Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-14 / 113. szám

A személyi fizetéstől a karácsonyi munkarendig BÚVÁROK, LENN AKÚTBAN Bővül a vállalatok hatásköre A Minisztertanács tegnapi ülésén a vállalatok önállósá­gának további növelése és a felügyeleti szervek operatív feladatok alóli mentesítésé érdekében módosított egyes felügyeleti hatásköröket. A rendelkezések többek között újraszabályozzák az állami szervek ingatlanvásárlásá­nak feltételeit, egyszerűsíte­nek több munkaügyi előírást, valamint a vállalati munka­rend időszakos változtatásá­nak feltételeit és módját Ezekben a kérdésekben ezen­túl nem a felügyeleti szer­vek, hanem a vállalatok, szövetkezetek és intézmények maguk döntenek. A Minisztertanács döntése ér­telmében az irányító szervek újabb jogköröket adnak át a a vállalatoknak, tovább növelve azok önállóságát. Ez a folyamat már korábban megkezdődött: tavaly óta a minisztérium he­lyett a vállalati vezetők enge­délyezik, hogy dolgozójuk közü­leti gépkocsit vegyen igénybe hivatalos külföldi útjára, a ko­rábbiaknál magasabb összegig önállóan állapíthatják meg a Mint arról lapunkban már beszámoltunk, augusztus 19— 29. között a városi sport- csarnok ad otthont a IX. miskolci ipari kiállításnak és vásárnak. Az előkészületek­ről érdeklődtünk Simon Lász­lótól, a vásáriroda vezetőjé­től. — Eddig 73 vállalat, szö­vetkezet, intézmény jelezte részvételét. Közben megke­resett bennünket a KIOSZ Borsod megyei Szervezete is, hogy több kisiparos — a ha­gyományoknak megfelelően — ugyancsak szeretné bemutat­ni termékeit. Természetesen lehetőséget biztosítunk erre. Igaz. kissé át kell majd ala­kítani elképzeléseinket, ugyanis már ezt megelőzően felosztottuk a kiállítási he­lyeket A sportcsarnok küz­dőterén és az edzőteremben 30, a galérián 20, míg a le­látón 26 helyet alakítottunk ki. Mód nyílik még a sport- csarnok előtt és a műjég­pályán — ez utóbbi helyen dobogózással — is kiállítási területek kialakítására. Hogy végül melyik cég hol állít ki. az május 20—24. között derül ki, ugyanis erre az időpontra rendeltük be a kiállításon részt venni szán­dékozókat, egyeztető tárgya­lásra. A kiállítás és vásár sza­bályzatában és házirendjé­ben egyebek között azt ol­vashattuk: az installációt ké­szítő Mezőkövesdi Asztalos Ipari Szövetkezet augusztus 1-én kezdi meg a munkát, a kiállítók augusztus 12-én reggel 8 órától augusztus 18-án 18 óráig szállíthatják be a bemutatásra szánt ter­Sok kicsi sokra megy Kedvezőtlen * körülmények között is növelte kereskedel­mi tevékenységét az Észak­magyarországi MÉH Nyers, anyaghasznosító Vállalat. Ár­bevételük 1980-hoz képest 3.2 százalékkal emelkedett, s e'érte a 627,9 millió forintot. Tavaly 5889 tonna színesfé­met és 735 tonna textilhul- tadékot gyűjtöttek be. vállalati személyi fizetéseket, s nem a minisztérium útján, ha­nem közvetlenül kérhetik a fő­városi tanács engedélyét dolgo­zóik budapesti ingatlanszerzésé­hez. Az intézkedések beváltak, a vállalatok kevésbé osztják meg a felelősséget, s az irányító szervek is mentesültek több ad­minisztratív feladat ellátása alól, nagyobb mértékben összponto­síthatnak a tényleges elvi irá­nyító munkára. A minisztertanács tegnap ho­zott rendeletéi is ilyen jellegű hatásköröket ruháznak át. Eddig az állami vállalatok csak a fel­ügyeleti szerv engedélyével, il­letve a pénzügyminiszter előze­tes egyetértésével vásárolhattak bizonyos értékhatár felett ma­gánszemélyektől ingatlanokat, köthettek bérleti szerződéseket és szerezhettek be árukat. A jö­vőben ezekre nem kell enge­délyt kérni, s az ingatlanvásár­lás feltételeit egységes jogsza­bály írja elő. A vállalatok veszik át a ka­rácsony és újév közti munka­napokat érintő munkarend vál­toztatásának jogkörét is: a jö­vőben azok a vállalatok is mó­dosíthatják önállóan munkarend­jüket, amelyek eddig azt csak a felügyeleti szerv engedélyével te­hették meg. Eddig a miniszterek a hozzá­juk tartozó vállalatokhoz érke­zett panaszok, bejelentések in­mékeket. A vásár valameny- nyi kiállítója emlékplakettet és oklevelet kap. Kiosztanak termékdíjakat is. s eldöntik, melyik termék kapja a vá­sár nagydíját s különdíjait. A hagyományoknak megfele­lően, a közönség is szavaz­hat. s a legtöbb voksot ka­pott termék kapja meg a közönségdíjat. A vásár a látogatók részé­re a megnyitó napján 12 órá­tól 20 óráig, a többi napo­kon 10 órától 20 óráig tart nyitva. Felnőttek 10, gyer­mekek 5 forintos jeggyel lá­togathatják a IX. miskolci ipari kiállítást és vásárt. * (tóth) tézéséről készített kétévenkénti elemzésükhöz külön információ­kat kértek a vállalatoktól. Ez­után a rendelkezésükre álló egy eb információk alapján ké­szítik el az elemzést, ilyen kö­telezettségük többé nem lesz a vállalatoknak. Több területen megszűnik a felügyeleti szervek közvetítő funkciója a vállalatok és egyes irányító szervek között. Például a mérnökök közgazdasági to­vábbképzését eddig a vállalat javasolta, s ezt a javaslatot a felügyeleti szérv a Művelődési Minisztériumnak, illetve az egye­temnek továbbította. Ezentúl a vállalatok mérnökeiket közvetle­nül a/ egyetemre javasolhatják. A Minisztertanács tegnapi ren­deletéivel összhangban miniszte­ri rendelet módosítja a vállala­tok néhány — főként munka­ügyi — jogkörét. A jövőben nem szükséges a felügyeleti szerv en­gedélye a külföldön munkát vál­lalók itthoni fizetésének megál­lapításához, továbbá ahhoz sem, hogy az ösztöndíjjal külföldön tartózkodók itthon megkapják át­lagkeresetüket. A kollektív szer­ződéseket sem kéri be ezentúl a felügyeleti szerv, azzal a jövő­ben csak akkor foglalkozik, ha vitatott. Korábban a felügyeleti szerv állapította meg, hogy a dolgo­zó másodállása összeférhetet- len-e a főfoglalkozásával, s ad­hatott ez alól mentesítést. A jö­vőben — az igazgatók és igaz­gatóhelyettesek kivételével — mindez a vállalati vezetők ha­táskörébe kerül. A IV, fórum Természetvédő gyerekek Á tisztasági őrség mozga­lomban tevékenykedő pajtá­sok negyedik környezet- és természetvédelmi fóruma holnap reggel 9 órakor kez­dődik az úttörőház nagyter­mében. A 47 őrség 600 kis­dobosa és úttörője előadást hallgat meg a környezetve-^ delem fontosságáról és'a vá­rosi feladatokról, valamint káros szokásaink és a kör­nyezetvédelem kapcsolatáról. A fórumon Gápelné Tóth Rózsa, a Hazafias Népfront városi titkára kitüntetéseket ad át a mozgalom felnőtt patrónusainak. Befejezésként a részvevők tanulmányi láto­gatásra indulnak kisvasúttal Lillafüredre, a Herman Ot- tó-emlékházhoz és az István- barlangba. Arccal a világ felé A magyar közgazdaságtan történetében, ilyen rövid idő távlatában is, 1968-at mérföldkőnek mondjuk. Okkal és joggal tesszük ezt, hiszen a reform gyökeres változásokat hozott. Bevezetését a kényszer indokolta, s a józan felismerés tette lehetővé. Annak idején sokan úgy vélték, hogy egyszeri akcióról van szó, s a mechanizmus fogaskerekein menet közben nem kell igazítani. Ez aztán némi zavart okozott és nem kevés vitát kavart. A hetvenes évek közepére nemcsak hogy lelassult a magyar gazdaság korábbi gyors és látványos fejlődése, hanem megrekedni látszott az új szisztéma gya­korlati megvalósítása is. A világpiac árrobbanása elmélyítette, nyilvánvalóvá tette ezt a válságot, de egyben siettette is a kibontakozás keresését. Így aztán csatát« nyert az az elmélet és az a gyakorlat, amely szerint a gazdaságvezetés és -szervezés legfőbb, ha nem az egyetlen állandói eleme: a változás. Illetve a készség, amely rugalmasan igazítja a változásokhoz a termelést, az ösztönzési rendszert, a foglalkoztatottsági és képzési struk­túrát. Az 1968-as ..új mechanizmus” már sokszor megújult az évek során; új elemekkel, új módszerekkel, új gazdálko­dási szokásokkal gazdagodott. Ám ennél is lényegesebb, hogy a rendszerbe egyre inkább olyan önszabályozó mecha­nizmusok épültek és épülnek be, amelyek automatikusan piacérzékennyé teszik a termelést és a felhasználást, ezzel is mérsékelve a gyakori, adminisztratív beavatkozást/ A fentieket erősítendő idézzük dr. Bognár József akadémi­kusnak, a hét elején Balatonfüreden rendezett közgazdász vándorgyűlésen elhangzott szavait. Hazánk egyik legneve­sebb közgazdásza szerint olyan új gazdaságnövekedési típusra van szükség, amely a korábbinál takarékosabban bánik az energiával, a nyersanyaggal, a munkaerővel, az importtal és a fogyasztással. Sokszor felemlegetett szándékainkat sok­szorozhatja az a prognózis, amelyet ugyancsak dr. Bognár József fogalmazott meg egy intei-júban. „A világgazdaságot vizsgálva... 1990-ig biztosan nem számíthatunk lényeges javulásra. A világ közgazdaságában nincsenek jelen olyan tényezők, amelyekből javulást remélhetnénk.” De ennek elle­nére, vagy éppen ezért: „az egész magyar gazdaság gondol­kodásmódjának és tevékenységének sokkal inkább a világ felé kell fordulnia”, (brackó) IX. miskolci ipari kiállítás és vásár Jelentkeztek a kisiparosok i A személyes tapasztalat mindennél többet mond Séfet a források körül VÍZ ÉS SZENNYVÍZ lő központot Ismerhették meg a vendégek. Utoljára hagytuk az első felvonást: a népes delegáció tagjai megnézték a már tíz éve épülő, s még legalább tíz évig készülő központi szennyvíztisztító telepet. A város szennyvize lényegében még mindig tisztítatlanul ömlik a Sajóba. A rácsos szemétkifogó csak a nagyobb . tárgyakat fogja föl. Az eddi­gi leletek szerint találtak már itt: gyermekkocsit, mat­racot, hordónyi követ, paj- szerrel összevert csatornafe­delet, karvastagságú kábel­+ A tapolcai Olasz-kutat búvárok kutatják sjc A mozgó laboratórium a helyszínre megy... A cím láttán az olvasó ne gondoljon valamilyen kedé­lyes sétára. Nem alkalmi, gondűző kirándulásra invi­tálta vendégeit a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csator­názási Vállalat. Műszaki, közegészségügyi szemlét tar­tottak, mindazoknak a szak­embereknek a bevonásával, akiknek köze van Miskolc vízellátásához. Miskolc szomjas város. A gyors növekedés miatt a víz­igény jócskán meghaladta a korábban prognosztizált mennyiséget. A természeti adottságok és a szükség szab­ta meg, hogy Miskolc sok helyről szerzi a vizet: Tapol­cáról, a Bükkből, a Hemád kavicsteraszáról. Tavaly nem volt gond, nem kellett víz­korlátozást elrendelni. Ez az év is jól indult, s Piukovics József főmérnök szerint az idén sem kell vízhiánnyal számolni. A források bőven buzognak, telve a föld alatti természetes .tározók. A napi fogyasztás (termelés) most átlagosan 115 ezer köbmé­ter. A miskolci vízmű 85 ezer köbméternyit szolgáltat eb­ből, a többit a regionális vízműtől kapják. Az appará­tus ennél többet is tudna. Ha kellene. A szakemberek szerint június a legkritiku­sabb hónap. Ekkor dől el, hogy lesz-e víz a csapokban. Jó tapasztalatok reményé­ben, a vendéglátók a ven­dégeket a gazdag hozamú víznyerő helyekre vitték. Az 1913-ban megnyitott tapolcai Olasz-kút naponta negyven­ezernél több köbméter hi­deg, patikatisztaságú, ám kissé kemény vizet szolgál­tat. Év nem múlik el itt vál­tozás nélkül. Korábban is, most is, búvárok dolgoznak a mélyben. Meghosszabbítot­ták a szívóvezetéket, bizton­ságosabbá és gazdagabbá téve a vízkivételt. Koráb­bi formáját tartja a tavi forrás is. Diósgyőrből újra az Avasra ment a kíváncsis­kodók hada: a mély völgyi hidrofort tekintették meg. A délelőtti programban már szerepelt egy avasi túra: az egernyi lakótelep ellátását technikailag biztosító áteme­darabot. Jövőre készül el a mechanikai ülepítő első, het­venezer köbméteres egysége. A menetközben módosított terv szerint még egy ilyen, egyenként 35 ezer köbméter napi kapacitású ikerpár ké­szül, s a végső megoldást szolgáló biológiai tisztítóbe­rendezés avatására (aligha lesz zászlós, szalagos az ün­nepség!) 1990-ben kerül sor. Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy Miskolcon nem a vízzel van baj, hanem a víz- (szennyvíz-) elhelyezés­sel. B. I. A TIT megyei küldőítértekesleie A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Szerveze­tének nyolcadik megyei kül­döttértekezletét a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartják meg, holnap délelőtt 9 óra­kor. A napirenden elsőként a TIT megyei szervezetének 1977—1981 közötti tevékeny­ségéről szóló beszámoló sze­repel, majd a megyei ellen­őrző bizottság jelentése követ­kezik. Ezen az értekezleten foglal állást a megyei elnök­ség a tervezett alapszabály­módosításról is. A napirendi pontok vitája után kitünteté­seket adnak át, majd megvá­lasztják a megyei elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait, valamint az országos érte­kezlet küldötteit. Az arab — izraeli viszály A Közel-Keleten mindig történik valami. Halljuk a híreket, de nem mindig ért­jük. Dr. Nógrádi György egyetemi adjunktus elemzése után feltehetően megérthe­tünk majd valamit. Az arab —izraeli viszályról hétfőn délután fél 5-kor tart elő­adást a K»"'' -• ’ubban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom