Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-06 / 106. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: NviUes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 350L PL *9. — Tel.: 18-229 Fontos része városunk történetének Ebben az évben szene Miskolcon várostörténeti vetélkedőket ren­deznek, amelyhez a Déli Hírlap nagyon sok segítséget nyújt a telepü­lt» múltjának, történetének megismertetésével. Az egész évben rend­szeresen a nagy nyilvánosság elé tárt ismeretanyag valóban köz- kinqesé válik, csak dicsérni lehet lapjuk törekvéseit. A magam ré­széről ehhez szeretnék némi kiegészítést adni, hiszen meggyőződéssel Vallom, hogy a város történetének a vasút fejlődése is része, Miskolc életének ugyanis már 1859-ben nélkülözhetetlen tartozéka veit a vasút. Különösen az 1880. évtől, az államosítás után szembe­tűnő a fejlődés, a szervezettség. Az Avasról impozáns látványt nyúj­tott a mai MÁV Járműjavító Üzeni elődje, a mozdony- és kocsijavító telep, hatalmas gyárkéményével. Az ipari statisztikák azt közölték, hogy mát- kezdettől fogva nemcsak saját kútja, vízellátása, hanem saját áramfejlesztő telepe is volt, holott a városi villanytelep is csak jó negyven év múltán épült fel... A miskolci vasútüzem kezdettől lógva technikai fejlődést jelentett, s a vasútvonalak kiépülésével Mis­kolc egyben az ipar és a mezőgazdaság szempontjából is fontos cso­mópont. lett. Az üzemtörténeti és munkásmozgalmi kutatások feltárták a mis­kolci vasúti munkás sorsát is. Akárcsak a többi miskolci üzem és vállalat munkásai, még 1890 körül ts napi 12—15 órát dolgozott, s a munkaadók nem engedélyezték a vasárnapi munkaszünetet a vasúti műhelyben sem, amelyet Magyar Államvasutak Gépgyára néven em­legettek már a századforduló előtt is. A szervezett munkások itt sem néztek mindezt tétlenül. A Népszava is hírt adott az 1890. május 1-i eseményekről, amikor az ünnepi előkészületeket Miskolc legnagyobb üzeméből, a MÁV-műhelyből szervezték, irányították. A munkásokat azután lovas rendőrök verték szét a felvonuláson ... Égj' év múlva, 1891 júliusának 2. vasárnapján viszont a S/irtva-forrásnál már Mis­kolc munkásai együtt ünnepelhették a közösen kivívott munkaszüneti napot. Talán csak véletlen, hogy ma éppen ezen a napon ünnepli az ország a vasutasok napját. Sok eseményről tudna mesélni a MÁV-kolónla Is, amelyet 107 évvel ezelőtt kezdtek el építeni a vasúti munkások. A városban élményt jelentett, amikor csaknem száz évvel ezelőtt megalakult a munkás­kórus, fellendült a színjátszás s a vasút sportélete. Nem maradt ki a MAV-műhely az első világháború eseményeiből sem: 1919. április 22-én itt alakult meg — Landler Jenő seregébe — az első vöröszászló- alj. Hatvankét évvel ezelőtt itt rejtették el a cseh intervenciósok elől a fegyvereket és a lőszert. Majd következett a két világháború közötti nehéz időszak, s ennek befejezéseként a német fasiszták ak­ciója: az üzem felégetése, lerombolása. A felszabadulás óta a MÁV Járműjavító Üzem egyenletesen fejlő­dött, s alig egv hete az üzem kollektívája már a 29. országos kitünte­tést — most a Kiváló Üzem címet — vehette át. Az üzem mai dolgo­zó' mindent megtesznek azért, hogy folytassák a dicső hagyományo­kat. s hogy minél több segítséget adhassanak Miskolc fejlődéséhez. A szocialista brigádok, s az üzem minden dolgozója évek óta két kom­munista műszakon vesz részt a városért. Lnkálnatriotizmusukat mu­tatja, hogy beneveztek a várostörténeti vetélkedőbe is, hiszen a vá- rosszeretethez hozzátartozik Miskolc ismerete is. Pál István Miskolc MÁV Járműjavító Üzem „ ... cikkük nyomán vizs­galatot végeztünk, s megálla­pítottuk, hogy olvasójuk pa­nasza jogos volt. Rendszám hiányában azonban a gépko­csivezető személyét nem le­hetett egyértelműen kideríte­ni, s felelősségre vonást kez­deményezni. A panasszal kapcsolatban hadd mondjuk el, hogy a Tiszái pályaudva­ri végállomás nem alkalmas a jelenlegi autóbuszforgalom lebonyolítására. A helyiét hozta: magával, hogy vállala­tunk kénytelen az 1-es, 101- es és 1/D-s járatokat egyet­len indítóállomásról indítani. A tér rendezése és az új végállomás építése folyamat- . ban van, reméljük, minél hamarább elkészül, s akkor már nem adódhatnak olyan helyzetek, mint amilyenről panaszosuk is beszámolt le­velében. A végállomás-irá- iyítót kioktattuk. A további- kban köteles szigorúan fe- .elősségre vonni a szabályta­lanságot elkövető autóbusz- vezetőt. Sőt, a panasz tárgyát a gépkocsivezetők oktatásán is ismertetjük.” (A választ Szilágyi István forgalmi fő­osztályvezetőtől és Grieger Ernő fődiszpécsertől kaptuk a „Lemaratak a gyorsjáratról” című cikkre.) kérdettük HOL LEHET AUTÓT MOSNI? Az autósok érdeklődésének középpontjába került az a vi­ta. amely rovatunkban arról folyik, lehet-e közterületen au­tót mosni. Ha nem, akkor hol mosson a bérházi lakos autót? — kérdezték többen is jogo­san. Mivel hallottunk arról, hogy az Autóklub Győri kapui műszaki állomásán megnyílt az önkiszolgáló autómosó, Forgács Jánosnak, a klub Borsod me­gyei szervezete titkárának tet­tük fel a kérdést: hol lehet au­tót mosni? — Például nálunk, a Syőri kapui műszaki állomáson. A klub legújabb szolgáltatása ez, amelyet egy-két hete vezet­tünk be. A klubtagság régi óhaja volt ez a kérés, éppen a Déli Hírlapban említett okok miatt is. Minden hétköznap és minden ünnep-, illetve va- vasárnap reggel 7 órától 19 óráig vehetnek igénybe — ön- kiszolgáló jelleggel — az autó­sok három autómosóállást. Azaz, egyszerre hárman is moshatnak kocsit. Mi adjuk a vedret, a sampont (!), a sla­got és az ipari vizet. Mind­ezért cserébe mindössze 15 fo­rintot kérünk. Ennyibe jófor­mán a családi ház udvarán is belekerül az autómosás ... Azt szeretnénk, ha a klubtag­ság ezen keresztül is érezné, hogy valóban értük van az Autóklub. Még annyit: tulaj­donképpen csak a klubtagok­nak jár ez az előnyös szolgál­tatás, ám ha éppen van üres állás, nem zárkózunk el a nem klubtagok kérése elől sem. Azzal a hátsó gondolat­tal, hátha ez is odacsábítja őket az Autóklubhoz, amely­nek a sok közül ez csak az egyik kedvezményes szolgál­tatása. Füstfelhő a Nádasrétről Május 2-án és 3-án óriási füstfelhő go- molygott a Nádasrét felől az avast lakóte­lep felé. A fekete füst minden bizonnyal nem a szemét, hanem pa­kura, esetleg elhasz­nált gumiabroncs el­égetéséből származott. Nem ez az első ilyen eset, a lakók többször is jelentették már, mégis megismétlődik. Vajon miért? Amikor azt olvassuk, hogy a cementgyár milliókat áldozott a por vissza­fogására, a környezet megóvására, hogyan szennyezheti ennyire — különösen vasárnap, amikor mindenki ott­hon van, s szellőztet, takarít — a Nádasrét a környéket? Horváth Zoltán Miskolc, Testvérvárosok u. 22. IV/1. Székely Lászlöné (Mályi, vörös Hadsereg u.): Megértjük elkeseredését. Leve- 'ét továbbítjuk a tanács egész­ségügyi osztályára, *z ügy ki­vizsgálása rájuk tartozik. Szabó Sándorné (Miskolc, Ki- liöti-déli lakótelep): Kár. hogy nem írta meg a pontos címét. Bíráló levelét to­vábbítjuk a kereskedelmi válla­lathoz kivizsgálás céljából. A vízesés környéke... ★ Itt a kirándulószezon, hétvégeken ezrek gyönyörködnek < lillafüredi vízesés :sodálatos látványában. Közülük sokan kör­be is járják, má'i amennyire a partoldal és a viz megengedi A vízesés mellett azonban szomorú látvány fogadja őket. El­használt autóabi ones, üres flakonok, s még ki- tudná felsorolni, mi minden van itt eldobálva. Mielőbb rendbe kell tenni a víz­esés „tartozékát”, a környéket is. Pasztái László Miskolc, Eötvös u. 4. Gyönyörű kiállítás volt afe Miskolc lakói lassan hozzászoknak, hogy a Miskolci Ker­tészeti Vállalat egy-egy jelesebb ünnepünk alkalmával virág­kiállítással örvendeztet meg bennünket. így volt ez most is, amikor május 1. tiszteletére tulipánseregszemlét rendeztek a színház melletti virágbolt körül. Aki látta ezt a bemutatót, csak az elismerés hangján szólt róla. Elbűvölően szép látvány volt. Egyik-másik kosár, tál, váza minden bizonnyal országos versenyen is megállta volna a helyét. A virágbolt dolgozóitól tudom, milyen hatalmas munkát, mennyi fáradságot jelentett a tulipánbemutató megrendezése. A virágszerető miskolciak nevében köszönöm nekik. Minél gyakrabban ismételjék meg a ma már rangos eseménynek számító virágbemutatóikat! T. I. Miskolc fxf mondja a Jogszabály HOGYAN KELL MEGOSZTANI A KÖZÖS VAGYONT? Asztma, házi portol A könyvespolcokon, az ágyak és a szekrények alatt összegyűlő házi por­ról kimutatták, hogy al­lergiát okozhat. Megálla­pították, hogy a házi por­ban a Dermatophagoides nevű atkák találhatók, s hogy az allergiás asztmá­ban szenvedőknek csak­nem a fele érzékeny rá­juk. A legújabb kutatások szerint ezeknek az atkák­nak allergiás rohamot okozó anyaga — jele P< — az atkák testében és ürülékében fordul elő, alakja nagyjában gömb, átmérője 10—400 mikromé­ter, vagyis mérete és fizi­ka! tulajdonságai hasonlí­tanak az ugyancsak aszt­mát okozó virágporéhoz. A Pi csak akkor okoz asztmát, ha ismételten a tüdőbe jut, s ott az ellene képződő ellenanyagokkal összekapcsolódik. Ennek hatására ugyanis olyan — hisztamin nevű — anya­gok válnak szabaddá, amelyektől a hörgő izmai görcsösen összehúzódnak. Ez a hörgői asztma fő tü­nete. Az izomgörcs miatt nem jut levegő az érintett hörgőkbe, s kialakul a be­tegek jellegzetes asztmás zihálása. A Pi ellen még nincs kellő közvetlen vé­delem, általában azonban az allergiaatka többféle módon és véglegesen meg­gyógyítható. Nincs víz Harsányban Harsányban 1975-ben ala­kult meg a Vízműtársulás. A megfelelő összeget mindenki A házastársak vagyonré­szét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő kö­zös vagyonból, lehetőleg ter­mészetben kell kiadni. Amennyiben ez bármely ok­ból nem lehetséges, vagy számottevő csökkenéssel jár­na, a megosztás módját, vita esetén, a bíróság állapítja meg, A közös vagyon megosztása űgv történik, hogy a felek számba veszik, hogy az életkö­zösség megszűnésének időpont­jában milyen vagyontárgyak fe­lett rendelkeztek. Ideértve nem­csak a birtokukban levő va­gyontárgyakat és a pozitívumo­kat, de a vagyoni negatívumo­kat is. azt. hogy kinek milyYin összeggel tartoztak, pl. OTP-köl- csönnel, és abból ki milyen összegű tartozást egyenlített ki. A vagyontárgyak felmérése után annak megállapítása következik, hogy melyek a közös vagyon­hoz tartozók és melyek állanak valamelyik fél különvagyonában. A természetben meglevő külön­vagyontárgy kiadását a fél azon­nal kérheti és kérésének eleget is kell tenni. Azzal az életközös­ség-megszakítás után már ugyan­úgy nincs joga a ném tulajdo­nos házastársnak rendelkeznie, mint más harmadik személy tu­lajdona felett sem. A vagyon megosztásánál igé­nyelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a kü­lönvagyonból a közös vagyonba . történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költsé­gek megtérítését is. A közös életvitel körében el­használt vagy felélt közös és kü­lönvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. Nincs helye a vagyonjogi el­számolás körében megtérítésnek (különvagyon vagy közös vagyon javára stb.), ha a kiadás a le­mondás szándékával történt. Valamennyi szabályhoz kapcso­lódik azonban a törvényi rendel­kezés, mely szerint „A vagyon- közösségi igények rendezésénél arra kell törekedni, hogv egyik házastárs se jusson méltányta­lan vagyoni előnyhöz”. Ezt más­képpen méltányossági szabály­nak is nevezik, és szükségszerű­ségét indokolja az, hogy az élet olyan sokszínű és a tényállások olyan sokfélék, hogy ha a jog­szabályokat mereven — minden esetre szólóan — egyformán al­kalmaznák. azok bizonyos ese­tekben igazságérzetet sértő ered­ményre vezetnének. Ez a sza­bály lehetővé teszi, hogy ha a szabályok alkalmazásával kiala­kult végső elszámolás valame­lyik félre nézvfc ierazságtalan eredményt hozna, a felek ma­gjuk, vagy a pereikben eljáró bí­róság úgy állapítsa meg az egyik és a másik félnek járó járandó­ságot, hogy az eredmény mind­két fél érdekeivel összhangban álljon. Ügyelni kell a megosztásnál ar­ra, hogy. az értékesebb vagyon­tárgyakból egyformán jusson mindkét félnek. Sérti a méltá­nyosságot és ezért nem fogadha­tó el, hogy az egyik fél a tartós értékű, esetleg a forgalomban ál­landó értéknövekedéssel járó va­gyontárgyakat vigye el, a má­sik pedig az értéküket könnyen vesztő tárgyakat kapja. Nem lehet érv adott esetben az sem, hogy az értékesebb va­gyontárgyak összetartoznak — együtt többet érnek, s ezért kap­ja az egyik fél az értéket meg­őrző vagyontárgyat. Gyakori ér­ve a gépkocsit használó félnek, hogy a gépkocsihoz tartozik a garázs is. Tehát Igényt tart a kocsira és a garázsra, a másik fél — egyéb értékes vagyontárgy hiányában — pedig vihétné a használt lakás berendezési tárgya­kat. Nyilvánvalóan az az igaz­ságos, hogy egyikük kapja a ko­csit és a berendezési tárgyak felét, a másiké pedig legyen a garázs és a berendezési tárgyak másik fele. befizette, hiszen örültünk, hogy végre lesz jó Ivóvizünk, a közművesítés szebbé teszi életünket. Ám már a kézdet kezdetén akadozott a vízel­látás, elsősorban a maga­sabban fekvő helyeken. Ma viszont péntektől vasárnap estig jóformán egyáltalán nincs vizünk. Két éve írtunk a vízmű­veknek, kijött egy illetékes szakember, s azután három napig (!) volt vizünk. Azóta azonban ismét sok keserűsé­get okoz nekünk a vízellátás. Kocsis Mihály, Harsány, Táncsics u. 26. Tapolca tisztaságáért ú)c Az ÉPFU Szállítási Vállalat miskolci, 3. sz. üzemegységé­nek bércsoportjánál dolgozó Radnóti Miklós szocialista brigád tagjai láthatók a képen. Kommunista műszakban Tapolca tisz­taságáért dolgoztak társadalmi munkában. Számadó Imréné, a városi tanács társadalmi munkabizottsága dolgozója irányí­tásával a gyermekjátszóteret, a csónakázótó környékét tették rendbe. Ezzel a 16 tagú női szocialista brigád hozzájárult ah­hoz, hogy Tapolca május 1-én tiszta környezettel várja a ki­rándulókat. Vállalásuk nyomán talán más brigádok is kedvet kapnak ahhoz, hogy társadalmi munkában ápolják városunk népszerű kirándulóhelyének parkjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom