Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-28 / 177. szám

Holnaptól, Miskolcon Fafaragók konferenciája Kétévenként országos tanács­kozást tartanak az amatőr ta- faragók, hogy megvitassák szakmai és szervezeti gond­jaikat. Miskolcinak kitüntetett szerepe van az amatőr fafara­gók mozgalmában, hiszen ez a harmadik Konferencia, ame­lyet itt tartajnak 5 ennek kézzelfogható nyomai is ma­radnak a városban. (Elég >a» az úttöröház udvarán elámí­tott emlékoszlopra utaln>.) Ezeken a fórumokon kerülnek napirendre azok a művészet’, esztétikai kérdések is, tmelvp- ket szükséges tisztázni, meg­beszélni, hogy magát a moz­galmat és szemléletet helyes irányba formálják. Az amatőr mozgalom egyik legnagyobb veszélyforrása, hogy tájékozatlanság miatt a giccsgyártás, a könnyebb el­lenállás télé csábulhatnak az alkottok. Noha amatőrökről van szó, mégis elvárható, megkívánható, hogy jól is­merjék a népművészet ha­gyományait és stílusait. Ezt kívánják segíteni azok az előadók, akik a néprajz és a művészettörténet jó isme­rői, s akik előadásaikhoz minden lehetséges szemlélte­tőeszközt (film, dia, rajzok stb.) felhasználnak. A vendégek holnap délután érkeznek városunkba, és a 101. sz. Szakmunkásképző Jntézet kollégiumában kas­nak szállást. A megnyitó es­te 6 órakor lesz az úttörő­ház nagytermében. Még az­nap este baráti találkozóra mennek a résztvevők Gyöm- rőpusztára. Pénteken kezdő­dik meg az érdemi munka. Péterfy László, az Országos Népművészeti Egyesület el­nöke tart beszámolót az 1980- as országos fafaragó-konfe­rencia határozatainak végre­hajtásáról, majd Andrásfalvy Bertalan kandidátus tart elő­adást a hagyományos népi építkezésről. Ezután dr. Kresz Mária a habánműhelyekről és életformákról. Bodor Fe­renc a kézművesműhelyek múltjáról és jelenéről. Ma- kovecz Imre. Csete György és Erdélyi György építészek a hagyományos népi építé­szet és a mai építészet kap­csolatáról tartanak előadást Estére is jut egy előadás Siklaki István tudományos kutató a közművelődés és közgazdaság kapcsolatáról beszél. Szombaton 9-től 12-ig lesz­nek előadások, illetve megvi­tatják az Országos Népművé­szeti Egyesület fafaragó-ága­zatának programját, és meg­választják a vezetőséget Délután Ónodra kirándulnak, ahol megtekintik a várat és a tájházat, illetve a műm emlékkertet. Vasárnap dél­előtt a csillebérci játszóteret mutatja be Bodó László. majd ismertetik, s elfogadják a konferencia határozatait. Szóljon Soltész éneke Sokak kedvence, a leg­utóbbi táncdalfesztiválon nagy sikert aratott Soltész Rezső vendégszerepei Mis­kolcon a '-özeljövőben. Mi rrás is lehetne a műsorának címe, mint közkedvelt da­láé: Szóljon hangosan az ének. Augusztus 2-án a Rónai Sándor Megyei Művelődési központ színháztermében es­te 6 órakor és fél 9-kor kezdődik a program, mely­nek keretjátékát Sinkó Pé­ter írta, és Kalmár Tibor rendezte. Műsorában többek között vendég lesz Zana Jó­zsef, s fellép a Wastaps együtes. S fellép: Stefanidu Janula. Kristály Kriszta, Szabó Éva, a Gelencsér fi­vérek és Gráner László. Átvándorolt a bevétel tele A Centrum Aruház életé­ben az egyik legnagyobb idei változás volt, hogy meg­szüntették a Sötétkapu mel­letti cipőboltjukat, helyette autósboltot nyitottak. Ezzel egyidőben átalakították —az áruház többi más osztályán kívül a — cipőkét is. Tága­sabb teret kapott a gyer­mekcipőrészleg, de áttekint­hetőbb a férfi- és a női ci­pők választéka is. Mit je­lentett ez a változás a be­vételt tekintve? — kérdez­tük az áruház igazgatóját. Az első fél évben 18 szá­zalékkal nagyobb cipőfoígal- mat bonyolítottak le, fhint egy évvel korábban. Ez an­nál is inkább jó eredmény, mert a cipők forgalma or­szágos szinten, a tavalyihpz hasonlóan alakult, vagy azt alig haladta meg. A miskolci Centrum Áruházban összesen 47 millió forintot fizettek a vásárlók cipókért. A statisz­tika azt bizonyítja, hogy a közönség szereti a Centrum választékát, mert a régi ci­pőbolt bevételének fele most a nagyáruház kasszájába gyűlt össze. Persze ennél is tetemesebb lehetett volna, ha árubeszerzési erőfeszíté­seiket siker koronázza. De áruházak közötti cseréből sem sikerült elegendő, illet­ve megfelelő számú gumi­csizmát beszerezni, és hiá­nyos volt a nyáron a 19-től 30-as számozásig a gyermek­szandálok kínálata is. Jobb ellátást biztosítottak viszont női szandálokból és cipőkből, mindenki megtalálhatta a oénztárcájához illő, olcsóbb vagy drágább lábbelit. Most az árubeszerzők azon dol­goznak, hogy a tanév kezde­tére a tornacipőkből legyen elegendő. jfc A hántoló-csiszQló üzemben dolgoznak a Lányok .. Alkalmi vasasok Egyetemisták a kohászaiban A zaj fülsiketítő. Vas csa­pódik a vashoz. Napfény csak akkor hatol be ide, ha kitö­rik egy bekormozódott üveg­tábla. A meleg fullasztó, már- már elviselhetetlen, az acél­idomok ontják magukból a hőt. A verejték-patak a hom­lokról indul, s a ruha hétvé­gén a sótól már magától megáll. Száz egyetemista dolgozik a kohászatban. A tantermet cserélték fel a gyárra, a záj- ra, a hőségre, a lámpák ■ pis­lákoló fényére. Leendő köz­gazdászok, s leendő diploma­ták markolják a fogót. Huszonegy fiatal kivételé­vel valamennyi külföldi. A miskolci nemzetközi tábor július 12-én nyílt meg a Le­nin Kohászati Művekben. Az ifjú „vasasokról” a munkaügyi főosztály vezető­helyettese, Kardos József, s a bérgazdálkodási osztály ve­zetője, Rádi László beszél: — Hagyomány már itt a kohászatban, hogy1 minden nyáron, immár nyolcadik éve megrendezzük az egyetemis­ták nemzetközi táborát. Dol­gozott már nálunk atomfizi­kus-hallgató éppúgy, mint Játszótér, háíirnézetben Azt tartja a mondás? a játék nemcsak szórakoztat, hanem tanít és nevel is. A játszóterek tehát nem egyszerűen vidám időtöltést kínálnak a gyerekeknek, hanem hozzájárulnak kör­nyezeti kultúrájuk, rendszeretetük kialakulásához is. A Tapolcán nemrégiben elkészült jubileumi játszótér remek környezetben épült, megtalálható itt minden, ami vonzerő a tízen aluliak számára. Szerencse, hogy ennyire csábítóak a játékszerek, hinták és a cölöpvár, így a gyerekek nemigen vetődnek a játszóteret övező öreg fák alá. Ott ugyanis még törmelék- és hulladékhalmok uralják a terepet, kontrasztja­ként a valóban szép és rendezett játszótérnek. A kontrasztha­tás ezúttal a visszájára fordult: nemhogy emelné az új lé­tesítmény fényét, hanem bosszantó mellékzöngeként lerontja annak megjelenését... (Kiss József felvétele) A martintelepi artézi tulajdonságai Jó víz, de nem gyógyvíz Néhány hónappal ezelőtt szóvá tettük a martintelepi Lajta utcai artézi kút kö­rüli áldatlan állapotokat. Az ott lakók nagyon szeretik és becsülik ezt a kutat, hi­szen ha nem is zubogva, de folyamatosan folyik belőle a víz. Még akkor is, ha az ottani ivóvízhálózatban vala­mi rendellenesség keletke­zik. De volt már olyan év, amikor a Szinva áradása miatt segítette ki ez a kút tiszta vízzel a várost. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság a lakók be­jelentése alapján alaposan utánanézett a kút történeté­nek, illetve a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség, valamint a saját vízminőség­vizsgáló laboratóriumukban vizsgálták a fizikai és kémiai tulajdonságait. A kutat 1928-ban fúrták, mélysége 189,36 méter. Idézet dr. Stéfán Márton igazgató- helyettes szerkesztőségünknek írt tájékoztatójából: „A vizs­gálati eredmények gyógyhatá­sú vízre utaló értéket nem mutatnak. A 24 fok hőmér­sékletű víz az ivóvízhálózatra nem kapcsolható, azaz nem keverhető. A keserű vizekhez hasonlítva, alacsony a benne levő összes oldott sótartalom. Az erősen hidrokarbonátos víz esetleg egyes embereknél állandó fogyasztás esetén a gyomorégési panaszok enyhí­tését és az emésztési folyama­tok elősegítését szolgálja. Ez lehet az oka annak, hogy a lakosság gyógyhatást tulajdo­nít a víznek.” Ezen túl már csak a kút tu­lajdonjogát lenne jó tisztázni, hogy rászánnának egy kis összeget a kút külsőjére és környékére. Nehéz fizikai munkát végeznek . pénzügyi szakembernek ké­szülő. Ez idáig főleg szovjet diákok érkeztek, az idén vi­szont bolgár és NDK-beli fiatalok is jöttek. — A hosszú évek tapaszta­lata az, hogy jól dolgoznak, fegyelmezettek. Nehéz fizikai munkát végeznek a csavar­gyárban, a hántoló-csiszoló műhelyben, a középhengerdé- ben. Elégedettek vagyunk munkájukkal... A negyedéves közgazdász- hallgatón, Bagaugyinov Na- gyiron talán ilyen munka­ruha sohasem volt. ö a moszkvai csoport vezetője: — Kohászatban, még nem jártam — mondja. A középhengerműben oly nagy a zaj, . hogy ki kell mennünk a csarnok elé, ha halani, s érteni akarjuk egy­mást. — Szívesen jöttem — ma­gyarázza. — A fizikai munka mindig hasznos, nekünk, akik a padokban töltjük az év je­lentős részét. Kikapcsolódás is. Én ipari közgazdász le­szek, s az Iparügyi Minisz­tériumban fogok dolgozni. — Hogyan kerültek Mis­kolcra? — Testvérkapcsolatban áll a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemmel a mi iskolánk, a Plehanov egye­tem. Mniden évben 15-en Ma­gyarországra jövünk dolgoz­ni, a magyarok itt szervezik meg a munkát Miskolcon. Ti­zenöt magyar egyetemista cserébe kazahsztáni építkezé­seken ténykedik. Olga Bokova még hozzáte­szi: — Azt se tudtuk, hol van Miskolc. Térképen néztük meg. Egyébként minden na­gyon jó itt, kedvesek a ma­gyarok, s ha mutogatásokkal is, de megértjük egymást. — És milyen a főnök? Nagyir hüvelykujját ma­gasba tartva mutatja: — Ki­váló ! Baráti Géza, a középhen- gerde műszakvezetője moso­lyogva hallgatja egyetemista beosztottjait: — Csak dicsérni 'tudom őket. Mindig megfogják a munka végét, sohasem la­zsálnak. Nem akarok senkit bántani, de a magyarokba át lehetne ültetni belőlük egy kis akaratot. A tábor vezetőhelyettese. Bakonyi István maga is egye­temista Másodikos a közgaz­daságin. — Azért nemcsak munká­ból áll a nap. Reggel 6-tól délután kettőig dolgoznak a fiúk és a lányok, utána külön­böző kulturális programokat kínálunk nekik. Voltak orgo­nahangversenyen, a diósgyő­ri várban, Sátoraljaújhelyen, Tokajban, Egerben. Az üzemi KISZ-szervezetek is szervez­nek rendezvényeket nekik. Augusztus 6-ig tart a tábor, utána pedig két hét pihenés következik az országban. A Balaton partján, Sopronban, Győrben... Megérdemlik.., (illésy) Lesz-e elegendő Inmacipő?

Next

/
Oldalképek
Tartalom