Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-10 / 109. szám
A harsányi mindenevő kecskék Harsány — alig több, mint 20 kilométernyire Miskolciéi — város környéki falu. Ám nem városiasodé... Ügy terül el itt a Bükk nyúlványain, mint egy igazi magyar falu. Két templom, két temető, a múlt század hangulatát idéző ■ házak a főúton, gólyafészek a rogyadozó kéményen, a gé- meskút szomszédságában. A vödör jó napot köszön a régen látott madárnak ... Sokan járnak be a megye- székhelyre. Dolgozni a kohászatba, a gépgyárba, a fiatalok gimnáziumba, szakközépbe. A munkát, a kenyeret helyben a Petőfi Termelőszövetkezet adja. Az a szövetkezet, amely ha nem is jó évet zárt tavaly, de a zárszámadáskor több mint kilencmillió forint nyereséget könyvelhetett el. A pénz azonban elsősorban a melléküzemágakból származott; a mezőgazda- sági termelés nem hozott valami sokat a kasszába. Ám az állattenyésztők fo- gadkoznak: lesz jobb is! A teheneket például már sikerült „megnövelniük”. Három + Bár közel van a városhoz, a település nem városiasodik Falu a város határában legyen, kellene vagy hárommillió forint. Nincs, de ez a pontyokat nem érdekli. Nekik víz kell, s oxigén. Az előző évben alig több, mint öt mázsa hal került a fogyasztókhoz innen. De felnövekedne akár a százszorosa is ... 3fc Szendrei Mihály főállattenyésztő: ,Bízunk az állattartásban ...” év alatt 1000 literrel nőtt a tejhozam, s idén még többet akarnak fejni. A tej főleg Miskolcra jön. Egy évvel ezelőtt 1 316 000 liter harsányi tejet ivott a város. Itt, Harsányban olyan állatot is tenyésztenek a szövetkezetben, ami nagyon ritka a megyében. A Bükk lejtős, bokros részein kecskét legeltetnek. Hogy miért tartják, arról beszél a téesz főállattenyésztője, Szendrey Mihály: — A kisgidának nagy a keletje, főleg nyugaton, Olaszországban. Mondhatnám, ezért. Meg azért is, mert a kecske olyan területre is beveti magát legelni, ahová már sem a juh, sem pedig a szarvasmarha nem megy. Viszont az is jó lenne, ha a tejéért is lehetne tartani. Ennek felvásárlása azonban nincs megoldva... Harsány éli mindennapjait. A falu határában levő halastóban a halak arra várnak, hogy a víz mélyebb legyen. Nagy az iszap. Hogy kevesebb S persze, Miskolc egyik üdülőkörzetéhez, a Pingyomhoz ez nincs messze. S így akár egy horgászparadicsom is lehetne itt __ I. S. sjc Három év alatt ezer literrel nőtt a tejhozam Egy kis történelem E sorok írója — a maga szerény módján — küzdeni szokott a túlzott központosítási törekvések ellen, egyetértésben Paul Valéryvel, akinek így szól szállóigévé vált jelmondata: „Gazdagítsuk egymást kölcsönös különbségeinkkel!” Az összevont megyékben immár sajnálatosan megszokottá vált, hogy a megyék nevéből egybeállt összetételnek csupán az első tagját szokták, szóban és írásban, említeni. Ám ha a történelemről, tehát a régmúltról esik szó, amikor a közigazgatási összevonás még nem ment — mehetett — végbe, illik, sőt kötelező az akkori állapothoz való ragaszkodás. A zempléniek nem vehetik zokon, ha szóvá teszek egy-két „apróságot”, mely lokálpatrióta túlzásaikat kifogásolja. Közös bánat ver egy táborba minket, hiszen őket ugyanúgy sújtja az egybevonásból eredő hátrányos szóhasználat, mint engem, aki Abaúj szülöttjének vallja magát. Ez az országrésznyi megye nem Borsod, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén, de hát ki mondja, írja végig? Együtt búsultam a zempléniekkel, amikor nagy hűk, Kossuth Lajos születésének 175. évfordulóján a róla elnevezett rádió emígyen szólott: „Borsod nagy fiára emlékezik szülőföldje — Monok, Sátoraljaújhely, Sárospatak ...” Nem akartam hinni a fülemnek, de mert háromszor mondta be a rádió a szöveget, nyilvánvalóvá vált előttem — történelemhamisítással állok szemben. Felrémlett emlékezetemben Kossuth egyik írása, melyben — nem pontos az idézet — ez áll: „Amikor Zemplén szent földjére tettem lábam, szerettem volna leborulni és megcsókolni szülőföldemet.” Nem kétséges tehát, hogy a rádió Kossuthra sértő módon alkalmazta a most- tani, leszűkítő megyenevet Ezek előrebocsátása után, térjünk a tárgyra. A Déli Hírlapban olvastam a minap egy cikket „A kincses Zemplén jövője” címmel. Szerzője a következő szavakkal kezdi írását: „Zemplén a térképészeknek a Hemád, Szerencs, az országhatár és a Tisza által határolt területet jelenti; számunkra pedig a festői szépségű tájakat...” Illusztrációként egy „festői szépségű” várromot közöl a lap, ezzel az aláírással: „A füzéri várhegy is a zempléni táj egyik ékessége.” Néhány „apró hibát” fedeztem fel a szövegben. A térképészek a szerzőnél is jobban tudják, hogy a Hernád sosem határolta Zemplén vármegyét, illetve annak csak egy elenyésző részét érintette Sóstófalva és Gesztely alatt. Az állítás nem a régmúltban, a jelenben sem állja meg a helyét, ugyanis a Hemád bal partja és a Zempléni-hegység közötti rész, egészen Alsódobszáig, az encsi járás — úgymond — „felségterülete”, mely Abaújnak mondatik. Meg kívánom még jegyezni, hogy egyetlen település nem határolhatott megyét, így Szerencs sem, legfeljebb járásként. S most térjünk vissza a képaláíráshoz. „A zempléni táj egyik ékessége. ..” szóval, a füzéri várhegy a rommal (melyben Pe- rányi nádor a magyar szent koronát rejtegette a mohácsi csatavesztés után) sosem volt Zemplén vármegye tartozéka, illetve csak 32 év óta az! A ma Zemplén-hegyköznek nevezett terület Abaúj-hegyköz volt ezer esztendőn keresztül, így Hollóháza, sőt — mondjam, ne mondjam? — Széphalom is abaúji falu volt — Sátoraljaújhely és Széphalom között vitt a megyehatár. ■ Abaúj-hegyköz célszerűségi meg okolásból került a sátoraljaújhelyi járáshoz — tudtommal — 1950-ben, addig az akkoriban megszüntetett gönci járáshoz tartozott közigazgatásilag. A néhány aprósága miatt kifogásolt cikk alatt egy glossza hívja fel magára a figyelmet, címe: „Széphalom maradt.” Beleolvasva, egyszerre két legyet üthetek egy csapásra, mert a glossza szerzője helybenhagyja a Ludas Matyi cikkének állítását, tehát mindkét cikkíró téved, amikor Széphalmot Kazinczy Ferenc szülőfalujának „hiszi”. Kazinczy — Petőfi szavaival — „a szent öreg”, a magyar nyelvújítás és a hazai irodalomszervezés apostola a Bihar megyei Érsemjénben látta meg a napvilágot, s abaúji földbe, Széphalomban tért örök nyugovóra, 1831-ben, a kolerajárvány áldozataként. GULYAS MIHÁLY A gémeskút árnyékában gólya köszön a településre Lehessen saját otthonuk Kiskorúak a műtőben és a szülőszobán Egészséges gyerekek jöjjenek világra Mit tesznek ezért a Vasgyári Egy ország gazdasági, kulturális fejlődését sok más mutató mellett a születéskori halálozás és a csecsemőhalandóság adataival szokták jellemezni. Hazánk valamennyi városa, járása és megyéje elkészíti minden év demográfiai statisztikáját azzal a céllal is, hogy az általánosítható és a konkrét esetekből a szakemberek következtetéseket vonjanak le. Ä miskolci Gelka-szerviz- bén is sok fiatal házasnak vannak még lakásgondjai. Érthető tehát, hogy nagy őrömmel fogadták országos központjuknak azt a javaslatát, hogy tartsanak kommunista műszakot, amelynek Majd másfél száz millió forintot szánnak arra, hogy újabb 24 millió tonna szén kerülhessen ki a föld alól Lyukóbányán. A bővítés megvalósítását tavaly kezdték el, s jövőre fejezhetik munkabérét a fiatalok lakásépítésének segítésére fordíthatják. A miskolci szerviz dolgozói már teljes létszámmal dolgoztak egy ilyen műszakon, s valamennyien felajánlották, hogy a jövőben is vállalnak hasonlót. be. A tavalyi év nem indult a legjobban: a kivitelezés megkezdése kicsit elhúzódott. Remélhetőleg az elkövetkezendő időszakokban csökken a lemaradás. Városunkban a múlt héten rendezték meg azt a munka- értekezletet, amiről már korábban hírt adtunk. A szülész-nőgyógyász szakorvosok, gyermekgyógyászok előadásaiból kitűnt, hogy az anya- és csecsemővédelem javítása nemcsak orvosi kérdés, hanem közügy. Ahol az alapvető ismeretek hiányoznak, ahol a nő, az édesanya nem partnere a gyermekvárás felelősségében az egészség- ügyieknek, ott a legnagyobb áldozatok sem hozzák meg a várt eredményt A védőnők segítségével Dr. Bárkái Lászlónak, a Vasgyári Kórház osztályvezető főorvosának előadásából idézünk. A III. kerületben a múlt évben 597-ben fordultak az első-, illetve a másodfokú bizottsághoz terhes- ségmegszakítási kérelemmel. A nők 98 százaléka engedélyt kapott a műtétre. Meg kell hagyni, hogy a népesedési törvény megjelenése óta a kérelmezők száma a múlt évig háromszázzal csökkent. Sajnos, a kiskorúak csoportjában 1975-höz viszonyítva több mint kétszerannyian kérték a későbbi terhességükre nézve rizikóval, károsodással járó műtétet. A betegség megelőzésének óriási szerepe van a kismamakorban. A III. kerületben a' terhesgondozásnak jól kialakult a gyakorlata. A leendő édesanyák problémáival átlagosan 15 percet foglalkoznak, a panaszosokat soron kívül fogadják. A gondozás színvonalának javítása érdekében bevezették az ultrahangos szűrővizsgálatot, és egyre gyakrabban veszik igénybe a genetikai tanácsadást is. A terhesgondozás az orvosi megfigyelésen kívül társadalmi gondozást is jelent, a védőnői hálózat segítségével. A védőnők a családi és a munkahelyi látogatások után tájékoztatják az orvost, hogy a kismama körülményei megfelelőek-e, hogy egészségesen hordja-e ki magzatát. Miskolcon 2908 gyermek született az elmúlt évben, ebből 1124 a Vasgyári Kórházban. örvendetesen ritkábbak lettek a koraszülések, a Kórházban ? múlt évihez viszonyítva 1,3 százalékkal. De 70 fiatalkorú nő szült tavaly; gyakran még éretlenül vállalták a koraszüléssel járó veszélyt. A szülészeti esetek, illetve az egészségesen világra jött csecsemők számát tekintve, a Vasgyári Kórházban szép sikereket értek éL Magzat a képernyőn Csodákat tenni persze nem tudtak. A még több egészséges gyermekért határozták el többek között a következő teendőket. Javítani akarják a terhesgondozás minőségét és műszerezettségét. A fejlődési rendellenességeket kivédendő, minden kismamát ultrahangos vizsgálatra utalnak. A veszélyeztetett terheseket egyre növekvő számban kell kórházban ápolni. Szükségesnek tartják a szülészeti ellátás színvonalának javítását, amelynek elengedhetetlen feltétele a szülőszobában a magzati monitori- zálás, s a neonatológus jelenléte. Mindehhez kellenek azok az édesanyák, akik megfogadják az orvoßi tanácsokat. Kell a jó családi miliő, a munkahelyi környezet és közérzet, s akkor mind több újszülött lesz egészséges. O. E. Kutatót kutatott Stanley és Livingstone: a két nevet mindenki csak így, együtt ismeri. Henry Morton Stanley volt az a felfedező, utazó, aki újságíróként mentőexpedíciót vezetett David Livingstone Af- rika-kutató felkutatására. Útközben mellesleg két tavat is felfedezett, s átszelte a fekete kontinenst. 1904- ben, ezen a napon hunyt el. Felsőzsolcán Találkozás a tanácselnökkel A felsőzsolcai művelődési ház Ismerjük meg Felsőzsol- cát címmel rendez Fórum- műsort ma délután 6 órától. Az érdeklődők Macsuga János tanácselnökkel találkozhatnak, aki vázolja a település fejlesztési elképzeléseit, s válaszol a jelenlevők kérdéseire. Lyukéról: tazoiépil tonna szén
