Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-07 / 159. szám

í Apró bosszúságok Az ember nem mindig tudja, hogy mit vásárol, csak ak­kor, amikor kibontja csomagját. Aztán az egyik pillantásé a rácsodálkozás, a másiké — bár ez tovább tart — a bosz- szankodás. ­Elmondok három személyes — elnézést erle! — példát. Kaptam egy szépnevű kávéfőzőt, Seherezádét Ez a többitől a küllemében különbözik, no meg abban, hogy kotyog a gáztűzhelyen. No, hát próbáljuk ki ezt a kotyogóst — mond­tam a vendégnek, aki hozta — lássuk, mit tud. Tenném a tűzhelyre az originái csomagból elővett kávéfőzőt, önteném bele á vizet, de nagyon is csekély műszaki ismereteim mel­lett is rádöbbentem: ez ugyan nem fog kotyogni, egyszerűen azért, mert nincs benne tömitőgumi. Kifelejtették ... azért a pár száz forintért. A másik példa. Kombinált szőlőpermetező szert vásárol­tam. (A gyatra kertész ehhez folyamodik ...) A dobozon ez állt: Dithane, Ditril’on, Thiovit. Ezekkel a vegyszerekkel egy­szerű a dolog: csak össze kell keverni a megfelelő arány­ban, aztán bele a permetezőbe, kész, A múlt hét végén ne­kiláttam. hogy elvégezzem eme műveletet. Szedem a doboz­ból a műanyag zacskókat: ez a Dithane. ez a Thiovit. nrono, de hol a Ditri^on? Nincs. S még csak azt se mondhattam, hogy becsaptak, hiszen Thiovitból dupla adagot tettek a do­bozba. Ámde a kívánt keveréket így nem kaptam meg, így hát a kártevők se a magukét. És végül a harmadik. Majszolom a reggelimet. Kezemben a ‘zsömle. Egy falatot már letörtem, amikor mondom a kollé­gámnak: Ti gyerekkorotokban nem így csináltátok? —Hogy? — Hát így! — mutattam a begörbített ujjamat. — Kivésni a belét, s marad a jó ropogós héja Azzal meg is mutattam, hogyan kell. De ni csak, a kivájt falatból mintegy három oéntis szőrszál szabadul börtönéből (corpus delicti: eltet­tem!), mint „szakadt vonóru! a húr”. Mire a kollégám: csi­náltuk mi is így. de a szőrszálat akko- se ettük meg... „Mindez apró bosszúság. Tán szót se érdemelne, ha — mi­ként én is! — meg nem szoktuk volna, hogy ilyenkor az első gondolatunk és az első szitkunk a kereskedelemé. Pedig a kereskedő mindaddig ártatlan, míg nem lesznek röntgen­szemei. Ellenben annál ludasabb a gyártó, a csomagoló. Ezért hát bigy igazságos, ha nek’k kívánunk hasonló apró bosszúsá­gokat — azzal a jól ismert szóval, hogy: vissza a feladónak! No persze, ha ilyen egyszerű volna ... », h' f * - ' • • ' A talaj mentén minden más Derült, szélcsendes nyá- i ri napokon a másfél mé- • teres föld feletti magas- * ságban mért hőmérséklet 1 csak nagyon kivételes * esetben éri el a 40 Celsius- fokot, olyankor, amikor ! különleges afrikai eredetű légtömeg érkezik hozzánk. | . és tartósan felettünk ma- j rád, úgyhogy a napsugár- t zás melegítő hatása több j napon át összegeződve. a levegőt egyre inkább fel- i melegíti. Közvetlenül a ta- 1 laj felszíne mentén viszont • 50—60 fokos hőmérséklet is előfordul, és nemcsak kivételes időjárási körül- 1 mények között, hanem 1 minden nyáron több al- J kálómmal is, amikor az idő napos és szélcsendes. , A talaj menti levegőré­tegnek ez a módfeletti fel- , melegedése azonban nem , tartós. Már a kora délutá- i ni órákban a talaj menti • levegő rohamosan hűlni kezd. Ugyanazon a napon, amelynek déli óráiban 60 fok közelében járt a hő- | mérő. a késő esti időszak- | ban a talaj menti levegő f hőmérséklete is fok k'^e- i lébe szállhat le. A talaj l menti különleges éghajla- l tot tehát nemcsak a rend­kívül nagy nappali felrae- i legedés jellemzi, hanem az igen erős és gyorsan vég- ( bemenő éjszakai lehűlés 1 is. ! Szegedre, az Autóklubbal ★ A várakozók sora ilyen hosszú a hűtőháznál; de aki idehozza áruját, mégis kevesebbet var, mintha a piacon kínálná. Élelmiszeripari szám szed vár ah Kistermelők nagy napja Biztos péns9 garantált ár A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság —. a Magyar Síszövetség megbízá­sából — a napokban meg­kezdte Bánkúton egy új sí­pálya kialakításához a faki­lesz széles lesiklópályán a hónap végéig mintegy kétezer köb­méter fát vágnak ki. A két­százhúsz méter szintkülönb­Az Alföld egyik legszebb városába, Szegedre, az éven­ként megrendezésre kerülő szabadtéri játékok idejére szervez §z Autóklub klub­tagjainak kirándulást. Elhe­lyezés a Camping Motel két­ágyas szobáiban, félpanziós ellátással. A programban au­gusztus 7-én a Cigánybáró, augusztus 21-én az Ecseri lakodalmas megtekintése, sé­tahajózás a Tiszán, valamint szegedi városnézés szerepel. Hosszan kígyózik a sor a hűtőház előtt. — így van ez hajnal óta — törli meg homlokát a mázsáié, pedig még fél ki­lenc sincs, s a nap sem tűz oly nagyon. Aztán a kun­csaft felé fordulva megjegy­zi: — Fele első, fele másod- osztályú. Megegyeztünk, asz- szonyom? Az asszony bólint, mi mást tehetne. Vitatkozni talán ér­demes lenne, de hát feltart­ja a sort. Vagy menjen a piacra? Ott még jobban kri­tizálják az áruját. A kapott pénzt mindesetre kétszer át­számolja ... A görömbölyi Mada Sán­dor meggye sem éppen fe­kete, s így ő sem kap az egészért első osztályú árat. Megrántja vállát, ezzel elin- tézettnek tekinti dolgát. ségű pályát a tervek sze­rint már ez év telén birto­termelést. A hatszáz méter ! kukba vehetik a sport ked- hosszú és negyven méter 1 velői. .• a.*. -V- t Jó bolt volt a Centrum Expo » A vásárlók is visszatapsolják Sípálya >k Rakodnak a Zöldért Sajó-parti telepén. Ez a vállalat is je­lentékeny kapcsolatot tart fenn a kistermelőkkel. A miskolci Centrum Expó­ban az első két nap a bátrak sportja, a kötélidegzetűek tü­relemjátéka volt. De aki győz- ! tesként hagyta el a pástot, a 1 megtakarított pénzének, az új portékának örülhetett. Aki viszont egész héten át ott volt, és mindenütt ott volt, Kiinga Lajos árufor­galmi előadó. Tőle kaptuk meg a hét mérlegét. Az áru­készlet 80 százaléka elke'lt, összesen hét és fél millió forintot forgalmaztak. Vég nélkül mérték a végeket a méteráru- és lakástextil-osz­tályon. Óriási keletje volt a batisztnak, a szövetnek, a selyemnek, a paplannak, a plédnek, az ágyneműgarnitú­ráknak. Gyermekcipőből 7 és fél ezer párat vettek meg, alig maradt néhány tucat. A divatáruosztály is óriási kész­letekkel vonult fel, s mind­össze három doboznyi áru­juk maradt vissza. De so­rolhatnánk a többit is, hi­szen igyekeztek mindkét nemre, minden korosztályra gondolni. Veres János, az áruház igazgatója -utólag már be­vallja, hogy nehezen szánták rá magukat az expó megnyi­tására. Az effajta rendezés­ben még semmi tapasztala­tuk sem volt, nem is beszél­ve arról, hogy ilyenkor az emberek a nyaralásra tarto­gatják megtakarított pénzü­ket, nem tombol a vásárlási láz. Ám mint kiderült, egy jfc Az egységáron 60 forintért néhány pár maradt. . . ilyen akcióval elő lehet csa­logatni a rejtett tartalékokat. Az áruháziak kétszeresen örülnek: a vásárlóknak jó boltot csináltak, még akkor is, ha ehhez nem mindig si­került a megfelelő körülmé­nyeket megteremteni. A má­sik eredmény: a pesti expót kivéve, ilyen kedvező mér­leggel még egyetlen ideigle­nes alkalmi áruház sem zár­ta kapuját. Van még egy rá­adás: ez idő alatt a „ren­des” át-uház forgalma sem csökkent. Mindent egybevet­ve: borzasztóan nagy munka volt, de az első tapasztala­tokból okulva, van még ked­vük a centrumosoknak más­kor is ilyen boltot csinálni. És tudnak-e majd kedvet csinálni annak a, hatvan ke­reskedőnek a továbbiakhoz, kínált gyermekcipőkből alig (Kerényi felv.) akik itt szolgálatot teljesí­tettek? Az igazgatói ígéret úgy szól, hogy nem felejtik el- ezt a rendkívüli teljesít­ményt ... O. E. Megyénk határátkelőhelyei közül az előző évet elemző statisztika szerint a legfor­galmasabbnak Hidasnémeti bizonyult: itt a 365 nap alatt több mint egymillió 840 ez­ren lépték át a sorompót. A rangsorban rögtön ezután Sátoraljaújhely következik, — Miért ide hozza a gyü­mölcsöt, miért nem a piac­ra? — Mert itt hamarabb túl­adok rajta. Csak a sort kell kivárnom. A piaccal meg a vevőt kell várnom. Itt biz­tos, hogy megveszik, ott nem biztos. Aztán az is elő­fordul, hogy itt jobb ára van a meggynek, mint a stan­dokon. Ez az ár ugyanis nem megy se le, se fel. Ga­rantált ár... ■ ■ Szomszédvárakban: a hű­tőházban, a húskombinát­ban, a Zöldért Sajó-parti te­lepén, valamint egy kicsit távolabb, Borsodszirákon, a Bartók Termelőszövetkezet­ben tett látogatást a héten a városi tanács mellett mű­ködő, a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését elő­segítő operatív bizottság. Az út a hűtőháznál kezdő­dött, az Unió Áfész második éve üzemelő gyümölcsfelvá­sárló helyénél. A kisterme­lők úgy-ahogy elégedettek a majd egymilliós forgalmával, Bánrévén pedig csak fele­annyian keltek át a határon. Az összegzés szerint me­gyénk határállomásain 1981- ben több mint hárommillió- an nyújtották át okmányai­kat a határőrtiszteknek. felvásárlással. S mit jelent a hűtőháznak az ő árujuk? Szarka József áruforgalmi vezető, aki egyben az ope­ratív bizottság tagja is: — Egy ‘évvel ezelőtt, mi­kor elkezdtük, 70 tonna árut vásároltunk fel a kisterme­lőktől. Idén ennek több, mint a dupláját tervezzük, j 150—160 tonnát. Már most bejött, vagy 30 tonna, első­sorban meggy, cseresznye, ribizli. Szóval, mi is számí­tunk erre a termésre... A látogatás következő ál­lomása a Zöldért telephelye. A telepvezető Koch Péter: — Délelőtt nincs olyan nagy munka nálunk. Itt az élet éjszaka kezdődik; ak­kor, no és hajnalban van igazán nyüzsgés. Háromszáz­négyszáz boltba, pavilonba szállítunk. Ebben az évben 19 ezer tonna zöldséget, gyümölcsöt kap tőlünk Mis­kolc és a megye. Tizennégy termelőszövetkezettel, három állami gazdasággal, egy szak- szövetkezettel és 102 kister­melővel állunk szerződésben. Ez utóbbiaktól 246 tonna burgonyát, 296 tonna zöldsé­get és 637 tonna gyümölcsöt várunk. Persze a boltveze­tők azoktól is átveszik a ter­mékeket, akik hozzájuk vi­szik. A húskombinátban az ope­ratív bizottság minden tagja fehér köpenyt öltött, fejére fehér sapkát húzott. A gyár- látogatás nem tartott tovább 40 percnél. Ott kezdődött, ahol az élőállat bemegy, s ott végződött, ahol a kész­áru kijön. Amíg a visító ser­tésből csontozott karaj, comb és csülök lesz, az is ennyi idő. Egy nap. alatt 1600 ser­tést és 160 szarvasmarhát dolgoz fel a gyártósor. A henteseknek percnyi megállásuk sincs. Tisztítás, bőrlehúzás, darabolás, fel­dolgozás, futószalagon., s na­gyon gyorsan. A kisgazda­ságokból ezidáig 1342 sertés, 39 vágómarha, 3 vágóborjú és 4 vágóló került a hús­gyárba. Az év hátralevő ré­szében még körülbelül ugyanennyit várnak, s vág­nak. S hogy segítsék a te­nyésztési kedvet is: 100 vemheskocát kapnak az idén a kisgazdaságok. Csepregi Csabától, az ope- sratív bizottság titkárától a miskolci látogatások után kértük: foglalja össze a lá­tottakat. — A várósellátásban két­ségkívül jelentős szerep jut a háztájiknak, kisgazdasá­goknak, kistermelőknek. Operatív bizottságunk az ő érdekükben ténykedik. Most olyan vállalatokat kerestünk fel, amelyek kapcsolatban állanak velük. Meggyőződ­tünk, hogy ezt a kapcsola­tot mindkét fél komolyan veszi, s mindkét tél tesz azért, hogy még jobb le­gyen .iá I.S. Határátkelőhelyek, rangsorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom