Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-03 / 103. szám
♦ A füzéri várhegy is a zempléni táj egyik ékessége Kastélyok és kisüzemek A kincses Zemplén jövője Hol az a ház? iiilÉk a pislaláda Többen panaszolták, hogy hiánycikk lett a postaláda. Végigtelefonáltuk a miskolci vasboltokat, s magunk is meggyőződhettünk róla; valóban nem lehet kapni postaládát. — Az első negyedévben a szokásos mennyiségű postaládát szállította le a Tamási Vegyesipari Szövetkezet. Ki tudja, mi okból, ez a meny- nyiség most kevésnek bizonyult. Beszéltünk a szövetkezet vezetőjével, s megállapodásunk szerint egy hét múlva ismét szállítanak. Addig a vásárlók türelmét kérjük — mondotta Molnár György, a VASVILL Vállalat megyei kirendeltségének igazgatója. Ez a történet a „nem fontos, de érdekes” jelszó jegyében íródott. Lakásügyről van szó, s ebben a komoly témában az élet ritkán produkál humoros esetet. A 10 310 szám alatt nyilvántartott miskolci lakásigénylő (a megújított lakásigény száma 00 165/73) kapott egy hivatalos levelet, mely szerint ekkor meg ekkor tartózkodjon otthon, mert a bizottság kiszáll a helyszínre, körülményeit tanulmányozandó ... A címzett türelmesen várakozott. Heteken át. Aztán elunva a semmittevést, a fölöttes hatósághoz fordult. Az 1982. április 15-i levélben ez áll: ,1981 novemberében a Lakásügyi Társadalmi Bizottság egyik tagja megbízást kapott lakáskörülményeinek helyszíni kivizsgálására, a megbízott személy azonban — tévesen — Iebontottnak vélte az ön által megjelölt cím alatti épületet.” 1 Nyilvánvalóan fatális tévedésről van szó. A tévedést elismerve. a hatóság megállapította viszont, hogy „ez a körülmény döntően nem befolyásolta a lakáshoz juttatandók ez évi névjegyzékbe történő felvételét”. Hősünk bosszankodott, derült a történeten... És nem értette, hogy a hatóság egyik embere miért vélte Iebontottnak azt az épületet, amelynek címét tíz év óta rendíthetetlen következetességgel írja beadványaira. A cím egyébként: Ady Endre utca 14/a. Azaz: az Ady-hídi toronyház. Közölhetjük, hogy az épület jól tartja magát, lebontása a hosszútávú városrekonstrukciós tervekben sem szerepel ! i B. r. A Rádiótói kérdezték — a DH Mái aszói Notórius rosszuSszámolók Zemplén a térképészeknek a Hernád, Szerencs, az országhatár és a Tisza által határolt területét jelenti; számunkra pedig a festői szépségű tájakat, a zamatos borok ízét, a történelmi emlékhelyek képét eleveníti fel ez a szó. Aki ott lakik, kicsit más szemüveggel néz: a munkaalkalmak, az ellátás színvonala, a közlekedés jóval fontosabb számára, mint a várromok vagy a kanyargó folyók. Az egymástól különböző, de egymást kiegészítő érdekek egyeztetése nem könnyű feladat: ebben nyújtott segítséget a Hazafias Népfront megyei elnöksége, amikor javaslatot tett a zempléni térség gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének feladataira. + HATÁROK NÉLKÜL Sok szempontból különleges ez a vidék: sajátos néprajzi arculatát a több hullámban odatelepülő nemzetiségeknek — németeknek, szlovákoknak, ruszinoknak — köszönheti. Nemcsak a néprajz, a táj is sokszínű: a szőlők erdőkkel, s a lecsapolt mocsarak helyén települt szántóföldekkel váltogatják egymást. A sok helyen megbontott, félig elhordott hegyoldalak jelzik: felgyorsult a vidék ásványi kincseinek feltárása is. És végül következhetne egy nagyon hosz- szúra nyúló névsor mindarról, amit e vidék magáénak mondhat műemlékekben, szellemi hagyományokban. Mégis, a gazdag Zemplén egyben szegény, hiszen az utóbbi évtizedekben csak mérsékelt ütemben fejlődött a térség. Az ipartelepítés apró léptekkel haladt előre, s a mezőgazdaság számára sok helyen egyébként sem kedvező körülmények — az árvíz, belvíz hatására — még kedvezőtlenebbekké váltak. Könnyen mondhatnánk, hogy a hátrányok ledolgozásához, a meglevő kincsek jobb kiaknázásához elsősorban pénz kell. A rendelkezésre álló összegeket azonban csak akkor lehet okosan elkölteni, ha a zempléni térség egészét egységként felölelő komplex fejlesztési terv elkészül —, ahogyan a HNF javasolta —, amelyben nem a közigazgatási határok szabják meg az egyes területek hovatartozását. + IVÓVÍZ ÉS MUNKAHELY Tallózzunk tovább a javaslatok között. Az ott lakók számára létfontosságú, hogy folytatódjék a kis- és középüzemek telepítése, enyhüljenek az elhelyezkedési gondok. Égető probléma az egészséges ivóvíz eljuttatása minden településre, s bizonyosan találkozik a zempléni emberek kívánságával az a gondolat is, hogy az alapellátás színvonalát sok helyen emelni kell. A mezőgazdák számára a terrmészeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó termelési szerkezet kialakítása a fontos. Emellett természetesen változtatni kell az adottságokon is: a Bodrogköz meliorációja az egyik legnagyobb feladat. Az erdőgazdaságoknak nemcsak a fa- kitermelésre s a vadvédelemre kell gondolniuk, hanem szerepet kell vállalniuk a turizmus, az idegenforgalom kiszolgálásában is. ♦ TURISTÁKRA VÁRVA Az idegenforgalom növeléséhez azonban sok mindent kell még tenni: elsősorban meg kell oldani a térségben a vízellátást, szennyvízelvezetést, -tisztítást, fejleszteni kell az úthálózatot, s végül, de nem utolsósorban, több színvonalas szálláshely kell, hogy várják itt a turistákat. Jó ötletekben nincs hiány, hiszen itt az eddig még kiaknázatlan falusi turizmus, vagy a vállalkozásban létesíthető panziók, üdülők sokasága. A termelőszövetkezetek például lovas és természetjáró programokat szervezhetnek, a vendégeket pedig a területükön levő régi kastélyokban, erdészházakban, fogadókban szállásolhatnák el. Zemplén értékeit, kincseit jobban kell propagálni az eddigieknél, hiszen ami az Észak-Magyarországon lakóknak ismerős, nem biztos, hogy köztudott az országban is. Sok, hazánkban másutt fel nem lelhető természeti kuriózum túlélési esélyeit növelné, ha létrejönne a jelenleg szervezés alatt álló Zempléni Tájvédelmi Körzet. Reméljük, ez már nem várat sokáig magára. Nehezen adhatna választ az ember a címben szereplő kérdésre, ha a tapolcai köztéri óra alapján próbálna tájékozódni. Mint a képsor szemlélteti, mind a négy számlapján másként járnak a mutatók, és egyiken sem pontosan. Könnyebb lenne megmondani, hogy hány óra van Miskolcon, ha a kérdés magukra az időmérőkre vonatkozna. Egyik kezünkön is több ujj van, mint ahány működik az utcákon, tereken. Olvasónk írja: ahányszor elmegy villamossal, autóbusszal vagy gyalogszer- rel a Szemere-sarok mellett, önkéntelenül is oda néz, ahol sok éven keresztül a rande- vúzók órája működött. Van karórája, mégis hiányzik a szemének az a régi, nagy kerek időmérő. „Ki falta fel Miskolc kronométereit, mint a görögök istene, Kronosz a gyermekeit?” — kérdi. A hasonlat kissé sántít, mert a kronométer különlegesen pontos, csillagászati számításokhoz használatos óra, köztéri rokonain sohaA fogyasztói érdekvédelem volt a Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiójában rendezett Fórum-műsor témája legutóbb. A szerkesztőkhöz nagyon sok kérdés érkezett, s többen címezték kérdéseiket a Népi Ellenőrzési Bizottság képviselőjéhez. Virányi Géza, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság főrevizora idő hiányában nem tudott mindegyikre válaszolni, ezért lapunk hasábjain folytatja a válaszadást. sem kértünk számon ilyen fokú megbízhatóságot. De ha már így eljáfszadozott olvasónk a nevekkel, én sem kezdhetem mással, mint kronológiával, azaz az órák fogyatkozásának történetével. Sokszor és sokféleképpen szóvá tettük az elmúlt évesben, mennyire hiányoznak az utcaképből. Ilyenféle válaszokat kaptunk: nagyon munkaigényes, költséges a köztéri órák karbantartása, és a postának ezer más gondja, baja mellett, erre már nem futja. Le is vették a kezüket Miskolc óráiról, s azóta teljesen gazdátlanná váltak a mutatóban meghagyott — mutatók. Pedig télidőben, amikor kesztyű és kabátujj ráncigálása kívántatik ahhoz, hogy rápillantson karórájára az ember — ráadásul táska, szatyor • is gátolja a műveletet — nagyon jól jönne egy szemvillanásnyi tájékozódás. Hogy pénzbe, munkáha kerül a köztéri órák állítgatása, javítgatása? Természetesen. Mint ahogy pénzbe kerül az utca sok más díszének, búnépi ellenőrök? — kérdezi Kiss Péter Özdról. s hozzáteszi azt is, hogy a nyilvánosság előtt a legritkább esetben szerepelnek ezek az úgynevezett „kis csalók”. — Népi ellenőreink, ahol szabálytalansággal ' találkoznak, ezt jegyzőkönyvben rögzítik, leírva pontosan minden mentő és súlyosbító körülményt. Az esetről értesítjük az illetékes vállalat vezetőségét, s ők megteszik a kellő lépéseket, ami a figyelmeztetéstől a fegyelmin át az elbocsátásig terjedhet. Egyébként a NEB mellett működik egy kereskedelmi szakcsoport, amely egy-egy torának az ápolása is. Mégsem mondunk le a virágokról, padokról, szökőkutakról, szobrokról. Szegények vagyunk, de ennyi „fényűzést” azért megengedhetünk magunknak. De ha már végképpen nincs szakember az órák ápolásához, akkor hívják segítségül az ügyes kezű, városunkat szerető miskolciakat. Annak ideién társadalmi munkában állította helyre egy brigád az avasi harangjátékot. Ha jól emlékszem, órásbrigád. Ha ők nem. talán akadnának mások, hiszen ezt a szakmát hobbiként is sokan gyakorolják. Ismerek olyan embert, akit valósággal lázba hoz az ódon óraszerkezetek — kakukkos, zenélő stb. — reparálása. Most veszem észre, hogy én itt — botcsinálta szervezőként — társadalmi munkára buzdítok, noha jószerivel nincs is már mit javítani Legalább azt óvjuk meg. ami van: például az ahány számlap. annyi idlő rendszerben működő tapolcait. (békés) nagyobb vizsgálat után, tovább foglalkozik az észlelt jelenségekkel. Ami a nyilvánosságot illeti, ez mindig attól függ, hogy mi áll arányban a feltárt visszaéléssel? Vannak apró-cseprő szabálytalanságok, amelyeket egy tapasztalt, s tisztességes kereskedő is elkövethet, de természetesen akadnak súlyosabb ügyek is. Kétségtelen, hogy ha az úgynevezett „kis ügyek” nagyobb nyilvánosságot kapnának. — de csak vállalatom, munkahelyi kollektíván belül —, ennek határozott nevelő hatása lenne. A súlyosabb esetekről értesül a nagyközönség a sajtón keresztül. 0 Keszthelyi Zoltán miskolci hallgató azt tette szóvá, hogy létezik egy furcsa megítélés a kereskedelmi szakmában: a fogyasztók megkárosítása bocsánatos bűnnek számít. Így azután már-már kialakult az úgynevezett notórius rosszul számolók, vagy rosszul mérők kőre. Mit lehet tenni ezek ellen a konkrét felelősségrevonáson kívül — esetleg a nevelés és szemléletváltoztatás eszközeivel is? — Ami az említett felfogást illeti, azt mondhatom, hogy ez nem férhet össze a szocialista kereskedelem szellemével, s összességében nem is jellemző rá. Igaza van a levélírónak abban, hogy a felelősségrevonáson túl, szükség van a nevelésre, szemléletformálásra is. Itt elsősorban a szocialista brigádok, a KISZ- és pártszervezetek munkájára lenne szükség, hogy a megfelelő hatást gyakorolják arra. aki sorozatosan szabálytalanságokat követ el. Ecvébként a vállalat vezetőségének is foglalkoznia kell a számonkérés ilyen oldalaival is, s ezt a hatósági érdekvédelmi munka értékelésénél külön is vizsgáljuk. (k-ó) i J i Tűzoltók i I napja ■ Holnap lesz Flórián i i napja, amihez egész ! sereg, a tűzzel és a i tűzgyújtással kapesola- J i tos szokás és hiedelem ■ [ fűződik. Régebben épp • i ezért ez volt a tűzöl- { [ tők nanja. Sajnos, a i i tapasztalat szerint a J tűzoltók ..igazi" naviai i i lóval korábbra esnek ! 1 nálunk hiszen márci- ■ us és április az erdő- ■ és avartűzek évadja. , , ilyenkor szinte nercen- • i kéntn csörög a telefon j ! az ügyeleteken. i Széphaíom maradt Szatirikus hetilapunk, a Ludas Matyi írja: milyen kár, hogy a nyelvújító, Kazinczy szülőfalu ja. Széphalom eltűnt a térképről, s azt bekebelezte Sátoraljaújhely. Ami azt illeti, azért valóban kár — lenne! De szó sincs erről! Mindenekelőtt egy közelebbi példával hozakodom elő: ez év január 1-től a Bükk szép települése, Bükkszcntlászló, megszűnt közigazgatásilag önálló lenni. Miskolc gazdagabb lett néhány száz lakossal, a falu várossá lett, ám nevét — igaz, ideig-óráig vita volt ebből — nem vesztette el. „Miskolc— Bükkszcntlászló” — így olvasható a helységnévtáblán. Visszatérve Széphalomra: tény, hogy január X-től Sátoraljaújhelyhez tartozik. De az is tény — s ez már akkor biztos volt —, hogy neve megmarad, nem tűnik el egyszer s mindenkorra a térképről, nem merül a feledés homályába. A •negyei tanács titkárságától tvdiuk, horv Kazinczy emlékének tisztelegve, település-résznévként — Sátoraljaújhely—Széphalom címen — él tovább. Az Itt lakók nem vallják magukat újhelyinek, bár már nagyon sokan az újhelyi kórházban születtek, s születési helyükként természetesen a járási székhely neve szerepel. Ök széphalmiak. S bármit állít is a í.udas Matyi, azok is maradnak. Hivatalosan is! (illésy) (k — ó) • Mi történik azokkal a kereskedelmi dolgozókkal, akiknél a próbavásárlás során szabálytalanságot tapasztaljak a Hány óra van?
