legalább 30 ezer mázsa szőlőt pusztított el. de még így is 100 ezer mázsás termésre van kilátás. A mostani időjárás kedvező az érési folyamatnak. A száraz időben-még nem ütötte fel a fejét a botritis-gom- ba. s remélik, hogy később sem tűnik fel a területen. Szeptember közepétől ugyanis már nem permetezhetnek, mert ez gátolja az érési folyamatot. Országosan 5—6 napos késésre lehet számítani a szüret kezdésével. Hegyalján, a borkombinát területén október 10. és lő. között szokták megkezdeni a szüretelést. Az előzetes minőségi vizsgálatok alapján 6—7 mustfokos Furmintra és Hárslevelűre számítanak. A gazdaságnak gondot jelent*- hogy az iskolák is áttérnek az ötnapos munkahétre, emiatt kevesebb lesz a szüretelő. Ezért már most felhívják az iskolák és a szocialista brigádok figyelmét •hogy minél többen jelentkezzenek a szőlő leszedésére a tarcali, a tolcsvai és a sátoraljaújhelyi kerületi kirendeltségeken- A szüretelésért jól fizetnek a jelentkezőknek. 1983-ban már 140000, később évente 200 000 négyzetméter alumínium radiátort gyárt majd. Ebből exportra az osztrák céggel évről évre megkötendő megállapodás szerinti mennyiség kerül. Aligha kalkulálták be az emődi tanácselnök munkaidejébe és fizetésébe, hogy a vasárnap déli húsleves ka- nalazása közben delegációt fogadjon. Nemrég Zalából érkezett egy csoport, hajnali ötkor indultak. Csak a községet, csak a község házait akarták megnézni. Mert az emődi lakóépületek, intézmények híresen szépek, híresen egyediek, s híresen sok vihart kavartak. A tanácselnököt gyakran feljelentik, s gyakran fenyegetik fegyelmivel. S hogy mi az emődi csoda titka? A házigazdák figyelmeztetnek; ne csak a házakat figyelje a kedves vendég, hanem a lakóit is. Ezt tették a tokaji írótábor résztvevői is, amikor a múlt héten Ernődre zarándokoltak. • MENNYIT ÉR EGYMILLIÓ? Mi az, amit titoknyitoga- tóként nem kell tudni Ernődről? (Hiszen hasonló, vagy ennél jobb adottságokkal potenciálisan minden magyar település rendelkezik...) E tájon már a honfoglalók is laktak, közvetlen út kötötte Össze a szomorú emlékű Muhival, Mátyás korában mezővárosi rangot bírt, 1892- ig nagyközség volt. Lakóinak száma a századfordulón 1800- ra rúgott, most hatezren mondják emődinek magukat. A község az Alföld és a Bükk találkozásánál fekszik, lakóit egyaránt jellemzi a i földművelő ember bölcs nyugalma, s a hegylakók folyton újat kereső vehemenciája. Éppen ezért, itt egymillió forint, a társadalmi munkával megfejelve ötmilliót ér, de bukott itt már meg biztos favorit képviselőjelölt a felszabadulás előtt és után is. A község fejlődése MIs- kolchoz kötődik, abban az értelemben, hogy az ingázók száma majd kétezerre tehető. De biztos megélhetést kínál a helyi termelőszövetkezet is. Hektáronként ötven A megőrzött és komfortosított műemlék-jellegű ház gyakori zarándokhelye a látogatóknak (Solymos felv.) mázsa búzát ad a föld, s a tehenészetben is ötezer literen felül van a tej hozam. Ám, Ernőd nem ettől, s nem ezért híres. • LAPÁTOL A FALU A tanácselnök, Tóth Elek meséli: — A község rendezési terve 1968-ban készült el. Szerencsésen találkozott a vezetés szándéka az építészek terveivel, s a község lakóinak progresszív szándékaival. A kezdetben többnyire ösztönös álomból tudatos, következetes településfejlesztési koncepció alakult ki. Igyekeztünk magunkat elhatárolni az úgynevezett rózsadomb-effektustól. Harmóniát akartunk, s azt mondtuk, hogy az előre megfontolt szándékkal kiépített centrum ne a Kacsazug, vagy a Szemszúró rovására gyarapodjon. Nem akartunk tükrös házakat, puccos kerítéseket. És senki se higgye, hogy a rendhagyó külsejű fonákja A tévé jóvoltából már belelapozhattunk a Guinness- könyvbe, megelevenedett számunkra néhány bolondos „leg”. Láthattuk a víz alatt hegedülő ifjút, az egyszerre 14 szivarból füstölő, és közben madárhapgon trillázó urat, s a csaknem két és fél méteres férfiút. Az utóbbi éppen nősülni készül és tekintettel rendkívüli méreteire, két méter fölötti „csinibabák” közül válogat. 23 nyelven jelent meg eddig a Guinness-könyv. összesen 42 millió példányban. A hazai könyvkiadás eléggé el nem ítélhető mulasztásából mi, sajna nem böngészhetjük. Ezért határoztam el, hogy legalább miskolci viszonylatban összegyűjtöm és közreadom a leg-eket. A kezdet kezdetén tartok, így csak egy szerény csokorravalót nyújthatok át a kollekcióból. A helybeli építészet valószínűleg külön fejezetet kap majd könyvemben, hiszen itt található például minden idők legtovább épülő háza, a Kossuth utca sarkán. Megbízható szemtanúk állítása szerint, mára fává terebélyesedtek azok a kis hajtások. melyeknek magját a Béke étterem felrobbantásakor pottyantotta el — ijedtében — egy arra repülő kis madár. Az első helyen mégsem ez, hanem az a bohókás Leg-szikon építészeti ötlet szerepel majd a miskolci leg-lexikonban, hogy az ablak, ' illetve az üveg feltalálása után, soksok évvel sikerült a természetes világítást teljesen nélkülöző lépcsőházat alkotni. Tovább fokozza a gondolat kuriozitását, hogy sokemeletes épületeket láttak el ilyen lépcsőházakkal, így áramszünet esetén se fény, se lift. Sajnos, nem idézhetem mindenben az egyik lakó — körmondattá formált — véleményét, noha nyugodtan pályázhatna a Legcifrább címre. Miskolcon találták ki — pihent agyú helybeli ifjak — azt a sportágat, mely furcsaságban vetekszik a víz alatti hegedüléssel. Serdülőkorú gyermekeink megtalálták azt a terepet, ami legkevésbé alkalmas széles e világon kerékpárversenyek rendezésére: a szökőkutak medencéjét. (Különösen kedvelt a népkerti kút mddencé- je.) Ugyancsak egyedülálló — tömegességét tekintve — az a művészeti ág, melyet egyszerűen falfestésnek nevezhetünk. A legtöbbször szereplő, kissé stilizált ábra ismertetésétől tekintsenek el. A Miskolc legigazabb embere titulusra ketten pályáznak — egyelőre holtversenyben. Az egyik egy középtermetű és minden más tekintetben is átlagos igazgató, aki több beosztottja előtt, jól hallhatóan elismerte, hogy tévedett. A másik egy bizonyos felszólaló, aki így kezdte hosszú mondókáját; „Én keveset értek a napirendben szereplő témához...” Tényleg keveset értett. A legbátrabb miskolci ifjú sötétedés után az Avasra vitte sétálni aráját. A legbutább ‘pincér kétszer egymás után tévedett — saját kárára; a legbalgább hentesnek pultján pedig záráskor több kiló ehetetlen mó- csing és csont halmozódott. A legetikusabb kórházi orvos a kórházi látogatások idejére különleges — zseb nélküli — köpenyt varratott magának, melynek árát csak személyi kölcsön felvételével tudta kiegyenlíteni. Nos* ennyit előzetesként a miskolci leg-szikonból. Ügy tervezem, hogy tiszta bőr kötésben jelentetem meg és teljesen ingyen lehet majd kapni a könyvesboltokban. Én ugyanis — a legnaivabb magyarként —, szó szerint veszem: nálunk a kultúra nem áru. (békés) emődi házak formális törekvések szüleményei. Mi belülről kezdtünk hozzá az építéshez. A funkciót, a hasznosságot tekintettük elsődlegesnek. Erre rakódott rá a külső, s az építészek jóvoltából így lett emberarcúvá a település. Volt, aki reklamált, hogy miért nem teheti azt a pénzével a portáján belül, amit akar... Mi az egységes faluképért harcoltunk. Ma már az emberek' többségével egyetértésben vagyunk. A társadalmi munka értéke tavaly meghaladta az ötmillió forintot. A közintézmények egy része úgy készült, hogy használatlan leninvárosi felvonulási épületeket vettünk meg. Lebontottuk, idehoztuk, felhasználtuk a téglát, gerendát. Volt úgy, hogy húsvét vasárnapján érkezett az állomásra a kavics. A falú egy emberként lapátra kapott, hogy a tanácsnak na kelljen kocsiálláspénzt fizet• FEHÉR FAL, SÖTÉT FA A község önálló építésügyi igazgatási jogkörrel rendelkezik. Nemcsak igent, hanem a rossz tervekre nemet is kellett mondani. Kialakult — nem kevés erőfeszítés és ellenvélemény árán — egy olyan népi ihletettsé- gű, jellegében skandináv elemeket is hordozó stílus, amely a praktikusságot az egyedien széppel gazdagítja. Előnyben részesíti a fát és az üveget, s úgy épít, hogy a lehető legkevesebbet rombolja. A falak uralkodó színe a fehér, a fát sötét xila- dekor borítja. A község múltheti vendégei ellátogattak az új intézményekbe, de megcsodálhatták azokat a régi, nádtetős tölgy- és akácpilléres talpas házakat is, amelyek fennmaradtak és megújultak. (Ernőd számít a majdani idegenforgalomra is!) És nem ront az illúzión, a hagyománymentő törekvésen, hogy ezekben a vályogházakban elektromos padlófűtés szolgáltatja a meleget. , Ernőd példa, de nem egyetlen lehetséges megoldás a falu komfortossá tételére. Az ilyen megújulás lehetőségével csaknem minden település rendelkezik. De ehhez a megújuláshoz nemcsak pénz kell; hanem tehetséggel és következetességgel párosuló teremtő akarat is. És még valami, mert így teljes a kép. A tanácselnök nagyapja hajdan bíró volt a faluban, az építész apja asztalosként kereste a kenyeret, a párttitkár pedig máig vasasnak vallja magát... BRACKÓ ISTVÁN Emődi házak