Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-26 / 150. szám

I \ Parasznyai szénégetők Füstöl a boksa a Blikkben Áprilistól szeptemberig füstölögnek a faszénégető boksák a Bükkben; ebben az időszakban sláger a faszén. A kirándulók, kempingezők között egyre népszerűbb, persze nemcsak idehaza. A telirakott műanyag zsákok legnagyobb részét exportál­ják. A parasznyai erdészet területén most hét helyen pi­páznak a gúlába rakott fa- töczsek. Kulcsár István a 'fe­leségével végzi ezt a nehéz munkát; ő kint is alszik, vi­gyáz a három boksára, a feleség azonban esténként hazamegy. Mályinkán laknak. A szénégető most különösen izzad; felülről a Nap, alulról a, parázs melegíti... (Kerényi László felvételei) Hói aratnak először ? A tárolók várják a búzát Több kalászost vetettek, mint tavaly Csak pár nap van még hátra Péterig és Pálig, az aratás hagyományos kezde­téig. Ilyenkor a termelőszö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban, az aratásban érde­kelt összes vállalatnál, in­tézménynél az előkészületek végére érnek. így van ez vá­rosunk környékén, s a me­gyében is: bár az északi or­szágrészben mindig kicsit később érik be a gabona. Szegedi Imre, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának szakfelügyelője: — Megyénkben serényen javítják a betakarítógépeket és a szállítóeszközöket. Már csaknem mindenütt megtar­tották a gépszemlét, ellen­őrizték a kombájnok, s az őket kiszolgáló teherautók ál­lapotát. Borsodban őszi—ta­vaszi kalászosból 110 Q07 hek­táron vetettek: pontosan 12 500 hektárral nagyobb te­rületen, mint tavaly. A kor­mány által kitűzött gabona­programnak megfelelően, 8,7%-kal növelték a vetéste­rületet, Elsőként az őszi ár­pát aratják, a jövő hét ele­jén. A búza begyűjtésére jú­lius 10. körül kerül sor első ízben. Ebben az esztendőben is valószínű hogy a mező­kövesdi, illetve a leninváro- si járásban kezdik az ara­tást. A hektáronkénti hozam jónak ígérkezik, s ha lénye­ges változás nem lesz az idő­járásban, elérhetjük az eddi­gi legjobb, az 1980. évi átlag­termés szintjét! A Nagymiskolci Állami Gazdaság főagronómusá sze­rint várhatóan július 10—15. között kezdhetnek neki az aratásnak, de valószínűbb­nek látszik a 15-hez köze­lebb eső időpont. Természe­tesen az időjárás még köz­beszólhat. Az állami gazda­ságban 887 hektár őszi bú­za és 327 hektár tavaszi ár­pa vár betakarításra. Ez 25%-kal több, mint a tava­lyi vetésterület. A gazdaság szakemberei végére jutottak a műszaki előkészítésnek: kijavították a szállító- és ra­kodógépeket, kombájnokat. A jobb munkaerő- és gép­kihasználás érdekében egyez­séget kötöttek a derecske! termelőszövetkezettel. Deb­recen mellett ugyanis hama­rabb érik be a gabona, így jól jön a miskolciak segít­sége. A derecskeiek később, amikor nálunk jön a munka dandárja, majd nálunk arat­nak. Tegnap reggel a rádióban nagy visszhangot keltett ri­port hangzott el az alkat­részellátás visszásságairól. A Nagymiskolci Állami Gaz­daságban már túl vannak ezen: okos ötletekkel, bar- kácsmunkával pótolták a hi­ányzó alkatrészeket. A pót­Három évtizeddel ezelőtt statisztikusként került a Mis­kolci Kertészeti Vállalathoz Sándor István. Húsz év óta az üzemgazdasági osztály ve­zetője, s most nyugdíjba vo­nul. — Emlékszem — meséli — milyen buzgalommal és hit­tel vágtunk neki az 1953-as esztendőnek, hogy a vállalat 4 millió forintos tervét telje­sítsük. Ma 110 millió forint a Miskolci Kertészeti Vállalat évi feladata. Bizony, akkori­ban még nem volt annyi lás azonban nem azonos az új alkatrész beépítésével, ezért továbbra is várják a megrendelt mennyiséget. Csordás Béla, a Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Igazga­tóhelyettese: — Mi is felkészültünk a termés fogadására. Mezőkö­vesden 6000 tonnával bőví­tettük a tárolókapacitást. A Borsodnádasdi Lemezgyártól új fémsilót vásároltunk, ezen kívül a megye más terüle­tein összesen 13 000 tonnával bővítettük a szükségtárolók befogadóképességét. Több helyen határszemlét tartot­tunk, és véleményem szerint először az újhelyi járásban, a homokos dombháton kez­dik meg az aratást. Arrafe­lé már több kényszerérett búzatábla található. félő, hogy erőteljesebb jégeső sú­lyos kárt okozhat bennük. (kiss—szántó) park, annyi virág Miskolcon, mint manapság. Sosem felej­tem el, amikor a szén helyett áttértünk a gáz felhasználá­sára. Az egyik legnehezebb és legegészségtelenebb fizi­kai munka szűnt meg ezzel: 14 fűtőnek nem kellett már azután izzadnia, széngázt nyelnie, salakot lapátolnia ... Emlékezetes marad a mun­kásszálló megépítése is. Hogy örültek neki dolgozóink! Ám csak addig, míg a BÁÉV fel nem építette a saját, korsze­rű munkásszállóját, ahol a mi dolgozóink is otthonra leltek. Harminc év a kertészetben Van egy kis telkem... Válasz cikkünkre a pult túlsó oldaláról # Boltvezetők védelmében Hiánycikk után: kevesebb adó Módosultak a kisüzemi tér- | melésre és a kisegítő tévé- ! kenységre vonatkozó adózási szabályok. Kedvezményeser adóznak azok a kisiparosok akik találmányokat, újdon­ságokat valósítanak meg vagy olyan termékeket állí tanak elő. amelyek hiány cikkek. A bevétel 9—13 szá zaléka közötti mértékben bi- : zonylat nélkül számolhatják el a kísérletezés, a műsza ki fejlesztés költségeit. A kedvezmény ez év elejétől alkalmazható. Változott a személygépkocsit üzemeltető kisiparosok adója is. A fő­állásúaké évi 7200 forint, a mellékfoglalkozásúaké 3600 forint lett. Teherszállítás ese- én ez az adó 18 ezer, ille- őleg 9 ezer forint. Az 1982 ;úlius 1-től — a magánke- eskedők által — létrehoz­ható polgári jogi társaságok ugyanúgy adóznak, mint a gazdasági munkaközösségek. A társaság nyereségét 3 szá­zalékos, a tagok jövedelmét a magánkereskedőkével azo­nos mértékű progresszív adó terheli. A részletes szabályo­kat a Magyar Közlöny 1982/ 37. száma tartalmazza. Érdeklődéssel olvastam a „Pulton innen — pulton túl” című cikket, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi világban két tábor van, az egyik a pul­ton innen, a másik pedig túl. A két oldal bemutatása a boltvezetőket marasztalja el, pedig az esetek többségében nem a boltvezetőkön múlik az ellátás. Az áruellátásért, a forgalom növekedéséért mindent elkövet a többség, de ez nem mindig elegendő a boldogsághoz. „Tényként” olvastam, hogy a tejipar ren­delésre szállít, zöldség van bőven, a sütőipar rugalma­sabb, mint valaha. A valóság ettől — több­nyire — eltérő. A tejipar rit­kán szállít rendlésre. Zöld­ség sincs bőven! Közismert a májusi—júniusi helyzet: az öreg áruk elfogytak, az új pedig mindig áz időjárás függvénye. Valóban van, de hogy bőven?! A sütőipar ru. galmas? Igaz, nagyon sokat javult már ez évben a mun­kájuk, de ez nem azt jelenti, hogy mindennap időben és teljes választékban áll ren­delkezésre zsemle, kifli, ke­nyér. A szállítási gondok itt is felborítják a tervszerűsé­get. Az „átárazás” előtt nem készletezhettek a boltosok, mert a söripar már az előtte való hetekben is csak csur­gatta a „keretet”, az ominó­zus héten pedig egyáltalán nem szállított áört! A korábbi tradíciók, a ke­reslet, a bolthálózat fejlesz­tése örökzöld téma. De mi van azzal az igazsággal, hogy a kereskedelmi vállalatok — a helyi adóttságoknak megfe­lelően — évről évre közel­harcot vívnak a szezonális kitelepülési engedélyekért? (Kisasztal, napernyő, és már nem is kell a vevőnek a sokszor szűk, meleg, zsúfolt boltban sorbaállnia.) Pont ettől nem lesz jó városunk képe? (Budapesten még a körúti járdákon is engedélye­zik az árusítást.) A napi cikkek hiányát nem lenne szabad azokra háríta­ni, akik többségükben min­dent megtesznek az ellátá­sért. A boltvezetők, tengernyi adminisztrációjuk ellenére sem hivatalnokok, hanem olyan emberek, akik az ellá­tás mellett, több milliós ér­mékért is felelősek. Ha az ellátás esetenként és szezonálisan nem üti meg a „mértéket”, az igenis min­dennel összefügg, még a nép- gazdasági mutatókkal is. Nem ismerünk olyan bolt­vezetőt, aki szándékosan sa­vanyítaná a tejet, szikkasz­taná a kenyeret, aki hervasz- taná a zöldséget; mi csak olyanokat ismerünk, akik az áruért és a termékekért még harcolni is képesek. Ha vala­ki azt állítja, hogy másféle boltvezetés is van, az így igaz! De azok, nem kereske­dők és csak címzetes keres­kedelmi dolgozók... ideig- óráig. FODOR LÁSZLÖNÉ, a ZÖLDÉRT áruforgalmi előadója Sándor István szinte kez­dettől fogva szakszervezeti aktíva, most például a szám- vizsgáló bizottság elnöke. — Öröm volt vele dolgoz­ni — mondta Varsás Lajos szb-titkár. — Mondhatnám, Pista bácsi a vállalat mo­torja volt. Szerette az embe­reket, s mi is szeretjük őt. Mi következik, ha lejár a felmondási idő? — Van egy kis telkem, most már lesz idő a vikend- ház felépítésére — mondja az ünnepelt. — Azt vallom: a mozgás az élet! S visszavár a vállalat is. Mondták, hív­nak majd, s ha hívnak, én jövök. * A vállalat vezetői a szak- szervezeti bizottság ülésének keretében köszöntek el Sán­dor Istvántól. Nyugdíjba vo­nulása alkalmából megkapta a Miskolci Kertészeti Válla­lat 30 éves törzsgárda-jelvé- nyét és a vállalati „Kiváló dolgozó’’ kitüntetést. (nyikes) A Borsodi Ércelőkészitö Mű, Sajókeresztúr, izoiali belépéssel Érni legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező gépjármű- villamossági szerelőt, valamint lakatost és hegesztőt. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a mű munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom