Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-24 / 174. szám

é % Ma is telt házra számítanak a tapolcai strandon (Solymos László felvétele) Túl a Mundialon A Gelka megtette a magáét A július 11-én befejeződött Mundiai sok munkát adott a tv-készülékek szerelőinek. A Gelka meglehetősen nagy feladatra vállalkozott: a be­jelentés napján történő hi­baelhárításra. Dr. Duvalovszky Zoltán, a G-eika megyei kirendelt­ségének vezetője: — Borsod járásaiban sem­milyen gond nem volt, a vá­rosokban is minimális. Csak ezrelékben tudnánk kifejez­ni a tévékészülékek javítá­sával kapcsolatos panaszok számát. A megerősített ügye­let bevált; dicséret érte a műszerészeknek. — Olykor-olykor szerkesz- töségünkhöz is érkezik egy- egy panaszos levél a tévé­szerelők munkájáról. A vi­lágbajnokság ideje alatt ke­veset kaptunk. És önök? — Egyáltalán, mit képzel­nek maguk! Az első negyed­óra után elsötétült a képer­nyő (tehát negyed tíz volt). Hívtam a Geikát és sehol senki. Akkor minek mond­ták, hogy még aznap meg­javítják? Most mit csinál­jak? — Merészet gondoltam ek­kor, mert a reklamáló azt is elmondta, hogy alig kéthóna­pos a készüléke: — Nem la­zult ki az antenna-csatlako­zó?... Nem telt el húsz má­sodperc, és a fülhallgatóm­ban észleltem: minden rend­ben. Letettem a kagylót, és egyáltalán nem csodálkoz­tam azon, hogy a páciens nem hív vissza. — Szakmai tapasztalatok? — Rengeteg információ gyűlt össze a különböző ké­szülékek íeggyakoribb hibái­ról. Ezeket a közeljövőben kamatoztatni fogjuk ... Villantó Kapós víz a Taktaközben Kcrtpszkedőknek ajánljuk Hajtáslekölözés a gyümölcsösben — Alig. De több érdekes történetem is van. A legara­nyosabbat elmondom. A la­kásomon néztem az egyik mérkőzést — már a döntő fe­lé járhattunk —, amikor (tíz órakor) egyik ügyfelünk ri­asztott. Szó szerint idézem telefontirádáját: Az utóbbi években a há­zikertekben mindinkább át­térnek az alacsony törzsű fák ültetésére. Ezek a gyü­mölcsfák sokkal korábban válnak termővé, és könnyebb a gondozásuk, de könnyebb a rajtuk termő gyümölcsök leszedése is. Ilyen koronák a termőka­ros orsó. a kombinált koro­na, a palmetta-sövény, a Haag és a Hungária sövény. Természetesen ezek az ala­csony törzsű fák vad ala­nyon nem alakíthatók ki, mert'a vad alanyon termesz­tett fák magasra^ npnek és később Válnak termővé. Ré­gebben á hajtásokból több éven keresztül vastag ágakat neveltek, ma ezek helyett a hajtások lekötözésével gyor­sítják meg a gyümölcsfák termőre fordulását. A vízszintes vagy az eh­hez közel állc helyzet a ter­mőrügyek kialakulása szem­pontjából előnyösebb. A fel­felé álló hajtások növekedé­se erőteljesebb, de sokkal ké­sőbben, vagy gyéren rakód­nak be termőrügyekkel. A hajtások lekötözése követ­keztében a növekedést sza­bályozó hormonok alapvető változásokat visznek végbe a gyümölcsfán. Inkább termő­rügyek képződnek, s csökken a növekedés. A növekedési hormonok egyenletesen osz­lanak el, és így termőrügyek fognak kialakulni. E bonyolult élettevékeny­ség arra ösztökél, hogy már a fiatal fákon júliusban le- kötözzük a hajtásokat, a mi­nél korábbi termőre fordulás végett. A később végzett haj- táslekötözés már csak a kö­vetkező évi termőrügy kiala­kulásának kedvez. A közepes törzsű, koronájú fákon a váz­ágak mellett lévő hajtásokat kötözzük le, mégpedig-máz“­szintes helyzetié. Ezekén gyorsan kialakulnak a ter­mőrügyek, és két-három évig termeszthető rajtuk gyü­mölcs. Azután ritkításszerű- en távolítsuk el ezeket a ko­ronarészekét. • Termőkaros orsón a törzs­höz is lekötözhetjük a hajtá­sokat. úgy, hogy a kötöző­anyag megnyúlása esetén is megmaradjon a kívánt szög­állás. Támberendezések ese­tében p^dig lécekhez vagy huzalokhoz lehet rögzíteni a lekötözött hajtásokat. A lekötözés után többszöri ellenőrzéssel gondoskodjunk az elszakadó kötések pótlá­Uáziasszonvoknak ajánljuk Mit süssünk, mit HzzOnk? Tóth Béla mestercukrász receptje CSERESZNYÉS VAJAS PISKÓTA Hozzávalók: 20 dkg vaj (vagy margarin), 15 dkg cu­kor, 3 db egész tojás, 3 db tojássárgája, fél csomag sütő­por, citromhéj, fél kilogramm cseresznye. Elkészítése: a vajat habos­ra keverjük a cukorral, egyen­ként adjuk hozzá a tojások sárgáját, majd a sütőporral elkevert lisztet a reszelt cit­romhéjat, végül a három, ha­bosra vert tojásfehérjét. Va- jazott, lisztezett tortaformába vagy tepsibe öntjük, tetejére szórjuk a ki magozott cseresz­nyét, és kis lángon mintegy 4ő percig sütjük. A tetejére 3 db fehérjéből 10 dkg vaní­liás porcukorral habot ve­rünk, s a kihűlt piskótára kenjük. Kevés porcukrot szi­tálunk rá, majd felső lángon pár percig sütjük, amíg kissé megpirul. Készülhet meggyel is; ízesíthetjük még őrölt fa­héjjal, dióval. sáról. A termőkaros orsónál helyesebb a 15—30 cm szög­állást választani, míg a Haag és a Hungária sövénynél a 15—20 cm szögállást. Az idősebb és régi módszerrel nevelt fáknál is helyesebb a felesleges hajtásokat megfe­lelő helyre lekötözni, mint levágni. Ezeket az ágúkat két-három évi termésbetaka­rítás után el kell távolítani. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Reumakórház Mezőkövesden A VI. ötéves tervidőszak végén 100 agyas reumakór­házat építenek Mezőköves­den. Ezzel jelentős mérték­ben megjavítják a Zsóri gyógyfürdő szolgáltatásainak színvonalát. Szélrózsa CIGARETTA­FÜST ÉS RADIO­AKTIVITÁS A cigarettafüst­ről újabb riasztó megállapítást kö­zöl a Neue Zürcher Zeitung. A ciga­rettának eddig is­mert egészségkáro­sító tényezői közül egyet — a radio­aktivitást — még nem kutatták in­tenzíven. A Mas­sachusetts! Egye­temen végzett újabb kutatások most kiderítették, hogy cigarettázás- kor az aktív és passzív • dohányo­sok tüdeje igen nagy sugáradago­kat kap, ami lé­nyegesen hozzájá­rulhat rosszindula­tú daganatok ki­fejlődéséhez. VESZÉLYTELEN PENÉSZ Sok, penészgom­bával bevont élel­miszer a gomba­fonal eltávolítása után nyugodtan él­vezhető. Az asper- gillus parasiticus nevű penészgomba ugyan nagy víztar­talmú termékek­ben, például sajt­ban, környezeté­nek nagy mennyi­séget ad át az af- latoxin nevű rák­keltő gombaméreg­ből, de szilárd élel­miszerekben, mint pl. a hús, mikro- toxinokat csak ott találunk, ahol a gombafonalzat képződik. J. Reiss bebizonyította, hogy a toxinok dif­fúziója a gomba­fonálból a kenyér­'ben sem megy vég­be. Csupán két af- latoxin esetében fi­gyelhetnek meg igen csekély diffú­ziót, amely a 19 na­pos kísérleti idő után azonban leg­feljebb csak 1 centimétert ért el. Legalábbis a megvizsgált pe­nészgombák, az as- pergillus parasiti­cus, az aspergilius ochraceus és peni- cillíum chrysoge- num ezért veszély­telenek, ha eltávo­lítjuk őket.-TÜGYÓGYÁSZAT A moszkvai sport­mesteri atlétikai iskolában három éve alkalmazzák a tűvel való gyógy­kezelést. A gyógy­mód során tűvel ellátott korongokat használnak. Ivan Kuznyecovnak, az iskola szakemberé­nek találmánya­ként jegyezték be a tűterápiát. Kuz- nyecov bizonyos korongokat hasz­nál, amelyek a rá­juk szerelt tűk szá­ma tekintetében különböznek egy­mástól. A tűk szá­ma négyzetcenti­méterenként elér­heti a 16-ot is. A tűk körülbelül egy centiméter hosz- szúak és rozsda- mentes vagy kö­zönséges acélból készültek, de ezüs- tözöttek. Például combizom-húzódás esetén az általa megfelelőnek ta­lált. több száz tű­vel ellátott koron­got helyezi az izomra, és kezével erősen rányomja. Három ilyen, egyenként 20 má­sodpercig tartó ke­zelés után biztos a gyógyulás. Az em­beri bőr igen elasz­tikus: a tűk hatá­sára a bőr defor­málódik, de a tűk nem hatolnak át rajta, nem szúród- nak bele. „Éppen ebben rejlik az alapvető különbség az én módszerem és a szokásos aku­punktúra között” állítja Ivan Kuz- nyecov. LÉZER- HANGLEMEZ Herbert von Ka­rajan, a neves kar­mester lézersugár­ral leolvasható, nem barázdált hanglemezre rög­zítette Richard Strauss Alpesi szimfóniáját. A már ipari méretek­ben gyártott újfaj­ta hanglemez, amely jövő évben kerül forgalomba, 24 centiméter át­mérőjű, lehallga­tása egy órát tart. .4 lemezt védőré­teg óvja a portól és rongálódástól. A lemezgyártó cég a közeljövőben még 200 hanglemezt szándékozik készí­teni klasszikus és popzenével. Az újí­tásról szólva Kara­jan kijelentette, hogy a műszaki haladás fontos sza­kaszát jelenti. A hagyományos hanglemez nem fog eltűnni, de nagy* változásnak vagyunk tanúi — mondotta. A nyári szabadság idején a miskolci horgászok közül sokan szívesen kelnek felfedezőutakra a megye távolabbi — ám a fára­dozásért jó fogási eredmények­kel kecsegtető — vizeire. Az ö figyelmükbe ajánljuk ezúttal a Taktaközi-föcsatornát, a Vízügyi Dolgozók Horgászegyesületének példásan kezelt, gondozott hor­gas zvizét. Az 1970-es években elké­szült, az Ön-Takta morotvái- nak nyomvonalát követő, 21 kilométernyi csatorna fő rendeltetése a Taktaköz víz­rendezése, a környék mező- gazdasági területeinek öntö­zése a szárazság idején, s a belvíztől való mentesítése az esős időszakokban. De már a tervezéskor gondoltak a csatorna vizének járulékos hasznosítására, ésszerű hal- gazdálkodással, horgászat céljára. Az őshonos halak — az aranykárász, a compó, a csuka, a nyurgaponty, a ke­szegfélék — a mélyebb régi mederszakaszokban viszony­lag háborítatlanul átvészel­ték a csatornaépítés idősza­kát, s a munkálatok befejez­tével benépesítették az új vízszakaszokat is. A főcsa­tornát a Tisza táplálja, s onnét csatlakoztak az ősho­nos halakhoz a süllők, a fo­lyami harcsák és pontyok is. Hasznos új jövevények a betelepített csatornatisztí­tó amurok. Nem ritkák kö­zöttük az 5—6 kilós példá­nyok, s horogra csalhatok a szokásos pomtycsalikkal. A Taktaközi-főcsatorna vonzóerejét fokozza, hogy minden partszakasza köny- nyem megközelíthető. A fő­csatornához legközelebbi te­lepülés Tokaj. Innét a Ti- szaladány felé vezető úton közelíthető meg a horgász­víz első szakasza. Érdemes az egyik készséget úszós horgászatra szerelni, hiszen hosszabb bottal a víz köze­péig be lehet dobni a hor­got, ahol kétméternyi a víz­mélység. Ennek a vízsza­kasznak a közepe táján ba­rátságos beálló ad menedé­ket a hirtelen eső elől, vagy a déli hőségtől. Egyébként a víz mentén mindig számíta­ni lehet kellemes széljárásra, s ez enyhíti a legnagyobb meleget is. A csatorna második szaka­sza két köves úton is elér­hető: Tokaj és Tárcái kö­zött a régi taktabáji úton és a belőle kiágazó újabb úton. A környező táj a hajdani vadvízország maradványait is őrzi. Látványnak is rend­kívüli ez a háborítatlan ví­zivilág. A harmadik szakasz Tárcái községből a vasútál­lomásnál kivezető prügyi úton közelíthető meg. Itt a régi morotvákban jókorára kiszélesedik a csatorna, s a . megmaradt ősnádas és az egyéb vízinövények szélén termetes csukák leselkednek » a keszegfélékre. Ezért első­sorban kishallal csalizott horoggal érdemes csukázm » Aki Szerencs felől az ország­úton igyekszik erre a tájra, az Tárcái község szélén, a * regionális vízmű épületében válthat napijegyet. Tokajban pedig' a Tisza töltésén, a Széchenyi sétányon, a víz­ügyi szakaszmérnökség szék­házának portáján, kora haj­naltól kapható a napijegy a Taktaközi-főcsatorna izgal- * más horgászvizére. Csúszda (Mező István rajza) Többet vetettek Megyénk gazdaságai gyor­san reagáltak az új szabá­lyozókra, s ennek megfelelő­en megnövelték az őszi ga­bona vetésterületét. Az el­múlt évhez képest, most 41 százalékkal nagyobb terüle­ten vetettek őszi búzát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom