Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-31 / 180. szám
Hat nagyszínházi bemutató A160. évad előtt A Kamarával tájolnak Homoroson - augusztus 16- óa - megkezdődik a bérletek cmisitása a Miskolci Nemzeti Színház 1982-83-as szezonjának hat bemutatójára. Az évadról kértünk előzetes tájékoztatást Gyarmati Bélától, a színház igazgató játóL — A hat bérleti bemutatónk a következő: két klasz- szikus, a Szeget szeggel — melyet Major Tamás rendez —, és Ibsen drámai költeménye, a Peer Gynt. Két színház is játszotta tavaly, a miénk sem először tűzi műsorára a Koldusoperát. Bízunk benne, hogy tudunk újat mondani Brecht világáról, megvannak a színészi erőink a rendezői elképzelések megvalósításához, érdemes „megmérkőznünk” a másik két előadással. Kálmán Imre születésének centenáriuma kínálta, hogy zenés bemutatónkat tőle válasszuk. A Marica grófnő az a nagyoperett, amivel a műfaj sok-sok szerelmesét színházunkba várjuk. Magyar ősbemutató a Csak egy nap a vUág, szerzője Polgár András, Miroslav Rriieza a modern délszláv irodalom klasszikusa, tőle mutatjuk be Léda című komédiáját — A Kamaraszínházba három bemutatót tervezünk. A világhírű Black Comedyt; Szilágyi—Eisemann zenés víg- játékát, az Én és a kisocsé- met; és az olasz reneszánsz ragyogó vígjátékát Machiavelli. Mandragóráját. A Játékszínben Boris Vian komédiája, a Mindenkit megnyitAz augusztusi Napjaink Hegszaporodtak a hozzászólások a Napjainkban a jövő magyar falujáról folytatott vitához. Megyénk szülötte, a neves író-publicista, Lázár István is fontosnak tartotta, hogy elmondja véleményét akárcsak a kecskeméti Forrás főszerkesztője, Hatvani Dániel, az író Varga Csaba, valamint dr. Süli-Zakari István és Vági István. Megyénk irodalmi lapja augusztusi számának másik fő témája Kodály Zoltán, öt idézik a rajzók, az ő emlékének tiszteleg Nemesik Pál, akinek A magyar bányamunkásság zenei élete című, a Zeneműkiadónál megjelenő kötetéből olvashatunk részletet. Molnár Antalnak, a magyar zenei élet doyenjének címezte azt a két levelet Kodály Zoltán, amit Demény János ad közre. Vers, próza, dráma: Serfőző Simon költőről, Baráth Lajos íróról és Száraz György író-drámaíróról közöl egy-egy tanulmányt a lap, Cs. Varga István, Jenkei János, illetve Tarján Tamás tollából. Szertáréi Lőrinc sorozatában — Értelmiség és társadalom — Bogár Lászlóval a megyei tanács csoportvezetőjével beszélget. Két kérdést idézünk az interjúból: „Hogyan gazdálkodnak ma Magyarországon az értelmiséggel mint szellemi bázissal?” „A mai magyar értelmiség kínál-e elfogadható, követhető modellt életmódban, életformában ?” Érdekes összeállítást készített M. Pásztor József, címe: A népi írók és a Diósgyőri Vasgyár. Miskolc tudós monográfu- sáról, a száz év született Szendrei (Wagner) Jánosról közöl cikket a Dobrossy Ist- mík—Veres László szerzőpár. zunk, és Katajev vígjátéka, A kör négyszögesítése lesz az újdonság. Gyerekeknek szóló bemutatónk a Micimackó. A Repertoáron tartjuk az elmúlt évadból a következő darabokat: Most, mind együtt!, Csetepaté Chioggiá- ban, Angliai Erzsébet, Villon és a többiek, Varsói melódia, Vidám kísértet. Összesen tehát tizennyolc produkciónk lesz a szezonban. — A Kamaraszínházat szeretnénk még népszerűbbé tenni a miskolciak előtt, de nemcsak előttük. Az itteni bemutatókkal — illetve felújításokkal — tájolunk majd a megyében, ezeket a darabokat visszük Egerbe is, ahol — a Gárdonyi Géza Színház felújítása miatt — az úttörőházban fogunk játszani. Két nagyszínházi előadást is utaztatunk a megye településeire, a Csetepaté Chioggiában és a Most mind együtt megy még tájra. — Rendkívüli módon megerősödik a rendezői gárda, hiszen Csiszár Imre, Szűcs János, Hegyi Árpád Jutocsa mellett nálunk rendez Major Tamás, és hozzánk szerződött Szőke István Kecskemétről, Szikora János pedig Győrből. Az énekes-zenés tagozat két énekesnővel gazdagodott, Rátái Zsuzsával és Pirisi Edittel. Van négy új táncosunk, és változást* voltak a zenekarban is. Sz. G. jjc Csáfi Ferenc Hajdúszoboszlói fafaragó Ülőgarnitúra és falitéka című alkotása. V Magyar búza, A vasút regénye Magyar búza címmel 3 részes dokumentumfilm-sorozat vetítését kezdi meg augusztus 7-én a televízió. A szombat délutánonként jelentkező adásokban a magyar mezőgazdaság fejlődését mutatják be, a 18. század második felétől a századfordulóKislányoknak: nyári lengék Az édesanya megunt holmijából mindig kedves ruhát varrhat a leányainak. Az ifjú hölgy az ilyenben különösen jól érzi magát, hiszen ez már felnőttes viselet. Ezek a modellek sokféle mintázatú és színű anyagból képzelhetők el Az egyszínű kis bébiruha madeira-betéttel a legdivatosabb, de más maradékanyag is lehet a* díszítője. A két nagyobbacska modellt batisztbóí, vagy más konyharuhamintás anyagból képzelte el a Magyar Divat Intézet tervezője. A kockákkal való játék jellemzi a szabásvonalát. A legnagyobb teili-része aszimmetrikus gombolású. a szoknyarésze ferdén szabott. Ezen a fazonon alapul a másik bébigalléros kis ruha is. Ajánlatos a szoknyarész aljára piét tenni, ami leengedhető, ha nő a kislány. ig. Szakály István rendező és munkatársai nyolcvan magyarországi helyszínen forgattak, többek között a Kis- kúnságban és az őrségben. Megörökítették a korabeli paraszti gazdálkodás fellelhető maradványait, illetve rekonstruálták a ma már nem használatos mezőgazdasági módszereket, például a kézi vetést, a kézi cséplést, a régi cséplőgépes aratást. A műsor a mára feledésbe merült művelési módok, munkaeszközök bemutatása mellett a legújabb tudományos eredmények birtokában értékeli a magyar gazdaság egyik legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. századot. A Magyar Televízió társadalomtudományi szabadegyetemének részeként képernyőre kerülő műsort követően újabb sorozat forgatását kezdi meg a stáb: A vasút regénye című, háromszor háromnegyed órás program a kapitalizmus kialakulásától az ipar 19. századi fejlődését kíséri végig — ugyancsak a századfordulóig. A szabadegyetem további tervei között szerepel az angol és a francia forradalom bemutatása, valamint a 48- as forradalmak Európájának áttekintése — a századfordulóig bezárólag. Az iskolán kívüli oktatást, az úgynevezett posztgraduális képzést segítő adások szakértője Rán- ki György történész és Be- rend T. Iván gazdaságtörténész. kiállításokra ne jusson be a giccs Fafaragók konferenciája Nem tudhatjuk még, milyenek lesznek a fafaragó-konferencia előadásai, de azt igen, hogy az első napirendi pont talán a legizgalmasabb. Péter- fy László, az Országos Nép- művészeti Egyesület elnöke számolt be tegnap reggel az 1980-as országos fafaragó-kon- fencia határozatainak végrehajtásáról. (Ezt megelőzően, kedves gesztusként, emléklapot adtak át a konferencia résztvevőinek») Már maga az Amatőr Fafaragók Egyesületének létre- jöte is vívmány, hiszen így hatékonyabban tudják képviselni tagjaik érdekeit a Nép- művészeti Egyesületben és más fórumokon is. Az alapcélokat nem kell újrafogalmazni. A népművészet és a kézművesség hagyományait kell ápolni, s ehhez kell kialakítani a szervezeti formákat, valamint a munkalel- tételeket. Gondot okozott — többek között — az információk eljuttatása az egyesület tagjaihoz. Egyelőre nincs lehetőség arra, hogy (szakmai) lapot indítsanak, ezért a „borítékos” megoldást választják. Összegyűjtik és negyedévenként postázzák azokat a szakmai és más praktikus információkat, amelyekre szükség van (például hol lehet szerszámot szerezni). Megoldandó a szakkörvezetők vizsgáztatása is, amely bonyolultabb, mint azt előtte látták. Jól tevékenykednek a zsűrik, amelyek azon őrködnek, hogy a kiállításokra ne jusson be a giccs, az álmegoldás. Érdekes szakmai probléma itt, hogy a másolatokkal mi történjen. A múzeumokban található népművészeti kincs másolása hasznos, míg valaki el nem sajátítja a népművészet formanyelvét és szemléletét. Cél azonban ez nem lehet, ezért csak az önálló, saját gondolatidat tartalmazó műveket engedik kiállítani. Igen fontos a múzeumok és a fafaragók jó kapcsolata. Miskolcot a pozitív példák között említette Pé- terfy László. A legsúlyosabb gond azonban változatlanul magának a munkafeltételeknek a megteremtése. A Fafaragók Egyesületének létrehozása önmagában még nem oldja ezt meg, s nagyobb anyagi támogatásra sem számíthat a következő években. A megyei területi szervezeteknek azonban jó lehetőségük van arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki a helyi tanácsi és más szervekkel. A fával dolgozó emberek nem építenek légvárakat. Az azóta országos hírű velemi alkotóházhoz hasonlóan, a két kezükkel is akarnak tenni azért, hogy minden megyében elkészülhessenek azok az alkotóházak, műhelyek, amelyek otthont adhatnák az amatőr (és nem amatőr) népművészeknek, művészeknek. Ez az emberi többlet teszi igazán értékessé a készülő műhelyeket, s egyáltalán ezt a tevékenységet. Amellett, hogy a tartalmas együttlét színhelyei, itt rendeznék meg a kiállításokat, sőt vendégszobát is tudnának biztosítani. Zalaegerszegen egy elhagyott iskolát, Pécsett egy malomépületet kívánnak átalakítani, de más városokban is keresik a lehetőségeket. Kitűnő a fafaragók és a budapesti XII. kerületi tanács kapcsolata. Ide (a Normafa környékére) tervezik az országos székházat, amelyet maguk a fa.aragók építenek fel. IL S. A Miskolc városi Művelődési Központ diját kapta a használati tárgy kategóriában Berecz- ky Csaba, Varga István és Szo- kolai Sándor; a szoborkategó- riaban: Lipka Mihály; a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ díját a használati tárgy kategóriában Gál János, a szoborkategóriában Hideg István. A B.-A.-Z. megyei Tanacs egy díjat adott ki a használati tárgy kategóriában, ezt Hegedűs József kapta. A Miskolc városi Tanács diját kapta a használati tárgy kategóriában Kohány György, a Népművelési Intézet díját kapta a használati tárgy kategóriában a Nyíregyházi városi Művelődési Központ fafaragó-szakköre, valamint Andriska Sándor, csontfaragásáért. A KISZ B.-A.-Z. megyei Bizottságának díját a használati tárgy kategóriában Hudák György kapta. Kain Lajos nyerte a B.-A.-Z. megyei Népművészeti Egyesület díját, a B.-A.-Z. megyei termelőszövetkezetek pedig a miskolci fafaragó-stúdiót díjazták. Szakmánk ísíamtléknak Olvasótábor Kékmezőn A táborvezető Kovácsné Lá- di Katalin büszkén újságolta, hogy hat, már felnőtt szakmunkás is tagja lesz annak az olvasótábornak, amelyet a Kidobott pénz A magyar helyesírás szabályai — szerencsére — ritkán változtak a legeslegújabb korban. A 10. kiadás 1954-ben látott napvilágot. És most olvasom, hogy megjelenik (vagy már meg is jelent) az Akadémiai Kiadó gondozásában a 22. — a 21.-hez képest változatlan — lenyomat. Most, 1982 júliusának végén. A pontos dátumot hangsúlyozni kell, mert a televízióban, a rádióban és a napilapokban (többször) is hírül adták: készül a 11. kiadás, és amint tudjuk, változtatásokkal. Az év végére, jövő év elejére ígérik. Aggódom, mert mi, felnőttek tudjuk a legjobban, milyen nehéz a szokásainkon változtatni. Mit tagadjuk, szüléink még az 1954-es helyesírás szerint sem tudnak pontosan írni, egyszerűen azért nem, mert ők egy korábbit tanultak, az rögződött. Kiadunk tehát egy könyvet, amelynek — hivatalos nyelven szólva — a hatálya alig néhány hónapos lesz (ha a kiadásoknál szokásos késést is beleszámítjuk, talán egyéves), és sokan mot veszik majd meg, most tanulják meg belőle a főbb szabályokat, azaz most rögződik néhány szó írásképe. Bár arra gyanakszom, hogy nem is vásárolják majd annyian — várva az új szabályzatra. Ebben az esetben pedig ez a kiadás: kidobott pénz. D.T.B. szakmunkásjelölteknek szerveznek a Kékmezőn. Ezek a fiatalok már többször részt vettek a táborban, s olyan élményt kaptak, hogy a szabadságukat is hajlandók ismét ott tölteni. Az augusztus 3-tól 15-ig tartó táborban ezúttal 30 szakmunkástanuló vesz részt. A foglalkozásokat Kristóf Mária művészettörténész, dr. Frecskó Ede kutatóorvos, Takács Zsuzsa pedagógus, Iványi Ede. a Népszínház tagja, Zombori Judit csillagász és Kun Zoltán építész vezetik. Lusták a miskolciak? Szeptemberig érvényes az úttörőház felhívása (lapunkban is többször közöltük), amely kirándulásra invitálja kedd reggelenként a gyerekeket és szüleiket. Gyülekező: a majális-parki buszvégállomáson. Remélhetően nemcsak vidékiek jelentkeznek kedden reggel a túravezetőnél — mint eddig történt.
