Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-28 / 151. szám

í Vidám pihenő a Kárpátokban. 1 uristabázis a Vereckei-hág Környezet védelem és közgazdaságtan + A kémények erdeje nem föltétien ellensége a fák erdejének Több mint 60 kemping, mzió és turistabázis várja gesz éven át a Kárpátok­on az aktív pihenésre vá- yókat. Az idén Szlavszkoje s Vorohta faluban nyitotta reg kapuit egy-egy új tu- istabázis, Járemcsben, Ra- ovóban, Szkolban, Volovec- >n pedig kempingek és aiziók építését kezdték ■eg. A turistabázis, amely az dűlő- és turistaház kelle­mes és hasznos ötvözete, :gy-, két-, illetve háromhe- es turnusokban fogadja a endégeket. Az üdülés ide- n gazdag természetjáró ogramokat szerveznek, ki- ek-kinek teherbíró képes- ége szerint, a kikapcsolódás > remek formáját választék­iak. Tapasztalt vezetők irá­ly ításával nagyszerű erdei is hegyi túrákon vehetnek észt a természetkedvelők. A Hágó turistabázison pél- láu] előreláthatólag 6 ezer nűkedvelő természetjáró töl- i majd szabadságát az idén. \ kedvelt turistaparadicsom i Kárpátok legszebb vidé- én, a Vereckei-hágóban van. természet szépségein kívül Kuvait labdarúgócsapata is elbúcsúzott a Mundi áltól, pedig az olajsejkség igazán mindent elkövetett a sikeres szereplés érdekében. A Per­zsa-öböl partjáról szállítot­tak originál kabalatevét, és ha hinni lehet a mendemon­dának, 100 ezer dollárokban mérhető a játékosoknak fel­ajánlott prémium is. Nekem mégis az tetszett a legjobban, amit a csapat ed­zője nyilatkozott a kezdeti sikerek után: játékosait nem­csak a pénz hajtja; a Korán előírásaihoz tartják magukat, amikor teljes erőbedobással küzdenek. Első hallásra meg­lepő, pedig nem is olyan hi­hetetlen ez. Mohamed pró­féta ugyanis a szent könyv 114 fejezetében (szurájában) nemcsak a vallási előíráso­kat közölte híveivel, hanem a világi élet bizonyos nor­máit is. Egyebek közt azt, amire az edző utalt: amihez hozzáfog az ember, azt jól kell végigcsinálni. Elgondolkoztatott a kuvai­tiak ösztönzési rendszere. Szinte tökéletes, hiszen, sze­kényelmes szálló, hangulatos kávéház és jól felszerelt sporteszközkölcsönző biztosít­ja a kellemes időtöltést. repel benne az anyagi meg­becsülés, de a fentről jövő erkölcsi intelem is. Valahogy így kellene nálunk is — öt­lött agyamba — és nemcsak a labdarúgásban! Mert hány, de hány olyan dolog van, amihez hozzáfogunk ugyan, de nem — jól — csináljuk végig. (A példáktól tekintse­nek most el.) Mielőtt azon­ban elrohantam volna abba a nem létező hivatalba, ahol az új eszméket lehet szaba­dalmaztatni, lehervasztott a felismerés: tulajdonképpen fel van már találva nálunk is mindaz, amivel az arab focistákat ösztönözték. Csak kicsit más formában. Használható kabalaállattal nem rendelkezünk ugyan, ám az anyagi ösztönzés nálunk sem ismeretlen. Elhanyagol­ható eltérés, hogy a kuvaiti­ak dollárban, mi forintban fizetjük. ízlés dolga ... Ami pedig az erkölcsieket illeti... Koránunk sincs, de azt, hogy dolgozni kell, sőt jól kell dolgozni, írott és íratlan tör­vényeink rögzítik. Más kér­dés, hogy mennyire tartjuk be ezeket. Hulladékká XX. ipari szeminárium Holnapután kezdődik a Tüzeléstechnikai Kutató in­tézet 20. ipari szemináriuma a Nehézipari Műszaki Egye­temen. A június 30-tól jú­lius 2-ig tartó szeminárium témája a másodlagos ener­giahordozók alkalmazásának lehetőségei, valamint a hul­ladékhő hasznosításának kér­dései. összesen 18 előadás hangzik el a meghívott szak­emberek előtt. Foglalkoznak többek között a kohászat hő- veszteségeivel, s jó néhány, energiamegtakarítást jelentő műszaki megoldással. A régión kil is terveznek Az immár harmincéves múltra visszatekintő ÉSZAK­TERV tervezési területe egész Észak-Magyarországra kiter­jed, de terveik alapján az or­szág más településein is sok létesítményt építettek. Lakó­telepi és egyedi épületeket terveztek Nyíregyházán, Szol­nokon, Gyönöyösön, Egerben és Salgótarjánban, az NDK- ban, Gerában egy lakótele­pet, Kárpátalján pedig egy szállodát. Az ember természeténél fogva hajlamos rá, hogy könnyítsen a saját dolgán, és mert jól dolgozni általában nehezebb — több figyelmet, szellemi vagy anyagi erőt igényel —, sokan és sokszor az egyszerűbb megoldást vá­lasztják. Ilyenkor mondjuk, hogy szigorúbban a körmére kellett volna nézni annak, aki a gyenge tervet, selejtes alkatrészt, a rosszul működő gépet előállította. Mohamed szeme mindent lát, a hívő tehát mindig maga mellett, sőt maga fölött tudhatja a szigorú meóst. Mi nem ren­delhetünk mindenki mellé egy-egy „Mohamedet”, vala­hogy belülről kellene tehát az ellenőrzést — önkontroll jelleggel — megvalósítani. Mondhatják: ösztönzés ide, Mohamed oda, Kuvait válo­gatottja is kiesett a további küzdelmekből, csakúgy, mint a magyar. Csakhogy sejkék­nek volt kire hárítaniuk a felelősséget: odaajándékozták a tevét a spanyol állatkert­nek. Hogy mennyivel kerül többe a dohányzás a füstö­lő embernek, mint az anti- nikotinistának, az nemcsak attól függ, hogy mennyit és milyen márkát szív.... Az egészségkárosodás, közérzet­romlás közgazdaságilag ne­hezen körülhatárolható foga­lom. Van, amit pénzben nem lehet kifejezni. így vagyunk valahogy a környezetvédelemmel is. A fejlett, s egyre fejlődő ipar és mezőgazdaság „káros szenvedélyéről” van szó; a fűt, fát, virágot, állatot, embert veszélyeztető új módi ártalmakróL Ujj a ravaszon A markánsan nehézipari jellegű Borsod termeli meg a nemzeti jövedelemnek csaknem egyötödét. A Sajó­völgyi ipari övezetben ta­lálható a megye szocialista állóeszköz-állományának ki­lencven százaléka, s itt dol­gozik az ipari foglalkozta­tottak nyolcvan százaléka. A Sajó piszkos szalagja fűzd fel a városokat, falvakat, ipari vállalatokat, mezőgaz­dasági nagyüzemeket. A szemellenzős ökológus szá­mára minden város, minden üzem: környezetszennyező. De hát haragudhatunk-e csak a puskára, mely em­beréletet olt ki? Tehetjük-e kizárólagos, felelőssé a tech­nikáit, a nagyipari terme­lést, az urbanizációt a Kör­nyezeti ártalmak fokozódá­sáért? A puska ravaszán a mi ujjunk pihen ... vagy té­továzik. A múlt héten tartotta ülé­sét a Borsod megyei Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Bizottság. Számot vetve a jelenlegi helyzettel, a résztvevők megpróbálták megvonni a környezetvéde­lem anyagi és erkölcsi mér­legét. Három óriás Több szempontból is jó példát kínáltak erre a nagy vegyipari üzemeknél, (a BVK, a TVK és a ÉMV) végzett vizsgálatok. Mind­három cég példásan sokat tett á környezet megóvása érdekében, ám adottságaik és lehetőségeik eltérőek. A barcikai PVC—III. nagyberuházás 11,3 milliárd forintjából több, mint egy- milliárd forint például csak a vízvédelemre ment el. Példátlanul magas arány ez a hazai gyakorlatban. Le- ninvárosban az országban elsőként valósították meg az ipari szennyvizek három­lépcsős tisztítását. A már tisztított szennyvíz az utol­só fázisban algás, nádas tó­ba kerül, s a tó halakat ne­vel. Igaz, hogy ezeket nem szánják fogyasztásra. De a halak kiváló indikátorok. A legpontosabb műszernél is drámaibban jelzik, ha túl­teng a vízben a méreg Az Északmagyarorazági Ve­gyiművek a két másik cég­hez képest még mindig lé­péshátrányban van. noha sokat tettek a vizek tiszta­ságának védelmében. A le­vegő megóvását célzó oe- rendezések azonban még elégtelenek. Jó lenne egy zsűri A bizottság elé terjesztett írásos anyag készítői érde­kes kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják érzékel­tetni a környezetvédelemre fordított milliók hasznát. A témához úgy közelítettek, hogy feltették a kérdést: mi lett volna, ha nem épül víz­regeneráló, ha nem készül filter. Az abszolút haszon sokkal több, mint a relati­vitást értékelő összeg. Ha például az ÉMV semmit nem tett volna a környezet vé­delmének érdekében, akkor a hatályos rendeletek sze­rint öt év alatt mintegy 1,3 milliárd forint bírságot, fi­zet. Persze, a sajóbábonyi üzem így fizet; öt év alatt csaknem ötvenmillió forin­tot. Más kérdés, hogy a vél- delmi berendezések fennt^c- tása működtetése is pénzbe kerül. Az ÉVM például 1980- ban ilyen címen 25 millió forintot fizetett ki. Azt per­sze .illúzió lenne föltételez­ni vagy elvárni, hogy egy vegyipari gyár teljesen ste­ril legyen, s ne hagyjon nyomat a környezetében. Ám a veszélyek hatása mi­nimálisra csökkenthető. Er­re szorítanak az egyre szi­gorodó rendelkezések, s ezt a célt szolgálja a bizottság ülésén megfogalmazott ja­vaslat. Jelesen: legyen egy olyan környezetvédelmi zsű­ri, amely felülvizsgál (jóvá­hagy, vagy elvet) minden beruházási tervet. így nem fordulhatna elő olyan eset, mint az ércelőkészítő mű­ben, (ahol is a programból kimaradt a levegővédelmi terv), vagy a húsüzemben (ahol is a keletkező szenny­vizek mennyiségét a tényle­gesnek alig egyharmadára becsülték). (brackó) +: A környezetvédelem és a közgazdaságtan egyre szorosabb kapcsolatba kerül, részint a szigorító intézkedések, részint pe­dig a megemelt bírság miatt. Már nemcsak erkölcsi-etikai kér- dés szűrőt építeni a szennyvízcsatornába, filtert szerelni a kéménybe. Kitört a liftből Nem mindennapi baleset történt az elmúlt héten a diósgyőri városközpontban, a Kuruc utca 11. számú épületben. Egy nyolcéves gyermek vendégként járt a házban, és lefelé jövet a liftben maradt. Dörömbölésére többen is felfigyeltek és ér­tesítették a házfelügyelőt, valamint a MIK diszpécserszolgála­tát. Mire a szerelők a helyszínre értek, a gyermek ijedtségé­ben bezúzta a liftkabin, valamint az ajtó üvegét, s kimászott. A vékonydongájú fiúcskának aránylag szerencséje volt. A be­tört üveg kissé lehorzsolta a bőrét, ám ezen kívül más baja nem. esett. — Az ügy érdekessége, hogy a liftnek valójában semmi baja nem volt. A gyerek, ki tudja miért, megnyomta az állj-gombot, s rémületében nem tudta, hogy mit tegyen — mondotta dr. Kiss Lajosné, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat ingatlankeze­lési igazgatóhelyettese. Az eset tragikusan is végződhetett volna, ha időközben el­indul a lift. Sajnos történt már hasonló eset Miskolcon, a Kun Béla úton, amikor egy csecsemő vált áldozattá. Tisztelt szülők! Nem véletlenül tilos a 10 éven aluli gyerme­kek számára a lift felügyelet nélküli használata. (szántó) Pénz, teve, Korán (békés) (Nagy Miklós felvétele) A halak drámaibban jeleznek, mint a műszerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom