Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-10 / 109. szám

Szocialista filmek fesztiválja

Ma mutatjá a Csillaghullást

A férfi főszerepet Pjotr Fjodorov játssza

4 LÉVÁKKÖNYV JÁR 8.

Szenczi Mir len szótára

Az 1982-ben megrendezett velencei filmfesztivál egyik nagy eseménye volt Igor Talankin szovjet rendező filmjének, a Csillaghullásnak a bemutatója. A nagy sikerrel vetített film a zsűri különdíját kapta. Viktor Asztafjev korai elbeszéléseinek filmrevitelével Talankin korszakalkotó művet hozott létre. Úgy tűnt, hogy a háború minden vonatkozása közismert már. sok alkotás Született erről a nagy próbatételről. Itt azonban sikerült ennek egy ■egészen új aspektusát felmutatni.

A film megtekintése közben gyakran feltesszük magunknak a kérdést: háborús filmet, vagy szerelemről szóló alkotást látunk-e? Mind a két kérdésre igennel lehet válaszolni. Ez a két téma nem mond ellent egymásnak, erről több ízben is meggyőződhettünk. Emlékezzünk csak a világhírű klasszikus filmalkotásra, a Ballada a katonáról című filmre. A Csillaghullásban is a háborút látjuk, de lövések, lángok, bombázás nélkül. A rendező egy hátországi katonakórházba visz el bennünket, ahová egy fiatal szibériai fiú, Misa kerül kisebb sebesüléssel. Beleszeret egy dél-oroszországi városból való lányba, az ápolónőjébe, Ládába. Ez a szerelem teszi széppé a szomorú alkotást.

Szomorú ez a film, az alkotók nem rejtik el a nézők elől az emberi szenvedést. Vannak benne olyan jelenetek — mikor Misa járkál a kórházban —, hogy az az érzésünk: Dante pokoljárását látjuk, s szemünk láttára tárul fel a pokolnak mindig újabb és újabb bugyra. Rettenetes itt minden. De pontosan így volt azokban az években. A szerelem kézenfogva járt a halállal, mégsem vált sem olcsóvá, sem iszonyatossá.

Lassú tempójú film ez, kényelmesen járja körül az egyes emberek sorsát, hol közelíti őket a nézőhöz, hol távolról mutatja az életek alakulását. Néha az az érzésünk. hogy hosszasan készül valamit mondani a rendező,

A városi tanács által fenntartott könyvtárhálózat fiókjaiba több mint 34 ezren iratkoztak be az idén Miskolcon. Van miből válogatni az olvasóknak, hiszen 666 ezer kötet könyv várja őket

de nem: a következő pillanatban már mást láthatunk, s csupán egy arc, egy villanásnyi mosoly vagy könny marad meg emlékezetünkben. Ez a stílus a film élményanyagából fakad. Mindaz, amit látunk, egy fiatal embernek, egy nemrég volt serdülőnek a látásmódja. Olyan minden, ahogyan ő látta, ő élte át, ahogyan benne tudatosult minden. Misa látta, hogyan ölnek és hogyan halnak meg a tegnap még békés emberek, nehezen tudja mindezt felfogni, a szerelembe menekül, jóságba és emlékekbe burkolódzik a kegyetlen valóság elől. A gyermekkori emlékeibe. Még álmában is azt látja, azt a szibériai falut egy óriási, hömpölygő, bővizű szibériai folyó partján ... Ezekbe az álmokba menekül és nem véletlen, hogy a kedves ápolónő. Lidocska úgy jelenik meg álmaiban, mint a gyermekkori lánypajtása. Lidocska könyv fölé hajló kedves, fiatal arca Misa ágya fölött az elmúlt békés, boldog napokat idézi. A békét, az ifjúság harmóniáját, amit olyan kegyetlenül tépett szét a háború.

A Csillaghullás című filmben nem a sztori a fontos, nem az események egymás- utánisága, a történet. Apró mozaikokból épül a film, apró életképek kavarognak s állnak össze művészi egész- szé. A vaskos hétköznapi próza emelkedett költőiséggel váltakozik, s így tárul ki előttünk az Ember, a legször- 'nyebb időszakban, a háború idején.

Á film nyitvahagyja Misa és Lida szerelmét. Vége a gyógykezelésnek, a katona indul vissza a frontra.,. A történet váratlanul ér véget számunkra is, a szereplők számára is. Épp olyan váratlanul, mint a többi szereplő sorsának bemutatása a filmben. A háború háború, ebben az időben nehéz következetesen tervezni, a háborúnak vaslogikája van, mely nem könnyen érthető, fel

a könyvtárak polcain. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a tanácsi könyvtárakban minden egyes miskolci lakosra valamivel több, mint három kötet könyv jut.

nem mérhető a békében élő ember fejével. De a két fiatal elválása előtt azért még sok minden történik a filmben. Misa kölcsönkért köpenyben szökik ki a kórházból, hogy Lidával találkozzék. Beszél a lány édesanyjával ... (Az anya szerepében Álla Gyemidovát látjuk, aki a Nappali csillagok című film óta Talankin minden filmjében szerepel.) Szeretném felhivni a nézők figyelmét Georgij Rerberg operatőri munkájára. Kezében a felvevőgép önálló életet él; nem bemutatja, hanem mintegy elmondja az eseményeket.

A film címe: Csillaghullás. Nehéz logikus magyarázatot találni, miért éppen ezzel a címmel engedte útjára Talankin legújabb alkotását. Erre a kérdésre kinek- kinek magának kell megtalálni a választ a film megtekintése után. Ez az alkotás a nézőtől is művészi átélést igényel. Csak így lehet megérteni mindazt a szenvedést, szépre, jóra törekvést a legnagyobb rossz, a háború idején, ami eltöltötte az embereket, a harcosokat, akik önmagukat nem kímélve győzelemre vitték a haza ügyét.

A Szovjetunió nemzeti ünnepe, a győzelem napja alkalmából szovjet filmküldöttség érkezik Magyarországra, a Csillaghullás című film budapesti és miskolci bemutatójára. A küldöttség vezetője Igor Talankin, a film rendezője, tagjai a film operatőre, Georgij Rerberg és Pjotr Fjodorov, a férfi főszerep alakítója. Külön öröm számunkra, hogy az országos bemutató előtt Miskolc közönsége láthatja a filmet, azé a városé, amely különösen jó kapcsolatokat épített ki a szovjet filmművészekkel.

JTJRIJ ALEKSZANDROV,

a SZOVEXPORTFILM magyarországi kirendeltségének vezetője

*

A filmet ma délután 3-tól láthatja a közönség a Vasas Művelődési Központban.

Miért tagadná le a tévékritikus, hogy neki is vannak kedvenceiV Osskó Judit az elsőn kozott van. Volt mar, hogy vitatkoztam (volna) vele, de soha nem untam. Pedig minden oka — s néua kollegáját látva: a módja is — meglenne, hogy laza csuklóval elbagatellizálja a témáját. Az építészét, a lakásoké és a városoké, ma egyre neuraigiku- sabb, egyre hevesebb vitákat kavaró témává válik, mint — mondjuk — a futball vagy az oktatás. Érdekek és vélemények csapnak össze, s ilyenkor egy „okos” riporter vagy a hűvös tárgyilagosság fedezékébe vonul vissza, vagy igyekszik fecsegésbe fojtani a témát. Osskó Judit szép kék szemei viszont a haragtól vil- lámlanak, halálosan komolyan veszi a dolgát, s nem ereszti sem a tárgyát, sem az interjúalanyát.

Nem adja fel. Eddig a hazai paneldzsungelt cserkészte be, s minthogy itt győzelemmel felérő vereségeket szenvedett, repülőre ült, hogy pozitív példákat keressen máshol. Itt talált rá, legutóbb Pierre Vagora, Vágó Péterre a Párizsban élő világhírű hazánkfiára. Három gondolatot, kifejezést tanultam ettől a kellemes modorú, idős úrtól, s ez tanulságnak sem kevés egy 45 perces műsortól. Vágó Péter elmondta, hogy „kertészBiermann Conrad han- naui vállalkozó gratulál ezen a lefényképezett oldalon Szenczi Molnár Albert „Pannóniái fényes tehetségű férfiúnak” a latin—görög- magyar szótárért. A Lévay Könyvtár birtokában levő könyv a második, 1611-es hannaui kiadás, az első is ott jelent meg 1604-ben. Vil- lerian Tamás betűszedő mester neve jegyzi még e kötetet, amelynek első. több mint 900 oldala a szótár, a második háromszáznál is több oldala pedig előbb magyarázatokat tartalmaz, majd Honterus János, akit a magyar irodalomból is jól ismerünk, szerepel versével, utána Siberi Ádám, wittenbergi görög szakos profesz- szor költeménye következik, aminek a vége sajnos, hiányzik. Ezek az üdvözletek — ugyanúgy, mint a heidelbergi Scultetus Ábrahám teológiai tanáré és LaT

nek” csúfolják építész létére, ám ő büszke erre a jelzőre. Tudja ő is —, ő ne tudná, az építészek nemzetközi szervezetének a létrehozója? —, hogy századunk építészete milyen gondokkal küzd. Elszakadt a természettől, monotonná, sivárrá vált. De — és ez volt Osskó Judit leleménye — láthattuk a cáfolatot, a pozitív példát: Vágó Péter megvalósult terveit is. Amelyekben éppen az volt a csodálatra méltó, hogy kevés pénzből, gyorsan, jól funkcionáló és a természeten mégsem erőszakot vevő épületegyütteseket alkotott. Ha nincs hely (Lourdes, Bonn), akkor levitte a teret a föld alá, míg máshol a különböző nagyságú épületekkel és növényfajtákkal tagolta azt. Az épület legyen szerény, egyszerű és funkcionális. Épületei, városai — a látottak alapján — mégsem lettek sablonosak, sivávater Rudolf hannaui rektoré —, egyaránt bizonyítják a nagy magyar zsoltárfordító, Szenczi Molnár Albert nemzetközi hírnevét, úgyis mint szótárkészítőét.

A két részből álló kötetben egy latin nyelvű kis írás is található a világ csodáiról, valamint benne díszeleg a nyomda fametszetű címere. Érdemes felfigyelni arra, hogy a kötetben kézzel írva ez a név olvasható: Johannis Raksay 1719. Tehát egy évszázaddal megjelenése után már magyar emberé volt a könyv. Elől ugyancsak kézzel írva áll: „A miskolci h. hit. tanintézet jegyzetté 1852 évben. — Pásztor”. Vagyis 130 évvel ezelőtt már a mai könyvtár elődjének, a református gimnázium könyvtárának a tulajdonában volt.

(máté)

rak. Sőt. A magyarázatát is maga Pierre Vago adta meg, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen legyen a ma építésze, s itt a másik két fogalom, amit tanultam. Kulturált ember legyen és szerény. Mert nem elég csupán a technikát és a tudományt ismerni, nincs mód (és igény) arra, hogy művészkedjen, az építésznek szolgálnia kell az embereket. Erre azonban csak az képes, aki ismeri az emberek mai és holnapi valóságos igényeit. Mert az építészet nem csupán a tér művészete, de az időé is.

Hiszen tudom én, hogy Franciaország, Itália gazdagabb, mint mi, s nem csupán az anyagiakban. Ám ahogyan Vágó Péterék nem voltak restek 1931-ben tanulmányútra kimenni a Szovjetunióba, hogy tanuljanak az ottani kollegáktól, ugyanúgy nekünk sem szégyen másoktól tanulni. Mondjuk ettől a korán (10 évesen) távolba szakadt hazánkfiától, aki — s ez sem mellékes — még ma is ízesen, szépen beszéli a nyel vünket

(horpácsi)

műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — / 12.45: Válaszolunk hallgatóink-, nak. — 13.00: Zenei érdekéssé-' gek az elmúlt hét műsorából. ..

— 14.33: Egy kelet-európai értei-í

miségi Amerikai Egyesült Alla-< mokban írt feliegvzései. — 14.54:. Édes anyanyelvűnk. — 15.00::

Hírek. — 15.05: Barokk kamara- müvek. — 15.28: Képek és jelképek. — 16.00: Századunk zené- *

jéből. — 16.29: Látogatóban. —

17.00: Hírek. — 17.05: Reflektor- fényben egy Oberaária. — 17.42:

Látogatóban voltam a Kennedy űrközpontban. — 17.57: Tolnay Klári és Mensáros László sanzonokat. énekel. — 18.15: Hol voft, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Sporthíradó. — 19.25: Borenich Péter dpkumen- tumjátékaiból. — 20.18: Hétfő es-. ti muzsikaszó. — 21.30: Nagví- tás. — 22.00: Hírek. — 22.15:

Sporthíracó. — 22.30: Tíz perc külpolitika. — 22.40: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23.45: Doris^ Day énekel. — 24.00: Hírek. -v 0.10: Az Omega együttes tánc-: dalaiból.

Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. Ütközben. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40:

Tánczenei koktél. — 13.25: Éneklő ifjúság. — 13.35: Népek dalai.

— 14.00: Kettőtől ötig. - 17.00:

„Énünkhöz hűtlenek nem lehetünk”. — 17.30: ötödik sebesség.

— 18.30: Hírek. Ütközben. — 18.35: Minden hangra emlékezem.

— 19.30: Tip-top parádé. — 20.00 l

Mágnás Miska. — 20.30: Hírek.

Ütközben. — 20.35: Senki többet? Harmadszor» — 21.50: A-tóírt Z-ig. — 22.40: Kóté Tibor néni- zenekara játszik. — 23.15: Sporthíradó. — 23.30: Késő esti köny-' nyűzene. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 12.00: XX. századi operákból. — 13.00: Hírek. — 13.07: Népzene sztereóban. -* 13.30: Dzsesszfelvételekböl. ■—.

14.00: Szimfonikus zene. — 15.00: Magyar művészek operafelvéte- * leiből. — 16.00: Iskolarádió. — 16.30: A hét zeneműve. — 17.00: Kool and the Gang felvételei-, bői. — 17.32: Üj lemezeinkből. 18.23: Péter Dvorsky operaáriákat énekel. — 19.00: Hírek, - 19.05: A polgári forradalmak kora. — 19.35: A Bécsi Filhartno-' nikus Zenekar hangversenye. —■ 21.07: Blues-f elvételek. — 21.50:

A kamarazene kedvelőinek. — 22.40: Jeanne d’Arc. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás jelentés, tartalomismertetés.

— 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés magazinja. Vendégünk: Gombár Arapád, a megyei földhivatal osztályvezetője. Szerkeszti: Horváth Kálmán. A műsor telefonügyele- te: 35-310. — Közben: El szeretném mondani . . . Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. — Gyárfás Imre összeállítása. — 18.00: Északmagyarországi Krónika. (Béke- és barátsági hónap kezdődik Eorsod és Heves megyében. — Borsod megye vadgazdálkodásáról.) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a

vés megyei Népúiság és a Nóg- rád keddi számából.

Kiállítások: József Attila.

Könyvtár (12—20): Almásy Aladár grafikái.

Filmszínházak: Béke (f4, hj)6, 8): Cha-cha-cha (színes magyar film. 14 éven felülieknek!)

Béke kamaramozi (4) : Jack kapitány (mb. színes szovjet film);. (6) : Kínai negyed (mb. ame^kat film. III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) : A vágy titokzatos tárgya (mb. színes francia film, 16 éven felülieknek, 0/ helyár!) — Táncsics (f4. f6. f8)':‘ Szívzűr (színes magyar film, 14. éven felülieknek!) Táncsics kamaramozi (6): Ámyéklovas i’ll. (színes japán film, dudlá* helyár!) — Szikra (hn3, 5, n8) :’ Sanchez gyermekei (színes ame-, rikai—mexikói film, 16 éven felülieknek») — Fáklya (f4, 6):'

Egy kis romantika (mb. színes amerikai film, III. helyér!) Fáklya Filmklub (8): A vágy titokzatos tárgya (mb. színes *ran-'’ cia film, 16 éven felülieknek, II.. helyár!) — Petőfi (4. 6) : Pukk (színes olasz film, 34 éven felülieknek!) Petőfi Filmklub (8);'“ Éjszaka külsőben (színes francia film). — Tokaj vendéglátóház (f8): Aranycsapat (színes magyar film). — Krúdy (f7): A hó- tündér (mb. színes szovjet film).

— Tapolca, Ady (7) : Keresztapa^ I—II. (mb. színes amerikai film.’ 16 éven felülieknek, duola és III. helyár!) — Vasas, Sikerfilmek Mozija (6): A kék lagúna (színes amerikai film. 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Hámor (6) : Egy elvált férfi ballépései (mb. amerikai film, 14 éven felülieknek |).

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok.

— 8.27: Szociológiai figyelő. — 8.57: Népdalcsokor. — 9.44: Rímek és ritmusok. — 10.00* Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.40: Nagy mesterek — világhírű elő- adóművéj&zek. — 11.39: Szép remények.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Hatvani diákjai. — 8.20:

Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. Ütközben. — 8.35: Társalgó.

— 10.00: ZenecJélelőtt.

3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Vladimir Askenazi zongorázik. — 10.26: Nagykanizsai dzsessz- hétvége. — 11.00: Hírek. — 11.05: Mignon — operarészletek. — 11.40: Népszerű zenekari muzsika.

Egy miskolci, három könyv

Az építészet ürügyén...