Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-16 / 167. szám

X Örökre eltűnt Roald Amudsen nor­vég felfedező volt az, aki hetven évvel ez­előtt, december 17-en elsőként érte el a Dé­li-sarkot. A nagy hírű tuaós elévülhetetlen érdemeket szerzett a sarkvidék feltárásában. Kutatóhoz méltóan vé­gezte életét; amikor hidroplánján egy sze­rencsétlenül járt sark­kutató expedíció fel­kutatására indult, nyomtalanul eltűnt, az örök hó és jég biro­dalmában. A norvég felfedező 1872-ben, ezen a napon született. Körben az Avas. (Solymos László felvétele) Szombaton és vasárnap, a Csanyikban lakásfelújítások Jövőre több mint félezer, pontosan 526 lakás felújítá­sát tervezi Miskolc Tanácsa. Az 526 otthon közül 492 az elmaradt felújítások kategó­riájába tartozik, 34 lakásnál pedig most időszerű a fel- úiitó munka. 1983-ban vár­hatóan 62 új lakást alakíta­nak ki ráépítéssel. Olcsóbban, mint a Zöldért... 7 _______________ # Mi kerül a miskolciak asztalára? Tizenhárom féle kenyér ♦ Túlontúl fos,\ a szesz ♦ Javult a mirelitválaszték Az első magyar CB-s találkozó • • Ökör sütés, brékelés, rókavadászat Első ízben rendeznek ha­zánkban országos CB-s talál­kozót július 17-én és 18-án a csanyiki Majális-parkban. Mi a célja a kétnapos rendez­vénynek, és milyen program­mal várják a CB-seket? — kérdeztük Magyar Gyulától, a Borsod megyei CB-s Egyesü­let titkárától. L- Szeretnénk, ha az éter­ben kialakult kapcsolatokat, barátságokat személyesen is megerősítenék a hazai CB- rádiósok. Ezért határozott úgy a megyei egyesület el­nöksége, hogy találkozót szer­vei; a magán-rádiótelefon használóinak. Nem titkolt cé­lunk, hogy ezáltal is népsze­rűsítsük a CB-rádiózás elő­nyeit, gyakorlati hasznát. Szombaton reggel 8 órától fo­gadjuk a Miskolcra érkező CB-seket; a 15-ös csatornán pontos útbaigazítást adunk a találkozó helyéről. A déli ebéd után a lillafüredi barlangot, vagy tetszés szerint, a tapol­cai termálfürdőt keressük fel. Este 6 óra tájban a sza­lonnasütés után a CB-s disz­kó és táncprogram várja a vendégeket. Utána kezdünk „brékelni”, érthetőbben szól­va, GB-s kapcsolatok után nézni az éterben. Vasárnap reggel 9 órakor, „zeneszóval és szép szóval” ébresztjük az éjfélig rádiózókat. Délelőtt ki­töltjük a CB-s totót, majd ró­kavadászatot rendezünk az MHSZ-től kölcsönkapott ké­szülékekkel. Ebédre azt az ökröt esszük meg, aminek a sütését már szombaton meg­kezdjük. Valószínű, hogy a CB-zéshez szükséges tartozé­kok árusítására is lehetőség lesz: több iparos megígérte ugyanis, hogy felvonultatja Ma Szegedet és a hozzá csat­lakozó helységeket — Algyőt. Deszket, Kiskundorozsmát Kisteleket. Mórahalmot, Rösz- két és Szőreget —. valamim Kecskemétet és Helvéciát — bekapcsolják a nemzetközi A Wót, bérbe Egész nyárra kikölcsönözték Csaknem egész nyárra ki­kölcsönözték a COOPTOU- RIST XX-es bérautóit. Miért nem bővítik a gépjárműpar­ki , ha ennyire keresettek a köícsönkocsik? — kérdeztük Rinder Györgytől, a COOP- TOURIST megyei kirendelt­ségének ügyintézőjétől. — Mindössze tizenkét XX- es Ladánk van. Mi is egyre nehezebben jutunk új kocsi­hoz, s kénytelenek leszünk a jövőben Daciákkal felújítani a járműparkot. A vállalatok, magánszemélyek és a külföl­di túristák egyaránt felismer­ték a gépkocsikölcsönzés elő­nyeit, s hét közben már nem tudunk elegendőt kiadni. Hét­végeken azonban mindig akad egy-két szabad, gazdára váró autó. Áraink nagyon kedve­zővé teszik a kölcsönzést. Az 1200-as Lada napi bérleti díja mindössze 195 forint és kin­ként 2,10-et számítunk. Az 1500-a,s Zsiguli sem sokkal drágább: 245 forint naponta, és kilométerenként 3 forint­ba kerül. Szerződésünk van a Magyar Autóklubbal: az el- romlot. kocsikat a sárga an­gyalok kedvezményes áron ja­vítják. Valamennyi ügyfelün­ket egy próbakörön levizsgáz­tatjuk: ellenőrizzük a vezeté­si tudományát. Előfordult ugyanis, hogy ötéves jogosít­vánnyal rendelkező fiatalem­ber még elindulni sem tudott az autóval. Természetesen, ilyen esetben a jogositvány birtokában sem adunk ki XX- es autót. termékeit a CB-s találkozón. Szeretettel várjuk a rendez­vényre az ország valamennyi C3-sét és a CB-rádiózás iránt érdeklődőket. (Szántó, a 807-es CB-s) NÉPSZERŰBB A KORSZERŰBB Alapvető élelmiszerekből évek óta bőséges a kínálat — elemzi a jelentés —, bár a liszt, a zsír, a cukor és a kenyér esetében csökken a kereslet, népszerűbbek már a korszerűbb táplálkozást jel­lemző élelmiszerek: tejter­mékek, baromfi, tojás, pék­sütemény. A húsellátást a mindenkori keretgazdálkodás lehetőségei szabják meg, de a miskolci kereskedők a központi forrásokon kívül Bátorítás bátorságra Az egyik miskolci nagyvállalat vezetője a kritikusnak Ítélt időszakban, egy évvel ezelőtt, azt mondotta, hogy a népgaz­daság túljutott a mélyponton, s hónapokon belül szembetűnő jelei lesznek annak, hogy a termelés a hullám felfelő ívelő szakaszába kerül. Jövendölését saját cégére is értette, egyrészt bekalkulálva a tartós világpiaci apályt, másrészt stimuláló tényezőként értékelve az ötéves tervgazdaságnak azt a sok­féleképpen megítélhető hatását, mely szerint a ciklus második, harmadik évétől kezdve meglódul a hazai termelés és fo­gyasztás. A külső viszonyoktól függetlenül is megpezsdül a hazai gazdasági élet, hiszen a tervindító évre régen is, most is a visszafogottság és a józan mérséklet a jellemző. Túl vagyunk az év első felén, s a tények, eredmények érté­keléséhez a korábbinál finomabb műszer kell. Finomabb, s ha úgy tetszik érzékenyebb, amely az apró változásokat is ki­mutatja. Olyan időket élünk, amikor felértékelődött a fillér becsülete. Olyan időket élünk, amikor nem az a jó ökölvívó, amelyik csak a „nagy ütésre” megy, s rájöttünk arra, hogy az ünnepes vasárnapoknál hasznosabbak a szorgos hétközna­pok. Miközben arról olvashatunk, hogy a világ alumínium- és acélipara csak háromnegyed gőzzel működik, akkor már az itteni, pici előrelépés is sikernek számít. Az év első felében a hazai ipar két százalékkal tetézte a tavalyi termelést, miköz­ben a foglalkoztatottak száma ugyanilyen arányban csökkent. A hatékonyság javulása ebből már könnyen kiszámítható. A gépipar és a vegyipar három-négy százalékkal adott többet, viszont a kohászat alatta maradt az előző, különben sem sikeres időszak teljesítményének. Figyelemre méltó, s ez már a változások jele, hogy az átlag mögött a korábbinál sokkai nagyobb a szóródás. Szabadabb lett a pálya, nyíltabb lett a verseny, s a gyorsan mozduló, nagyobb érzékenységgel meg­áldott vállalatok az ipari, s az iparági átlagot meghaladó mér­tékben produkáltak. Ebből a szempontból a kis- és nagyvál­lalatok korábbi kategorizálása idejét múlta, hiszen a példásan újítók és újat keresők között éppúgy ott van a DIGÉP, a drótgyár, vagy az alig bérháznyi embert foglalkoztató vasipari szövetkezet. Túl a technikán, a szakértelmen, az anyagi lehetőségeken; van még egy összetevője a sikernek vagy a sikertelenségnek. A bátorság! Az ipari miniszter ezt igy fogalmazta meg egy konferencián: „...erkölcsi bátorság kell fejlődésünk eddigi útjának tárgyilagos, az eredményeket és a nehézségeket egy­aránt bemutató ábrázolásához, a jelen problémáinak feltárá­sához. és bátorság kell ahhoz is, hogy föllépjünk a különböző divatos, túlhajtott nézetekkel szemben.” Tehát; nem rangon aluli családi házat emelnie egy gyárépítésre „felszentelt” vál­lalatnak. s nem rangon aluli, a hiánylistán szereplő köszük- spgleti cikkeket gyártani egy milliárdokhoZ és nagy szériák­hoz szokott mammut-cégnek. Továbbá, nem eretnekség, ha egy liliputi vállalkozás olyasmit csinál, amihez, alvállalkozó­ként, az óriásokat nyeri meg. Kicsit összekuszálódott a világ, s alaposan átíródtak a korábbi versenytáblázatok. Az év második felében is vezetnek statisztikát, s a legtöbb ponttal minden bizonnyal a bátor­ságot honorálják. (brackó) beszereznek jó néhány ízle- I tes készítményt, tepertőt, bő- I rös malacot, juhhúst is a ; megyei és távolabbi terme­lőktől. Jelenleg városunkban ti­zenháromféle kenyeret, s majd’ százféle sütőipari ter­méket árulnak a boltokban. A fehér egy- és kétkilo- grammos kenyerek szerepe csökken, míg egyre többet termelnek a „választéki” kenyerekből — rozsos, bur­gonyás, sajtos —, jelenleg az arány 50—50 százalék. Nem­régiben megszervezték a zsemle és a kifli kétszeri ki­szállítását, hogy egész nap 'legyen mindkettőből elegen­dő a boltokban. SAJTOK, A HATÁRON TÚLRÓL Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat árusítja vá­rosunk kenyérszükségletének kétharmadát, de a zöldség­gyümölcsfélékből már nem ilyen jelentős a részesedése. Nyolcvanhét boltjukban ta­lálható meg a zöldség-gyü­mölcs stand: törekvésük, hogy a Zöldért választékánál többet tudjanak kínálni, és estenként alacsonyabb ára­kon is. Talán a jó propagandának is köszönhető, hogy évről év­re többet vásárolunk a tej és tejtermékek népes csa-. ládjából: tavaly több, mint hatezerhatszáz tonnát. A ha­tármenti forgalom keretében beszerzett szlovák túró- és sajtkészítmények is bővítik a kínálatot. Konzervfélékből jó az ellátás: igaz, eseten­ként kevesebb érkezik a karfiolból és a belsőség alapanyagú Jkonzervekből. A mirelitpiacon örvendetes ja­vulás tapasztalható: annak ellenére, hogy hűtött termé­keink nyugaton is rendkívül keresettek, a Magyar Hűtő­ipar a hazai fogyasztókra is gondol. HA KIALAKUL A VERSENY ... Más árucikkeket megelőz­ve, növekszik a szeszes ita­lok forgalma: különösen jel­lemző ez az égetett sze­szekre. Az áremelkedés a kereskedők tapasztalata sze­rint még csak nem is mér­sékelte a keresletet, így ta­valy több, mint 128 ezer hektolitert vásároltunk bor­ból, sörből, égetett italok­ból. Minőségi borokból gaz­dag a választék, viszont jó­val kevesebb van az egyli­teres, olcsóbb nedűből, Sör­ből az ellátás' hullámzó, s a belföldi márkák mellett vi­szonylag nagy mennyiségű import sör is forgalomba ke­rül. Jó volna több az olcsó hazai világosból, de sokan keresik a kényesebb ízlést kielégítő import söröket is. Az üdítő italok márkái kö­zött egészséges versengés alakult ki, a gyártók a kö­zönség szájaízét keresve pró­bálnak előretörni. Ehhez csak annyit lehet hozzátenni: bár így lenne ez minden árucik­künk esetében. <k—Ó) Mi, magyarok szeretünk jó­kat enni, igényesek vagyunk abban, hogy mi kerül min­dennap az asztalunkra — a megállapítás közhelynek szá­mít, de igazságát beszédesen alátámasztja egy adat, mi­szerint az elmúlt évben vá­rosunkban a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat boltjaiban több, mint kétmilliárd forintot • költöt­tünk élelmiszerekre. Az óriá­si összeg nemcsak jó étvá­gyunk bizonysága, hanem so­kat elmond a boltokban ta­lálható választékról, árukí­nálatról is. Erről számolt be jelentésében nemrégiben a városi tanács végrehajtó bi­zottsága előtt a kiskereske­delmi vállalat. Az idei gyógyüdülésen részt vett gyerekek, egy vidám barlangi séta után. Már véget ért az a kéthe­tes, barlangterápiával egybe­kötött gyógyüdülés, amit a Borsod megyei Gyermek­egészségügyi Központ szerve­zett a légzőszervi megbetege­désekben szenvedő gyerme­kek számára Jósvafőn. A barlangterápiával foglalkozó orvosok számára azonban most kezdődik a munka java, hiszen értékelik, rendszere­zik azokat a mérési eredmé­nyeket, megfigyeléseket, amit a kéthetes kúra alatt össze­gyűjtöttek. Fél év elteltével újra megkeresik majd a bar­langi kúrán részt vett gye­rekeket, érdeklődve arról, hogy az állapotjavulás meny. nyíre bizonyult tartósnak. A barlangterápiával foglalkozó orvosok egyébként évről év­re találkoznak egymással, s tudományos, tanácskozáson cserélik ki tapasztalataikat Barlangban gyógyultak távhívó hálózatba. A két | érintett megye területén ezentúl csaknem tizenötezer előfizető hívhatja közvetle­nül a távhívó hálózatba be­kapcsolt országokat Mától a távié hálózatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom