Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-26 / 201. szám

yapoíícrmeszfők bukása 1 meteorológia történetéből Hazánkban a rendszeres me­orológiai megfigyelés, kuta- s és szolgálat kezdetének Huma: 1870. április 8. Ezen a ipon Eötvös József kultusz- iniszter elöterjesztesére Bécs Országos Meteorológiai és ildmágnességi Intézet meg- apítását jóváhagyta. Jóval a izponti intézet alapítása előtt ár 1781-ben is végeztek me- orológiai észleléseket a bu­li egyetem csillagdájában, ersze, már a XVIII. század őtti időkből származó meg- lapítások, feljegyzések is innak. Ezekre a régi króni- ikban, naplókban, emlékira- kban találtak rá a lelkes ku- tók. \ hazai meteorológiai in- mény neve és címe az el- ilt 110 év során többször tozott. 1970-től Országos ‘teorológiai Szolgálattá ala­tt, szervezetében három ézet működik. A Központi ■teorológiai Intézet — szék- za 1910 óta a II. kerület taibel Pál utcában találha- — a hazai földfelszíni és igaslégköri meteorológiai ■gfigyelö-hálózatot irá- ítja. Az országban obszer- tóriumok, meteorológiai ál- nások, megfigyelőhelyek tasága követi nyomon az »járás legapróbb rezzenése- is. Óránként rögzítik a leg- ttosabb időjárási elemeket, olc helyen léggömbökkel ii'ik a magasabb légkörök- n uralkodó szelet, két he­rn rádiószondáznak, ugyan- ik- két helyen végeznek ra- rmegfigyeléseket. Ennek az iási' észlelőhálózatnak az atait dolgozza fel és tárol­ja az intézet, a népgazdasági tervezéshez, területfejlesztés­hez éghajlati szaktanácsadás­sal szolgál, különböző ada­tokkal, előrejelzésekkel egész sor ágazatnak — elsősorban a mezőgazdaságnak, építőipar­nak, közlekedésnek — segít­séget nyújt a termelőmunká­hoz. Íme, egy érdekes példa a gazdasági tervezés és a me- teorológi a kapcsolatára! A múlt század végétől az északi féltekén, így hazánk időjárá­sában is enyhe fölmelegedés volt észlelhető. A fölmelege­dés az ötvenes évek elején érte el csúcspontját. Gazda­sági szakemberek, ennék a tartós meteorológiai tenden­ciának a hatására kritikátla­nul bíztak abban, hogy ná­lunk is megterem a rizs, a gyapot, a citrom. A meteoro­lógusok hiába állították az ellenkezőjét. Sajnos, az utób­biaknak lett igazuk: egy-két, némi sikert hozó év után, 1954-ben már hiába telepítet­tek gyapotot, nem termett, 1959-ben pedig abbahagyták a termelést. Az elmúlt századokban ha- rangkongatással, mozsár- ágyúkkal próbálták elűzni őseink a határ fölött tornyo­suló, jégesővel fenyegető, sö­tét felhőket. Sikertelenül. Napjainkban radarral bemé­rik a több ezer méter magas­ságban vonuló jeges zónákat, majd ezüstjodidot tartalmazó rakétát lőnek fel. A rakétá­ból az ezüstjodid kristály­alakban milliónyi apró ré­szecskére szóródik szét, ezekre a szemcsékre rakód­nak rá a túlhűlt vízcseppek, s ily módon nem állhatnak össze nagyobb jégdarabokká. Pestlőrincen működik a Központi Előrejelző Intézet. A sajtó, a rádió, a televízió számára itt készülnek a rö­vid- és középtávú előrejelzé­sek, ezenkívül célprognóziso­kat adnak különböző népgaz­dasági felhasználóknak. A balatoni viharjelző szol­gálat 1934-ben kezdődött, és megszületése a repülésbizton­sággal kapcsolatos. A mátyás­földi repülőtér ügyeletes me­teorológusa a beérkező jelen­tések alapján mérlegelte, hogy az időjárási helyzet jelent-e veszélyt a Balatonra, vagy sem. A felszabadulás után 1950-ben kez.dődött el ismét a viharjelzés a Balatonon. A Központi Légkörfizikai Intézet — ugyancsak pestlő­rinci székhellyel —, a szocia­lista országok űrkutatási együttműködésében, az Inter- kozmoszban vállalt világűr­meteorológiai kutatások hazai bázisa, s egyebek közt kör­nyezetvédelmi kutatásokkal is foglalkozik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ENSZ Meteorológiai Világ- szervezetének is tagja. K. Gy. M. IX miskolci ipari kiállítás és vásár Vásár a vásárban t Repülj sárkányJ A lepényevés hirtelenszőke bajnoka egy évvel idősebb lett »óta. amióta ez a felvétel készült. Tavaly augusztus végén irt fotóriporterünk az avasi lakótelepen, a vidám vakáció- iicsúztetőn. Akkoi az óriás sárkány röptetése volt a gyermek- nnep fénypontja. Most valószínűleg a „sárkányszörnyek fel- onnlását és értékelését várják legjobban a környékbeli gye- -kek. Mert megismétlik a vakációbúcsúztatót — hirdetik az nereis utca lépcsőházaiban virító, kézzel írt kis plakátok^fmc program: augusztus 27-én délután 3 órakor gyülekező az ngcls utca 74. számú ház előtti placeo». 3-tól 5-ig rőzsegyűj- •v. aztán cserebere-vásár 5-től 7-ig játékos vetélkedő, 7-től 5 S-ig a már említett sárkányszörnyek — értsd: a gyerekek Ha1 fabrikált sárkányok — felvonulása, zsűrizése, és fél 8-kor •'lobban a tábortűz. A tűz mellett aztán sok mókával, nótával I lehet búcsúzni a szép nyártól, a vakációtól. A plakát jobb alsó sarkában — egészen kicsi betűkkel — ■/ olvasható: Rendezőség. Hogy kiket takar ez a név? Ugyan­okat. akiket tavaly. Tulajdonképpen Tóth Lászlót és felesé- ét. meg néhány olyan lakótelepi szülőt, aki nem sajnálja az iőt és fáradságot, óogy egy jó délutánt szerezzen néhány száz y ereknek. Az idén is kantak ugyan szerény támogatást a városi úttörő- lnövségtöl — futja belőle néhány sportszerre, játékra —, ők ---n'v'o nem várnak sem anyagi, sem más természetű elisme- cst. Amikor eljuttatta hozzánk vakációbúcsúztató plakátját ;óth László, ugyanazt mondta magyarázatul, mint egy évvel tórákban: Nekünk is van gyerekünk, ők is jól mulatnak, isakúgy, mint a többi néhány száz. Miért ne csinálnánk?... B. D. Viiiarok évadja Az őszi évszak, a trópusi forró viharok, hurrikánok évadja. Már augusztusban jelent­keznek a kínai tájfu­nok, szeptemberben pe­dig rendszerint az An­tillák térségében ke­letkeznek pusztító vi­harok. Századunk víz- özöneként emlegetik az 1970 őszén kitört cik­lont, ami a Cangesz deltájában 300 ezer embert pusztított el. * A vásáron szép számmal vesznek részt szolgáltató kisipa­rosok is. Sepsi Károly néhány perc alatt új kulcsot másol az eredetiről. (Folytatás az 1. oldalról) A vásári forgatagban ta­lálkoztunk tegnap Cseterki Lajossal, az Elnöki Tanács nyugalmazott titkárával, vá­rosunk országgyűlési képvi­selőjével, aki felesége társa­ságában járta be a kiállítási standokat. Amikor benyomá­sairól kérdeztük, így vála- . szolt: iiztkgi KúrísgiQCt — A két utóbbi kiállítá­son nem jártam. Ezért szá­momra impozáns ez a ter­mékbemutató, amely nemcsak Borsod megye és Miskolc vá­ros, de az egész észak-ma­gyarországi régió fejlődését reprezentálja. Hasznosnak Több áru a KGST-or szágókhól A KGST-országok a lakos­ság jobb áruellátása, a vá­laszték színesítése, az ellá­tásban mutatkozó hiányok enyhítése, illetve megszünte­tése érdekében évről évre növelik az egymás közötti belkereskedelmi választék- csere-íorgalmat. Hazánkban 1981-ben az im­port 18 százalékát, ebben az évben már 20 százalékát te­szik ki az importált cikkek, amelyekért hasonló értékű termékekkel fizetünk. Külö­nösen az elmúlt 5 év alatt nö­vekedett jelentősen — mint­egy kétszeresére a választék­csere annak eredményeként, hogy 1977-ben a KGST-orszá- gok belkereskedelmi minisz­Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját dr. Farkas József, Avas-déli Lakásfenntartó Szövetkezet. Engels u. 37. sz. 18 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Balogh Sándor, Szikra mozi tanácsterme. Marx Károly u. 49. sz., 16 órakor; Garami Károly, 1/3. sz. pártalapszervezet, Tízes honvéd, u. 21. sz., 17 órakor. tereinek nemzetközi tanács­kozásán jóváhagyták a „vá- lasztékcsere-rendje” című do­kumentumot. A belkereskedelmi válasz- tékcsere-forgalom ebben az évben több mint 168 millió rubel értékű árut biztosít a hazai fogyasztási cikk-keres­kedelemnek, s ugyanilyen ér­tékben juttatja a magyar ter­mékeket a KGST-országokba. Ennek mintegy 70 százaléka választékcsere, 30 százaléka határ menti és áruházi csere formájában történik. ítélem meg. hogy bemutat­koznak a kiállításon a szö­vetkezetek, és kisiparosok is. Jó dolog, hogy több kiállí­tott terméket a helyszínen meg is lehet vásárolni. Csak gratulálni tudok a rendezők­nek és a kiállítóknak e szín­pompás bemutatóhoz. Az idén a vásárlátogatók; már a sportcsarnok előtt olyan pavilonokat találhat­nak, ahol mindenki kedvére válogathat a szabadidő-ru­háktól az emléktárgyakig, népművészeti kellékektől a zöldségig. A sportcsarnokon belül a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Sátoraljaújhelyi Fehérne­műgyár, a Hegyalja Ruháza­ti Szövetkezet és a Miskolci Háziipari Szövetkezet kínálja különböző helyen termékeit, betérhetnek a nézelődők a Kiss-butikba, vagy vásárol­hatnak fodrász- és kozmeti­kai cikkeket is. Vásár van tehát a vásárban, mégpedig nem is akármilyen. Az el- árusítóhelyeknél néha akko­ra tömeg van, hogy férni is alig lehet. Jó reklám az adott vállalat, szövetkezet termékeinek, hogy egy ré­szüket itt mindjárt meg is kaphatják az érdeklődők. Akik természetesen arra szá­mítanak, hogy a vásár vé­geztével a boltokban még na­gyobb lesz a választék az itt bemutatott árukból. T. Z. Ajándék jogosítvány költsége? A KSZDSZ elnöksége kíváncsi a hrlyi gondokra A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkársága kétnapos együttes ülést tart Miskolcon. Tegnap délelőtt a Volán 3. sz. Vál­lalatnál kezdődött meg a ta­nácskozás, amelyen részt vett Moldován Gyula, a KSZDSZ főtitkára és Tóth József, az SZMT titkára. Dr. Juhász György, a Vo­lán 3. sz. Vállalat igazgatója rövid tájékoztatót adott me­gyénk életéről és gazdasági helyzetéről, majd a vállalat eredményeivel és gondjaival ismertette meg a szakszerve­zeti vezetőséget. Ezek közül néhány közérdeklődésre is számot tartó. Az egyik leg­nagyobb gond az ötnapos munkahét bevezetése kap­csán a szolgálatok egyenle­tes elosztása. Mindössze egy fél tucat nagyvállalatot so­rolt fel az igazgató, amelyek Közvetlenül a fogyasztónak Az 1949-ben alapított VAS- VILL, az Észak-magyaror­szági Vas-, Műszaki Keres­kedelmi Vállalat alapvető feladata négy megye — Bor­sod, Heves, Szabolcs és Haj­dú — kiskereskedelmi egy­ségeinek vás- és műszaki cikkekkel való folyamatos el­látása. Az utóbbi években az a tevékenység új formá­kat is magával hozott, így a minta utáni értékesítést köz­vetlenül a fogyasztónak, a discont jellegű értékesítést a „cash and carry” értékesíté­si formát. Túl ezen, a Ter­meltetők Tanácsában is je­lentős a szerepe a vállalat­nak, ugyanis még 1975-ben a VASVILL szervezte meg első ízben a hiánycikkeket be­mutató kiállítást, amelyet ké­sőbb a minisztérium felka­rolt és „Vevők vagyunk!” címmel országos fórummá fejlesztett. a hétvégeken is hajlandók árut fogadni. Tetéződ-ik mindez, amikor egy-egy ne­gyedév végén szállítási haj­rá van, s a megnövekedett igényeknek ilyenkor nem tudnak maradéktalanul ele­get tenni. Mint orvoslandó kérdést említette az igazgató a gépjárművezető-képzést. 1970-től kétezer B-kategó- riás és 1200 D-kategóriás gápjárművezetőt képeztek ki. A fluktuáció 1970-ben még 30 százalékos volt, 1980-ban 10 százalékra csökkent, de az elvándorlók az oktatási költség címén szép summá­val ajándékozták meg új­donsült vállalatukat. Az aktuális gondok közül néhány: nehezen jut a vál­lalat olyan új gépjárművek­hez, amelyeket igazán gaz­daságosan lehetne üzemeltet­ni. A krónikus alkatrészhi­ány mellé felzárkózott a gu­miabroncs hiánya. A sze­mélyszállítás területén a közlekedés tarifaváltozása komolyan érinti a megye nagyvállalatait, hiszen csak­nem minden harmadik dol­gozó bejáró. A szocialista munkaver­senyben ez a kollektíva vál­tozatlan aktivitással vesz részt. A jelenlegi elbírálási rendszernél azonban jobbat szeretnének, amely figyelem­be venné az egyes vállala­tok sajátos körülményeit és elszakadna a bázisszemlélet­től. E témakörben vetődött fel, hogy a szabályzók évi­ről évre változtak, de a tröszt belső érdekeltségi rendszere a régi maradt. A Volán 3-as számú Vállalat szép gazdasági sikereket ért el az előző években, de sok más testvérvállalatával együtt, az idén az apró ered­ményeknek is lesz becsület« náluk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom