Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-28 / 203. szám

% 4 5(c Innen költöznek a Sajó-partra Kerteszkedőknek A házikert szőlőmunkái A házikertekben nagyrészt csemegeszőlőt termelnek. A | csemegeszőlők közül az igen ! korai érésű a Csabagyöngye, az Irsai Olivér és az Olim­pia; korai érésű a Glória , Hungária, a Saszla, a Car- j dinál. a Mathiász Jánosné és a Szőlőskertek királynő- j je; később érnek a Pannó- ! nia kincse, az Ezeréves Ma- | gyarország míg legkésőbbi érésűek a Hamburgi mus­kotály, a Csiri-csuri, az Afusz Ali és az Erzsébet ki­rályné A csemegeszőlő szedését nem kell egyszerre elvégezni. A ked­vező napfényes és az alacsonyan elhelyezkedő fürtök érnek be előbb, tehát ezeket kell elsősor- ] ban leszedni, míg az árnyékban és magasban levő fürtöket ké­sőbben. Ez a tulajdonság önma­gában is lehetővé teszi a szüret elhúzódását és a család hosszabb időre szőlővel való ellátását. Aki a piacon számítja értékesíteni a szőlőt, az egyszerre szedje. Min- , dig száraz, napos időben szedjük a szőlőt, de ha nedves időben vagyunk kénytelenek szüretelni szüret után tartsuk 2—3 napig száraz, szellős helyen. A fürtök­ből nem oda való bogyókat ol­lóval távolítsuk el. A szebb szőlőfürtökért sokat •tehetünk A termőhaitások végét — amelyen szőlőfürt van — csípjük le, hogy a szőlő az alul levő szőlfürtökhöz több tápanya­got szállítson. Ezáltal növekedik a fürt. A hónaljhajtásokat csíp­jük vissza. Régebben azt hitték, hogy minden hónaljhajtás feles­leges, ezért kötözéskor azokat eltávolították. Az újabb kísérle­tezés szerint, a hónaljhajtásokat 3 vagy 4 levél felett visszaesíp- jük. A most már tovább nem növekvő hónaljhajtások az álta­luk termelt tápanyaggal táplálják a termőhajtások fürtjeit. Gyűrüzés céljából 2—3 erőtel­jes, egészséges termővesszőt vá­lasztunk ki és a kiszemelt fürt alatt a hajtásokról a háncsot gyűrű alakban, 3—6 milliméter csíkban, a farész megsértése nél­kül leválasztjuk. Ennek hatására a gyűrű feletti hajtásrészben tápanyagbőség jelentkezik, a gyűrű pedig megakadályozza a tápanyagok lefelé áramlását. A gyűrűzés helyett alkalmaz­hatjuk a hajtás vékony dróthu­zallal való körülkötözését is. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kötés ne legyen szoros és ne vágja be a hajtást, mert ennek hatására könnyen eltörhet. A gyűrűzött fürtökben a bogyók nagyobbak és színesebbek lesz­nek és a fürt néhány nappal korábban is érik. Annak érde­kében, hogy a bogyók színesed­jenek és a fürt korábban érjen be, a fürtöt árnyékoló egy-két levelet vágjuk le. Azonban ezt a munkát nem szabad túlzásba vinni, mert a tápanyag-átalakí­tást csökkenti. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Csőd éi fizettek A felmérések szerint me­gyénkben 15 ezren tartanrk fenn az OTP fiókjaiban át­utalási betétszámlát. A be­tétszámla-tulajdonosok men­tesülnek a különféle befize­tések — víz-, gáz-, villany- számla törlesztése — inté­zésétől, ezt az OTP szakem­berei végzik helyettük. Ed­dig a betétszámla-tulajdono­sok közül Miskolcon több mint százan kértek lakossá­gi csekkfüzetet, s az elmúlt fél évben 230 csekket vál­tottak be különféle szolgál­tatásokért, árukért fizetve vele. Olajkályhák a mérlegen A statisztika tanúbizony­sága szerint körülbelül 8000 olajkályha működik tanácsi felügyelet alatt álló közületi szerveknél megyénkben. Ezek összfogyasztását több mint 6700 tonna olajra be­csülik évente. Az olajkály­hák kiváltásához azonban új fűtési rendszereket kell lé­tesíteni, ami nem olcsó mu­latság: a becslések szerint több mint kétmillió forint­ba kerül száz tonna olaj megtakarítása más íűtőbe- rendezésekkel. 5jí Abszolút bélyeggyűjtő (Mező István rajza) Ha elkészül a telephely Bővül a strand A nyári csúcsforgalomban sok strandlátogatónak eszé­be juthatott, miközben csa­ládjával keringett föl-alá a medencék mellett, letelepe­désre alkalmas helyet keres­ve; vajon mikor bővítik az Augusztus 20. strandfürdőt? Már az is nagyon sokat je­lenthetne, ha a meglevő me­dencék mellé nagyobb zöld­terület jutna. A strand kerítésén túl je­lenleg a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vál­lalat telephelye található. Ha elköltöznek innen, ez a jókora terület a strandhoz csatolható. Ehhez azonban először fel kell épülnie a Shell-kút háta mögött ké­szülő új telephelynek. Az építők sajnos nem a terve­zett ütemben haladtak a munkával, így a tervekkel ellentétben nem költözhet­nek el teljes mértékben az őszi hónapokban a régi te­lephelyről. A vízművek ille­tékesei azonban szeretnék, hogy még az idén a strand mellől a műhely, a szállítási egység és a raktár át tudjon települni a Sajó-partra: így télen nekifoghatnának a fel­szabaduló épületek elbontá­sának. A bővítés beépítési tervei már elkészültek, s új meden­ce építése is lehetséges, hi­szen a strand területén bő­ven van felhasználásra váró 45 fokos meleg víz. (k—6) Vásári ez-az Tanúskodik a vendégkönyv Ennyi idő alatt ennyi em­bert még akkor sem fogad­na be a sportcsarnok, ha mindennap teremfocimeccset rendeznének. A bennszülött­nek magától értetődő, hogy valahol a kosárlabdapalánk alatt óriási szódásüveget lát, hogy a jégpályán kolbászt majszol, s a megrögzött ma- kukaárusok helyén zöldsége­sek, emléktárgyárusok kelle­tik portékáikat. És a már hagyományos miskolci vásár még egy ha­gyományt teremtett. Két nyugdíjas férfi rendszeres találkozóhelyévé vált. Min­den délután a második sor harmadik napernyője alatt találkoznak. Már persze, ha szabad az asztal. Az egyiket Ferencnek, a másikat Mik­lósnak hívják. A pincér már ismerősként üdvözli és bá- csizza őket. Hogy mi haszna van egy ilyen bemutatónak? Van, akit csak a látvány vonz, a szün­telen nyüzsgés. Ám a vár­ható és a valós remények nem mindig fedik egymást. Gy. Gy.-né legnagyobb él­ménye a fehérmívesség mes­tereinek bemutatója volt. Ezt írta az idén kétszázéves jubileumát ünneplő Diósgyő­ri Papírgyár vendégkönyvé­be: „Már tíz éve lakom a papírgyár mellett, és még csak most volt alkalmam lát­ni a kézzel merített papír- gyártást.” Hadd ne .írjam le, hogy melyik vendégkönyvben lát­tam az alábbi sommás be­jegyzést. Ez az egyetlen szó éppúgy bizonyítja a szabad véleménynyilvánítás lehető­ségét, mint eredményeink reprezentatív bemutatójának lebecsülését. Az olvashatatlan szignójú protestálás így szól: BAKFITTY. Csupa nagybetűvel. Nyilván mezőkövesdiek jártak ugyanennél a pavilon­nál, mert sok aláírás hi­telesítésével jegyezték be á díszes mappába a matyók képviseletében —: GRATU­LÁLUNK! Csupa nagybetű­vel. Tóth Zol tán né és Tóth Beta mcstercuktász receptje KÁPOSZTÁS TIROLI RÉTES Édeskáposztából tetszés szerinti mennyiséget leresze­lünk. Megsózzuk, majd fél órát állni hagyjuk. Kicsavar­juk, majd kevés zsírban pi­rítjuk, ízlés szerint sóval, borssal ízesítjük. A mélyhűtött levelestész­tát kinyújtjuk tepsinagysá­gúra. Közepére helyezzük a kihűlt tölteléket, körülbelül 15 centiméteres csíkban, a tészta hosszában. A tészta két szélét egymásra hajtjuk, a hajtás alatt tojással meg­kenjük, hogy ne nyíljon szét. Tojással megkenjük a tete­jét is, majd nagyon forró sü­tőben sütjük. Melegen tálal­juk. SZILVAS TORTA (VAGY PITE) t Hozzávalók: Húsz dkg margarin, 25 dkg porcukor, 25 dkg liszt, 4 db tojás, 1 csomag sütőpor, dió, fahéj, kristálycukor, kb. 1 kg kék­szilva. Elkészítése: A margarint a fele porcukorral habosra ke­verjük, majd keverés köz­ben hozzáadjuk a tojássár­gáját. A tojásfehérjét a fele porcukorral tovább keverjük és a két anyagot összeve­gyítjük. Ezután a lisztet és a sütőport is hozzáadjuk. Ola­jozott és lisztezett tortafor­mába (vagy tepsibe) töltjük a tésztát, s a kimagozott, fe­lezett szilvával sűrűn kirak­juk. Végül a fahéjas kris­tálycukorral és a darált dió­val meghintjük. Közepes hő­mérsékletű sütőben sütjük, s elkészülte után vaníliás por­cukorral hintjük. He Vendégkönyvi bejegyzés ugyan nem, de termékdíj di­cséri a Gasztrojól-termékeket... A termet, ahová utcai ci­pővel belépni tilos (jelzi a tábla), linóleum borítja. Az alkalmi gyűrődéseken, púpo­kon botlik is a láb. Talán ezért döccen az a vers is, amely egy ruházati cég em­lékkönyvében olvasható: „Akar márkát? Akar szépet? Keresse a háziipari céget...!” Sok idegen nyelvű bejegy­zéssel is találkoztam. Néme­tül, franciául, oroszul dicsé­rik a látnivalókat. Ha ebből le is számítjuk a nyelvtago­zatos középiskolások tréfás ujjgyakorlatait, akkor is több százra rúghat a külföldi lá­togatók száma. Szóval, látogató bőven van, de nem mindig akad képvi­selő. H.-nét nyilván a bútor érdekelte, de egész nap hiá­ba kereste az egyik szom­szédos megye faipari válla­latának képviselőjét. Tanács­talanságában mit tehetett? Fogott egy tollat, s a ven­dégkönyvnek panaszkodott. Imponálóan gazdag a ter­melőszövetkezetek bemutató­ja. A bekecsiek labdát, ká­beldobot kínálnak, a borsod- szirákiak rádió-távirányítású autóval is szerepelnek. A tsz-ek mutatják be a pom­pás szerszámkészletet és a szódavízgyártó automatát. Méltán jogosak tehát az el­ismerő sorok. A kritikus nézőnek csak az szúrhat szemet, hegy az amúgy is sokszor temetett borsodi mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei nem kaptak kellő helyet és méltó rangot ezen az áruparádén. Igaz, a bekecsiek és a prü- gyiek szemre is szép, mo­solygós cipókkal rukkoltak ki. De ilyeneket a miskolci üzletben ne is keressen a nyájas látogató. Láttam olyan őriáskiflit, amelyből az egész család megvacso­rázhat. Dekoráció! Külön, erre az alkalomra sütötték! Megcsodáltam a zölddió- pálinkát. Felvilágosítottak, hogy üzleti forgalomba nem kerül. Kértem egy doboz vérpörköl tkonzervet... Meg­mosolyogtak. Ez az ennivaló a hazai piacon egyelőre csak látnivaló. (brackó) Országos váj ár vetélkedő A mecseki szénbányászat 200 éves jubileuma tisztele­tére Komlót választották a fiatal vájárok III. országos vetélkedőjének színhelyéül. A tegnap kezdődött három­napos találkozón a hazai szén-, érc- és ásványbányák legjobb fiatal vájárai mérik össze gyakorlati és elméleti tudásukat. Előzőleg üzemi, il­letve vállalati vetélkedőn harcolták ki az országos dön- j tőben való részvétei jogát. | Tegnap a komlói Anna-ak- ‘ nán — a mecseki tanbányá­ban — szálltak le a verseny­zők a kisorsolt eiőváiási mun­kahelyekre. Az előző napon már jártak a föld alatt, meg­ismerkedtek a munkahelyek­kel, a munka során felhasz­nált anyagokkal és szerszá­mokkal. A három-három ta­gú csapatoknak — a kapott feladatnak megfelelően — vá­gathajtást kellett végezniük. A föld alatt tartózkodó ver­senybizottság folyamatosan figyelemmel kísérte a mun­kájukat: a vágathajtás szak­szerűségét. ,a biztosítás minő­ségét és a munka balesetmen­tességét. A versenyzők ren­des — hatórás — műszakot töltöttek a bányában. Ma elméleti — szakmai és politikai — vetélkedővel foly­tatódik a verseny, amelynek résztvevői teliesítményük alapján elnyerhetik a mester­szakmunkás címet I

Next

/
Oldalképek
Tartalom