Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-19 / 92. szám

Bemutató a színházban

Angliai Erzsébet

Erzsébet Tímár Éva érdemes művész

(Kiss József felvétele)

zsébet? Igazából sosem tudta senki, a pontos definíció hiányát, a legtöbbet mutatja fel Tímár Éva. A méltó ellenfél, II. Fülöp szerepében méltó társ Blaskó Péter. A hajdani ismert világ nagyobb felének fanatikus, félelmetes uralkodója, a király bőrében szenvedi az esendő ember rámért sorsát. A két főszereplő összjátékával erősödik fel és teljesedik ki az előadás. Talán a kelleténél jobban is kiválnak az együttesből.

Bruckner mostohán bánik az angol és a spanyol udvar szereplőivel, nem nagyon írta meg alakjukat. Nyilván rendezői intuíció és természetesen nagyon tudatos színészvezetés eredményeként játszik tehát Mihályi Győző egy olyan Essex grófot, akiről csak annyi derül ki, hogy erkölcstelen, könnyelmű kölyök volt. Ez kevés. Kevés Matus György Bacon-je, mert erőt csak végül mutat. Zsolnay Júliának Spanyol Izabellaként nincs sok teendője, Cecil szerepében Simon Györgynek van lehetősége a játékra, és él is vele. Az előadás nagy létszámú társulatának az a dolga, hogy kövesse a rendező akaratát. Egyöntetű háttér, felvillanó színek együtteseként egy koncepció masszív alapja n „kétféle felekezet”.

MAKAI MÁRTA

Mathiász-panzió

Németh László drámái — a péntek este látott is — lényegében „tézis” drámák. A szerző egész életműve a minőségeszme, a teljesebb, értékesebb ember megteremtéséért jött létre. Hite, amely szerint az ember nemesíthető, nevelhető, végül a szó szoros értelmében is a katedrára vitte. Meggyőződése volt, hogy a helyesen alkalmazott pedagógia igenis iel- tárhatja, érvényre juttathatja az emberben levő legjobb értékeket, legnemesebb indulatokat. Ebben az 1945-ben írott drámájában azonban még a helyes alapelv rossz alkalmazásának a tragédiáját írta meg. Hódi Barna, a hajdan többre hivatott tudós gyávasága, megalkuvása miatt előbb mint értelmiségi bukik meg, majd amikor ifjúkori ambícióit a fiai karrierjében akarja megvalósítani, példaképpé emelt fia halálával kell fizetnie.

Senkit se lehet „megváltani” az akarata ellenére, senkire se erőltethetjük rá a mégolyán helyes vagy jószándékú elveinket az életről, boldogulásról. Mindenkinek van egy „növésterve” — Németh László kifejezése ez —, amely szerint élnie adatott. Csak a szeretet, a türelem és a pedagógiai tapintat képes a másikban felfedezni és érvényre juttatni az igazi értékeket. Ezt a gondolatot éppen Hódi Barna hajdani tanítványa és szerelme: Gróti Ágnes ismeri fel és valósítja meg a „panziójában”. „Az ember tegye a jót, s az végigremeg valahogy az egész emberiségen, áit a hű- s a hűtleneken” — mondja ki a darab egyik lényeges gondolatát.

Sokszor vádolták Németh Lászlót naivitással, egyfajta idealizmussal. Holott a Ma- thiász-panzióban megfogalmazott konfliktusok, gondolatok semmit sem veszítettek érvényességükből. A múlt héten a Minisztertanács foglalkozott a gyermek- és ifjúságvédelemmel, ismételten és nyomatékosan hangsúlyozva a család szerepét és felelősségét. Németh László ábrándja az a „nagy család” volt, amelyben mindenki otthon lehet, mert emberközelbe kerülhet a másikkal. Csak ezek a kis és meghitt közösségek adhatnak támaszt, jelenthetnek lelki energiaforrást az élet elviseléséhez. Pontosabban ahhoz, hogy az élet ne elviselendő teher legyen, hanem mindenkinek szép feladatává és kalandjává váljon.

Innen van Németh László „sziget-elmélete” is. Hitte és tudta, hogy vannak emberek,

közösségek — a darabban Gróti Ágnes és neveltjei —, akik képesek ezt az eszmét megvalósítani. Németh László nem mindig, s nem feltétleA Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága mellett dolgozó művelődéspolitikai munkabizottság holnap délután tartja soron következő ülését. A napirenden elsőként dr. Környey László, a városi tanács művelődés- ügyi osztálya vezetőjének tájékoztatója szerepel a város könyvtári ellátottságáról, a

nül a vér szerinti családra gondolt, hiszen nagyon is jól látta a házasságok válságát, az emberi kapcsolatok devalválódását.

Ám ha eltekintünk a darab eszmei értékeitől, akkor is élmény volt ez a péntek esti a színészi játék miatt. Nem csupán a színlap miatt kell elsőként Törőcsik Mari és Mensáros László nevét említeni. Két sorsot és típust ábrázoltak, amelyek egy pillanatra találkoztak, hogy tragikusan keresztezzék egymást, elváljanak egymástól. De csak az elismerés hangján szólhatunk a fiatalokról: Benedek Miklósról, Gyab- ronka Józsefről, Bencze Ilonáról. Kubik Annáról, Ábrahám Editről is.

S nem kevésbé Ádám Ottó rendezéséről, aki végig feszültséget tudott teremteni, sőt a krimi-izgalomig tudta fokozni azt.

(horpácsi)

könyvtárhálózat szerepéről a közművelődés fejlesztésében. Ezután Varga Miklós szobrászművész beszél Miskolc képzőművészeti életéről, majd Flach Antal, a Művelődési és Propagandairoda vezetője ismerteti a Goethe halálának 150. évfordulójára szervezett rendezvény programtervezetét.

A művelődéspolitikai muokabizottság ülésén

Ferdinand Bruckner 1930-ban írta Angliai Erzsébet című színművét, két évvel később már bemutatta a Vígszínház, és a hatvanas évek végén ismét műsorra tűzte. A szerzőjének világhírt hozó (tizenhét nyelvre fordították le, nálunk Kosztolányi Dezső szövegével él) darab nem fordult tehát elő gyakran hazai színpadokon. A Miskolci' Nemzeti Színház bemutatója azt bizonyítja, hogy hálás mű pedig, Csiszár Imre rendezőnek tiszta, világos gondolatvezetésű, szép előadásra, a főszerepeket megformáló színészeknek emlékezetes, egészen kiváló játékra nyújt lehetőséget.

Schiller Stuart Máriájának számos feldolgozásából ismerhetjük (a történelem- könyveken kívül természetesen) az újkor hajnalának, az 1500-as évek második felének egyik nagy uralkodóját, VIII. Henrik lányát. Angliai Erzsébetet. És a korszakot, amelyben a szigetország évszázadokig tartó nagyhatalmi pozíciója megszületett. Gazdag kor volt ez. Erzsébet pedig elég nagy tehetségű és elég reitélves személyiségű uralkodó volt ahhoz, hogy Brucknernek anyagot adjon egy olyan színműhöz, amely a történelem egy meghatározó, jellemző vonulatának feltárásával. bármely időben üzenetet közvetít. A nácizmus ébredésének előestéjén született darabból nem nehéz kihallani, hogy Erzsébet és a nagy rivális. II. Fülöp egy életen át tartó hatalmi harcának a megmutatásával minden őrült, elvakult fanatizmus. minden hatalmi törekvés ellen tiltakozik az író. Két ellenséges világ feszült egymásnak négyszáz évvel korábban is; a felfede-* zések után néhány évtizeddel. az ipari forradalom előtt Fülöp katolikus Spanyolországával szemben a protestáns Angliáé volt a jövő.

B. kner mindezt elég hosszan adja elő (az eredeti darab több. mint négyórás), a miskolci előadás szövegkönyvét Schwajda György dramaturg húzta pergőre, feszesre. Megőrizve természetesen az író egyik fontos leleményét-; az időben lényegét tekintve egyszerre, de térben más, vagy irdatlan távolságra eső helyszíneken játszódó eseményeket szimultán játék, szorosan ösz- «efüggő jelenetsor közvetíti. Erzsébetet és udvarát, a korabeli Londont, sőt a shakespeare-i színházat tartalmazza így az első, a két uralkodó, a két világ küzdelmét a jóval izgalmasabb, mert drámaibb második felvonás.

Csiszár Imre rendezésének egyik legnagyobb értéke, hogy minden fölösleges aktualizálás nélküli, korhű az előadás. Történelmi képsorok együttesének legalább olyan jó, mint arra, hogy eleven, gondolkodó, nagy hatalmú, sokat tudó, színes, meghatározó egyéniségű emberek hajdanvolt életét megmutatva, értékes színházi estével ajándékozza meg a közönséget. Még előzékeny is a rendező; a nyitó- és záróképpel, a színpad minden eszközével segíti a nézőt, nehogy eltévedjen a történelem útvesztőiben, tisztán lássa, mennyire különbözött, tehát milyen mértékben másra volt hivatott ez a két hajdani, egymásra acsarkodó világ.

A történelmi anyagot a szerző elég összevontan kezeli. lényegre törő Szlávik István stilizált, végsőkig leegyszerűsített, a színpadot osztó a játékot kiemelő díszlete is. Ebben a keretben élhetnek Szakács Györgyi gyönyörű ruhái, ide illő a gregorián zene, amelyet Kalmár Péter válogatott. A színészektől azonban nem akármilyen állóképességet követel ez a játéktér, a címszereplő színésznő dolgát biztos. hogy nagyon megnehezíti.

M ■

Tímár Éva érdemes művész játssza Erzsébetet. Pontosabb, ha azt mondjuk, hogy éli ezt a fogalommá vált nőalakot, szinte nem nélküli lényt, mégis asz- szonyt, uralkodót, királynőt, bestiát. Ki volt Angliai Er- 1

A LÉVAI KÖNYVTÁR KINCSEI S.

Melius Juhász Péter ive

A.SZENTH IA*

nos

RÓGVL APOCALYFSISNEIC#

** *7., U T J T í Ot T DOtŐSIIUK

itknatntk í«íöt magyamattit,

m

c a t v r i

fmmd*

**/**** mm*

rw t*gm *é**M> f&m&é* ár

tft*»

«§!*$»** ß*

mit**** pßtt ri

***##£$«■%$*/** mmßw

4*m**lß*-if*%

V

Ennek az érdekes kötetnek ez az első fejezetet mutató első oldala — általános vélemény szerint — a váradi Ho'fhalter-nyomda betűivel készült 1568 előtt. A könyv csak 1568-ban jelent meg Váradon, viszont az előszava más betűtípussal készült — feltehetően — Török Mihály nyomdájában, Debrecenben. Mind az előszó, mind a főrész Debrecenben íródott — a könyv szerint —, ahol Melius Juhász Péter, a magyar reformáció nagy hitvitázója püspök volt. A mű Szent JáCigánybál

Holnap este 8 órától a Park motel éttermében cigánybált rendeznek. A műsorban fellép Horváth István, Madarász Katalin, Gaál Gabriella és

Máthé Péter. Kísér Jónás Jancsi nívódíjas prímás és népi zenekara, valamint a Franki dut.

nos írásainak magyarázata. Nyelvi szempontból vitathatatlanul érdekes a bevezetés utáni — képünkön is mutatott — első oldal címe „A Szent- hianos írassanak” ... predi- catiok szerent vala igaz ma- gyarázattia.” Ez ugyanis az akkori beszédet őrzi hitelesen. Ismereteink szerint, ennek a kalandos módon nyomdáról nyomdára vándorolva készült könyvnek alig több mint tíz példánya maradt meg az egész országban, s azok közül az egyiket ebben a könyvtárban őrzik.

Az a tény, hogy Melius Juhász Péter az „igaz magyarázatokra” hivatkozik bibliamagyarázatában, azt mutatja, hogy a vita az akkori társadalmi harcokat takarta egyházi köntösben. Melius szemben állt a főúri katolicizmussal mint református paraszt-polgár, de aztán szembekerült a további demokratizálódást óhajtó unitáriusokkal is.

(máté)

műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Tudósítás az asztalitenisz EB-rőL — 12.55: Válaszolunk

hallgatóinknak. — 13.10: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.40: A magyar nyelv hete. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. —■ 15.00: Hírek. — 15.05: Tudósítás az asztalitenisz EB- rőL — 15.10: Cathy Berberian énekel. — 15.28: Hétszínvirág. — 16.00: De Falla: A bűvös szerelem — balett. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.10: Könyvpremier. — 17.50: Ferencz Éva népdalfelvételeiből. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről és a kötöttfogású birkózó EB-ről. — 19.35:

Hétfő este mindenkinek. —21.05: Húszas stúdió. — 22.00: Hírek.

— 22.15: Tudósítás az asztali- tenisz EB-ről. — 22.25: Tíz perc külpolitika. — 22.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23.30: Lisztművek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tárogató- és cimbalommuzsika.

Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. Útközben. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40:

Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől ötig.

— 17.00: Eco-mix — gazdasági

mindenféle. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. Útközben. — 18.35: Rockhangversenyekből. — 19.30: Népzenekedvelőknek. — 20.00: Tip-top parádé. — 20.30: Hírek. Útközben.

— 20.35: Távolról a mostba. —

21.10: Társalgó. — 22.35: Gyöngy Pál szerzeményeiből. — 23.00 r Hírek. — 23.15: Tudósítás az

asztalitenisz EB-ről. — 23.25: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 12.40: Tokody Ilona operaáriákat énekel. — 13.00:

Hírek. — 13.07: Énekeljenek a népek! — 13.39: A Benkó-dixie- land blues-felvételeiből. — 14.03: Zenekari muzsika. — 15.31: Bársony László (mélyhegedű) felvételeiből. — 16.00: Iskolarádió.

— 16.30: Népdalfeldolgozások. —

17.00: A Voyage együttes felvételeiből. — 17.30: Holnap közvetítjük. — 17.52: Híres előadóművészek felvételeiből. — 19.00: Hírek. — 19.05: A polgári forradalmak kora. — 19.35: Egészségünkért! — 19.40: Gounod:

Faust (ötfelvonásos opera). — 23.00: A hét zeneműve. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Vendégünk: Király Vince őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Borsod megyei parancsnoka. A miskolci stúdió zenés magazinja. Szerkeszti: Nagy Tstván. A műsor telefonügy el ete: 35-510. — Közben: El szeretném mondani... Paulo- vits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire . . . Gyárfás Imre összeállítása. — Sport. — 18 00: Észak-magyarországi Krónika. (A Kereskedelmi Kamara tagvállalati ülése. — A kommunista műszak eredménvei Nógrádban.) — 18.25—18.30:

Szemle a^ Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei

Népújság és a Nógrád keddi számából.

Szlovák televízió: 14.55: Egyesült Államok—Csehszlovákia jégkorong VB-mérkőzés. — 17.25:

Katónak műsora. — 18.15: ▲

szocialista országok életéből. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Paddy Chayefsky: Az anya (tévéjáték).

— 21.05: Honvédelmi műsor. — 22.00: Egyesült Államok—Csehszlovákia jégkorong VB-mér kőzés, felvételről.

Kiállítások: Mini Galéria (10—

18) : Csavlek Etelka kerémiái. — József Attila Könyvtár (12—20): Almássy Aladár grafikái. — Vasas Galéria (14—19); B. Boros Ilona textiljei.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6): Egy kis romantika (mb. szí. amerikai film, III. helyár!) — (8): Piedone Egyiptomban (mb. szí. olasz film, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Griffin és Phaepix (mb. amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!)

— (6): Osceola (mb. NŐK film).

— Kossuth (13, hn5, 7): Aranycsapat (szí. magyar film. IL helyár!) — Hevesy Ivái* Filmklub (f5, f7): Hamburgi betegség (szí. NSZK film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (5): Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok I—II. (rnb. szí. amerikai film, 14 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Zenekari próba (szí. olasz film, 14 éven felülieknek!) — Szikra (3, 5, 7): A kék íagúna (szí. amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Fáklya (f4, f6): Negyedik akadály (mb. szí. szovjet film). — Fáklya Filmklub (f8): Joe Hill balladája (szí. svéd film). — Petőfi (4): Keo- ma (szí olasz film, III. helyár!) — Petőfi Filmklub (6): Casanova I—II. (szí. olasz film, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Szóljon a rock! (szí. francia film). — Görömböly, Krúdy (6): A sah táncosnője (szí. szovjet film). — Tapolca, Ady (7) : Újra szól a hatlövetű (mb. szí. amerikai film, II. helyár!) — Hámor (16) : Aranycsapat (szí. magyar film, II. helyár!)

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok.

— 8.27: Távolról a mostba. —

9.02: Nótacsokor. — 9.44: Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Lemezmúzeum. — 11.21: Indulók, táncok fúvószenekarra. — 11.39: Széchenyi István naplója.

Petőfi rádió: 8.00: Hírei». — 8.05: Gasparone (operettrészletek). — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. Útközben.

— 8.35: Társalgó. — 10.00: Zene- délelőtt.

3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programla. — 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Kurtág György

műveiből. — 9.49: Szimfonikus

zene. — 10.30: A Dimenzió együttes Játszik. — 11.00: Hírek. — 11.05: Theo Adam operaáriákat énekel. — 11.45: Beethoven: Három Razumovszkij-vonósnégyes.