Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-05 / 157. szám
ffatmíac éve mentős Remeket, híreset f annak még i ásások... Soha ekkora publicitása nem volt még ennek az inci- finci cégnek. Az elmúlt évi dolíárelszámolású export megtöbbszöröződése miatt, s mindenekelőtt egy bravúros vállalkozás következtében, az érdeklődés érthetően terelődött a Miskolci Vasipari Szövetkezet telt. A sajtó megírta. hogy a 300 embert sem toglalkoziató kis szövetkezet kiváló lett, s az elnök, Fehér Miklós a rádióban nyilatko- j zott arról, hogy ők hogyan értelmezik a vállalkozást az új körülmények között. A sikernek törvényszerű következménye a reflektorfény. Ám a sikernek előzményei vannak. A vasasszaK.má- ban manapság nem osztják ingyen a babért, s éppen egv, hasonlóan kiváló címre pályázó; s az Ipari Minisztéri- umnoz tartozó konkurrens vállalat vezetője ismerte eí. hogy a miskolci szövetkezet a legméltóbb az elismerésre, mert páriát ritkító eredményt produkált. Hogy mit? A szövetkezet, nagyobb cégeket lekörözve, felvállalta négy, heller—Forgó-féle hűtőtorony gyártását, összeszerelését és a szerelő- berendezés elkészítését. A torony lefelé fordított tölcsérEbből lesz a hűtőtorony hez hasonló. Magassága és az alap körének átmérője egyaránt 120 méter. Félszáz meter magasságig a földről szerelnek, innen, speciális berendezéssel, nem kívülről, hanem belülről építik a tornyot. Nemcsak nagy üzlet ez, hanem újdonságszámba menő technikai vállalkozás is. A szövetkezet 26 vállalattal * Repül a szoknya, csattog a csizma. Néptáncosok és pávakörök tagjai szórakoztatták az ünneplőket. Szövetkezeti nap Tokajban ■ Fejlett nagyüzemmé váltak (Folytatás az 1. oldalról) — A szövetkezetek — hangsúlyozta dr. Havasi Béla — szerves részét alkotják gazdasági, politikai, tár- •sadalmi rendszerünknek. A szövetkezetek termelésének részaránya a népgazdaság egyes ágazataiban eltérő, de több fontos ágazatban meghatározó jelentőségű. Szű- kebb pátriánk. Borsod mezőgazdasági szövetkezeteinek többsége fejlett társadalmi, gazdasági egységgé, nagyüzemmé vált, nagy föld- és tőkekoncentráció ment végbe a szövetkezés időszakában. Az 56 ezer tsz-tag 387 ezer hektárnyi termőföldet művel. Megváltozott a termelési szerkezet a megye ipari szövetkezeteiben, amelyek jól egészítik ki a nagyüzemi tevékenységet. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek eredményesen munkálkodnak az életszínvonalpolitikai célkitűzések megvalósításán. Ünnepi beszéde végén a megyei pártbizottság titkára a megye vezetése nevében kívánt jó ünnepet, sok sikert és boldogságot a jelenlevőknek, s rajtuk keresztül minden szövetkezeti tagnak. Az ünnepséget követően egész napos kulturális program szórakoztatta a szövetkezeti dolgozókat. A szabadtéri színpadon láthattuk a Bodrog Táncegyüttest, a Hegyalja Táncegyüttest, a Taktaszadai Pávakör tagjait, a Tiszaiteszi Népdalkört, a Bodrogközi^.. Áfész tánccsoportját, a Matyó Táncegyüttest. Az estig tartó vigalomban tízezer szövetkezeti dolgozó ünnepelt, barátkozott Tokajban. Egy a házigazdák közül: Zahuczky József, a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke. Termékskálájukra éppen a szövetkezetekre oly jellemző változatosság illik. Fémtömegcikkek és szerkezetek gyártásával foglalkoznak, kooperációban a Medicorral, valamint a Villaftios Berendezések és Készülékek Gyárával. Tudni illik róluk, hogy az ő kezük munkája a táj jellegzetes szerkezetei, a kompok. A Tiszán, a Bodrogon, a Sajón és a Hernádon közlekednek ezek az átkelők, amelyeket e szövetkezet tagjai készítenek, s a szervizről is gondoskodnak. Egy jól dolgozó szövetkezetnek illik ott is kereskedni, ahol az exportfeladatok teremnek. Két éve az Industrial Vállalattal karöltve nigériai megrendelésre gyártják az oktatási intézménveknek szánt egyedi berendezéseket. (Kiss József felvétele) kötött kooperációs szerződést, s az alvállalkozók között olyan óriások is vannak, mint a DIGÉP és a Láng Gépgyár. A kicsi diktál a nagyoknak? Szó sincs erről, de ebben az egy témában a szövetkezet a gazda. A megrendelő egy olyan közel-keleti ország, ahol nincs béke az olajfák tövén. Ez persze gyakran jelent terven felüli nehézségeket a csak vonatszerelvény-szám mérhető rakomány eljuttatásában. E cikk közreadásával nem szeretnénk gyanúsan túldicsérni a szövetkezetét, hiszen az ipari miniszter Thalész görög bölcselőre hivatkozva figyelmeztetett arra egy tudományos konferencián, hogy a legnehezebb önmagunkat megismerni, s az önismerethez bátorság kell. Az ember, vagy az emberek bizonyos közössége hajlamos bálványozni saját magát... Ugyanezen az eszmecserén szögezte le újólag Méhes Lajos, hogy „a kisvállalatoknak csak korlátozott szerepük lehet az egész innovációs folyamatban”. E tétel viszont továbbgondolásra érdemes, s a válaszok sokaságából kihüvelyezhető, hogy a vállalkozás messze nem jelent egyet a kisvállalkozással. Mert vállalkozhat, bátor lehet, az észszerűség határáig kockáztathat a nagyvállalat is. A kicsik 'példája bizonyítja, hogy vannak még vasasok. Olyanok, akik az embert próbáló viszonyok között is remeket, híreset, a magyar ipari hagyományaihoz méltót alkotnak. (brackó) Júliusi szentenciák Több júliusi dátumhoz kötődnek időjárási hiedelmek. Július 5-ről, Sarolta napjáról azt mondták, hogy esője rossz dió- és mogyorótermést hoz. Göcsejben elterjedt időjárási regula szerint július 15-ről azt tartották, hogy ha ezen a napon északi szél fúj, akkor drágaság lesz, tavasszal felmegy a gabona ára. Július 25-éhez, Kristóf és Jakab napjához is időjárási hiedelem kapcsolódik : ha északi szél fúj, hideg tél várható, ha pedig déli szél, akkor enyhe, csapadékos, lucskos télre kell számítani. Az e nap táján érő almafajtát jakabalmának nevezték, egy korai szőlő neve pedig jakabszőlő volt. Gyöngyöspatán az e nap készített vajat orvosságnak tették el. Vihart hozó dátum még helyenként július 22-e, Magdolna napja. Érthető, hogy a földművelő nép életében június, de főleg július számos napjához miért fűződött annyi időjárási regula, hiedelem. Az időjárás viszontagságaitól való függőséget, az aratás, a termésbetakarítás időszakában érezték a legerősebben, s ugyanakkor nálunk június és július az év legzivatarosabb időszaka: a statisztikai adatok a júniusi napok 24, a júliusi napok 22 százalékán jegyeztek fel zivatart, égi- háborút. A halié mesterei Tegnap folytatódtak a nagy érdeklődéssel kísért „Bajai nyár ’82” ünnepi rendezvényei: a Duna-parti városban megrendezték a VIII. országos halászléfőző-versenyt. A nyilvános vetélkedőn, ahol szabad tűzön rotyogtatták a pontyból készült hallevet, 30 főzőmester adta sava-borsát a speciális ételnek. A zsűri elé számmal jelölve tálalták fel a hallevet, amelyből a legízletesebbet díjazták. A vetélkedők is megkóstolták egymás főztjét, és átadták fűszerezési tapasztalataikat, az arányok titkát azonban megtartották. Kilünieüék a főorvos bajtársat A kárhát előretolt bástyája... A Borsod megyei Mentő- szervezet vezető főorvosa, dr. Kubassy László Kiváló Orvos kitüntetést kapott, amelyet az elmúlt hét végén vett át Budapesten.. — Gratulálunk, főorvos úr... — Bajtárs. Nálunk, amióta a mentőszolgálat fennáll, a főigazgatótól a segédmunkásig, mindenki bajtárs. Egyébként köszönöm szépen. Ám úgy érzem, ez a személyre szóló kitüntetés a mentőszolgálat elismerését is jelenti. —. Hogyan kezdődött? — Negyedéves orvostanhallgató voltam 1948-ban, amikor először mentőkocsiba ültem ... — Milyen kocsi volt az? — Ügy hívták, hogy Ma- gosix. Még a háború előtt készült, kimondottan a méntők számára. — Ma az orvostanhallgatók nemigen rajonganak a mentős hivatásért __ — Engem pedig rögtön megkapott ez a légkör. Az azonnali segítségnyújtás, a váratlan fordulatok, a gyors döntéshozatal, a pillanatnyi életveszély elhárítása, a sürgősségi eljárások — ezek tartottak itt a szolgálatnál. Budapesten kezdtem, s két évig voltam a fővárosban... — Szeretnénk, ha egy-két jellemző esetet említene fővárosi praxisából ... — Az az igazság, hogy nincs ilyen. Helyesebben, én nem tartom számon ezeket. Mindig az a legfontosabb, ahová az embert, ahová a mentőket hivják. Az esetek azonban ismétlődnek. Emlékszem, hogy egyetlen délelőtt ugyanazon a helyen kétszer is volt HÉV-gázolás, vagy hogy deszkaomlás történt egy nap, két különböző helyen. Kezdő voltam még, amikor az első szülést levezettem. Mentőkocsiban, Kispesten, egy süketnéma nő szült. Ha jól visszagondolok, fiút. Közvetlenül a szülőotthon előtt... — Mikor került Miskolcra? — Ezt pontosan tudom: 1950. szeptember 1-én. Tulajdonképpen hazatértem. Itt végeztem el az elemi isko-. lát. a középiskolát. Akkoriban a mentőszolgálat még a tűzoltóság keretében működött vidéken, négyen voltunk mentősök összesen. Jó egy hónap múlva, 1950. október 25-én jöttünk a mostani helyünkre, akkor már különváltunk. Négy kocsink volt... — Es ma? — Budapest után az ország második legnagyobb mentő- szervezete vagyunk. Csak a miskolci állomáson 167-en dolgozunk, a megyében meg csaknem 600-an. A 14 mentőállomáson 150 kocsi áll készenlétben. — A fejlődés tehát óriási... — Valóban. Vezető főorvos 1953. augusztus 1-én lettem. Egy mentőkocsiban abban az időben fájdalomcsillapító, nyugtató, szívszerek, injekció, kötszer, a törésekhez sín, gyomormosó volt. No meg hordágy. Ma ezeken az alapvető dolgokon túl életmentő készülék, vákuumhordágy tartozik a felszereléshez. Az esetkocsijainkban gépi lélegeztető, EKG, szívritmusszabályozó is van. Az ilyen kocsi a kórház előretolt bástyája. Egy ambulancia ... — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy elfogadnak a kollégák vezetőnek, arra, hogy tettem én is valamit a mentőszolgálat fejlesztéséért. S míg dolgozom, tenni is akarok... I. S. Lovasnapok a Hortobágyon Több mint 50 000 néző tekintette meg három nap alatt a 18. alkalommal megNem jött a taxi... — Jól sikerült a külföldi út? — kérdeztem hölgyismerősömtől. — Nagyon jól! Pedig, ahogy kezdődött! . .. — S elmesélte a nem mindennapos históriát. Nem sokszor jártam még távol az országtól, többnyire csak a szomszédos államokban. Éppen ezért nagyon megörültem, és nagyon izgatott lettem, amikor közölték velem, hogy egy delegáció tagjaként távoli földrészre utazom. Vártam, vártam az indulás napját, miközben készülődtem és szervezkedtem ... Az utolsó teendőm az volt, hogy az indulás napjára, hajnali 3 órára taxit rendeltem. A társasbusz ugyanis fél négykor indult a Centrum elől a Ferihegyi repülőtérre. S mivel a város szélén lakom, a busz időbeni elérésének legbiztosabb módja a taxi volt. És miután a rendelést leadtam az indulás előtti estén, ruhám kikészítve, a csomagok az ajtó mellé állítva — nyugodtan lefeküdtem. De mit is mondok, nyugodtan! Dehogy is voltam én nyugodt! A szemem is alig hunytam le, örültem és szorongtam s ötpercenként lestem a csörgőre húzott órát. Pirkadat előtt felkeltem és már háromnegyed háromkor kiálltam a kapu elé, vártam a három órára rendelt taxit. Nagyon, nagyon lassan teltek a percek. Tíz perc múlva három . ■ öt perc múlva három ... Két perc múlva három. Most, most kell jönnie a taxinak! A taxi azonban nem jött. Már három óra öt, már tíz, már tizen- | így tovább. Nem tu- három, negyednégy ] doni, mit értettek meg A taxi sehol!... Az utcán sehol egy lélek; ott álltam egyedül, a hadarásomból, s arra is csak halványan emlékszem, hogy a kétségbeesve és pitye- i bőröndöt kivették a regni kezdtem tehetetlenségemben. Mit tegyek? Hát mit tehetek? Álltam és átkoztam a pontatlanságot, vagy inkább a felelőtlenséget. Nem érem el a Pestre induló buszt... Rám nem várhatnak, időre kell menni, a gép indulásának pontos ideje van. Jujj, mit tegyek!? ... és ekkor a kanyarban befordult egy rendőrségi autó. Kiszaladtam az útra és megállítottam. Két fiatal rendőr ült benne, kérdőn néztek rám. Gyorsan elha- dartam. hogy külföldre utaznék, vár a busz fél négyre, de a repülőgép nem vár, és én milyen szerencsétlen vagyok, hogy az az átkozott taxi ...és kezemből, engem betessékeltek hátra a kocsiba és már száguldottunk is keresztül a városon a szürkületben. Pontosan fél négyre érkeztünk a Centrum elé. A világ legtermészetesebb módján átszálltam az egyik járműből a másikba — s az ablak mellett elfoglaltam a helyemet. Kinéztem. A két fiatal rendőr katonásan tisztelegve, vidám arccal nézett a máris induló busz után... — Legalább a nevüket megkérdeztem volna, hogy köszönetét mondhatnék... rendezett hortobágyi nemzetközi lovasnapok versenyeit, bemutatóit. Nyolc ország negyedszáz lovasa szállt nyeregbe a Hortobágyi Nagydi- jért folyó versenyek során. Az idén első alkalommal szerepeltek a világbajnokságot nyert magyar fogathajtó csapat tagjai. A Hortobágyra látogatott vendégek, hazai és külföldi turisták megismerkedhettek a puszta nevezetességeivel, a kilenclyukú hídnál pedig láthattak ménest, szürke magyar gulyát és rackanyájat. Eszperantó nyári egyetem Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében tegnap ünnepélyesen megnyitották a 20. eszperantó nyári egyetem rendezvénysorozatát. A 11 országból érkezett több mint két és fél száz vendég előtt az első előadást „A mi hazánk Magyarország” címmel tartották meg.