Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-21 / 145. szám

Ötödik éve épül a ma­gyar vaskohászat eddigi legjelentősebb beruházása, az LKAI kombinált acél­műve. A nagy munka be­fejezéséhez közeledik. A közelmúltban már lezaj­lott a legutolsó államtit­kári-miniszterhelyettes! szemle, amely megszabta a végső tennivalókat. Hol­nap az MSZMP Miskolc városi Párt-végrehajtóbi­zottsága kihelyezett ülést tart az LKM-ben, ahol áttekintik, milyen ered­ményekkel járt az acél­műépítés segítésére hozott városi pártbizottsági in­tézkedési terv, hogyan segítette sajátos eszköz- rendszerével a beruházás megvalósulását a politikai munka. Ebből az alkalom­ból kerestünk fel kohá­szati szakembereket. Tudja-e, hogy?... .;. a kombinált acélmű ter­vezésében, a berendezések gyár­tásában és az építésben mint­egy 50 hazai és külföldi vállalat vett részt? . . . összesen majdnem félmil­lió köbméter főidet kellett meg­mozgatni. Ez 140—145 ezer „kis’»- ZIL tehergépkocsira való rako­mány lenne. ... az alapokba, az építmé­nyekbe 187 ezer köbméter betont építettek be. ... 23 ezer tonna acélszerke­zetet és 19 ezer tonnányi gépet kellett az új acélműhöz legyár­tani, a helyére szerelni. — a felhasznált, különböző átmérőjű elektromos kábelek, vezetékek hossza együtt 580 kilo­méter. ... csak a főbb berendezése­ket magába foglaló központi csarnok majdnem 30 ezer négy­zetméterrel növelte az LKM-ben a beépített területek nagyságát. . . . 1982. május végéig már majdnem 60G ezer tonna konver­ter acélt állítottak elő az új be­rendezéseken, az üstmetallurgiai berendezéseken mintegy 6o ezer tonna különleges acélt finomítot­tak: a folyamatos öntőművőn ÍFAM) pedig mintegy 22 ezer tonna bugát termeltek. ... a 9,5 milliárdos beruházás az LKAI kétezer dolgozójának munka- és szociális körülményeit Javítja. Csapatmunka volt... A beruházó ősz hajszálai Kérdezem Tóth Lajos beruház zási igazgatótól: mennjit öre­gedett, sokkal több-e az ősz hajszál a fején, nem fáradt-e? így válaszol: ez a beruházás — az életünk. Jóformán ő van már csak azok közül, akik 19;t-ban az első bejáráson számba vették a tennivalókat... — A feladat akkor az volt, hogy a belső ellátási igé­nyek kielégítése mellett, hosszú távon is biztosítsuk a szocialista és tőkés expor­tot az LKM számára. Ennek jegyében kezdődtek a csatá­rozások, mígnem megszüle­tett a Gazdasági Bizottság döntése, a Minisztertanács határozata: épülhet a diós­győri kombinált acélmű. Ak­kortól kezdve a hangsúly már csak a végrehajtáson lehetett: időben, jó minőség­ben, a költségterveken be­lül... S következett két fontos dátum: 1977. június 24.: szerződésaláírás a nyu­gatnémet DEMAG-gal az I. ütemre, majd 1979. június 9.: szerződésaláírás a japá­nok fővállalkozójával, a Kobe Steel Co.-val a II. ütemre. — Szóljunk c tőbbiekről is... — Az acélműépítésnek volt olyan szakasza, amikor egy időben legalább 20 ha­zai cég — élükön például az ÉÁÉV-vel — s huszonöt tőkés külföldi cég dolgozott. Tevékenységük, munkájuk összehangolása, valamint a feladat, szándékaink megérte­tése nem volt könnyű. Ami­kor eldöntetett, hogy 1980. november 6-án lesz az első csapolás a konverterből (a kormány által előírt határ­idő 1980. IV. negyedéve volt), nagyon gyorsan, naprakész állapotban át kellett tekinte­ni a kivitelezés helyzetét. Ezt a határidőt el kellett fo­gadtatnunk a külföldi szál­lítókkal és a hazai kivitele­zőkkel is. Rá kellett hangol­nunk mindenkit az első in­dulásra. a fenti dátumra. S ehhez fel kellett ismernünk azt is, hogy saját gyárunkat, az LKM-et is teljes egészé­ben mozgósítanunk kelL Az első indulást enélkül nem lehetett volna elképzelni. Kellen mondják Gondról és örömről Diósgyőrben mindenki isme­ri Stramszky Istvánt, a ÜV'TK volt válogatott sízőjét, az LKM beruházási csoportvezetőjét. Azt mondják róla, nélküle már nem indulhat nagyobb fejlesz­tési munka itt. — Van is ebben némi igaz­ság — mondja nevetve —, hiszen több nagy beruházás­ban is részt vettem azóta, hogy 1956-ban a gyárba ke­rültem. Dolgoztam már a durvahengermű rekonstruk­ciójánál is ... Azután a BÉM Rt.-hez vezényeltek, ugyancsak beruházási cso­portvezetőnek, ahol a mű indulása után tíz évig gé­pészeti főművezető voltam. 1978-ban hívtak vissza az LKM-be, a kombinált acél­műhöz. Stramszky István e néhány évére a legbüszkébb. Pedig megszárnlá! hatatlan napi gond leküzdése teszi emléke­zetessé számára ezt az idő­szakot. — Különösen akkor volt nehéz, amikor egy sereg kül­földi és belföldi kivitelező dolgozott egyidőben egy te­rületen. A szoros együttműködésre azonban a II. szakasz kezde­te után is szükség volt. Hi­szen a munkák nagy része ekkor, már termelő üzemben folyt. S van gondunk bőven még most is, elsősorban az elektromos Atemence építésé­nél. Jó volna már túl lenni a melegüzemi próbán ... Csupán véletlen — már ta­lálkozásunk után tudtam meg —, hogy Németh István, a működő konvertere* »célmű C-műszakos üzemvezetője is a DVTK válogatott sportolnia, birkózója volt... ö Dunaú jvá­rosból. a főiskola elvégzése után került olvasztárként a diósgyőri martinba. — Később letettem a vizs­gát, főolvaszrtár lettem — emlékszik vissza. — S azután megtudtam, hogy az új acél­műnél számítanak rám. Mint annyian mások, Né­meth István is külföldön ka­pott kiképzést. Három hóna­pot töltött Kassán, az ottani kohászati kombinátban, ahol nem kevesebb, mint öt kon­verter üzemel... — Bizony, a martin után csak ámultunk: így is lehet acélt gyártani? S méginkább lelkesedtünk, hiszen tudtuk: nemsokára Diósgyőrben is hasonló körülmények között készíthetnek maid bármiféle, jó minőségű acélt. El tudja képzelni, milyen jó érzés az, hogy ma a világon nem tud­nak tőlünk olyan acélt ren­delni, amit le ne tudnánk gyártani?!... Boldog vagyok, hosrv az új acélműben dol­gozhatom. A fiatalok üzemé­ben, a jövő üzemében. Most már csak az elektrokemencét várjuk, hogy teljesen birtok ha vehessük a művet Micsoda kemény munka folyt akkoriban! Napi 14 órát dolgoztunk. Megvalósítottuk a napi beszámoltatási rend­szert: mindenki, aki a kom­binált acélmű megvalósítása érdekében dolgozott, reggel hétkor kezdett, s 14 órakor már a számonkérés követke­zett. Biztosak lehettünk ab- bari, hogy döntéseink végre­hajtásáért minden résztvevő minden tőle telhetőt meg­tesz. — E tapasztalatokat az­után nyilván hasznosítani lehetett a II. ütem kiwtele- zésénel is... — Az építkezés I. ütemé­nek sikeres befejezése való­ban nemcsak szárnyakat, ta­pasztalatokat is adott. En­nek segítségével lehetett a II. ütemben nemzetközi vi­szonylatban is figyelemre- méltóan rövid, mondhatnám rekordidő alatt felépítem, üzembe helyezni a folyama­tos öntőmüvet. Ekkorra már olyan szakmai és emberi kapcsolatok alakultak ki ve­zetők és fizikaiak között, ami korábban elképzelhetetlen volt. Hadd idézzem fel: a folyamatos öntőmű építése 1981. március, 1-én indult, s 1982. január 19-én már le­önthettük az első adagokat! S ha nem alakulnak ki ezek a kapcsolatok, nem indulhat­nánk most, július 20-a kö­rül — egy kicsit ugyan meg­késve, de még mindig a kor­mány által előírt határidőn jóval belül — az elektroke- mencéveL Vagy: nem foly­hatna már most a számító- gépes irányítási rendszer tesztelése. S most nem be­szélhetnénk arról: az LKM új kombinált acélműve, be­leértve a beruházás mindkét ütemét, mintegy negyedévvel az előírt határidő előtt, 1982 szeptemberére teljes egészé­ben elkészül. — Elégedett? — Ez a nagy munka sokat adott embernek, gyárnak egyaránt. Mindannyian igen értékes emberi és szakmai fejlődésen mentünk át. Ez egy közös munka, közös erő­feszítés, igazi csapatmunka eredménye. Szívesen vállal­nék, s váltanánk még sok ilyen feladatot... Irta: NYIKES IMRE Fotó: IRMAI ISTVÁN Csapolás az új acélműben Senki nem kímélte magát..* 4 pártmeqbízatásvarázsa A vírosi párt-vb 1977. szep­tember 20-án intézkedési tervet fogadott el annak érdekében, hogy a politikai munka esz­közrendszere U segítse eljí a Kombinált acélmű határidőre, a jóváhagyott terveknek megfele­lő tartalommal történő felépí­tését az előirányzott költsége­ken belül. Szinte ezzel egy- idöben Tallyai Kálmánt, az LKM éppen nyugdíjba menő gyáregysegvezetőjét, vb-felelősi megbízatással a megérdemelt pihenés helyett ötévi ..csatába” küldték a fentebb említett in­tézkedési terv maradéktalan végrehajtása érdekében. — Ez a megbízatás igen megtisztelő volt számomra — mondja most, hogy feleleve­nítjük az elmúlt öt év tör­ténetét. — Csak napoknak kellett eltelnie, s ennek a pártmegbízatásnak a varázsa elkapott, magával ragadott. Első dolgunk volt a mű meg­valósítását szolgáló, helyi po­litikai feladatokat tartalmazó vállalati intézkedési terv Id- alakitása. Ebben egyebek kö­zött olyan fontos tennivaló­kat jelöltünk meg, mint a tervezésben, gyártásban, sze­relésben részit vevő vállalatok szoros együttműködésének kialakítása, gondoskodás a munka- és szociális feltéte­lek biztosításáról, az alkotó­kezdeményező légkör megte­remtése, és így sorolhatnám tovább. A végrehajtás során széles körű. szervezett, a vál­lalati pártbizottság által jól koordinált tevékenység bon­takozott ki kezdettől fogva. Sikerült megértetnünk dolgo­zóinkkal és a párttagokkal: ♦ öntés az új acélművet kiszogláló folyamatos öntőmű­be*. ez a beruházás évtizedekre megalapozza a vállalat jövő­jét, érdemes áldozatokat is vállalni érte. Az eredmény önmagáért beszélt: kommu­nista szakemberek, párt- és társadalmi aktivisták ezrei kaptak, illetve vállaltak ön­ként megbízatásokat a kivi­telezés során. Munkások és vezetők, szocialista brigádok fáradságot és szabad időt sem sajnálva, tömegesen vet­tek részt egy-egy akadály el­hárításában. A vállalat gyár­egysegei a legjobb felkészült­ségű, zömmel fiatal szakem­bereket irányították át, hogy képzésük befejezése után eredményesen üzemeltethes­sék a korszerű, nagy értékű berendezéseket. — Ha mór a fiatalokról esett s*ó, ne hallgassuk el: az LKM KISZ. bizottsága védnökséget vállalt a beruházás fölött... — A védnökségvállalást kollektív pártmegbízatásként adta számukra a pártbizott­ság. Sok-sok szép, elismerés­re méltó eredménye született a védnökségnek. Társadalmi munkaakciókat, kommunista műszakokat szerveztek, szere­pet vállaltak a beruházáson dolgozó fiatalok szabadidős programjának kidolgozásá­ban, biztosításában, megszer­vezték az építést segítő szak­mai építőtáborokat. Két év alatt 1287 fiatal több mint lü millió forint érték létre­hozásával járult hozzá az építőtáborokban a kombinált acélmű építéséhez! S még számos példát említhetnék fiataljaink nagyszerű helyt­állásáról. > — Térjünk még vissza a vá­rosi párt.vb Intézkedési tervé­hez. Több tanácskozás részt­vevőjeként magam is nemegy, szer hallottam, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a városi pártbizottság a szocialista együttműködési szerződések. nek ... — Az acélműépítés mind­két szakaszára szocialista együttműködési szerződést kötöttek az érdekelt válla­latok, s ezek hatékonyan se­gítették az I. szakasz ered­ményes befejezését, a máso­dik szakasz feladatainak végzését. A szerződések elő­készítése, életrehívása, a bennünk foglaltak számon­kérése is igen jelentős poli­tikai munka volt. A városi párt-vb és az LKM-pb kö­zös szervezésében például hét alkalommal került sor párt-koordinációs értekezlet­re, amelyek segítségével si­került élő kapcsolatot kiala­kítani a beruházásban érin­tett valamennyi pártbizott­sággal és alapszervezettel. A szocialista szerződések vég­rehajtásában ez is nagyon fontos tényezőnek bizonyult. — Lassan véglegesen elkészül az új acélmű. A nyugdíjazást követő ötévi kerrfény munkában nem fáradt el? — Ez a pártmegbízatás igen szép munka volt. Ál­landó, folyamatos elfoglalt­ságot jelentett számomra. Nem érzem, hogy fáradt lennék. A kivitelezésnek volt olyan időszaka is. ami­kor kétezren dolgoztak egy­szerre az acélműépítésen. Most már ilyen nagy meg­próbáltatásokat jelentő na­pok nincsenek, noha nyu­godtak csak akkor lehetünk majd, ha a II. szakasz épí­tése is véglegesen befejező­dik. Mint mások, én is büsz­ke vagyok arra, hogy kive­hettem részem gyárunk és a magyar vaskohászat történe­tének eddigi egyik legna­gyobb, legjelentősebb beru­házásából. Napló 1976: a Gazdasági Bizott­ság az Állami Tervbizottság által elfogadott koncepció szerint dönt az ország ne­mesacél-szükségletét biztosí­tó diósgyőri új kombinált acélmű megépítéséről. 1977; a Minisztertanács 3004T977. sz, határozatában intézkedik az acélműépítés főbb dolgairól (határidők, költségek stb.). 1977. december 30.: Lázár György miniszterelnök és dr. Széppel féld Sándor ve­zérigazgató ünnepélyes kül­sőségek közepette elhelyezik a kombinált acélmű alapkö­vét, s a kor dokumentumait őrző urnát a mai főcsamok területén. 1978. március 29.: az első államtitkári-miniszterhelyet- tesi szemle amelyet még to- , vábbi 11 követ majd. 1978. augusztus az NME geodétái .helyére irá­nyítják a főcsarnok első tartóoszlopát. 1979. június 18 : az első Fazola Henrik építőtábor megnyitja kapuit. 1980. november 6.: késő délután lecsápolják az első adag acélt az üzembe he­lyezett konverterből. Ma­gyarországon először csa­polnak acélt konverteres el­járással. 1981. december 10.: nem­zetközi viszonylatban is re­kordnak számító idcffi belül negkezdődnek a folyamatos mtőmű hidegüzemi próbái. Következik: ez év júliusá­én az elektrokemence me­legüzemi próbája maid szeptemberben a számitósé- pes iränyitöre^^s-'er tesztelé­sének befejezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom