Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-01 / 128. szám

A fogolytábor erőd fala és a gázkamrák a hajdani áldozatokra emlékeztetnek A mauihauseni lágerben 1. Visszajárnak a hajdani gvilkosok A megsárgult dokumen- tumfotón peckesen feszít a hírhedt mauthauseni láger parancsnoka. Mellette egy magastrangú SS áll, arcát azonban a felismerhetetlensé- p összekaparták, nehogy a hajdani táborlakók, a häft- lingek felismerjék. A ko­runk mementójává átalakított múzeum kedves, fiatal gond­noknője szabadkozik: Gyak­ran cserélik a képeket újra, ám nemcsak a hajdani fog­lyok. hanem őrzőik is elláto­gatnak a táborba. S magukat felismerve, megrongálják, el­tüntetik képeiket. A hajdani gyilkosok közül még ma is sokan köztünk élnek- .. KÖNNYEKKEL KÜZDENEK Mauthausen kis település Linz­től néhány kilométerre; a neve vérrel íródott be a legújabb kori történelembe. A kőbánya feletti hegy tetején még a spanyol pol­gárháború idején építették a csupa kő- és betonerődítményt. Ide zarándokoltak el május első napjaiban a nácizmus magyar- országi üldözöttéi, európai sors­társaikkal egyetemben. Autóbuszunk még a tábor alat­ti lankákon halad felfélé, amikor teljessé válik a csend. Feltűnnek a hatalmas őrtornyok, s a köz­tük húzódó szögesdrótok. S azok az emberek, akik éveket töltöt­tek itt — most elveszett hozzá­tartozóikra, bajtársaikra emlékez­nek —, a könnyekkel küzdenek. Hárman toljuk el a hatalmas lágerkaput, hogy az appelplatzra (gyülekezőtérre) jussunk. A haj­dani rabok emlékeznek: — Balra a foglyok barakkjai láthatók. Hármat meghagytak eredeti állapotában. A faházak­ban még megtalálhatók az össze­zsúfolt fapriccsek, amelyeken csak napi 6 órás nyugalmat en­gedtek. A szemközti kőépületsor maga a borzalom. A tíojkumen­tumfotók, a megsárgult körleve­lek, a kiállított rabruhák, a kő­bányában használatos klumpák, a deres és a hozzátartozó kor­bácsok sokat elárulnak a häft- lingek életéről. A GÁZKAMRÁKBAN A kőépület sora alatt meg­húzódó pincerendszer felső ablakain kitekintve, a békés, festői érdéi tájat látjuk. Eb­ben a labirintusban helyezték el a gázkamrát, amely nem volt nagyobb egy átlagos mé­retű szobánál. Egyszerre 60— 80* embert préseltek be ide. A kémlélőablak. amelyeken az SS-ek ellenőrizték a gáz ha­tását, alig egy arasznyi lyuk. A vastag üveg épségben meg­maradt. Ezen keresztül néztük meg a fürdőszobának álcá­zott gázkamrát. — Ebből a teremből, a ha­lál előszobájából nyílt a kre- , matórium. A falakon fiatal­emberek fotói: a hajdani ál­dozatokra emlékeztetnek. Hozzátartozóik itt állítottak örök mementót szeretteiknek. KÖBE FAGYOTT SZOBOR A hajdani foglyok elmondot­ták, hogy a Szovjetunió megtá­madásakor külön sátortábort építettek a hadifoglyoknak. A karanténtábor falai ma is áll­nak; udvarán több síremlék őrzi a hősök nevét. Többször is meg­próbáltak kitörni innen, nem mindennapi önfeláldozás árán. Többen saját testükkel földel­ték le á három méter maga­san húzódó, nagyfeszültségű árammal telített villanydrótot, hogy társaik a testükön keresz­tül menekülhessenek. Sajnos, a menekülő szovjet hadifoglyokat a környező erdőkben elfogták, agyonlőtték. Kavicsev tábornok volt az első magas rangú tiszt, akit a németek kézre kerítettek. Tudták róla, hogy a cári had­sereg tisztjeként kezdte pálya­futását, és a szovjet Vörös Had­seregben lett tábornok. Megpró­bálták rábeszélni, hogy tagadja meg múltját, és álljon az áruló­vá vált katonatársaiból toborzott csapat élére. Kavicsev nem lett hazaáruló. Büntetésül a legna­gyobb hidegben meztelenre vet­keztették, és az appelplatzra ál­lították. Testét addig locsolták hideg vízzel, amíg jéggé nem fagyott. A szörnyűségekre‘emlékez­tet KavicseV tábornok hatal­mas, „kőbe fagyott” szobra a láger bejáratánál... SZÁNTÓ ISTVÁN (Folytatjuk) Belefáradtak a fáradtolajba Szabadul tőle a Volán Ügyszólván hihetetlen, de egy liter olaj egymillió liter ivóvizet tehet élvezhetetlen­né. S egy tonnája legalább annyira szennyezi az élővi­zeket, mint egy negyvenezer lakosú város egynapi tisztí- tatlan szennyvize. Mindezt azért írtuk le, mert Magyarországon 1967- ben, tehát idestova 15 éve megszűnt a fáradtolaj köte­lező begyűjtési rendszere. Azóta az autósok többsége a lehető legegyszerűbb módon szabadul meg a motorban el­használt olajától: kiönti. És mi történik azzal, amit a teherkocsik karterjeiből engednek le? Kénytelen exportálni Amikor még kötelező volt a beadás, évente körülbelül 20 ezer tonna fáradtolajat vásárolt fel az Áfor. Ám 1970-re ez a mennyiség 8 ezer tonnára csökkent, s tíz év múlva sem érte el az 1965-ös szintet. Az, hogy mit kellene ten­ni a fáradtolajjal, sokszor állt már vita középpontjá­ban. A legkézenfekvőbb mód­szer az újraélesztés. Ám min­denekelőtt a gyűjtés haté­konyabb megszervezéséhez kellene hozzákezdeni... Egy új, minden igényt ki­elégítő regeneráló üzem csaknem félmilliárd forintba kerülne, s kapacitása 40 ezer tonna lenne. (Ennyit lehet ma Magyarországon össze­gyűjteni évente.) Építését a gazdasági bizottság is elha­tározta, ám az eredetileg 1984-ben átadandó üzem aligha készülhet el időben. Így hát a fáradtolajat az Áfor saját maga hasznosítja, jelentékeny részét exportálja. Ócska gépek A legnagyobb kenőolaj­felhasználók kötött szerepel­nek a Volán-vállalatok, s eb­ből adódóan a legtöbb fá­radtolaj is itt keletkezik. Egészen az idén április í5-ig a Volán 3-as számú Vállala­tánál üzemelt egy regenerá­ló berendezés, amelynek se­gítségével az elsődleges nyersanyagból készült kenő­olajokkal csaknem egyenér­tékű terméket állítottak elő. Jó egy hónapja a vállalat megszüntette a fáradtolaj újraélesztését. A miért-re a választ a vállalat igazgatója, dr. Juhász György egy mon­datban foglalta össze: — Nem érte meg, ráfizet­tünk. Bővebbet az ipari osztály vezetőjétől, Györffy Imrétől tudtunk meg: — Két regenerálónk van, ám annyira elavultak, any- nyira veszélyesek mind tűz­rendészet!, mind pedig mun­kavédelmi szempontból, hogy felújításuk horribilis összeget emésztene feL Tavaly 80 ezer liter fáradt­olajat újítottak fel a Volán­nál. Egy liter olaj újraélesz­tése csaknem 20 forintba ke­rült. Egy liter új olaj 15 forint és 30 fillér. Íme a magyarázat! Cseppje sem vész kárba Ha a fáradtolaj mennyisé­ge a tavalyinak többszöröse lenne, akkor csökkennének a költségek. Adódik a kérdés: a Volán miért nem vette át más cégek olaját? — Csak megfelelő tisztasá­gú fáradtolaj (motorolaj) volt regenerálható. Mi meg­oldottuk, hogy ezt a többi fajtától különválasszuk. Más vállalatok erre nem vállal­koztak, inkább átadták szennyezett, kevert olajukat az Áfornak — válaszol Györffy Imre. És most mit tesz a Volán? A műszaki, fejlesztési és beruházási osztály vezetője, Szanyi Géza: — A kenőolajokba új ada­lékanyagot kevertünk, ezzel megnöveltük teljesítményü­ket. Korábban 4—5 ezer ki­lométer után cserélni kellett a teherautók karterjában az olajat, most erre 20 ezer ki­lométerenként- kerül sor. A fáradtolajat pedig átadjuk az Áfornak. Literéért 2,50-et kapunk. Veszendőbe tehát semmiképpen sem megy. „ (illésy) Június 1-től csökken a faanyagok ára A világpiaci árak tartós csökkenéséhez igazodva 1982. június 1-től csökken a faanya­gok termelői és fogyasztói ára, Az árcsökkenés a fenyő-, fű­Hfi Korabeli kép: kényszermunkán a foglyok (Kerényi László felvételei) Megtiltotta? Rosszul tóttól Tegnapi lapszámunkban A miskolciaké a szó rovatban, Megtagadták a kiszolgálást a benzinkútnál címmel pana­szosunk, Guczi István levelét közöltük. Akire panaszkodott: az ÁFOR tájegységvezetője, akivel — a rövidség kedvéért csak ennyit —: a kiliáni benzinkútnál valami afférja tá­madt. Nemcsak a panaszos, hanem a panaszolt — rövidí­tett, de a lényeget tartalmazó — válaszát is közöltük. De mi is volt a panasz tárgya? Az, hogy a tájegységvezető uta­sította a benzinkutast, ne szolgálja ki Guczi Istvánt. Szabályosan járt-e el a tájegységvezető? Érvelhetnénk az­zal is, hogy az ügyfélnek sürgős útját kellett volna folytat­nia, de nem tehette... Érvelhetnénk azzal, hogy -éppen beteget szállított volna az orvoshoz ... Érvelhetnénk továbbá azzal, hogy ő itt és csakis itt hajlandó benzint vásárolni... Ebben az esetben azonban minden érv sántít. Csak egy biztos: senki, még a tájegységvezető sem tagadhatja meg tőié azt a jogát, hogy ott vegye meg a benzinszükségletét, ahol akarja. A magyarázat egyszerű és világos. Az ÁFOR valamennyi kútja állami tulajdon. Alkalmazottai az állam alkalmazottai, akiket a szolgáltatás lebonyolításáért fizetnek. így hát nem szívességet tesznek, hanem a bérük ellenében kötelességüket teljesítik. Bárkit, legyen az szimpatikus vagy ellenszenves, kedves vagy mogorva ügyfél — a fizetség ellenében ki kell szolgálni! Még akkor is — ebből a szemszögből felesleges firtatni, kinek volt ig%za, ki a hibás —, ha a tájegység- vezető személyének nem adta meg azt a bizonyos respek- tet. Semmi sem magyarázza, hogy a tájegységvezető — még ha netán sérelem érte is! — fegyelmezze a vevőt! A be­osztottjával megteheti, ha oka van rá, de nem az ügyféllel. Ha történetesen az ügyfél meg is bántotta valamivel, ahhoz joga van, hogy magánemberként kikérje magának a másik viselkedését. De hivatali beosztásával nem jár együtt az a jog, hogy a személyét ért sérelmet úgy torolja meg, hogy megtiltja a vevő kiszolgálását. Hová vezetne az ilyen módszer? Ha aszerint szortíroz­nák a vevőket s szolgálnák ki, hogy ez tetszik, ennek adok, ez nem tetszik, menjen máshová... Jóllehet, a vevőtől is elvárható az udvarias hang, magatartás, de ha ennek a na- gyom is emberi igénynek nem tesz eleget, akkor sem bün­tethető! Azon egyszerű oknál fogva, hogy az eladó van a vevőért s nem pediglen fordítva. Ezt egy vezető beosztású kereskedelmi alkalmazottnak jobban kell tudnia, mint a be­osztottainak, akik között egyébként akad kevésbé mosoly­gós természetű éppen elég. Mosolyogva vagy fogcsikorgatva: a vevőt — ismételten! — a pénzéért ott kell kiszolgálni, ahol ő akarja! Ez alól nem kivétel az ÁFOR kiliáni kútja sem. részipari termékeknél átlago­san 14 százalék (ezen belül pl. a zsaluzódeszka köbméteren­kénti átlagára 5240 forintról 4520 forintra csökken), a nyár­fa fűrészipari áruknál átlag 11 százalék (például a nyárfa­palló eddigi 3640 forintos köb­méterenkénti fogyasztói egy­ségára 3260 forint lesz), a bükk, tölgy és egyéb lombos fűrészipari termékeknél mint­egy 9 százalék (a tölgypalló köbméterenkénti fogyasztói ára 11 680 forintról 10 700 fo­rintra mérséklődik). A fa­anyagok árának mérséklése következtében csökkenni fog az ezeknek az anyagoknak a felhasználásával készült ter­mékek fogyasztói ára is. A csökkenést folyamatosan hajt­ják végre olyan ütemben és mértékben, hogy a terméke­ket már olcsóbb alapanya­gokból gyártják. A hegy alatt i- találkoztak Nagy vállalkozás vé­gére tettek pontot az építők 76 évvel ezelőtt ezen a napon, amikor megnyitották a 20 ki­lométer hosszú Simp- lon-alagútat. A mun­kálatokat 1898-ban kezdték meg, s nyolc év alatt gyűrték le a 20 kilométeres távot Az alagutat a két Vé­gén egyszerre kezdték fúrni, s a találkozás helyén mindössze né­hány centiméteres el­térés adódott, ami a századfordulón nem kis technikai bravúrnak számított... Százan belépnek, • • Ügyvédek szakszervezete A magyar szakszervezetek tavalyi XXIV. kongresszu­sán módosították a 'szakszer­vezeti tagság felételeit: ezen­túl az ügyvédek is tagjai le­hetnek a szakszervezetnek. Hogyan alakítják meg az ügyvédek szakszervezetét? — kérdeztük dr. Faragó Endré­től, a megyei ügyvédi kama­ra elnökétől. — Január 1-től a nem munkaviszonyban, hanem úgynevezett tagsági viszony­ban álló ügyvédek is tagjai lehetnek a szakszervezetnek. Élve a jogi lehetőséggel, megalakítottuk a négytagú intéző bizottságot. Tagjai — dr. Bajdky Gábor, dr. Fri- dély László, dr. Pusztai Ilo­na és dr- Szitás István — felkeresték megyénk vala­mennyi ügyvédi munkakö­zösségét. Eddig száz belépé­si nyilatkozatot írtak alá az ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a munkaközösségek tech­nikai alkalmazottai. Itt em­lítem meg, hogy azok az ügyvédek, akik a korábbi években valamelyik szak- szervezetnél jogsegélyszolgá­latot' vállaltak, már rendel­keztek szakszervezeti tagság­gal. így a megyénkben dol­gozó 83 ügyvéd és 12 jelölt körében csaknem százszá­zalékos a szervezettség. Az intéző bizottság most készí­ti elő a júniusi tagggyűlést, amelyen megválasztjuk szak- szervezeti bizottságunk tiszt­ségviselőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom