Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-03 / 182. szám

nak. Ezt az a termék vagy gyártmánycsalád kaphatja meg, amely hazai és nem­zetközi viszonylatban korsze­rű, s a népgazdaságnak je­lentős devizamegtakarítást eredményez, illetve valutabe­vételt jelent; nemzetközi kooperációban készül, s fel- használása dokumentálja az együttműködés előnyét ha­zánk számára; amely hazai kiállító vállalat gyártmányai­nak rövid ismertetését adja. Ám nemcsak a kiállítók sze­repelnek benne, hanem Bor­sod, Heves és Nógrád a ki­állításon be nem mutatkozó vállalatai is. E három me­gyét párt- és állami vezetők mutatják be a lapban a vá­sár látogatóinak, akik in­gyen juthatnak hozzá az is­mertetőhöz. -Zi Az idén kevesebb a munka Húsz új liftet szereinek Az elmúlt évekhez képest meglehetősen kevés munkája van az idén a Ganz-MÁ- VAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár észak-magyarországi üzemegységének. Soós György műszaki csoportvezető el­mondotta, hogy ebben az év­ben 3 millió forint értékű liftszerelést vállaltak. Mis­kolcon 20 helyen cserélnek vagy építenek be új felvo­nót, Korszerű liftet szerel­nek a Szentpéteri kapui kór­ház idegsebészetén és szülé­szetén. Gondot okozott az új KlOSZ-székház liftjének a beépítése, ugyanis rosszul si­a várvédők és testüket mézzel kenték be, majd a tűző napon egy osz­lophoz kötözték. Itt ellepték az odaözönlő rovarok, me­lyek a halálos ítéletet vég­rehajtották. Bonfini, Mátyás király olasz származású életrajzíró­ja feljegyezte, hogy Nándor­fehérvárnál (a mai Belgrad) a szorongatott helyzetben levő védők a falakat támadó törökök közé méhkasokat dobtak, és a támadók ré­mülten menekültek a méhek csípései elől. Ugyanezt je­gyezték fel Eger ostromáról is, ahol a férfiak segítségé­re siető asszonyok méhka­sokkal zavarták el a törökö­ket a falakról, akik a kiön­tött forró szurok és a mé­hek csípései elöl ijedten me­nekültek, R. J. került a zsaluzás, s emiatt először kompresszorral kel­lett meggyalulni a lalat. Üj felvonót építenek a Kun Bé­la út 1—2. sz. házban, a Weidlich-házban, a Vízmű Sajó-parti szállóján, és a BÁÉV megrendelésére több, az Avas-délen átadandó épü­letben. Egy-egy felvonó ára körülbelül félmillió forint Nem menyek Afrikába! Apróhirdetés: „1983 első harmadáoar« esedekes afri­kai túrához útitársat ke­resek. Üticél: Zambia.” (Pontos levélcím az újság­ban.) Először úgy volt, hogy jelentkezem nála. Mert szó, ami szó, Afrikában még nem jártam. Különö­sen nem Zambiában. De aztán lebeszéltem magam, mert eszembe jutott, hogy még valami volt a hirde­tésben. Ez: „időtartam: min. 60 nap”. Nos, ezt kép­telenség megoldani. Leg­feljebb 20 nap rendes sza­badságom van. Nagy rá­beszélésre kaphatnék még egy hónap fizetésnélkülit. Meg egyébként is, annyi­féle védőoltástól kellene szenvednem, hogy nem érné meg a 60 napi élmény az egészet. Persze, azért a kisördög ott bujkált ben­nem. Mégiscsak jó volna megismerni Afrikát! Gon­doltam, majd dönt a fe­leségem. Mondtam is neki, hogy potom kétszázezerből ki tudnék jönni, és hogy lehetséges a válás, ugyanis minden lehetőség adott egy oroszlánnak, hogy megtízóraizzon engem. De- hát — ilyenek az asszo­nyok — kegyetlenebb megpróbáltatásra ítélt: — Menj el a postára, és fizesd be az OTP-részlete- ket! (d. tóth) "anoll pipát is... \ t IX. miskolci ipari ki állítás és vásár $ Hamarosan elkészül a végvári vitéz Bírság a burgonyáért A televízióból biztosan sokan emlékeznek egy fővárosi bolt­vezető esetére: a tanácsiak tisztasági őrjárata, írd és mondd, 3 csikkért és ő szál gyufáért 500 forintra büntette. No, nem ő dobta el, de ő a felelős az üzlet előtti rendért. Arról nem szólt a fáma, hogy tétlenért szemetelőket sikerült-e lefülelni Miskolcon is útjára indul néha hasonló őrjárat, történt is hasonló eset. S azért tesszük szóvá, mert úgy érezzük, hogy rossz tanár módjára, szigorúan és következetlenül bírságoltak. A történet eredete még a múlt év nyarára nyúlik vissza, amikor az a bizonyos őrjárat a Győri kapuval párhuzamos Báthori utcába is eljutott. Itt és ennek környékén, ahol jó­részt családi házak épültek, sorra büntették a lakókat. Oszto­gatták a 200 forint befizetésére kötelező csekkeket. Hogy mi­ért? A kifogás az volt, hogy a járda és az út közötti közterü­letre — ez kb. egyméteres sáv — veteményt ültettek. A csapat egyik „szakértője” akkor úgy vélekedett, hogy a kétméteres gaz is szebb lenne benne, mint így a burgonya, a cékla és a világ vegyesen. Az egyik lakó nyomban gyomlálni akart, mondván, hogy az egész termés nem ér meg neki 200 forintot. Szóval, ezekben az utcákban már talán több tízéves hagyo­mány, hogy minden talpalatnyi helyet ki kell használni — nem túl nagyok a kertek —, hát ebben a kis sávban is terem­jen valami. B. Z., az egyik megbírságolt lakó megbeszélte a történteket a tanácstaggal. Az ki is járta a büntetés eltörlését. A „baj” talán, az volt, hogy sokan a törvényt tiszteletben tartva, gypr- san befizették a kirótt összeget. B. Z.-ék hivatalos papírja vi­szont módszeresen továbbvándorolt, egészen a családfő mun­kahelyéig. Ott aztán le is tiltották a fizetéséből kamatostól. B.-ék most már egy jó adag dacból csak azért sem nyúlnak a közterülethez. Várják, hogy az illetékesek az ígérethez híven rendbetetetik Most már aztán tényleg a gaz burjánzik benne. A faramuci az a dologban, hogy B. Z. az ^ottani lakóbizott­sági elnök. Ez az eljárás azért bosszantja, mert valahol az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik. Azt tartották volna helyes eljárásnak, ha azon az őrjáraton figyelmeztetik, vagy szép szóval megkérik a lakókat, hogy jövőre inkább virágot ültessenek a házuk előtti közterületre. Hogy az utcán szebben díszlene a virág? így igaz. De erről szép szóval kellene meggyőzni mindenkit — mondjuk egy la­kógyűlésen —, mert a közterületen végzett munka, a virág­ágyás beültetése köztudomásúan társadalmi munka, ha azt a lakó végzi. * O. E. A kutyaharapás nem kutyabaj Az idén nyáron még nem kaptunk „fekete krónikát” a városi közegészségügyi szol­gálattól. Dr. Bársonyos Jenő főorvos örömmel nyugtázta, hogy a szokásos nyári tra­gédiák elkerülték a miskol­ciakat. Amitől ilyenkor tartani kell, a gomba-, a fagylalt- és az ételmérgezés. Nem pusztába kiáltott szó tehát a sok figyelmeztetés, hogy aki nem ismeri á gombákat, vizsgáltassa meg, s a vásár­láskor Is jó, ha meggyőződik a gombaszakértői igazolástól. Rendszeresen és szúrópróba­szerűen is gyakran ellenőrzik az éttermeket, a fagylalt­árusító helyeket az ellen­őrök, s a korábbi szigorú intézkedések megtették a ha­tásukat. Az idén, apróbb szabálytalanságokat kivéve, nem találtak kirívó, a köz­egészség ellen vétő eseteket. Annál több munkát ad­nak a közegészségügyieknek a kóbor kutyák és a gazdát­lan macskák. Sorra mennek a páciensek — köztük gye­rekek és felnőttek egyaránt —. hogy ilyen jószág meg­harapta őket. S miután a bajt okozó négylábút meg­vizsgáltatni nem tudják —, hogy egészséges volt-e vagy beteg —. be keli oltani, meg­előző jelleggel, akit megha­rapott. Ismét sok családi házat szanáltak. A lakók sorsukra hagyták az á'latokat, s azok kóborolnak. Szakembert — mai titulussal élve, gyep­mestert — nem is látni, nincs is rá vállalkozó. Pedig jó lenne valamilyen megol­dást találni — önmagunk védelmében. Erdésznap A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat szombaton megyei erdésznapot rendez a Csanyikban. Legalább ezer embert várnak a szervezők. A délelőtt 10 órakor kezdő­dő ünnepélyes megnyitó után egész nap sportolhatnak, ve­télkedhetnek a találkozó résztvevői. ★ Vajon kié lehet ez a ku­tya? A méhek és Archeológusok megállapí­tásai szerint a méhek már az ember megjelenése előtti időben is éltek a földön. Nyomaik a harmadkorban, 40—50 millió évvel ezelőtt is megtalálhatók a földön. A mézet az ember korán megkedvelte. Lakása közelé­ben, kasokban, fgodukban te­nyésztette a méheket, hogy keze ügyében legyenek, és hogy megvédje a mézrabló állatoktól a termelt mézet. Hazánkban már a honfog­lalás előtt fejlett méhészke­dés folyt. Később, főleg a kolostorok voltak a méhész­kedés középpontjai. A mézet azonban Nemcsak táplálkozási célokra használ­ták. Az ókorban például Perzsiában a halálraítélte­ket meztelenre vetkőzlelték, Véqvári vitéz ' kertben A kertekből kivágott öreg fák >rso többnyire siomorú és pro­li: tűzifa, legjobb esetben eszka lesz belőlük ... Egy öreg nyárfa, mely év- zedekig állt a Rosenberg h i- aspár utca egyik kertjében, jvábbra is a porta dísze lesz. iöszönheti ezt gazdájának — gykori ültetőjének —, B. 'óth Lajosnak, akit megihle- ;tt a terebélyes öreg fa jrz.se: vésőt, kalapácsot rá­adott, és idén májusban negkezdődött a munka. Em- ■ernagyságú végvári vitéz 'ontakozik ki lassan a rönk- .01. disze és őrzője lesz a értnek. ★ Ilyen pipák utaztak a Közel-Keletre is Gyakorlat nélkül nem ér­demes ekkora munkába fogni, ám itt nem hiányzik a gya­korlat: az egész ház tele a hosszú téli estéken kifaragott tárgyakkal. Van itt citera. lo­pótökből készült húros hang­szer, kézzel festett tényár, sőt, a ház alatti pincét is — boros­pincéhez illő — falfestmények díszítik. A legféltettebb kin­csek az előszoba falán lógnak, közöttük a faragott pipák. Ezekhez hasonlók a világ sok táján megtalálhatók, még az arab országokban is: alkotó­juk ugyanis az exportszakmá­ban dolgozott, s régi üzletfe­leit saját készítésű pipákkal ajándékozta meg. Elkezdték a standok építését Még mindig fúlnak be jelentkezések Bő két hét múlva megnyit­ja kapuit a Miskolc városi Sportcsarnokban a IX. mis­kolci ipari kiállítás és vásár. Az elmúlt napokban igen­csak felgyorsultak az esemé­nyek. Már készül a Borsod megyei Nyomdaipari Válla­latnál a vásári újság, a Me­zőkövesdi Asztalosipari Szö­vetkezet megkezdte a kiállí­tási terület beépítését, s a napokban lezárják a jelent­kezéseket is. A sportcsarnokban, a vá­sárirodán csúcsforgalom van. Egymásnak adják a kilincset a most jelentkező kiállítók, a termékdíjra, nagydijra pá­lyázók s az érdeklődők. Ed­dig 60 vállalat, 30 szövetke­zet, 30 kisiparos és két kis­kereskedő jelentette be kiál­lítási szándékát. Borsod me­gyéből 45 vállalat és 18 szö­vetkezet mutatja be termé­keit a seregszemlén, Heves megyét három vállalat, Nóg­Gazdátlan állatok városszerte '9«2.»UGUSZTUS19'19 rádot négy vállalat és egy szövetkezet, Szabolcsot két vállalat és egy szövetkezet képviseli, Hajdú-Bihar me­gyéből egy vállalat vesz részt a kiállításon, a fővárost és más megyéket nyolc válla­lat reprezentálja Miskolcon. A díjakra is egyre-másra érkeznek a nevezések. Ter­mékdíjra egyedi termékkel vagy gyártmánycsaláddal le­het nevezni; a vásárirodára eddigeddig 155 ilyen pályázat érkezett be. A IX. miskolci ipari kiállítás és vásár al­kalmával nagydíjat is kiad­viszonylatban korszerűségé­vel kitűnik. Nos, erre a nagy­díjra eddig 56 terméket, gyártmánycsaládot peveztek a kiállítás résztvevői. A di­jak odaítélését cikkcsopor­tonként, illetve a nagydíjak esetében külön szakmai zsű­rik végzik. Ismeretes, hogy a sport- csarnokban éppen felújítják a parkettát. Aki ezekben a napokban errefelé jár, azt hihetné, már be is fejező­dött ez a munka. Pedig csak szükségpadlót helyeztek el, hogy a Mezőkövesdi Aszta­losipari Szövetkezet dolgozói zavartalanul építhessék a ki­állítási installációt. Nos, ők nem is tétlenkednek, még a hét végén is dolgoztak. így a lelátók, a galéria és az edzőterem kiállítási területei csaknem elkészültek, s teg­nap hozzáláttak a küzdőtéren felállítandó kiállítási standok kialakításához is. A MÁV 33 százalékos ked­vezményt ad a 200 kilomé­teres körzetből a vásárra utazóknak. A Borsodi Nyom­dában mar készül a vásár újságja, amely valamennyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom