Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-25 / 122. szám

BORSODIAK A BNV-N Élelmes csabai ötlet Díjat vártak... Nemcsak munkát, tanácsot is ad Miért gyógyszer a gáz? A hitrsadt f.s bölcs snorto- lok tudják. hOBv a iátékvcrc- tő ítélete ellen fellebbezni nem érdemes . Nincs ez másként az élet többi területén sem, ahol valamilyen zsűri, díjak odaítélése felett dönt... Az idei tavaszi BNV nem kényez­tette el a borsodi, illetve mis­kolci kiállítókat, már ami a díjakat, vásári nagydíjakat il­leti. A TVK. az LKM. vala­mint a sajóbábonyi ÉVM büsz­kélkedhet elismeréssel csupán. Vass Géza, a Borsodi Ve­gyi Kombinát vevőszolgála­ti vezetője: — Nem vitatkozunk, csu­pán elkeseredtünk. Termé­künk, amellyel vásári díjra neveztünk, már több terüle­ten bizonyította kiváló tu­lajdonságait. Kiállításunk idei mottója: „A BVK‘ az egészségünkért”. Ennek je­gyében mutatjuk be Nitral- gin nevű fájdalomcsillapító gázunkat, amely dinitrogén- oxid és oxigén keverékéből áll, és mivel kis, könnyű pa­lackban kerül forgalomba, bárhol, bármilyen körülmé­nyek között azonnal alkal­mazható. Előnye az is, hogy semmiféle utóhatása nincs. Nos, termékünk sok zsűri bírálatát kiállta, ám a fő- zSüri úgy döntött, hogy a Nitralgin fájdalomcsillapító gáz tulajdonképpen gyógy­szer, így nem kerülhet a díj várományosai közé. Tehát díj nincs. Ám a gyógyászati je­lentősége így is változatlan, és talán ez a fontos ... Hasonló cipőben jár a Di­ósgyőri Gépgyár is. Kari László propagandaosztály­vezető : — Ugyancsak csodálkoz­tunk, hogy a BNV zsűrije egyetlen termékünket sem tartotta díjra érdemesnek. Szerszám-, illetve kábelgépe­ket állítottunk ki, valameny- nyi újdonság. Magyarorszá­gon jelenleg alapvető feladat A D1GÉP szabadtéri standján a mezőgazdaság és az ipar számos területén alkalmazható — keresett — szivattyúkat, és azok csatlakozó alkatrészeit mutatják be a diósgyőriek. a tömegcikkgyártás. Ennek jegyében fejlesztettük tovább excenterprésünket, NC-ve- zérlésű lemezollónkat. Ezek­ből be is mutatunk itt egy- egy komplett példányt. Díj nélkül is' természetesen to­vább munkálkodunk; majd jövőre több szerencséink lesz... A Miskolci Mezőgép Válla­lat a háttéripar fejlesztésé­nek szellemében tevékenyke­dik. Bialkó István, a keres­kedelmi önálló osztálj?" ve­zetője: — Hidraulikus munkahen­gereket, jármű víz- és olaj­hűtőket és egyéb gépépítő- elemeket hoztunk fel az idén. Egy éve díjat kaptunk hid­raulikus munkahenger-csa- ládunkért, most itt van an­nak továbbfejlesztett válto­zata. Díj nélkül. Újdonsá­gunk többek között a RAFA 10 jelű, gépkocsira szerelhe­tő rakodó hátfal, amelyet a Tejipari Szállítási, Szolgálta­tó és Készletező Vállalat megbízásából készítettünk el. Mi gyártjuk többek között a RÁBA 240-es erőgépek víz­hűtőit, vágy az ismert IFA tehergépkocsik hűtőit is. Ha ezeket továbbfejlesztjük, leg­közelebb biztosan valamilyen díjjal jutalmazza majd a BNV zsűrije. Drótkötélcsolcoi a D4D pavilonjában Nem szerepe] a díjazottak sorában a December 4. Drót­művek sem, ennek ellenére nincsenek elkeseredve. Dr. Imre Ferenc, a gyár igazga­tója: — Örömmel mutattam be vezetőinknek kiállításunkat, már csak azért is, mert az itt látható termékek túlnyo­mó része újításokból és ta­lálmányokból származik. tJj kötélfajtáink élettartama csaknem két-és félszerese a hagyományosnak. Most vizs­gálják, hogy a magasházak lifjeibe is az általunk kísér­letezett és gyártott laposkö­telek kerülhessenek. Jelentős termékünk az a betonpász­ma, amelynek segítségével másfél millió dollár importot takarítunk meg; az idén eb­ből 2500 tonnányit gyártot­tunk. A METALIMPEX-en keresztül már érdeklődnek a külföldi partnerek is. Idén még több újítást várunk dolgozóinktól, és lehet, hogy ezek valamelyike jövőre már díjazott lesz. SOLYMOS LÁSZLÓ Egy új intézmény várja az ügyfeleket május 18-tól Bé­késcsabán: a Megyei Mun­kaerő-szolgálati Iroda. Létre­hozója, a Békés megyei Ta­nács munkaügyi osztálya fontos célt tűzött ki. Azt, hogy szakítson az iroda a régi hatósági munkaerő-köz­vetítés rossz gyakorlatával és helyette segítse elő a nép­gazdaság igényeinek megfe­lelően irányított munkaerő- mozgást. A vállalkozások korában a munkaügyi szakemberek­nek is vállalkozniuk kell, ezért dolgozták ki a megyei tanácson a munkaerő-közve­títés új rendszerét Szatmári János csoportvezető koncep­ciói a olyan jól sikerült, hogy legtöbb részét országos el­terjesztésre átvette az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hiva­tal. így érthető, hogy az or­szágban elsőként Békés me­gyében nyílt meg a munka­erő-szolgálati iroda. Dr. Molnár Margit, a megyei tanács osztályvezető­je elmondotta: a munkaerő­közvetítés régi rendszere túl­ságosan merev volt, nem kö­vette az élet változásait, ezért elszakadt a valóságtól. Igazi közvetítő szerep he­lyett hatósági feladatokat lá­tott el. Ügy ítélték meg a munkaügyisek, hogy a vi­lágpiachoz és a belföldi igé­nyekhez való alkalmazko­dás is szükségessé teszi bi­zonyos termékek gyártásá­nak csökkentését, vagy be­szüntetését, míg több helyen nagyarányú termelésnöve­kedés várható. Ezért egyes helyeken jelentős munkaerő szabadulhat fel, rájuk vi­szont másutt nagy szükség van. Előbb-utóbb persze ma­gától is kialakult volna a munkaerőpiac egyensúlya, de a hangsúly azon van, hogy ez máiéi előbb megtörtén­jen. Ezért a munkaerő-szol­gálati‘iroda adatbankot hoz létre, a munkaajánlatokból és a munkavállalók kíván­ságaiból. Ahol ezek közel kerülnek egymáshoz, az iro­da megszervezi a találko­zást, a többi már a két fé­len múlik. Az iroda eddig harminc vállalattal kötött szerződést, ezek összesen több mint 30 ezer embert foglalkoztat­nak. A vállalatok a létszá­muk alapján fizetnek az iro­dának, a lakosság részére a szolgáltatások ingyenesek. A munkaerő-közvetítésen kívül munkajogi tanácsadással, pá­lyakorrekciós tanácsadással állnak az ügyfelek rendelke­zésére. A jövőben bevezetik a humánszolgáltatás közve­títését is, így mód nyílik pótmama, betegellátó vagy ebédhordó igénylésére is. Az irodának nincs és a jö­vőben sem lesz merev pro­filja, tevékenységi körüket mindig az élet által felszín­re hozott követelményekhez igazítják. Az első napok ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy sokan nem a képessé­geiknek megfelelő munkát végeznek, az ügyfelek kö­zött jelenleg ők vannak többségben, tevékenységüket ismertették a középfokú tan­intézetek végzős növendékei előtt is, az érettségi vizsgák után várják nagyobb szám­ban a most első ízben elhe­lyezkedni kívánók jelentke­zését. Segíteni tudnak azo­kon a diákokon is, akik nyá­ri alkalmi munkát kívánnak vállalni. Budai Gyula, a munka­erő-szolgálati iroda igazga­tója bízik a sikerben, ez az intézmény régóta meglevő igényt elégít ki. Már dol­goznak a további terveken, elsősorban azon, hogy a nagytömegű adatot számító­gépre vigyék, és így meg­gyorsítsák a munkát. LÓNYAI LÁSZLÓ A humán szolgáltatásról jut eszembe... Régi igazság, hogy nem a kéz kevés, hanem az elosztás rossz. Több ember nincs, nem lesz, mert a demográfiai apály tartósnak ígérkezik. Érdekes egyébként, hogy elsőként Békéscsabán valósult meg az egye­bek mellett Miskolcon is régen dédelgetett ötlet. A Viharsarok föváro. sában ugyanis az ötven százalékot is meghaladja a munkaképes korú nők foglalkoztatottsági aránya, s bizony, a Kner Nyomda vagy a Gvu- lai Húskombinát, vagy a csabai és békesszentandrási szőnyegszövő aligha küzd olyan jellegű foglalkoztatási gondokkal, mint az itteni eégek. Mélegüzemi munkást, ácsot, tetőfedőt, textilipari dolgozót Miskol­con lasszóval fognak. Túlkínálat van viszont autószerelőből, kozme­tikusból. Nagyobb baj, hogy az érettségizett lányok elhelyezkedése nincs megoldva. Fbben nem az játszik főként, közre, hogy nincs ke­nyérkeresetre alkalmas munkahely, hanem az a szokás, gyakorlat, rossz beidegződés, hogy ezek a lányok többnyire fehérköpenyes állás­ra vágynak. A.városi tanárs munkaügyi-osztályán már régen foglalkoznak az úgynevezett humán szolgáltatás bevezetésével. Két éve megszűnt a kö. telező munkaerő-közvetítés, irracionálisabbá váltak a vállalati igények, s az ügyfelek (a még munkára foghatók egyre fogyó hada) nem első­sorban adminisztratív ügyintézésre vágynak, hanem jó szót, baráti tanácsot, alternatív lehetőséget remélnek. Az új törekvésnek formá­lis jegyei is vannak. A hivatalból eltűnik az ügyfeleket és az ügyin­tézőket elválasztó pult. Székkel kínálják majd a vendéget, s nemcsak a foglalkozását kérdezik meg, hanem azt is, hogy mikor indul az utolsó vonat, hány gyereket nevel, s hány műszakban dolgozik a felesége . . . Persze, ehhez szék kell, személyzet kell, s olyan újfajta látásmód, amely az új munkahelyet, vagy új szakmát kereső emberben nem a vándormadarat látja. Mert semmi garancia arra, hogy ebben a gyor­san változó világba* a ma embere ugyanarról a munkahelyről, a ugyanabból a szakmából megy nyugdíjba. (brack ó) CB-s taxi fővárosi magántaxisok alakítják ki a közös központjukat, amelyen keresztül taxit lehet rendel­ni. Valószínű,' hogy a miskol­A most CB-s ci magántaxisok megelőzik a fővárosiakat ebben a versen­gésben. Már egy hete üze­mel ugyanis a 32-12-es mis­kolci CB-s taxi, amelyet a 15-ös csatornán lehet hívni. Miskolc a harmadik Ma tejnap Jubilál a tejnap. A Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben fogadta el azt a ja­vaslatot, amely szerint min­den év májusának végén egy napot a tejnek szentelnek. Idén május 25-re esett ez a nap. Huszonötödször kö­szöntjük tehát a tejet A tej élet, erő. egészség. Olcsó poén most azzal példálózni, hogy alkoholfo­gyasztásban a világ élvona­lába tartozunk, de azért azt meg kell említeni, hogy éven­te minden magyar megiszik 90 liter sört, 38 liter - bort s 6 liter töményét. S ime az ellenpélda: 1981- ben a tejre átszámított tej­es tejtermék-fogyasztás 170 kilogramm volt. A kívánatos mennyiség 230—240 kiló len­ne. Fehérje, vitamin, zsír, ásvá­nyi só. Többek között ezeket is tartalmazza a lej. Aztán: gátolja a mészlerakódást az érfalakban, csökkenti a zsír felhalmozódását a májban. Az alkohol érrendszeri megbetegedéseket okoz, és májzsugort Többek között... Véletlen, vagy sem, de tény, hogy az erősen szeny- nyezett levegőjű Ózdon isz- szák a legtöbb tejet és fo­gyasztják a legtöbb tejter­méket a megyében: 220 li­ter ez a mennyiség. Utána Leninváros, majd Miskolc a sorrend, 198 literrel. — Talán azért a városok előkelő helye — vélekedik Czingler Dávid, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatója —, mert helyben nincs tejtermelés, a tejet és a tejterméket úgy hozzuk oda. Borsodban a tej fele a háztáji gazdáktól származik, s az úgynevezett „önfogyasz­i\ tokát” nem tartjuk számon. Szóval bármennyire is jó­nak mondható a tejfogyasz­tás átlaga a megyében, len­ne rá mód és lehetőség, hogy még többet igyunk és együnk. A kínálat gazdag, a tejipar több mint kétszázféle termé­ket gyárt. Újdonság — egye­lőre csak Komárom megyé­ben — a hűtés nélkül egy hétig eltartható tej. Finn gépsoron gyártják, fél li­terét 3,90-ért mérik. Később esetleg hozzánk is eljut: Franciaországban egy em­ber egy év alatt 14 kiló saj­tot eszik meg. A magyar em­ber ennek hetedét. A sajtfo­gyasztás az év első négy hó­napjában több mint 10 szá­zalékkal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. A felzárkózást megkezd­tük ... (illésy) Képtelenek üdülni Egy tübingeni pszichiá­ter szerint téves az az el. képzblés, hogy minden fáradt, túlfáradt, vagy ki­merült ember bármikor képes üdülni, ha erre al­kalma kínálkozik. Véle­ménye szerint akadnak üdülésre, oihenésre képte­len emberek is. Az üdülésként elenségre a következő jelek figyel­meztetnek : lelki eredetű testi panaszok, kábító- és élvezeti szerektől való függés, rendellenes egy­oldalúság a hivatáshoz va­ló kapcsolatban, lelki és idegrendszeri zavarok, vagy valamilyen rejtett betegség. Ilyen emberek­nek az üdülés, ha nem Is káros, de legalábbis ha. tástalan. Ezeket az embe­reket — helyesebben be­tegeket —, előbb meg kell gyógyítani és jobb. ha csak akkor mennek szabadságra. A kutató szerint: „ezek az emberek a hivatalok­ban rájuk erőszakolt sza­badság alatt is 'folytatják munkájukat. megkétsze­rezett Intenzitással, a vélt oótolhatatlanság ürügyén. Ha mégis abbahagyják, akkor a hegymászást, vagy a műkincsek meg­tekintését is szigorú prog­ram szerint, teliesítmény- munka formájában, ro- botszerüen végzik.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom