Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-02 / 129. szám

Az o szagban harmadikként Cserebere-hutikot nyitott Miskolcon Szinte nincs olyan család. I ahol ne lenne egy-két feles­leges tárgy uhaneinű, meg- | unt játék. )útor — egyszó- , vai olyasmi unit n cserélne ' e? szív ‘-fn i guztl íja szük­ségesebb más holmira, Ilyes­mit az embot r!tkán hirdet meg az újságban, s ezért jó ötlet, hogy egy vállalkozó szellemű pesti fiatalasszony januárban csereberc-butikot nyitott. A sikeres vállalkozás Pé­cset! talált először követő­re, tegnaptól pedig Miskol­con működik az ország har­madik közvetítő irodája. A vezetője, Kukucska Gézáné elmondotta hogy ingatlanon, személygt pköcsin és, műkin­csen kívül szinte mindenfé­le tárgy, ruhanemű stb. cse­reberéjével foglalkozik. A felajánlónak két alternatívát kell megjelölnie, mire cse­rélné legszívesébben a meg­unt dolgot. Ha ötven nap alatt nem találnak partnert, a közvetítő iroda ajánl fel helyette vai a mi mást. Ha ez megtetszik a tulajdonosak, mindkét felet értesíti, hol találják meg egymást, hol bonyolítható le a csereakció. A pesti és a pécsi sikere­ken felbuzdulva, Kukucská- né bízik benne: nem marad munka nélkül... Szolid árak­kal dolgozik, hiszen ezer fo­rint érték alatti cserecikk esetében 20 forintot, ezer és négyezer forint között 30 fo­rintot, s ezen összeg felett 40 forintot kér az 50 napi partnerkeresésért. Ha addig nem lel cseretársra, újabb 50 napra meg lehet hosz- ■-zabbítani a megbízást, visz- sza lehet vonni azt, illetve az iroda által felajánlott más lehetőséget is ki lehet használni. jfr Az et*b ísapolás a Wernesgrünerbői A belvárosi úthálózat-rekonstrukció egyik, már megvalósult eleme, a Korvin Ottó utca. A DH várospolitikai fóruma Új utakon a belváros körül ♦ Régi alom, a sétálóutca ♦ Ha iahatne balra kanyarodni... ♦ Gyalogosoknak is Wernesgrüner a Német — Régi elképzelésünk va­lósult meg ma, amikor a vi­lághírű Wernesgrüner Pils sörgyár és a DÉLKER hatha­tós támogatásával megnyit­hattuk a Hungarhotels Júnó Szállodájának német söröző­jét. Ezekkel a szavakkal mu­tatta be a meghívott vendé­geknek — akik között ott volt Rudolf Schopf, a Wer­nesgrüner Pils sörgyár vezér- igazgatója, Havas Ferenc, a DÉLKER vezérigazgatója, dr. Gyökössi Gyula, a Hungar­hotels vezérigazgatója, dr. Makkai Tibor, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője — Szebeni Za­lán, a Hungarhotels miskol­ci önálló egységeinek igaz­gatója a 4,5 millió forintos beruházásban elkészült léte­sítményt. Rudolf Schopf — aki ép­pen tegnap reggel kapott te­lexüzenetet arról, hogy uno­kája született — igen elége­detten mondotta: — Szóhoz sem tudok jutni, nem hittem, hogy ilyen rö­vid idő alatt ilyen remek sö­rözőt alakítanak itt ki. A gyár nevét viselő szinte mind a 150 sörözőt ismerem, ezért A XX. borsodi műszaki és közgazdasági hetek kereté­ben, holnap délelőtt 10 óra­kor, a Nehézipari Műszaki Egyetem XIV-es előadójá­ban, kétnapos anyagmozga­tási ankét kezdődik. Az el­ső napon az anyagmozgatás­kutatás a fő téma. A meg­nyitó után 11 előadás hang­neve •• •• rr sorozo mondhatom: a miskolci vi­lágszínvonalat képvisel, eh­hez foghatót még nem lát­tam. ígérhetem: ide mindig a legjobb minőségű söröket küldjük majd, mert ehhez a helyhez csak ez illik ... E szavak után, német szo­kás szerint, a sörgyár emblé­májával ékesített sapkát és söröskorsót adott át Szebeni Zalánnak, s ugyancsak sör­gyári emblémás köténnyel kedveskedett a terméküket hazánkban forgalmazó DÉL­KER, valamint a Hungarho­tels vezérigazgatójának. A söröző, ahol egyszerre 120-an étkezhetnek, szóra­kozhatnak, 52 forintért kínál háromfogásos turistamenüt, olcsó egytálételeket a sólet­től a bélszínjaváig különle­gességeket — mint a bolo­gnai pizza, a lazacos szend­vics —, de salátákat, tésztá­kat, sajtokat is rendelhetnek a vendégek. Sörből elsősor­ban a csapolt Wernesgrünert ajánlják — „feltámasztották” a már-már elfeledett pikolót is! —, s lehet kapni Ottakrin- gert és Borsodi barnát is. Emellett üdítőt, röviditalokat és bort is kiszolgálnak. (tóth) zik el. Szó lesz többek kö­zött a rugalmas anyagmoz­gató rendszerek jellemzőiről s a görgős tároló-állványos magasraktár számítógépes vizsgálatáról. Pénteken dél­előtt 10 órakor folytatódik az ankét; az anyagmozgatás tudományának elméletéről s oktatásáról lesz szó. Hétköznapokon 9—12 és 12.30—18 óra között, míg szombaton 8-tól 12-ig várja a cserélni akaró ügyfeleket. Városi tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgo­zó és Értékesítő Vállalat, Szentpéteri kapu 5—7., 18 órakor; Gyúró Józsefné, Kö­zépszer u. 15. 8,3., 17.30 óra­kor; Krotos József, Széchenyi út 6., III. udvar, 16 órakor; dr. Mártonná dr. Boda Klá­ra, 1/4. sz. pártalapszervezet, Széchenyi út 105., 17 órakor; dr. Hagyná Tóth Margit, 1/4. sz. pártalapszervezet, Szé­chenyi út 105., 17 órakor. Pénteken tartja tanácstagi fogadóóráját Seres Attila, Zalka Máté Gépipari Techni­kum, Kun Béla út 1«., 18 órakor. Egy lendületesen emelkedő ívű vonal, amit egy másik, lépcsőzetesen haladó megpró­bál utolérni, de egy ponttól kezdve végleg lemarad: így fest az a grafikon, ami vá­rosunk közúti forgalmának alakulását s az utak kapaci­tását hasonlítja össze. Talán nem is kell külön monda­nunk, hogy a lemaradó lép­csőzetes vonal a kapacitásé, s a forgalom az, amely 17 év alatt megháromszorozódott. A jövőben változik az ábra, s a valóság is, hiszen 1976 óta soha nem látott, nagy­szabású útépítő munka kez­dődött el városunkban. Nem titok, hogy a már megvaló­sult új útvonalak, s a ké­sőbb megépítendők tervei vérre menő szakmai viták során születtek, s születnek ma is. A Közlekedéstudomá­nyi Egyesületben elhangzott legutóbbi előadáson hallhat­tunk erről, s arról is, hogy mi várható az útépítési mun­ka elkövetkezendő éveiben. + A GYŰRŰ MÉG NEM ZÁRULT BE Hét évvel ezelőtt találko­zott a grafikonon a forga­lom növekedése a város út­jainak áteresztőképességével, s egy évre rá meg is kezdő­dött az úthálózat halasztha­tatlan rekonstrukciója. Az eddigi eredményeket mind­annyian ismerjük: a 3-as szá­mú fő közlekedési út átveze­tő szakaszát, az északi teher­mentesítő út egy részét, s a Korvin Ottó utcát használjuk már ma is, a déli tehermen­tesítő út építésének pedig tanúi vagyunk. A belvárosi „körgyűrű” azonban még nem teljes a felsorolt utak­kal, hiszen ehhez ki kell épülnie a Dayka Gábor utcá­nak, azaz zárulni kell a kör­nek. A végső cél a Széchenyi út, a belváros tehermentesí­tése. Ahhoz, hogy ez megva­lósuljon, szükség van méa két hídra a Szinván, s feltá­ró utakra, amelyekről feltölt­hetik a Széchenyi úti bolto­kat, hiszen a „Forint” flasz­terjén csak gyalogosok jár­nak majd. + nem jó a terv? Az előadáson fényképekké7 szemléltették: az eddig meg­épült új utakon elég sze­rény a forgalom. Talán még­sem jó a terv? Az ok nem itt keresendő, hanem abban, hogy az utak csak akkor töl­tik be rendeltetésüket, ha ki­épül az égész rendszer. Pél­dául az északi tehermentesí­tőn jóval többen autóznának, ha le lehetne róla balra 'ka­nyarodni. Amíg — a tervek szerint — a Dayka Gábor ut­ca nem épül ki, addig ezt va­lahol meg kell oldani. Kevé.s az autó a 3-as út városi szakaszán is: ezen egy egyszerű forgalomtechnikai változtatással —. jobban hangsúlyozva a 3-as út el­sőbbségét — lehetne segíteni a Szilágyi Dezső utca—Kun .Béla úti csomópontban. Nagy szükség lenne már a vártnál lassabban épülő déli tehermentesítő útra is. Az építők most érkeztek el a kritikus szakaszhoz, a Rudas László utcának arra a részé­re, ahol az út a befedett Szinva tetején halad majd tovább. Jelentős 'többletmun­kát és költséget jelent a Her­man Ottó Múzeum közelsé­ge: falainak, alapjainak vé­delme külön feladat az épí­tőknek. + HA IDŐBEN MEGÉPÍTIK ... A régi álom, a sétálóutca úgy látszik most valóban el­érhető közelségbe kerül. De nemcsak ennyiben gondoltak a gyalogosokra a tervezők. Mivel az‘ északi tehermente­sítő út messze fut a Széche­nyi út vonalától, ezért elké­szült egy közbenső feltáró útvonal terve. A Búza tértől a Tanácsház térig futna, s el­enyésző bontással a meglévő utcák felhasználásával meg lehet építeni. A távolabbi el­képzelésekben gyalogosalul­járók is szerepelnek: a Hús­áruház és a Centrum között, illetve a Sportcsarnok előtt. Mikorra végzünk mindez­zel? Bizonyos, hogy a re­konstrukciós munka a VII— VIII. ötéves tervekre is áthú­zódik. Az elképzelések sze­rint a Széchenyi út rekonst­rukcióját 1984-ben kellene elkezdeni. Ehhez azonban az kell, hogy a többi út megfe­lelő ütemben épüljön ... KISS LÄSZLÖ Kis ötletek mesterei Kedvtelve olvastam nemrég a kitüntetett újítóik névsorát. Akadt köztük ismerős is, de több volt a számomra ismeret- 'en, s még több azoknak a száma, akiknek nevét hiába ke­restem a listán A kiválasztás: döntés. S az újító, az ötletem­ber többnyire egyszeri produkcióért kap habért, s nem az egész életműért. Nem könnyű igazságosnak, éles szeműnek, pártatlannak lenni, még akkor sem, ha az ítészeket a legne­mesebb pártatlanság vezérli is. Mert néha bizony egy hajszál választja el az őrült gondolatot a briliáns ötlettől. A borsodi újítók megyei konferenciáján hangzott el, hogy az újítások közvetlen és kimutatható haszna tavaly tetézte a iélmilliárd forintot. Kilencezernél több megvalósított és pénz­re váltott ötletről van szó. Nem titkolom, bárki utánanézhet, nogy ezek az arányok jobbak, kiemelkedőbbek, mint a kitün­tetési listákon szereplő, borsodi illetékességű újítók nevének számaránya A Találmányi Hivatal elnöke, aki évek óta rend­szeres vendége a Miskolcon rendezett eszmecseréknek, soha nem mu'asztja el elmondani, hogy itt több az ötlet, több a be­vezetett újítás, mint máshol... Persze, lehet, hogy a kényszer is erősebb, a szükség is nagyobb itt, mint máshol. Az egyre dráguló alapanyagokat a tartósan magas energiaárakkal fel­dolgozó borsodi iparnak nagy a tehetetlenségi nyomatéka. A sokszor hangoztatott konvertálhatóság (átválthatóság) itt ne­hezebben váltható a napi piaci igényeik szerinti cikkre. Itt nem lehet egyik napról a másikra szélkakast gyártani az út­henger helyett. A sokszor áldott és látványos nehézipar most nemcsak nehézkesnek, hanem terhesnek is tűnik. Ki kell bír­ni, túl kell élni! Majd fordul a kocka. Nem a szegény ember főz vízzel! Az okos ember olyasmi­ből és olyasmivel próbál előnyhöz jutni, ami a legolcsóbb. Gondolkozik, kitalál valamit, meglevő eszközein újít, mást ta­nul a régi fogás helyett. A csendes ipari forradalom napjait éljük. Nem új gépet veszünk, hanem a régi gépen tanulunk másként dolgozni. Nem új műhelycsarnokot rendezünk be, hanem a régiben szervezzük másként a munkát. Soha nem volt ekkora lehetősége a termelésradonalizálás szakemberei­nek. Soha nem várt ekkora feladat az újítókra, a kis ötletek nagy mestereire. Az újítók ünnepén nem Edisonokat, nem „nehéz embere­ket” tüntettek ki. A tisztes ipar tisztes mesterei kaptak elis­merést, tudat alat' is emlékezve Clarke örökbecsű jövendölé­sére: „Bármi, ami elvileg lehetséges, megvalósul majd, a mű­szaki nehézségektől függetlenül, ha elég komoly igény van rá” (brackő) a Júnóban 1 uristampiiüi boloQnai pizza — es pikoló Anyagmozgatási ankét az egyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom