Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-11 / 110. szám

nyári egyetem elő A VII. miskolci nyári egyetemet az idén június 28 és július 7. között rendezik meg. Témája ezúttal: a meg­újulási lehetőségek a szerve­zete.: vezetésében. A nyári egyetem intéző bizottsága előzetes tájékoztatóját 1230 vállalat gazdasági vezetésé­hez és szakszervezeti bizott­ságához juttatta el. A je­lentkezési határidő május 15. Akik tehát részt akar­nak venni a rendezvénye­ken. válogatva a több mint félszáz előadás, konzultáció, s üzemlátogatás között, még jelezhetik szándékukat a ren­dezőknek. A téma: a vállalkozás Áru-e a kultúra? — címmel heves vita zajlott az elmúlt hónapokban a sajtóban. Lis- ka Tibor szerint áru. Csü­törtökön este 7-kor feltehe­tően erről a témáról is szó esik az egyetemi Rockwell- klubban, ahol Gazdaságunk­ról. a gazdasági vállalkozá­sokról címmel rendeznek beszélgetést. Veié ei van ró Miről kapta az Avas-hegy az elnevezé­sét? (5 pont.) 44. Van Miskolcon egy' kút. amelyből — a hagyomány szerint — néhány napig bor folyt. Hol van ez a XVU—XVlll. századi okmányok­ban is többször szereplő kút, és mi a neve? (5 pont.) • Hol áll ez az épület? (5 pont.) i Ami kimaradt a sorozatból fl KISZ telkei Májusban eldől ♦ Olcsó a segítség Közönségszolgálati irodát nyitnak építkezőknek Fürdőruha helyett esernyő Az időjárás meglréfáUa a kereskedelmet r Itt lenne az ideje a biki­ni- és a fürdőruhaszezon­nak. De ahelyett, hogy a strandon áztatnánk magun­kat, felülről kapjuk az égi áldást. Számítottak-e az esős. illetve a nyárias me­leg időre a miskolci üzle­tekben? — ez volt tegnapi körkérdésünk. Szokatlan társításban, a gumicsizma­ellátástól kezdve az ernyővá­sáron át a fürdőruha-kíná­latig tudakozódtunk. A Túra eipőboltban van gyermekgumicsizma kétfaj­ta minőségben is: az egyi­ket a Tisza Cipőgyár készí­ti, a másik külföldi márká­jú. Az eladók szerint na­gyon régen fordult elő, hogy ilyen esős időben ennyi csiz­ma maradjon még a polco­kon. Igaz, itt is csak 21- estől 35-ös méretig kapható, pedig a kamaszkorúak, a na­gyobb lábon élők is szíve­sen viselnének ilyen színes, eső elleni lábbelit. A Módi divatáruboltban, bár nagyon szép a fürdőru­ha-kínálat. még kevesen fi­zetnek a parányi kis cso­dákért. Pedig a Triumph márkától kezdve a jugoszláv Feliina importig sok-sok fa­zonban és színben tudnak kínálni, s a héten még újabb szállítmányt várnak. Annál nagyobb sikere volt az új divatú női és gyermekeser­nyőknek. Az importból szár­mazó, áttetsző alkalmatosság­nak van egy kis hátrány^ is: retikülbe nem fér el, ösz- szecsukni' nem lehet. Előnye viszont, hogy csaknem fele annyiba kerül, mint a töb­bet tudó társai, de különle­gesebb, érdekesebb. A gye­rekeknek valóból több mint 500 kelt el, 140 forintos áron. A felnőtt méretűből körül­belül ennek a fele talált gaz­dára; 260 forintért adták. Az elmúlt heti Centrum­hétfőn is az esernyő volt a sláger: engedményes áron több, mint 120 ezer fórint értékűt adtak eb A hejten újabb esernyőszállítmányt várnak. A gyermekgumi­csizma itt is 50—60 párral szerepe] naponta a vevőlis­tán. Kis méretű esőköpeny­ből még van készletük. A nagyobb méretek az esős idő beálltával igen hamar el­fogytak. A Centrumban arról kap­tunk hírt. hogy igen sok az előrelátó fürdőruha-vá­Közis kuka, közős ló... A köztisztasággal foglalkozó szakemberek egyre ravaszabb fogásokhoz folyamodnak, hogy a szeméttárolókba dobjuk a szemetet, s ne mellé. Van ahol a Barba családot mintázták meg kukák formájában, s arról talán nem is kell szót ejteni, hogy szinte minden városban különféle rábeszélő, figyelmez­tető feliratok díszítik a szemetesedényeket. Mégis tévedünk, ha azt hisszük, hogy azért álldogálnak bel­városunk sok kapualjában a kukák, konténerek derékig sze­métben, mert szerény külsejükkel nem tűnnek ki környeze­tükből ... Egyszerűen arról van szó,' hogy a -szeméttárolókat nagyon sok helyen közösen használják a lakók, s a földszinten levő intézmények: boltok, műhelyek. Hiába ürítik ki rendsze­resen az edényeket: elég egy nagytakarítás a boltban, s a la­kók választhatnak: vagy a lakásban tárolják a kellemetlenül illatozó hulladékot, vagy suttyomban zsákban, lyukas bödön- ben odarakják a teletömött kuka mellé. Nem kell hozzá szakembernek lenni, hogy lássuk: többféle megoldás is kínálkozik. Vagy több edény keli. vagy gyakrab­ban kell elvinni a szemetet. A különmunkával járó költsége­ket persze viseljék a boltok és a műhelyek ... A közös lóról szóló örökbecsű népi mondást sokan ismerik s jó lenne, ha közmondáskincsünk nem egészülne ki egy újabbal, amiben ar­ról lenne szó, hogy közös kukának illatos a környéke ... (k—ó) sárló. Folyamatosan foglalt szinte mind a három próba­fülke, ahol a mini-bikiniket és a modern egyberészese- ket próbálják a lányok, asz- szonyok. Olasz, NSZK gyárt- inányúakból és a Váci Kö­töttárugyárnak a televízió­ban igen szellemesen reklá­mozott napimádó darabjai­ból, is van bőven. Akik, nem törődve a májusi esővel, für­dőruhát vásárolnak, abban reménykednek, hogy egy csapásra beköszönt majd a perzselő nyár... O. E. Tegnap fejeződött be a magánlakás-építés miskolci lehetőségeivel foglalkozó so­rozatunk, amelynek legutób­bi folytatásaiban a nemrégi­ben megrendezett fórumon elhangzott kérdéseket, vála­szokat vettük sorra. Néhány rövid, de érdekes informá­ció azonban így is kimaradt. Köztudomású, hogy a la­kásigénylők jó része fiatal: városunkban több, mint 7000-re tehető a számuk je­lenleg. Túlnyomó részük — majd öt és fél ezer — nincs 30 éves. Hasonló a helyzet a telekre várakozók sorában is: a 907 nyilvántartott te­lekigénylőnek 50 százaléka fiatal. A KISZ városi bizottsága ebben az ötéves tervidőszak­ban 400 építési telek fölött rendelkezhet. Évente százat osztanak szét a jelentkezők között. Április végén meg­tartották az első tájékoztatót azok számára, akik az alap­szervezetek/ vagy az üzemi, vállalati . KISZ-bizottságok útján jelezték telekigényü­ket. Májusban várható a döntés: ekkor tudhatja meg mindenki, hol kapott építés­re alkalmas területet. Leg­többen a Berekaljára jelent­keztek: az itteni telkek oda­ítélésénél lesz a legnehezebb dolga az illetékeseknek. A Miskolci Beruházási Vállalat építőközösségek meg­bízása alapján vállalkozik blokkos, paneles, alagútzsa­lus épületek kiviteli tervei­nek elkészíttetésére, a ható­sági engedélyeztetésre; se­gít a kivitelezők megszerzé­sében, a műszaki ellenőr­zésben, felülvizsgálatban is. Ezért a tevékenységéért va­jon milyen díjazás jár? — kérdezték többen. Nos, a le­bonyolítás díja meglehetősen szerény: a beruházás össze­gének egy—másfél százaléka. Jó hír az építkezőknek, hogy ez év második felében s|c Ez a két családi ház is lejtős terepre építhető: igaz, egye­lőre még csak a terepasztalon áll a tervek megvalósított másai a Széchenyi út 40. szám alatt megnyílik az OTP, a TÜ- ZÉP, a városi tanács és az ÉTK közös közönségszolgála­ti irodája.' Itt egyszerre sze­rezhetik be az építtetők azo­kat az információkat, ame­lyekért eddig több helyre kellett fordulniuk. Nemcsak MISKOLC TÖRTÉNETE 27. Bél Mátyás leírása II. 4. A nemesi udvarházak kö­zül azokat illeti meg a jeles épület elnevezés, amelyek a vá­ci püspök, továbbá a Borsy, a Döry, a Szepessy, a Mocsáry, a Bük, az Aszalay és még néhány más család birtokában vannak: a város többi épületét kevés igénnyel és költséggel építették gazdáik. 5. A város tehetősebb lakosai magyarok, helvét hitvallásúak, vallásukat szabadon gyakorol­hatják. Élnek itt katolikusok is, akik nemcsak a szlávok vagy né­metek közül kerülnek ki, hanem a magyarok közül is, azonban mind jövevények. A város taná­csa 1 bíróból és 12 szená­torból áll, akik együtt határoz­nak a közügyekről a városhá­zán. Van mellettük még egy jegyző, továbbá egy kincstartó — azaz a város szőlőinek a fel­ügyelője —, egy vásárbiró, egy városgazda — aki felügyel a vá. rosházára is s hat városi szolga, akik a bíró és az egész tanács szavától függenek. 6. Miskolc város lakosainak többsége a szőlő- és földműve­lésből, továbbá a táplálkozásra és öltözködésre megkivántató dolgokkal való kereskedésből él. Elég sokan űzik ugyan az ipart is, de ezeknek nincs ele­gendő munkájuk, s csak az se­gíthet rajtuk, ha a környező vá­rosokban tartani szokott vásáro­kat látogatják. Ilyenek elsősor­ban a szűrt és más parasztru­hát készítő szabók - a szűrsza­bók akik otthon csinálják meg a ruhákat, aztán a vásárok idején elviszik a mezővárosok­ba és a szabad királyi városok­ba, s azáltal nyerik el munká­juk jutalmát, hogy ott eladják. Ezt teszik a vargák, a csizma­diák és mások is. Vannak olya­nok is, akik az állatokkal, ruha­félékkel és egyéb javakkal való kereskedéssel próbálnak javíta­ni szűkös otthoni lehetőségei, ken; közéjük soroljuk azokat, akik a sóval, mézzel, hájjal, szalonnával, gyümölccsel, ke­nyérrel, fűszerszámokkal és más efléle dolgokkal való kereske­désből élnek. Egyébként a 'ke­nyér, amit itt sütnek, messze föl­dön híres, mert illatára és kül­lemére nézve valóban kiváló. Szépen megkpl ugyanis a ko­vásztól, amivel dagasztják, bel- seje foszlós és hófehér. — A mis­kolciak szerényebb mértékben ugyan, de városukban is űzik a kereskedést, részint a napi piacokon, de még inkább a he­ti és az évi vásárokon. Az utób­biak Szent Lukács, Sámuel és Julianna napjára esnek, az előbbieket pedig szerdán és szombaton tartják. Ezeket a vá­sárokat a szomszéd helységek lakosai igen nagy számban ke­resik lel. Az évi vásárokra a ha­tárnapjuk előtti első vagy má­sodik napon legfőképpen mar. hókat és lovakat hajtanak tel, de akkora tömegben, hogy a csordákat látni, de végükéi nem s az állatok számát sem tudni. Csodálva bámulja az em­ber a lovakat: ahogy özönlenek s amilyen büszkén lépkednek magasra emelt fejjel és kecses nyakkal, nagy, jól táplált, és hosszú testük, széles szügyük és hátuk, erős és izmos combjaik, hosszú és nyúlánk lábaik, kerek patáik az utánuk való vágyako- zásba ragadják a kereskedőket. De nem kevésbé bámulatra mél- tóak a szép szarvasmarhák és az ökrök: testük hatalmas, tag- jaik vastagok és erőteljesek, szarvuk hajlott és színük fehér: nem is tudja az ember, melyiket válassza ki közülük. Mindent egybevéve: nemigen lehet el­dönteni, hogy vajon a szemet vagy lelket gyönyörködteti -e jobban a szebbnél szebb jószá­goknak ez az áradata. Ami pe­dig a többi árut illeti: bár e vá­sárok nemigen bővelkednek kü­lönleges és ritka cikkekben, azért elég nagy választékát mutatják be a legkülönfélébb dolgoknak, ami csak a földmű­velésből élő emberek táplálko­zására és ruházkodására szol­gál. Mindenekelőtt a mézzel való kereskedés szokott itt igen nagyban menni. Erről ii kapta a város a nevét: Mézkolcsnak nevezik, azaz mézből való kulcs­nak, tudniillik, ahol a mézet őr­zik. (Folytatjuk) TÓTH PÉTER tájékozódni lehet, hanem aa ügyintézést is elkezdhetik: például a kiviteli terv be­szerzésével. örvendetes tény, hogy az ÉTK 135 ajánlott családiház-, nyolc társasház- terve pár hónapon belül lejtős terepre építhető vál­tozatokkal bővül. Sokan pa­naszolták. hogy viszonylag kevés terv akad, ami a bor­sodi dimbes-dombos, hegyes terepre jól illeszthető: re­méljük, a gyarapodó válasz­tékból mindenki találhat kedvére valót. Az ajánlott terveket vásárlók részére a tízszázalékos OTP-hitelked- vezmény továbbra is fenn­áll! (k—ó) Itt vannak a fagyos­szentek : Pongrác, Szer­váé és Bonifác neve nap­ját egy mezőgazda sem várja valami jőszívvel. Nem babona, hogy má­jus 12—13. és 14. fagyve­szélyes időpont. Az idő­járással foglalkozó tudó­sok igazolták, hogy ha nem is pontosan ezeken a napokon, de minden­esetre ilyentájt szoktak fellépni késő tavaszi fa­gyok. Ez egész Közép- Európa éghajlatára jel­lemző. hiszen a hatalmas hullámok formájában be­áramló sarkvidéki légtö­megek nemcsak hazán­kat érik el. Reméljük, az idén meghazudtolják ne­vüket a fagyosszentek, s végig nulla fok felett ma­rad a hőmérséklet. Bár a kalendáriumok szerint a Pongrác-napi eső sem jó, hiszen kedvez . a gabona gombabetegségeinek ... / inéi a lapszilek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom