Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-28 / 177. szám
Holnaptól, Miskolcon Fafaragók konferenciája Kétévenként országos tanácskozást tartanak az amatőr ta- faragók, hogy megvitassák szakmai és szervezeti gondjaikat. Miskolcinak kitüntetett szerepe van az amatőr fafaragók mozgalmában, hiszen ez a harmadik Konferencia, amelyet itt tartajnak 5 ennek kézzelfogható nyomai is maradnak a városban. (Elég >a» az úttöröház udvarán elámított emlékoszlopra utaln>.) Ezeken a fórumokon kerülnek napirendre azok a művészet’, esztétikai kérdések is, tmelvp- ket szükséges tisztázni, megbeszélni, hogy magát a mozgalmat és szemléletet helyes irányba formálják. Az amatőr mozgalom egyik legnagyobb veszélyforrása, hogy tájékozatlanság miatt a giccsgyártás, a könnyebb ellenállás télé csábulhatnak az alkottok. Noha amatőrökről van szó, mégis elvárható, megkívánható, hogy jól ismerjék a népművészet hagyományait és stílusait. Ezt kívánják segíteni azok az előadók, akik a néprajz és a művészettörténet jó ismerői, s akik előadásaikhoz minden lehetséges szemléltetőeszközt (film, dia, rajzok stb.) felhasználnak. A vendégek holnap délután érkeznek városunkba, és a 101. sz. Szakmunkásképző Jntézet kollégiumában kasnak szállást. A megnyitó este 6 órakor lesz az úttörőház nagytermében. Még aznap este baráti találkozóra mennek a résztvevők Gyöm- rőpusztára. Pénteken kezdődik meg az érdemi munka. Péterfy László, az Országos Népművészeti Egyesület elnöke tart beszámolót az 1980- as országos fafaragó-konferencia határozatainak végrehajtásáról, majd Andrásfalvy Bertalan kandidátus tart előadást a hagyományos népi építkezésről. Ezután dr. Kresz Mária a habánműhelyekről és életformákról. Bodor Ferenc a kézművesműhelyek múltjáról és jelenéről. Ma- kovecz Imre. Csete György és Erdélyi György építészek a hagyományos népi építészet és a mai építészet kapcsolatáról tartanak előadást Estére is jut egy előadás Siklaki István tudományos kutató a közművelődés és közgazdaság kapcsolatáról beszél. Szombaton 9-től 12-ig lesznek előadások, illetve megvitatják az Országos Népművészeti Egyesület fafaragó-ágazatának programját, és megválasztják a vezetőséget Délután Ónodra kirándulnak, ahol megtekintik a várat és a tájházat, illetve a műm emlékkertet. Vasárnap délelőtt a csillebérci játszóteret mutatja be Bodó László. majd ismertetik, s elfogadják a konferencia határozatait. Szóljon Soltész éneke Sokak kedvence, a legutóbbi táncdalfesztiválon nagy sikert aratott Soltész Rezső vendégszerepei Miskolcon a '-özeljövőben. Mi rrás is lehetne a műsorának címe, mint közkedvelt daláé: Szóljon hangosan az ének. Augusztus 2-án a Rónai Sándor Megyei Művelődési központ színháztermében este 6 órakor és fél 9-kor kezdődik a program, melynek keretjátékát Sinkó Péter írta, és Kalmár Tibor rendezte. Műsorában többek között vendég lesz Zana József, s fellép a Wastaps együtes. S fellép: Stefanidu Janula. Kristály Kriszta, Szabó Éva, a Gelencsér fivérek és Gráner László. Átvándorolt a bevétel tele A Centrum Aruház életében az egyik legnagyobb idei változás volt, hogy megszüntették a Sötétkapu melletti cipőboltjukat, helyette autósboltot nyitottak. Ezzel egyidőben átalakították —az áruház többi más osztályán kívül a — cipőkét is. Tágasabb teret kapott a gyermekcipőrészleg, de áttekinthetőbb a férfi- és a női cipők választéka is. Mit jelentett ez a változás a bevételt tekintve? — kérdeztük az áruház igazgatóját. Az első fél évben 18 százalékkal nagyobb cipőfoígal- mat bonyolítottak le, fhint egy évvel korábban. Ez annál is inkább jó eredmény, mert a cipők forgalma országos szinten, a tavalyihpz hasonlóan alakult, vagy azt alig haladta meg. A miskolci Centrum Áruházban összesen 47 millió forintot fizettek a vásárlók cipókért. A statisztika azt bizonyítja, hogy a közönség szereti a Centrum választékát, mert a régi cipőbolt bevételének fele most a nagyáruház kasszájába gyűlt össze. Persze ennél is tetemesebb lehetett volna, ha árubeszerzési erőfeszítéseiket siker koronázza. De áruházak közötti cseréből sem sikerült elegendő, illetve megfelelő számú gumicsizmát beszerezni, és hiányos volt a nyáron a 19-től 30-as számozásig a gyermekszandálok kínálata is. Jobb ellátást biztosítottak viszont női szandálokból és cipőkből, mindenki megtalálhatta a oénztárcájához illő, olcsóbb vagy drágább lábbelit. Most az árubeszerzők azon dolgoznak, hogy a tanév kezdetére a tornacipőkből legyen elegendő. jfc A hántoló-csiszQló üzemben dolgoznak a Lányok .. Alkalmi vasasok Egyetemisták a kohászaiban A zaj fülsiketítő. Vas csapódik a vashoz. Napfény csak akkor hatol be ide, ha kitörik egy bekormozódott üvegtábla. A meleg fullasztó, már- már elviselhetetlen, az acélidomok ontják magukból a hőt. A verejték-patak a homlokról indul, s a ruha hétvégén a sótól már magától megáll. Száz egyetemista dolgozik a kohászatban. A tantermet cserélték fel a gyárra, a záj- ra, a hőségre, a lámpák ■ pislákoló fényére. Leendő közgazdászok, s leendő diplomaták markolják a fogót. Huszonegy fiatal kivételével valamennyi külföldi. A miskolci nemzetközi tábor július 12-én nyílt meg a Lenin Kohászati Művekben. Az ifjú „vasasokról” a munkaügyi főosztály vezetőhelyettese, Kardos József, s a bérgazdálkodási osztály vezetője, Rádi László beszél: — Hagyomány már itt a kohászatban, hogy1 minden nyáron, immár nyolcadik éve megrendezzük az egyetemisták nemzetközi táborát. Dolgozott már nálunk atomfizikus-hallgató éppúgy, mint Játszótér, háíirnézetben Azt tartja a mondás? a játék nemcsak szórakoztat, hanem tanít és nevel is. A játszóterek tehát nem egyszerűen vidám időtöltést kínálnak a gyerekeknek, hanem hozzájárulnak környezeti kultúrájuk, rendszeretetük kialakulásához is. A Tapolcán nemrégiben elkészült jubileumi játszótér remek környezetben épült, megtalálható itt minden, ami vonzerő a tízen aluliak számára. Szerencse, hogy ennyire csábítóak a játékszerek, hinták és a cölöpvár, így a gyerekek nemigen vetődnek a játszóteret övező öreg fák alá. Ott ugyanis még törmelék- és hulladékhalmok uralják a terepet, kontrasztjaként a valóban szép és rendezett játszótérnek. A kontraszthatás ezúttal a visszájára fordult: nemhogy emelné az új létesítmény fényét, hanem bosszantó mellékzöngeként lerontja annak megjelenését... (Kiss József felvétele) A martintelepi artézi tulajdonságai Jó víz, de nem gyógyvíz Néhány hónappal ezelőtt szóvá tettük a martintelepi Lajta utcai artézi kút körüli áldatlan állapotokat. Az ott lakók nagyon szeretik és becsülik ezt a kutat, hiszen ha nem is zubogva, de folyamatosan folyik belőle a víz. Még akkor is, ha az ottani ivóvízhálózatban valami rendellenesség keletkezik. De volt már olyan év, amikor a Szinva áradása miatt segítette ki ez a kút tiszta vízzel a várost. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a lakók bejelentése alapján alaposan utánanézett a kút történetének, illetve a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség, valamint a saját vízminőségvizsgáló laboratóriumukban vizsgálták a fizikai és kémiai tulajdonságait. A kutat 1928-ban fúrták, mélysége 189,36 méter. Idézet dr. Stéfán Márton igazgató- helyettes szerkesztőségünknek írt tájékoztatójából: „A vizsgálati eredmények gyógyhatású vízre utaló értéket nem mutatnak. A 24 fok hőmérsékletű víz az ivóvízhálózatra nem kapcsolható, azaz nem keverhető. A keserű vizekhez hasonlítva, alacsony a benne levő összes oldott sótartalom. Az erősen hidrokarbonátos víz esetleg egyes embereknél állandó fogyasztás esetén a gyomorégési panaszok enyhítését és az emésztési folyamatok elősegítését szolgálja. Ez lehet az oka annak, hogy a lakosság gyógyhatást tulajdonít a víznek.” Ezen túl már csak a kút tulajdonjogát lenne jó tisztázni, hogy rászánnának egy kis összeget a kút külsőjére és környékére. Nehéz fizikai munkát végeznek . pénzügyi szakembernek készülő. Ez idáig főleg szovjet diákok érkeztek, az idén viszont bolgár és NDK-beli fiatalok is jöttek. — A hosszú évek tapasztalata az, hogy jól dolgoznak, fegyelmezettek. Nehéz fizikai munkát végeznek a csavargyárban, a hántoló-csiszoló műhelyben, a középhengerdé- ben. Elégedettek vagyunk munkájukkal... A negyedéves közgazdász- hallgatón, Bagaugyinov Na- gyiron talán ilyen munkaruha sohasem volt. ö a moszkvai csoport vezetője: — Kohászatban, még nem jártam — mondja. A középhengerműben oly nagy a zaj, . hogy ki kell mennünk a csarnok elé, ha halani, s érteni akarjuk egymást. — Szívesen jöttem — magyarázza. — A fizikai munka mindig hasznos, nekünk, akik a padokban töltjük az év jelentős részét. Kikapcsolódás is. Én ipari közgazdász leszek, s az Iparügyi Minisztériumban fogok dolgozni. — Hogyan kerültek Miskolcra? — Testvérkapcsolatban áll a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemmel a mi iskolánk, a Plehanov egyetem. Mniden évben 15-en Magyarországra jövünk dolgozni, a magyarok itt szervezik meg a munkát Miskolcon. Tizenöt magyar egyetemista cserébe kazahsztáni építkezéseken ténykedik. Olga Bokova még hozzáteszi: — Azt se tudtuk, hol van Miskolc. Térképen néztük meg. Egyébként minden nagyon jó itt, kedvesek a magyarok, s ha mutogatásokkal is, de megértjük egymást. — És milyen a főnök? Nagyir hüvelykujját magasba tartva mutatja: — Kiváló ! Baráti Géza, a középhen- gerde műszakvezetője mosolyogva hallgatja egyetemista beosztottjait: — Csak dicsérni 'tudom őket. Mindig megfogják a munka végét, sohasem lazsálnak. Nem akarok senkit bántani, de a magyarokba át lehetne ültetni belőlük egy kis akaratot. A tábor vezetőhelyettese. Bakonyi István maga is egyetemista Másodikos a közgazdaságin. — Azért nemcsak munkából áll a nap. Reggel 6-tól délután kettőig dolgoznak a fiúk és a lányok, utána különböző kulturális programokat kínálunk nekik. Voltak orgonahangversenyen, a diósgyőri várban, Sátoraljaújhelyen, Tokajban, Egerben. Az üzemi KISZ-szervezetek is szerveznek rendezvényeket nekik. Augusztus 6-ig tart a tábor, utána pedig két hét pihenés következik az országban. A Balaton partján, Sopronban, Győrben... Megérdemlik.., (illésy) Lesz-e elegendő Inmacipő?
