Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-13 / 87. szám

Kiváló Közintézmények, boltok, utak Három gyárban négyszázan kisiparosok így állnak a beruházások ’ Városunk tanácsának vég­rehajtó bizottsága döntött az Ipar Kiváló Mestere kitün­tető oklevél adományozásá­ról. A város lakossága javí­tó-karbantartó és egyéb szol­gáltató igényeinek kielégíté­sében lelkiismeretes, szak­szerű tevékenységet végzett kisiparosok közül tízen kap­ják meg a kitüntető okleve­let. Ezek a szakemberek a KIOSZ körzeti csoportja ve­zetői szerint is a lakosság megelégedésére végzik mun­kájukat, rendszeresen vállal­nak társadalmi munkát is. Miskolc megyei Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a tanácsi bér, ta­nácsi értékesítésű és OTP crtékesítésű lakáshoz jutta- tandók 1982. évi végleges, 1983. évi résznévjegyzékét, valamint az 1982. évi telek- elosztási tervet. A névjegyzék 1982. április 13-től kerül kifüggesztésre a vb-hivatal ügyfélszolgálati irodáin (Petőfi u. 1—3. sz., Pe­tőfi u. 23. sz., Csaba vezér u. • — mm » tm mm » mm« A városi tanács végrehajtó j bizottsága legutóbbi ülésén tájékozódott a beruházások március havi állásáról. A testület áttekintette a lakás­építés — műszaki átadás, üzembe helyezés, kivitelezés —, illetve a készülő közin­tézmények helyzetét. > Megkezdődött az Avas—IT/l ütem területén a 8 tantermes, BETONYP-szerkezetből épü­lő iskola alapozása, a Szinva — Népkert térségében pedig a 200 fős. illetve a Mátyás ki­53. sz., Mark K. u. 96. sz., Biikkszentlászló Szakigazga­tási Kirendeltség, Fő u. 82. sz., Szirma, Vöröskatona u. 49. sz). A névjegyzéket a Déli Hír­lap 1982. április 15-től foly­tatásokban közölni fogja. Miskolc megyei város Tanácsa vb-hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztály j rály utcában a 100 fős óvoda építészeti munkája, központi fűtésének szerelése. Ugyan­csak megfelelő ütemben épül a Szinva—Népkert térségében a 60 fős bölcsőde. Májusban várható a Korvin Ottó utcai orvosi rendelő átadása. Elkészültek az Avas 346 je­lű épület alatt létesülő Patyo­lat felvevő fiók kiviteli ter­vei. Készül a kiviteli terve a görömbölyi ABC-áruháznak és szolgáltató egységnek. A Korvin Ottó utcában viszont átadták a VBKM, a TRANSZ- VILL, a Tv-híradó és a Vo­lán Márkaszerviz helyiségeit. A nedvesség ellen szigetelik a Vasgyári Kórház sebésze­tét. Az északi tehermentesítő úton géphiány akadályozta a munkát, most átadás utáni hiánypótlásokat végeznek. A befejező szakipari munkák, illetve szerelvényezési mun­kák az ütemtervnek megfele­lően haladnak a Széchenyi út 3—9. szám alatti épületben. Ugyancsak befejező munká­kat végeznek az építők az Ady Endre Művelődési Házban, míg a miskolci Patyolat Vál­lalat központi telephelyén belső gépészeti szerelési te­vékenység; aljzatbetonozás, illetve belső kőművesmunkák adnak tennivalót. A Rudas László utcában befejezés előtt áll a keres­kedelmi tanbolt szerelése. Ugyanitt jó ütemben halad­nak a közműkiváltások, a hegyláb támfalépítése. Nagy erővel dolgoznak a Szinva- támfal építésénél is. Lapunkban is közöljük! Végleges lakáselosztási névjegyzék MISKOLC TÖRTÉNETE 23­, / II. Rákóczi Ferenc és városunk fje Egy kérelem elintézéseként írt állásfoglalás Rákóczi alá­írásával Miskolc mezőváros lakossága, főleg a jobbágyok, iparosok és kereskedők lelkesen álltak Rá­kóczi szabadságmozgalma mel­lé, Rákóczi több alkalommal járt városunkban, 1697-ben csak átutazott Miskolcon, hogy Becs­ben tisztázza, nincs része a To­kaji Ferenc szervezte hegyaljai felkelésben. 1701 áprilisában a császár foglyaként Eperjesről Miskolcon át nyolc hívével együtt szállították a bécsújhelyi bör­tönbe. Két napig tartózkodott városunkban, ahol őt és kísére­tét rangjához méltóan ellátták. Tokaj várának elfoglalását kö­vetően seregét ide hozta szál­lásra, amit Emlékirataiban így indokolt: „Főleg azért tartóz­kodtam Miskolcon, hogy kivár­jam azokat a vállalkozásokat, amelyeket a merész ellenség ; megkísérelhet. Egyébkén a tél akármilyen szigorú volt is, nem akadályozta meg a hadi sike- 1 rekben félmeztelen katonáimat, akiket zsákmány és fosztogatás sugallta belső hév fűtött." Fő­hadiszállása 1704. I. 19-től III. 4-ig Dőry Ferenc házában (a mai Rákáczi-ház, a Sötétkapu nyugati oldalán) volt. Kisérete Bercsényi Miklós, Eszterházy An­tal és Forgách Sándor generá­lisokból állt. Katonáinak a la­kosság adott szállást. Miskolc ezen idő alatt jelentős esemé­nyek szintere volt. Itt alakult meg az állandó Udvari Tanács (minisztertanács), melynek igaz­gatója ez időben Pápay János volt. Itt írták meg a horvát ren­dek csatlakozására vonatkozó kiáltványt. Innen adott ki pá­tens-parancsot a katonáskodó jobbágyok mentességéről, a vallásszabadság biztosításáról, az iskolák önhatalmú elfoglalá­sának tilalmáról, a jezsuita rena védelméről. Miskolcon szerkesz­tette meg az első katonai sza- í bályzatát, a Methodus Intentio­nis Militiae-t, itt fogadta XIV. Lajos francia király állandó megbízottját, Fienrille lovagot és több francia mérnököt, tisz­tet. Ide hozták hűségesküt le­tenni az erdélyi császári csapa­tok vezetőit, Mikes Mihály és * Pekry Lőrinc tábornokokat. Az itt-tartózkodásának az em léke az avasi torony nagy ha rangja, melynek anyagát, eg megrepedt rézágyút Rákóczi ajándékozta a városnak. Magó hoz váltotta a város 2500 forint nyi kötelezvényét Szendrő váró: parancsnokától, és azt a város nak adta katonái ellátásáért megerősítette a város jogát hogy a bükki Fekete-erdőből fái hordhasson szénégetésre és Ui zelésre. 1706. I. 19-től egy hónapig is­mét a Dőry-ház volt szállása „Ez a nagy mezőváros az ország közepén fekszik, Egertől egy napi járásra" — Írja Emlékiratá­ban. Azért is választotta e he­lyet, mert körülötte voltak csa­ládi birtokai, a mozgalmát pén­zelő, kincset érő Hegyalja vá­rai, Szerencs, Ónod. 1706-ban itt tartotta tanácskozását a Se­natus, mellyel elhatározta a réz- oénz újraveretését és Mária-kép benyomattal való ellátását. Itt készítették elő a béketárgyalást Anglia, Hollandia közvetítőinek bevonásával. A lakosság sérel­meivel, bajaival bátran fordult a fejedelemhez, mert minden sérelmet orvosolt, és a beadvá­nyok elintézését saját kezű alá­írásával is igazolta. Szerette is a város közönsége. Érezte, hogy a fejedelem törekvése egybevág a maga céljaival, és a legna­gyobb áldozatokra is képes volt. Miskolc 650 lakosa vett részt a különböző: egri, tokaji, nagy­szombati, szolnoki harcokban, amit a rank maradi névsorok is igazolnak. A város hires mester­emberei, céhei a kurucoknak 'olgoztak, a puskamúvesek pus- acsövet készítettek, aminek da- abjáért Lónyay Ferenc főhad­biztos 3 Irt 75 x-t (krajcárt) fi- ’etett. A szűcsök 3 forintjáért varrták százszámra a ködmönt, karácsonyi Sándor görög keres­kedő és társai magyar rézért cserébe Törökországból aba- posztót szereztek be a kuruc ez- redek számára. A város lakos­sága aprómundért (fehérneműt) készített, amiért a ruházati had­biztos 400 frt-ot fizetett ki. A se­gítség ellenében mégsem volt a lakosoknak nyugalma. 1706-ban Rabutin császári tábornok elől a lakosság Szögligetre menekült, a kiürített város házait a két templom és az iskola kivételé­vel felégette. A pusztítás elle­nére még 1708-ban további ka. fonákkal, 1710-ben, mikor a me­gye nemeseit városunkba hívta össze, nagyobb mennyiségű éle­lemmel segítette a felkelők el­látását. Ez volt az utolsó áldozat városunktól. Miskolc lakossága szivébe zárta Rákóczi Ferenc fejedelmet és szabadságmozgalmának em­lékét. 1906-ban a fejedelem és bujdosótársai hamvainak haza­hozatalakor az Avas tetején ki­látót építettek, hirdesse váro­sunk örök emlékű megbecsülé­sét. KAMODY MIKLÓS Mit ér a mérnök, ha fiatal? A Mezőgépnél nem rangon aluli, ha a mérnök is a gép mellé áll... (Solymos (elv.) Régi gond, hogy Magyar- országon az erkölcsi és anya­gi megbecsülés nem teljesít­mény-, hanem hierarchia- centrikus. Egy kiváló mérnök, sarzsi nélküli, általában ke­vesebbet keres, mint egy ugyancsak diplomával ren­delkező, közepes osztályve­zető. A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén a pályakezdő gépész- mérnökök munkahelyi beil­leszkedéséről szóló jelentést vitatták meg. Három nagy­üzemben vizsgálódtak, 63 kér­dőívet elemeztek, az ankéto­kon 93 pályakezdőt kérdeztek meg, s meghallgatták a há­rom vállalat (LKM, DIGÉP, Mezőgép) vezető beosztású dolgozóinak véleményét is. Jó és rossz jel Egyéni sorsok sikereinek és kudarcainak kilométerkövei szegélyezik azt az utat, ame­lyet az ellenőrök végigjártak. Nem könnyű sommás ítéletet mondani. Rossz jel, hogy „a vállalat- vezetés rövidebb távú terme- léscentrikussága háttérbeszo­rítja a hosszabb távon gyü­mölcsöző, a jövőt jelentő in­novációs mérnöki munkát és annak megbecsülését”. Jó jel a népi ellenőrök ál­tal felismert társadalmi igény. „A világgazdaságban kiala­kult éles verseny népgazdasá­gunkra — elsősorban ipa­runkra — nyomást gyakorol, erőteljes és mielőbbi innová­ciót követel meg. Ennek meg­valósítása elsősorban mérnö­keinkre, technikusainkra há­rul. Ipari termelésünk haté­konyságnövelésének egyik feltétele, hogy jobban gazdál­kodjunk szellemi értékeink- kei.” Nem anyagi, de könnyen és gyorsan anyagivá váltható tő­kéről van szó. Hazánk — és ezt a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert mondta ki — ebben a leggazdagabb. Mivel tölti a munkaidőt? A vizsgált három vállalat­nál 404 gépészmérnököt fc|í- lalkoztatnak. Ezeknek csak­nem egyharmada fiatal, öt éven belül szerzett diplomát. Milyen.a közérzetük, munká­juk, megbecsülésük ezeknek a harmincon inneni fiatalem­bereknek ? A pontosnak mondható fel­mérések szerint kreatív mér­nöki munkával töltik a mun­kaidő 16 százalékát. Felsőfo­kú képzettséget kívánó tevé­kenységet fejtenek ki a mun­kaidő egynegyed részében. Az „alantasnak” ítélt egyéb mun­kák aránya 60 százalék körül van. Első megközelítésben tehát eléggé lehangoló a kép. De ez magyarázatra szorul, hiszen az elképzelhetetlen, hogy egy magasan kvalifikált szakem­ber minden, az üzemben töl­tött percét képességének, kép­zettségének és ambíciójának legmagasabb szintjén töltsön ki. Vannak úgynevezett apró­munkák is, a vezetés szükség- szerű és korántsem elhanya­golható velejárói. A dolog másik oldala az, hogy a pá­lyakezdő mérnökök elképze­lése a gyárról, a termelésről, az embert—gépet—anyagot— technológiát egységesítő fo­lyamatról többnyire idealisz­tikus. „Steril” mérnöki tevé­kenységre számítanak és ké­szülnek. Illetve erre készíti fel őket az egyetem. Alulin­formáltságuk miatt az alul- foglalkoztatottságra panasz­kodnak ... Generációs ellentétek Az elmondottak tények és következtetések. Ám az sem hallgatható el, hogy a Diós­győri Gépgyárban a 24—26 éves diplomás mérnökök ha­vi átlagjövedelme 3720 forint. Az ugyanolyan életkorban levő szakmunkásoké 4886 fo­rint. A 30 éves diplomások át­laga 4650 forint. A kortárs szakmunkások 5200 forint fö­lött keresnek. Megkérdezték a fiatal dip­lomásokat, hogy elégedet­tek-e jövedelmi viszonyaik­kal ... Hatvanhárom közül négy mondott igent. Tizenha­tan megfelelőnek vélték. A többség nemmel válaszolt. (A megkérdezettek kétharmadá­nak nincs önálló lakása!) A népi ellenőrök érdeklőd­tek a sokat tapasztalt mun­kahelyi vezetőknél is. Együt­tes véleményük: többet vár­nak a fiatal mérnököktől. Túl kell lépni a kényelmességen és a „mérnöktársadalomban” tapasztalható generációs el­lentéteken. (brackó) Ipper Pál a Rónaiban Ma délután 6 órakor Ipper Pál, a Magyar Televízió fő- munk^társa tart az elmúlt hónapok aktuális bel- és kül­politikai kérdéseiről tájékoz­tatót a Rónai Sándor Műve­lődési Központ klubhelyisé­gében. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés díjtalan. Túl a 30. kérdésen Velélkedc városunkról 31- Hol állott az egykori, híres Arany Ka­sza vaskereskedés? (5 pont). i 32. Hol volt a naplóíró Szűcs-család lakó- 1 háza? (3 pont). 33. Hol készült ez a miskolci fotó? (5 ; pont). \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom