Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-15 / 140. szám

Bemutatjuk Borsodoí — Miskolcot névjegyünk lemperében A hagyományoknak meg­felelően, augusztus 6—15. kö­zött rendezik meg testvérvá­rosunkban, Tamperében az őszi vásárt. Ezen — először a tamperei vásárok történe­tében — 45 ország kiállítói között ott lesz több borsodi, miskolei vállalat és üzem ter­méke is. Mint Szilágyi Dezsőnétől, a HUNGEXPO miskolci kép­viselőjétől megtudtuk, a hét borsodi—miskolci kiállító — a Lenin Kohászati Müvek, a Diósgyőri Gépgyár, a Tüze­Naponta háromszor utazunk Jelenleg városunk 223 négyzetkilométeres területét 130 kilométer hosszú tömegközleke­dési hálózat szabdalja keresztül-kasul. Az uta­sokat 42 villamos és 206 autóbusz szállítja naponta. Az utazások száma 624 ezer: azaz képletesen szólva min­den miskolci naponta háromszor ül buszra vagy villamosra. A távlati tervek szerint 2000-re majdnem dup­la ennyi — 458 — új jármű fut majd az 50 kilométerrel hosszabb útvonalakon. S a 38 helyett 45 járat lesz; a 9 forgalomirányító végállomás mellé pe­dig hat újat építenek. Hejőcsabán bevált... / Autósbolt a szervizben Sikeres vállalkozásba fog­tak a XVI. számú AFIT he- jőcsabai szervizállomásán, amikor autósboltot nyitottak a bejárat; mellett. Régebbi tervük volt már, hogy al­katrészárusítással bővítik a szerviz szolgáltatásait, de megfelelő helyiség híján csak most valósulhatott meg az ötlet. A bolt elsősorban azo­kat várja áruval, akik ki­sebb javítás, felülvizsgáló szerviz, vagy mosatás miatt térnek be ide, s amíg elké­szülnek a munkával, be le­het szerezni a régóta kere­sett tartozékokat, alkatrésze­ket. is. A bolt megnyitása óta eltelt néhány hét azon­ban azt igazolta, hogy a ve­vőkör ennél lényegesen szé­lesebb: sokan a városból járnak ki ide, hiszen sok mindent megkapnak itt, ami másutt hiánycikk. Pavilonsor a tapolcai síranin Több új kereskedelmi léte­sítménnyel gazdagodik <1 ta­polcai strand. Társulás kere­tében, tetszetős kis faházak­ban, szorosan egymás mellett ajándék- és dohányboltot, borkóstolót, iángos- és pe­csenyesütőt. halsütőt és fagy- laltozót nyitnak a közeljövő­ben. Az utóbbi kis pavilon sorsa még nincs eldöntve, el­képzelhető, hogy a fagylal- tozó helyett valamilyen más, hasznos szolgáltatást nyújtó boltot nyitnak. I léstechnikai Kutató Intézet, a MEDICOR OREL, az E szakmagyarországi Vegyi­művek, a Borsodi Vegyikom­binát és a Tiszai Vegyikom­binát — 145 négyzetméter­nyi területen mutatja be termékeit. Velük együtt állít ki az egyetlen, megyén kí­vüli cég is, a Pécsi Bőr­gyár. Á kiállítást úgy terve­zik, hogy egy 8x2,5 méteres, hatalmas tablón színes fel­vételek ismertetik meg a lá­togatót Miskolc városképé­vel, jellegzetességeivel, s va­lamennyi kiállító városunk­hoz kapcsolódva mutatkozik be, természetesen a saját ne­ve alatt. A kiállítóknak tár­gyalók is rendelkezésükre állnak, hogy az érdeklődők üzletfelekkel szerződéseket köthessenek. A kiállítás megtekintésére az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda csoportot szer­vez Miskolcról; várják az érdeklődőket. Vége a tanévnek, az isko­lák bezárják kapuikat. Ér- vényes-e az iskolai tanuló­baleset-biztosítás a vakáció­ban? — kérdeztük Horváth Károlyiéi, az Állami Bizto­sító Bajcsy-Zsilinszky úti fiókjának igazgatójától. ■— Természetesen az év elején megkötött biztosítás még a nyári hónapokban is érvényes. Pontos statisztikát nem vezetünk a 10 és a 2Q forintos tanulóbaleset-bizto­sításokra kifizetett kártéríté­sekről. egy azonban bizonyos: A hazai postahálózat kiépíté­se a Taxis család által a Habs- burg-ház hatalomra jutása után indult meg; 1527-ben Bécs-Bu- da, 1530-ban Bécs-Pozsony közt épült ki postahálózat. A további lejlesztést az 1541., majd 1552. évi török hódítás megakasztot, ta, illetve biztonságosabb útvo­nalra kényszerítette. Így jött tét­re 1552-től a Pozsony, Vág völ­gye, Rózsahegy, Eperjes, Kassa fővonal, amit 1566-ban Tokajon át Szatmárig toldottak meg. Miskolc mint török hódoltsági város, távol esett e fővonaltól, levelezését a 17. században lo­vas vagy gyalogposták útján tartotta lenn a környező várak parancsnokaival, a kamarával, de a Bükkön át az egri pasával is. A török kiűzése után (1686) létrehozott Buda—Eger-Ónod- Tokaj-Szatmár-vonal ugyancsak elkerülte városunkat, ezért a le­velezést 1690-től az egri posta­mester, Hütter Péter közvetítette. Rákóczi szabadságharca alatt, annak ellenére, hogy 1703—1707 között főpostamesterként a miskolci Szepesi János tevé­kenykedett, ' nem volt állandó postája. Az 1713 után kibővült postahálózat szintén elkerülte a várost, melynek század közepi ipari fejlődése, kereskedelmi forgalma igen érezte a posta hiányát. Ekkor már a levelezé­sét hetenként kétszer Szilvái Al­bert ónodi postamester közvetí­tette, aki a nagy forgatom miatt veredáriust (segédpostamestert) tartott Órássy lózsel személyé­ben. Ő közvetített az ónodi pos­ta felé, a kézbesítést pedig az időközönként változó „levélsze­resek" végezték. Ez azonban Mi lesz a faházban? Helyet cseréltek a vállalatok A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatósága új székházat kapott a közel­múltban, így a Zsolcai kapu 28. szám alatti Észak-ma­gyarországi TÜZÉP Vállalat székházában felszabadult a II. és a III. emelet. Ennek köszönhető, hogy a TÜZÉP- pel szomszédos faházból a székházba költöztették a gaz­dasági osztályt. Az 500 négy­zetméterrel megnagyobbodott székházban helyet kaptak a vállalat más. fontosabb egy­ségei is, amelyek korábban távolabb székeltek. A most felszabadult TÜZÉP-es fa­házban a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat szol­gáltató és munkafelvevő iro­dáját nyitják meg. júliusban és augusztusban a szokásosnál általában 40 szá­zalékkal nagyobb összegű kártérítést fizetünk ki évről évre. Sajnos, minden nyáron akad egy-két vízbefuiladási esetünk is. Higgyék el, nem üzleti megfontolásból figyel­meztetjük ezúton is a szülői­ket és a gyermekeket: legye­nek óvatosabbak, mert a nyári hónapok sok veszélyt tartogatnak a fiatalok szá­mára. Tartsák be a közleke­dési szabályokat, s a stran­dokon és a vízpartokon fo­kozottabban ügyeljenek testi épségükre! V. MISK0l.CZ­(V.MISKOLCZ |VIW0LC2 MISKOLCZ ■Jf. Miskolci postai pecsétnyo­matok 1818-ból, 1818—43-ból. 1833—1844-ből, 1844—1847-ből és 1847-től kezdődően. nem elégítette ki a megye szék­hely igényét. 1768-ban Vizeky Talián András alispán előter­jesztést tett a Helytartótanács­nak, hogy az Egerből jövő pos- tautat Keresztesen át Ónod ki­kerülésével vezessék Miskolcra, innen ágazzon Szerencs-Tokaj és Szikszó—Forró felé. A javas­lat csak 16 év után került kéz­be, amikor is intézkedtek az utak rendbe tételére, az állomá. sok megfelelő elhelyezésére és Szomorú esetek... Nyáron is érvényes a tanulóbaleset-biztosítás MISKOLC TÖRTÉNETE 32. A „levélszemektöt + A szülők óhaja: kényelmes legyen, könnyű és egészséges is. Kevés a szandál 23-tól 30-as számig Kánikulában: bakancsban? BMMBMMMBMMBMBteMMBiKiMBBBMBlUMMi ÍIHIIIIIIIMIIMHII lllllllilllimi 11 ...... Séta a gyermekcipő körül A legutóbbi Élet és Iroda­lom páratlan oldalán jelem meg a Butikosok kíméljenek! című kis glossza, amiből fel­tételezhető, hogy a gyermek­szandál nem csak. Miskolcon kevés. Mert mint a szerző ír­ja: egy vászon (és nem mű­szálas!) gyermeknadrágért, vagy egy pár könnyű gyer­mekszandálért stb ... haj­landó vagyok azonnal kifi­zetni 760 forintot! Egyszóval kevés az olyan, főleg egészséges holmi, amit orvosok is ajánlanak a gyer­mekeknek. Az óvodában pél­a postáig a miskolci posta 1790. szeptem­ber l-i megnyitására. Az új postavonat Buda-Kere- pes—Bag—Hatvan—Gyöngyös- Kápolna— Eger—Tárd—Harsány— Miskolc—Szikszó—Forró—Hidas­németi érintésével vezetett Kas­sára. Ezzel Miskolc bekerült az ország vérkeringésébe. Az első postaállomás (postakocsiló-vál- tó hely) a mai Deák tértől a Bú­za térig terjedő utca felső részén volt, amiért Felső posta utcá­nak, majd 1908-tól Régiposta ut­cának nevezték (ma á Batthyány utca és a Kazinczy utca sarok­épülete, húsbolt). A város első postamesterét, Bakos Lászlót 1794-ben Szedliczky József, majd a Duranellyek váltották fel. A posta fenntartására 22 hold szántót, legelőt adott névleges bérért a diósgyőri uradalom. A 19. század elején a posta- fárat Buda felől vasárnap és csütörtökön hozott, Budára ked­den és szombaton vitt postát és utast. 1848-ban már naponta járt Buda-Pestre posta. A ki­egyezés után a várqs postája gyorsan fejlődött, helyiségeit ki­nőtte. 1881-, 1891-, 1904-ben újabb bérleménybe költözött, míg végül 1938-ban saját épü­letet kapott. A főpostán kivül 1872-ben pályaudvari mozg-ó- postafőnökség, 1891-ben- még két felvevő posta létesült. A hi­vatalok számozása 1900-tól kez­dődött. Ma városunk két megyé­re kiterjedő postaigazgatósági székhely, 450 forgalmi és 10 mű­szaki postaszervvel. Az ország legforgalmasabb vidéki posta­helye, 23 postája van, a 24. az Avason épül. KAMODY MIKLÓS dául kikötés a magas szárú cipő, vagy szanöálcipő, mert jelszó: ez fogja a gyermek bokáját. De bakancsban még­sem járhatnak 30—35 fokban, Volt a múlt héten a miskol­ci cipőboltok között olyan, amiben csakis ilyen téli ci­pőre emlékeztető fazonok sorjáztak a polcokon. Nos, hol is a hiba? Kereskedő- és vásárlóberkekben eltérőek a vélemények — talán éppen a biztos információ hiányá­ban. Egyrészt sokan úgy gon­dolják, hogy sokat szállítunk külföldre, s ami marad, az kerül a belföldi forgalomba. Mások az alapanyaggondoki- kal magyarázzák, hogy a gyá­rak nem kötnek szerződést. Megint más vélemény szerint a készletgazdálkodás az oka. Itt volt ez a fránya félév, s aki tehette, nem vásárolt. Rendelripk, de npm kapnak De nézzük a tényeket! A Túra cipőboltba éppen teg­nap érkezett három (!) fazon a kritikus 23—30-as szám­ból. Szászfái Gyuláné üzlet­vezető szerint körülbelül két napra elegendő mennyiséget kaptak, azaz 300 párat. A modellek között mindössze egyfajta száras cipő fazon van — de csak 23—26-os mé­retig —, ami oldalt nyitott. Helyettesítőnek, azaz óvodai váltócipőnek csak a szieszta vászon félcipőt tudják adni. A Centrum Áruházban Kiinga Lajos áruforgalmi előadó véleményét kérdez­tük: — Mi nemcsak a helyi nagykereskedelmi vállalattól tudunk vásárolni, s mégsem vagyunk elégedettek a lehe­tőségekkel. ■ A keresletnek kö­rülbelül az ötven. százalékát tudjuk fedezni. Azt nem le­het mondani, hogy egyálta­lán nincsenek nálunk ezek a számú szandálok, de tény, hogy kevés' van belőlük, * kicsi a választék. A- nagyke­reskedelmi vállalatoktól, s a gyáraktól is „csöpögtetve" kapjuk az árut. Végigjárták a gyárakat A Corsó Cipőkereskedelmi Vállalat helyi lerakata — amely nagykereskedésre hi­vatott elsősorban — meg­kapta azt a mennyiséget gyermekszandálból, amit az első félévre a gyáraktól ren­delt. Mivel mindenfelé keres­kedhetnek, nem mind a mis­kolci üzletekbe került. Weisz György igazgatótól kérdeztük, hogy e nagy ínségben mit tehetnek. — A gyárak és a szövetke­zetek is lezárták az első fél­évet, így most már csak ab­ból tudunk vásárolni, ami a raktáron maradt. Az áru­forgalmisták végigjárták a gyárakat, s az eredmény az lett, hogy a Tisza Cipőgyártól kapunk a héten ötezer oár gyermekszandált. Három­négy kisebb szövetkezetei is felkerestünk, és innen kisebb tételekben ugyan — 400—500 párról van szó —. de bővíteni tudjuk a választékot. * Akármi legyen is az oka a hiánynak, a gyerekek cinő- nyűvő emberkék, nem is be­szélve arról, hogy hamar ki­növik a lábbelit. Most már csak abban reménykedhe­tünk. hogy okulva az idei tapasztalatokból jövő nyárra jobb lesz az árukínálat. S lehet, hogy lehetetlent kívá­nunk, de az a szülők óhaja, hogy a választék az orvosi­lag áldásos. egészségesebb gyermekorvok szandálok ja­vára tolódjék el. O. E. A B.-A.-Z. megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat FELVESZ: segéd mun t Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán, 8-as autóbusz-végállomás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom