Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-20 / 170. szám

í Van-e füzet, táska, gyurma? Megkezdődött a csengetés előtti hajrá Köpenykeresök ■ Kétszer annyi a kasszában Jön a táskautánpótlás (Folytatás az 1. oldalról) Ki mit keres a Centrum Áruház iskolaosztályán? — ezzel a kérdéssel vetettük be magunkat egy szauna meleg­kamrájának is beillő kiálií- tócsarnokba. (Csak zárójel­ben : minden elismerés az ott dolgozóknak, de az előrelátó szülőknek is, akik úgy gon­dolják, hogy most kevesebb sorbaállással megússzák.) A kánikulában is csábító aján­lat természetesen a kedvez­mény: most még akciós áron kínálják a füzetcsomagokat és az iskolatáskákat. Bárány Béláné két gyer­mekével ALsódobszáról jött, hogy a második osztályba készülő Zsoltinak bevásárol­janak. A fiatalembernek már saját igénye, ízlése van, rö­vid állású iskolaköpenyt sze­retne. Eddig már 200 forin­tot elköltötték iskolaszerek­re. Ma jer Istvánná szavait jólesően hallgattuk, mert a Budapest kontra Miskolc áruellátásában varasunk ja­vára voksolt. A tapolcai nya­ralást szakították meg röpke órácskára a negyedik osztá­lyos kislányával. Az édes­anya szerint itt fazonban és színben is gazdagabb válasz­tékot talált, mint otthon, a fővárosban. Ízlések és pofonok jelszóval viszont nem így egy miskoL­ci anyuka. A hatodik osztály­ba készülő Ponus Krisztiná­nak keresnek köpenyt. — Ezt a fazont szeretnénk, csak sötétkékben — mutatja az anya —, mert szerintem ez a középkék és a piros díszítés kicsit rikít együtt — Minden együtt lenne már, szín és fazon, csak a méret hibádzik. Tavaly is itt vásárolt ez a miskolci család. S amit teg­nap még kifogásolt az édes­anya: csak egyfajta iskola­táskát talált, nem úgy, mint egy évvel korábban. Ennek okát, s a felkészülésről, az áruellátásról minden egyebet Nagy György áruforgalmi előadótól tudtuk meg. — Tavaly 4700 iskolatás­kát adtunk el. Most egy hét alatt ennek durván a felét, pontosan 2200-at. Ennek oka pedig egyszerű: a szülőknek akartunk kedveskedni a 20 százalékos árengedménnyel. Hát így csináltak a vásárlók egy alapos nagytakarítást... Mire ezek a sorok megje­lennek, remélhetőleg a pul­tokra kerültek az újabb tás­kaszállítmány darabjai. A füzetakció és a táskavá­sár megtette a hatását, mert természetesen fogyott egyéb más is. Tavaly az első hét Vihar után a hegyekben Vannak, akik a strandra esküsznek a kánikulában, de van­nak olyanok is, akik az erdei barangolásra. A turistautak több­sége a Bükkben remek állapotban van. Csakhogy július elején óriási vihar tombolt a hegyekben is. Azóta a jelentősebb turistautakat végigjártuk, de nemcsak azokat... A látvány meglehetősen lehangoló. A Lillafüredről, Ómassáról indulókról ezúttal nem szólunk — javítani, szépí­teni ezeken is lenne bőven, ám az utak némi kerülővel járha­tók. (A Czéjius-út egy pár részét kivéve!) Hanem amit a Fehér- kőlápáról a Kőporosig tartó (sárga jelzés) úton tapasztaltunk, az minden képzeletet felülmúlt. A rövid túrán (a táblán jelölt idő 50 perc) velünk együtt jött egy német család, Berlinből. Előttünk pedig egy Gyuláról érkezett család küszködött a vi­har okozta torlaszok leküzdésével. Egy ideig sikerrel. Csakhogy következett az úgynevezett Mély-völgyi lejáró. A félméteres gyalogút mellett felfelé és lefelé egyaránt 50 fokosnál meredekebb lejtő, kapaszkodó le­hetőségek nélkül. Az úton pedig keresztben 4—5, a vihar által ledöntött fa. Egy túrázáshoz szokott férfi nyilván könnyedén leküzdötte volna az akadályt, azonban a családok tétován áll­ták körül a természeti akadályt, böngészve a Bükk-térképet. Nyilván azt állapíthatták meg. hogy egyéb út sehol, így neki­vágtak az artistamutatványnak is beillő átmászó produkció­nak. Szerencsére baleset nem történt. Történhetett volna. Tisztelet és becsület mindazoknak, akik évről évre kijelölik — társadalmi munkában — a turistautakat. Tisztelet és be­csület azoknak, akik szabad idejüket arra áldozzák, hogy a tu­risták kedvenc gyaloglóhelyeit szabaddá tegyék. Erőik azonban végesek: képtelenek eltávolítani a 20—25 méter hosszú, más­fél méter átmérőjű kidőlt fákat. Tőlük tudjuk, hogy jelezték ezt az „illetékeseknek”. Azóta semmi sem történt. Két hétnél is több idő telt el a nagy vihar óta. Semmi biztosíték, hogy úiabb nem jön. És — sajnos — semmi biztosíték, hogyha ú.iabb jön, akkor utána megtisztulnak, gyaloglásra alkalmasak lesz­nek az ösvények. A németeknek csak közhelyet tudtam mon­dani: Schwer ist das Leben (nehéz az élet), de sajnos, a gyu­laiak (a helységükben szép számmal laknak németajkúak) ezt értették. Hozzátették — szerencsére magyarul: — Egy biztos. Erre többet nem jövünk. Vajon mennyi idő kell, hogy állításuk ellenkezőjéről meg­győzzük őket? D. T. B. Cement, kislakásépítőknek A cement az égik legener- giaigényesebb építőipari ter­mék. Ezért a szakembereket régóta foglalkoztatja, hogy jó lenne olyan cementet gyártani és forgalmazni, amely a kislakásépítésekhez olcsóbban előállítható és áru­sítható. A kutatások eredménnyel jártak, s az év végén Hejő- csabán megkezdik az új ce­ment gyártási kísérleteit, s 1083-tól már forgalomba is kívánják hozni. Ez a cement­fajta alkalmas lesz minden olyan épület alapozásához és építéséhez, amelyik nem eme­letes. így jelentős népgazda­sági megtakarítás is elérhe­tő, hiszen korábban divat volt, hogy szükségtelenül nagy mennyiségű, drágán elő­állított cementet használtak fel a kislakásépítésnél is. Az új cementfajtát a TÜZÉP te­lepein szerezhetik majd be az építkezők. forgalma 750 ezer, most 1 millió 200 ezer forint volt. Ez nyilván a kitűnő felké­szülésnek, a gondos árube­szerzésnek köszönhető, hi­szen csaknem kategorikusan kijelentik, hogy e pillanat­ban iskolaszerekből hiány­cikk nincs. Iskolai ruházat viszont a fehér zokni, s még abból is van. Nincs minden számban viszont lányka tornaruha 122—158-as testmagasságra való méret­ben, s úgyszintén várják a 27-től 32-es méretig számo­zott tornacipőket. ■ ■ Városunk legforgalmasabb papír-írpszerüzlete — a vil­lanyrendőri — is csak 30 ezer forint körüli összeggel zár, amikor az ottani naptár szerint uborkaszezon van. Mostanság 100 ezer forint körüli bevételt számolnak, naponta. S tart ez azóta, ott is kedvezményes iskolafüzet- vásár van. Az iskolatáska­akció ott csak tegnap vette kezdetét, így még lényegesen nagyobb volt a választék, mint ugyanakkor a Centrum­ban. Garay Kálmánná, az üzlet helyettes vezetője, tíz­félét számolt össze. A szülők az olcsóbbakat keresik. Ügy tűnik, a leghamarabb a könnyű Pille névre „hallga­tó” fog elkelni. Itt is bősé­gesen van mindenből, s ta­lán már megérkezett a teg­nap még egyetlen hiánycik­ként említett tisztasági cso­mag is. s4c Három kombájn egymás mögött. Jó ütemben haladnak, a kalászos itt nem dőlt meg. Aratnak Miskolc határában Szép a búza A mezőgazdász mostanában ha rosszul alszik, akkor biz­tos, hogy esővel álmodik. A gabonára az égi áldás most nem áldás ... A Nagy-miskolci Állami Gazdaság termelési igazgató- helyettese, Pataki László egyik cigarettát a másik után gyújtja: — Akadt olyan napunk, hogy az aratóktól néhány száz méterre zuhogott, de a kom­bájnokra csak pár csepp hul­lott. Ez idáig kegyes volt az ég hozzánk... A búzát az elmúlt hét szer­dáján kezdték vágni a Nagy­miskolci Állami Gazdaság tábláiról. Akkor 30 százalék fölött volt a nedvességtartal­ma. Ma 15 százalékos. A laikus is láthatja: szép a kenyérnek való. Aranyló sár. Szélrózsa A közúti bal­eseteket illetően Törökország első helyen van. Euró­pában: az ország minden százezer gépkocsijára 729 halálos közúti bal­eset jut. Az izraeli Weiz- mann Kutatóinté­zet munkatársai igen érdekes mű­szert találtak fel. A szív alakú kis műszer segítségé­vel a megfázást gyógyítják. A mű­szerrel a beteg orr­lyukába meleg, nedves levegőt fdi­vatnak, s az ered­mény meglepő, ugyanis a vírusos náthában szenvedő betegek 78°/0-a mindössze egyórás kezelés után meg­gyógyul. Igaz, hogy alkalmazásá­val a betegek nem lesznek ellenállónk a fertőzéssel szem­ben, ellenben a meleg pára meg­semmisíti a víru­sokat, mivel hő­mérséklete maga­sabb a test hőmér­sékleténél. Már a lakosság egészségét is fe­nyegeti a hatal­mas forgalom okozta légszennye­ződés Athénban. A város vezetősé­ge ezért úgy ha­tározott, hogy jú­lius 1-től a hónap végéig reggel 8-tól 16 óráig nem köz­lekedhetnek ■ sze­mély- és tehergép­kocsik Athén köz­pontjában. A ren­delkezés nem vo­natkozik a városi tömegközlekedésre és a külföldi tu­ristákra. A „Franciaor­szág legszebb k pasza” címért ve télkedtek Las Baule-ban a Ko- paszfejűek Nem­zeti Testvériségé­nek tagjai. A győztes bizonyos Jean Carr lett, 405,75 négyzetcen­timéteres tarságá- val. * Egyre népsze­rűbbek a bolgár kozmetikai cikkek. Az Aroma szófiai kozmetikai kombi­nát termékeinek több mint 70 szá­zalékát külföldre, a Közel- és Távol- Kelet országaiba és a KGST tagál­lamaiba szállítja. A bolgár parfü­mök és kölnivizek illatát a rózsaolaj teszi különösen tartóssá. Évente 9 milli­árd liter benzint takarítanak meg világszerte, ha há­rom km-nél rövi- debb távolságokat az emberek ke­rékpáron tennének meg. A kerékpá­rozást az orvosok az infarktus haté­kony megelőző szereként propa­gálják. A motoriz­mus káros hatása­it nélkülöző, olcsó és praktikus jár­mű napjainkban ismét reneszánszát éli. A legnagyobb csehszlovák kerék­párgyárak, a chebi Eska és a sobotini Velamos tavaly 290 ezer kerékpárt szállított a nyuga­ti piacra. Jelenleg legfőbb feladatuk­nak a hazai piac teljes ellátását te­kintik. Olaszországnak a jövő század elején 56 millió lakosa lesz, ugyanannyi mint most. Gyara­podni fog azonban a népesség az or­szág déli részén és a szigeteken, ami foglalkoztatási gondokat okoz. A kelet-francia­országi Chaumont szülészeti kliniká­ján a türelmetle­nül várakozó apá­nak bejelentették, hogy fia született. Az rögtön a helyi anyakönyvi hiva­talba sietett, és Michel (Mihály) néven jegyeztette be az újszülöttet. Két nappal ké­sőbb, amikor fele­sége első ízben csomagolta át egyedül a csecse­mőt, legnagyobb meglepetésére ki­derült, hogy az kislány. Az oda­hívott orvos meg­nyugtatta. hogy nem történt csere, hanem valóban kislányt szült. Az apa beperelte a szülészetet, Juhász József, dhi a kor­mány mögött ül: „Nekünk is érdekünk, hogy az aratásban ne legyen fennakadás.” gában pompáznak a kalászok, jó a termés, teltek a szemek. Az igazgatóhelyettes is elége­dett: + több A TERVEZETTNÉL — Hektáronként 47 mázsás átlagtermést terveztünk. Ezzel szemben ... No, de haladjunk sorjában, összesen 888 hek­táron vetettünk búzát, s ebből betakarítottunk 124 hektárról 60 mázsás átlaggal. Három Claas Dominatorunk dolgozik, de a hét végén, vagy a jövő hét elején kapunk segítséget a derecskéi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezettől. Három gépet küldenek. így bő két héf alatt végzünk ... Utána, vagy a búzával párhuzamosan, a ta­A tarló már a gólyák bi­rodalma, Mezei pockot ke­resnek. vaszi árpa vágásához is hoz­zálátunk: 330 hektár vár be­takarításra. + NE PEREGJEN A SZEM A meleg, kint a búzatáblá­kon majdhogynem elviselhe­tetlen. Odabent, a kombájn fülkéjében meg legalább 40 fok. Egy korty víz is üdítő ... A búzakalász meghajol, meg­adja magát a gépnek. György Istvánnal, a növény- termesztési főágazat vezető­jével beszélgetünk. — Az utóbbi évek egyik leg­jobb termése várható — mond­ja. — Most a hektárátlag 6 tonna, van ahol több, de a gazdasági átlag 5 tonna körül várható. Gondot nem az ara­tás okoz, hanem a szalma. Nem kevés, de több kellene. Az állatainknak, a tehené­szetnek. Ám embert, aki kaz- lazza, egyre nehezebben ka­punk .... A felkészülés, a gépek mű­szaki szemléje — s ez tűnik ki a főágazat-vezetö szavaiból — sikeres volt. — Pontosan nem tudom, hogy mennyit, de minimum félmillió forintot költöttünk a három kombájn javítására. Mindenféleképpen megérte. Ha az időjárás nem akadá­lyoz bennünket, akkor na­ponta 10 v&gonnyi termést magunk után tudhatunk. Igaz, ezek a gépek többet is tudná­nak, de nagyon ügyelünk: minél kisebb legyen a szem­veszteség, minél rövidebb le­gyen a tarló... ♦ JÓ A PÉNZ Akik aratnak: Juhász Jó­zsef, Izsó György és Balla Gyula. A kombájnok műsza­ki állapotáért Móré Károly a felelős, s ő ül a kormány mö­gé akkor, amikor a kombájnos pihen, ebédel. — Mennyi a kereset? Juhász József, akinek a ■kérdést feltettük, épp gépén babrál valamit: — A napi 600 forint az biz­tos. Föltéve, ha 10—11 órát mennek a gépek. Valamennyi­en gépszerelők vagyunk, s a Claas Dominatorokat is mi javítjuk. Ilyenkor, nyáron, aratáskor aztán a nyergükbe széliünk. Most nem teljesít­ményre fizetnek, mint a ko­rábbi években, hanem üzem­órára. Ha áll a kombájn, ha javítani kell, akkor óránként 65 forinttal kevesebbet ka­punk. így nekünk is érde­künk. hogy ne legyen hiba. György István ehhez még hozzáteszi: — Ez, a körülbelüli 600 fo­rint csak az alap. Ehhez jön a minőségi prémium; pénzt jelent az is, ha kisebb a szem­veszteség, ha alacsonyabb a tarló, s az is, ha á termésát­lag feletti a hozam. A kombájnok reggel nyol- tól, kilenctől, este nyolcig, ki­lencig dolgoznak. Az új ke­nyér ünnepén új kenyeret szelhetnek az itteniek is ... (illésy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom