Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-06 / 82. szám

Irodalmat kellett teremteni A megye kimeríthetetlen témaforrás Egy város rangját sokféle mutatóval lehet „mérni", s ezek között nem mindig a statisztikai adatok árulnak el a legtöbbet. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társaság minapi városi vezetőségválasztó közgyűlésén több hozzászóló is nyomatékosan felhívta erre a fi­gyelmet. A város közvéleményét annak az értelmiségi rétegnek kell formálnia, amely felelősnek is érzi magát a közügyek alakulásáért. Városunkban sokáig (s részben ma is) sajnálatosan hiányoztak eh­hez az intézmények és fórumok, amelyek integrálják és mozgósítják az értelmiséget. Ez a felismerés (is) indította el húsz évvel ezelőtt a Napjainkat, amely első (szerkesztői) programjában nem keveseb­bet vállalt, mint a „nem létező”, feledésbe merült hagyományok feltámasztását, éltetését (lásd például Széphalom-Kazinczy, Sáros­patak, Miskolc), ileltve a régióban élő írástudók fórumhoz juttatá­sát, a tehetségek felfedezését, felkarolását. gye bekötőútja az irodalom­ba”, s ezt a szerepét mind­máig be is töltötte. Szólni kell a lap szerepé­ről a közművelődésben és a társművészetek fórumhoz juttatásában^ Feledy Gyula értő szervező munkájának eredménye, hogy a Napjaink a magyar grafika egyik mű­helyévé vált. Bizonyság erre a megyei könyvtárban látha­tó kiállítás is. Végezetül a lap megbecsü­léséről, elismeréséről éppen Papp Lajos főszerkesztő teg­nap átadott megyei irodalmi díja bizonykodik. Borsos Ár­pád az esti ünnepi műsor előtt felolvasta Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkárának és Ladányi József­nek, a megyei tanács elnöké­nek levelét, amelyben gratu­lálnak a lap szerkesztőinek, s további jó munkát, sikereket kívánnak. Az évforduló értelmét nem csupán a visszapillantás ad­ja meg, hanem az induláskor vállalt koncepció és program végrehajtása, az, hogy a lap nem csupán a megye életé­nek tükre, de szellemi életé­nek egyik motorja és műhe­lye is. Ehhez kívánunk mi is eredményes munkát, alkotó éveket (horpácsi) sf: Szerenád (Feledy Gyula rajza) Az Északi-sarknál Épp 73 éve, hogy Peery amerikai kutató elérte az Északi-sar­kot. Érdekesség, hogy kíséretében a négy eszkimón kívül egy né­ger is volt. A nagy ne­vű amerikai sarkkuta­tó nemcsak az északi pólus tájékát térké­pezte fel, hanem a je­ges sziget, Grönland felkutatásával is beje­gyezte magát a tudo­mánytörténet nagy­könyvébe. Nézze meg, hallgassa meg... KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: A Rádió Dalszínháza. — 14.20: Ka­marazene — korabeli hangszerek­kel. — 14.40: Elő világirodalom. — 15.00: Hírek. — 15.05: A Pur­cell énekegyüttes énekel. — 15.24: A Tenkes kapitánya (regény). — 16.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. — 17.00: Hírek. —17.0o: Odysseus és a szirének. — 17.26: Várhelyi Endre operettfelvételei­ből. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gergely Anna nótákat énekel. — 19.35: A Ma­gyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus Zenekarának hangverse­nye. — Közben kb. 20.20: A re­neszánsz Baranyában. — Kb. 21.30: Vera Erancesci Cimarosa- szonátákat zongorázik. — 21.30: Ki akar kockáztatni? — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót ... — 23.25: Csehszlovák művészek operaielvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Mertens rézfúvősegyüttes játszik. Maga a megye (három tör­ténelmi vármegye: Borsod, Abaúj, Zemplén, de ne feled­kezzünk meg Gömörről sem) tájai, etnikai, gazdasági, tár­sadalmi, valamint történelmi hagyományainak sokszínűsé­ge ezernyi, csak itt megírha­tó, itt viszont megírandó té­mát kínál. Mégis úgy érezték a lap alapítói, hogy a „semmiből” kell irodalmat teremteni, s meg kellett küzdeniük (sok­szor még ma is) a kétkedők, sőt ellendrukkerek táborával. Mondjuk ki, mert talán nem ünneprontó: a legnagyobb veszedelem a provincializmus és a provincializmustól való félelem. Ügy kell felmutatni a tájat, hogy országos, egye­temes érvényű legyen. A Nap­jaink elmúlt húsz évében ki­mutatható. ez a tendencia és törekvés, noha a szándék nem mindig valósult meg. Pozitív példaként éppen az ünnepi műsorban is szereplő költő­ket (Ágh István, Ladányi Mi­hály, Buda Ferenc, Bella Ist­ván, Ratkó József, Raffai Sa­rolta, azaz a heteknek neve­zett csoport, amelynek tagja Serfőző Simon is) említhet­jük. A tájhoz kötődik Kalász László költészete is. Országos rangját ma már nem csupán irodalmi díjai minősítik. Gu­lyás Mihály, a lap előző fő- szerkesztője publicistaként szerzett hírnevet, az azóta is aktuális aprófalvak gondjai­ról az elsők között adott drá­mai hangú híradást. A Nyugat nemcsak Osvát Ernő zseniális szerkesztői in­venciójától lett. Nemzedéke­ket (hármat emleget az iro­dalomtörténet) fedezett fel és indított el, hogy mindmáig egyik meghatározója legyen a magyar irodalmi ízlésnek. A Napjaink, mint az indulása­kor legfiatalabb vidéki iro­dalmi lap helyzete nem ha­sonlítható a fogalommá vált Nyugathoz. Ám, ha helyet akart kiverekedni laptársai közölt, akkor vállalnia kellett az irodalomszervezői, tehet­ség-felfedezői, ápolói misszi­ót is. Nos, az elmúlt húsz év alatt sikerült is néhány pá­lyakezdőnek fórumot teremte­nie, s az már egy másik (nem ünnepi) cikk témája lehet, hogy miért nem sikerült ezeket az írástudókat itt is tartania. Borsos Árpád meg­fogalmazásában a lap „a me­Nevettetők Miskolcról jelentkezik szombaton a Hogy tetszik lenni? című, nyugdíjasoknak szóló műsor. László György műsorvezető-szerkesztő és Tóth Gabriella riporter ka­lauzolásával egyebek mellett riportot hallhatunk az öregek otthonából, s beszélgetést dr. Kise Katalinnal, városunk főorvosával. A műsort a Pe­tőfi rádió sugározza, fél 10- től. Hetvenéves lenne — ha él­ne — Örkény István. Lázár István, Örkény alapos isme­rője (remek könyvet írt róla) hat részben szól — ez alka­lommal a rádióban — Örkény­ről, a Magyar Irodalmi Arc- képcsarnok sorozatban. Az első részt ma délután 2 órától hallhatjuk a 3. műsorban. Hetvenéves Alfonzó. Hol­nap este 1 óra 10 percen át övé a képernyő. A meglehe­tősen későn — háromnegyed 10-kor — kezdődő portréfil­met Simó Sándor rendezte, a riporter Simon V. László. Fő­szereplője, hőse: Markos Jó­zsef, azaz Alfonzó. És még egy jubileum: 25 éve van a pályán Sas József, legnépszerűbb énekes nevet­tetünk. Szilágyi János beszél­get vele az évfordulón, a csütörtökön délután 2-kor kezdődő Szórakoztató antik­váriumban, a Petőfin. Az NSZK, a Szovjetunió, az USA és hazánk egy-egy kép­viselője (politikusa) vitázik korunk legfontosabb nemzet­közi kérdéseiről a televízió világszerte ismert és elismert fórumán, a Nemzetközi Stú­dióban. Pénteken este fél 9 előtt 5 perccel kezdődik a műsor, melyet Hajdú János vezet, szerkesztője Chrudinák Alajos. Üj ajánló műsor indul pén­teken a rádióban, túrákat, ki­rándulóhelyeket kínál a hall­gatóknak a hét végére. Címe: évfordulói ^ Bejárta a fél világot, az­óta nyomába eredtek szóra­koztató filmjei is. Holnap es­te háromnegyed 10-kor kez­dődik az Alfonzó-portréfilm. Térkép és útravaló. Délután 5 órakor kezdődik Szitnyai Jenő szerkesztő-műsorvezető sza­bad (jó) idő kalauza. Üj — régi — szórakoztató műsor kezdődik a televízió­ban, címe Amiről a pesti Broadway mesél. Az első részt vasárnap este 8 óra 5 perctől láthatjuk, forgatókönyvét Kállai István írta, szerkesz­tette — korabeli dokumentu­mokból, írásokból — Ágoston György, rendezte Bánki Iván. A szerzők között van Gábor Andor, Stella Adorján, Szenes Béla, a szereplők között pedig Kern András, Gálvölgyi Já­nos, Bodrogi Gyula, Körmen­di János, Márkus László, Medveczky Ilona. Petőfi rádió: 12.25: Ifjúsági könyvespolc. — 12.30: Hírek. Út­közben. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.25: Látószög. — 13.S0: Mu­zsikáló természet. — 13.35: Világ­járó muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Tini-tonik. — 18.30: Hírek. Útközben. — 18.35: Beszélni nehéz. — 18.47: Végvári Rezső: inaktelki muzsikaszó. — 18.56: Barangolás régi hangleme­zek között. — 19.15: Idegenforgal­munk előőrsei. — 19.33: Csa* fia­taloknak! — 20.30: Hírek. Útköz­ben. — 20.35: Vidám népmesék. — 20.59: Egy szál gitárral. — 21.55: Népdalkörök pódiuma. — 22.20: Szabadság, szerelem. — 23.09: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.30: Madrigálok. — 13.00: Hírek. — 13.07: Kamara­muzsika. — 14.00: Magyar Irodal­mi Arcképcsarnok. — 14.30: Szim­fonikus zene. — 16.30: Újhullámos együttesek Los Angelesből. — 17.28: Eeethoven-művek. — 19.00: Hírek. — 19.05: Holnap közvetít­jük .. . — 19.35: Kilátó. — 20.20: Donizetti-ciklus (l. rész). — 22.15: A progresszív beat híres előadói. — 23.00: Századunk kórusművei­ből. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismerte­tés. — 17.05: Egészségünk védel­mében. A serdülőkor . . . Dr. Pénzes Géza előadása. — 17.20: Zenedoboz. A stúdió zenés ve­télkedőműsora. Szerkeszti: Beély Katalin és Sajó Márta. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A szakma kiváló tanulója országos verseny döntői kezdődnek Mis­kolcon. — A MEDOSZ Nógrád megyei titkára a tavaszi munkák balesetmentes végzéséről nyilat­kozik.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, t. műsor: 16.10: Hí­rek. — 16.15: Testvérvárosok. — 16.35: Gólyavári esték. — 17.20: Kertünk — udvarunk. — 17.40: Sakk-matt. — 18.00: Kubai dal­lamok. — 18.30: Dél-alföldi Króni­ka. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Buddenbrook ház (4. rész). — 21.00: Stúdió ’82. — 22.00: Helybenjárás. — 22.55: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Sava­ria Kupa — nemzetközi röplabda- torna. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.30: Periszkóp. — 22.05: Gerry és a Pacemakers együttes. Szlovák televízió: 16.25: A tudo­mány és a téchnika világa. — 17.iä: Közép-szlovákiai magazin. Gyerekek a múzeumban Verset tanulnak, tojást festenek A Herman Ottó Múzeum Papszeren levő épületében gyerekfoglalkozásokat rendez ezekben a napokban a mú­zeum közművelődési osztá­lya. A programot Ignácz Er­zsébet, az osztály munkatár­sa ismerteti: — A hét első felében dél­előttönként általános iskolá­sokat látunk vendégül kiállí­tási épületünk úgynevezett foglalkoztatótermében. Volt már hasonló: decemberben a karácsonyi népszokásokkal ismertettük meg a gyereke­ket, karácsonyfadíszeket ké­szítettek, dalokat tanultak. Most — az alkalomnak meg­felelően — húsvéti népszoká­sokról mesélnek nekik a köz- művelődési osztály munka­társai, verseket tanulnak a gyerekek, tojásokat festenek, bábokat készítenek. A foglal­kozásokról felvételeket ké­szít a Tévéhíradó is. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Elő- szőr ment férjhez (szovjet film). — 21.45: Világhíradó. — 22.00: Ko­moly zene. Miskolci Kamaraszínház (7): Ál­kulcsok. — Miskolci Játékszín (7): A tribádok éjszakája. Kiállítások: Miskolci Galéria (10 —18): Choma József festményei és Varga Éva szobrai. — Mini Galéria (10—18): Csavlek Etelka kerámiái. — Herman Ottó Múze­um (10—18): Ember és munka. — A magyarországi feketekerámia. — Döbröczöni Kálmán-emlékki- állítás. — A természet három or­szága. — Miskolci Képtár (10— 18): Két évszázad magyar festé­szete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla- ’ emlékkiállítás. — Megy aszói fes­tett asztalosmunkák 1735-ből. — Türelemüvegek. — A miskolci nyomdák története. — Központi Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. Acél­gyártás. Kovácsolás. Hengerlés. — Massa Múzeum (9—15.30): A diósgyőri kohászat története 1870- ig. — A kohászatban használt kéziszerszámok. Filmszínházak: Béke (f4): Tűz (szovjet film) — (hn6, 8) : Egy zse­ni, két haver, egy balek (mb. szí. olasz—francia film, III. hely­ár!). — Béke Kamaramozi (4): A betyárkapitány kincse (román film) — (6): Tecumseh (mb. NDIC film). — Kossuth (í3) : A lovas lány (mb. szí. NDK film) — (hn5, 7): Majmok bolygója (szí. ame­rikai film, 14 éven felülieknek, III. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (3, 6): A nők városa I—II. (szí. olasz film, 18 éven fe­lülieknek, dupla helyár!). — Táncsics (fő, f7): Tegnapelőtt (szí. magyar film). — Táncsics Kamaramozi (6): Fellini: Róma (szí. olasz—francia film. 16 éven felülieknek!). — Szikra (3): A hó­tündér (mb. szí. szovjet film) — (5): A Jó, a Rossz és a Csúf I— II. (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek, dupla és III. helyár!). — Petőfi (f5, f7) : És megint düh­be jövünk (szí. olasz film. TIT. helyár!). — Tokaj vendéglátóhoz (í8): Vadember (mb. szí. francia film, 14 éven felülieknek!). — Szirma (f6): A remény joga (szí. magyar film). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Világablak. — 8.55: Be­szélni nehéz. — 9.08: Rahmani- nov: Szimfonikus táncok. — 9.44: Kis magyar néoraiz. — 9.49: Nem­zet-közi mese+'es^tjvál. — 10.00: Hírek. — 10.05: -Tipi-tupa trombi­ta (mesekompozíció). — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Nóták. — 11.30: Dietrich- Schumann—Brahms: F—A—E-szo- náta. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Könnyűipari Minisztéri­um Bartók-kórusa énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. Útközben. — 8.35: Időseb­bek hullámhosszán. — 9.30: Haj. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: Hí­rek. Útközben. — 11.33: A Szabd család (ism.). 3. műsor: 8.57: A kiállítótermelf programja. — 9.00: David Ojszt- rah hegedül, Frida Bauer zongo­rázik. — 10.21: Franciaországi dzsesszfesztivál-felvételekből. — 11.00: ríírek. — 11.05: Szimfoni­kus zene. Televízió, 1. műsor: 8.55: Tévé­torna. — 9.00: Szünidei matiné. — 10.00: Delta. — 10.25: Fiúk, lá­nyok, kutyák (francia film). — 11.50: Alaszkai bozótpilóták (NSZK dokumentumfilm). Porosodó szemléltetőeszközök Kedves Apukák, ki ért a híradástechnikai készülékekhez? így szólt a kérdés az egyik középiskola szülői értekezletén. Majd az osztályfőnök elmondta, hogy elromlott a külföldről származó képkivetítő készülék, és nem tudják megjavíttatni, mert nincs hozzá alkatrész. Talán az apukák közül valaki meg tudná javítani... A kérdés elhangzását követően eszembe jütött,, hogy 10—15 évvel ezelőtt milyen gyakran hallottam az iskolákban azt a panaszt, hogy kevés a szemléltetőeszköz, s emiatt nem elég eredményes az oktatás. Az utóbbi évtizedekben a költségvetés a hiány felszámolá­sára külön, évi 60 millió forintot irányzott elő e célra. Az is­kolák többségében megjelentek a televíziós készülékek, a dia­vetítők, s a legkülönfélébb technikai eszközök. Igen ám, de a beruházásokat követően a fenntartás és a kezelés feltételei a lgtöbb helyen nem jöttek létre, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a milliárdos vásárlás eredménye igen sovány lett. Az eszközök gyorsan megrongálódtak, elhasználódtak, a javítá­sukra ilyen vagy olyan okból nem került sor, s most többsé­gük valahol porosodik. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szemléltetőeszközt valamely tanár óhajára megvette az iskola, de miután az il­lető pedagógust áthelyezték más intézményhez, a kollégái már idegenkedtek az eszköz használatától. A sorsa ugyanaz, mint az elromlottaké: porosodik a raktárban. Nagyon nehéz lenne a tanintézetekben kialakítani azt a követelményrendszert, amely megszabná a szemléltető- és oktatógépek használatát. Azt azonban el kellene érni, hogy az intézmények úgy gazdálkodjanak, hogy az iskola szemléltető­eszköz-, gép- és műszerállománya a rendeltetésének megfe­lelően — az anyagi elhasználódás normális határáig —, az oktatás szolgálatába álljon. Ehhez — bár kétségkívül elgon­dolkodtató az osztályfőnök kérése, megnyugtató megoldáshoz nem vezethet — a szülők segítségét igényelni dicséretes szán­dékra utal. W. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom