Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-03 / 80. szám

Benzingőz és rózsaiilat üzemi iiveüliázak Tavalv nyáron kitüntetési ün­nepségre voltam hivatalos a 3. sz. EPFU-hoz. Az autóparkoló­ból valóságos kis rózsalizeten át vezetett az út az épülethez. Prospektusba MIS bordó, fehér, rózsaszín és sár^a rózsák illa­toztak.Gondoltam, eey vaevon- ba kerül ápolni és metszeni. Egyszer ugyanis a kertészeti vállalat munkatársa azt mond­ta. hogy nem tudnak sok ró­zsát ültetni a város parkjaiba, mert igen munkaigényes és nagy szakértelmet kíván. Itt pedig rikit ez a mesés kert. Kicsit hivalkodón mert riválisa ke­vés akad. Miskolc egyik nagy­ipari negyede, s általában vé­ve nem is a legszebb, a Bese­nyőt utca környéke. Miért olyan fontos ez a pá­zsit, ez a rózsakert? Hiszen a pilóták jószerével addig van­nak itt a telepen, míg ki- és beállnak. De ki tudja mérni, felbecsülni, hogy az itt dolgo­zókra mekkora hatással van, ha ilyen környezetet mond­hatnak a magukénak? Halász András talán tudja. Huszonnyolc évet töltött a pi­lótafülkében, s egvszercsak nem engedelmeskedett úgy a lába ahogy kellett volna. Azt mondták: átmenetileg legyen övé ez a oark. Nagy hévvel kezdett neki 140 kocsi földet hordatott rá. s felszántották. Most már sorstárs segítőié is van. Farkas Aladár személyé­ben ... Egy másik szállítási vállalat igazgatója kicsit dörgedelme­sen jegyezte meg az egyik műszaki konferencián: a kör- nvezet minden munkahelyi vezetőről kiállít egyfaj'ta bi- zonvítványt. Es sorolta, hol nincs egy cserép muskátli, egy kis zöld, ami megnyug­tatná a tekintetet... A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárának parkia szanatóriumi kertnek is beil­lik. Az irigyek a saját rende­zetlenségükre mentséget ta­lálhatnak. Azt mondhatják: könnyű nekik, az tiszta hely, az könnyűipar. Ám ahol a példa, a rend nem fegyelmez, az olajos géprongy, a kiszu- perált alkatrész is ahova esik, ott marad. Laczkó Istvánná a fonoda hivatásos kertésze. Az üveg­házban szegfűt, egynyári es cserepes növényeket nevel, mert az irodákban, az ebéd­lőben, ha nem lennének, már hiányoznának a virágai. + Tavaszi szabadnap, HCM-brigád módra. jjc Nemcsak termeléséről, de ápoltságáról is híres a pamut­fonó. caiak kreálták és szállították az agyagtálas, asztali kompo­zíciókat, a cserepes dekorá­ciót. • A cementgyárról ugye nem lehet azt mondani, hogy olyan mint egy patika. És tavaly el­ismerő oklevelet kaptak a „Rendet, tisztaságot a mun­kahelyeken!” -akcióban való eredményes részvételért, amit a Szakszervezetek Országos kapun belül és azon túl, ami oldja, takarja a gyár sok szür­kéjét. A társadalmi munkák érté­két ki lehet számítani. A kör­nyezeti szépségnek, a virágok­Takaros kis épület a Var­gahegyen, az Alpári Gyula utcában: az arra járó idegen­nek talán nem is tűnik föl, de a környéken lakóknak még­is sokat jelent. Tegnap meg­hitt hangulatú kis ünnepsé­gen adták át a megújult há­zat a vargahegyieknek: itt kapott otthont a III/8-as te­rületi pártalapszervezet. Az ünnepi gyűlésen részt vett Üjhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első tit­kára, és Rábai István, az LKM pártbizottságának tit­kára. Az ünnepi műsorról a vas­gyári 18-as számá Általános Iskola úttörői gondoskodtak, énekkel, szavalattal köszönt­ve április 4-ét. Kedves meg­lepetés volt, amikor Csiszár Istvánné népi rímfaragó mondta el egyik saját versét. nak csak eszmei értékük van. Munkapszichológusok azon­ban már kimutatták, hogy a jól megválasztott színek, a külcsín hatással vannak a dolgozók teljesítőképességére. O. E. A műsort követően Újhelyi Tibor emelkedett szólásra, beszédében felidézve mind­azt, amit társadalmunk fel- szabadulásunk óta eredmény­ben, küzdelmekben magáé­nak mondhat. Szólt a párt- alapszervezetek felelősségé­ről, feladatairól is, hangsú­lyozva a területi pártalapszer- vezetek mindennapos mun­kájának óriási politikai jelen­tőségét. Nagy János, a III/8-as te­rületi pártalapszervezet tit­kára elmondta ezután, hogy az új pártház az egész lakó-: területi közösségé, fiataloké, öregeké egyaránt. Valamikor társadalmi munkában építet­ték a vargahegyi emberek ezt az épületet: számukra nagy öröm, hogy felújítva, kicsinosítva visszakapták. Az alapszervezet kommunistái már első, a házhoz kapcsolódó feladatukat is kitűzték: a jö­vőben az épület környezetét fogják együttes erővel szeb­bé tenni. Kis hás a Fargahegyen A területi pártalapszervezet új otthona Igazi ünnep sincs virág nél­kül Vállalati, üzemi sem. A miskolci vasutasok nagy ösz- szejövetelein a felsőzsolcai kertészeik mindig csodaszép dekorációval rukkolnak elő. A legrégibb üzemi kertészet az övék. hiszen Olajos Ernő­vé, Vincze Józsefné már 30— 35 éve nevelik itt a virágokat. Hideg, üvegfalú épület lenne a Tiszai pályaudvaron az egyébként új. modern és szép szociális épület, ha a pálmák, fikuszok, panduráták nem üdítenek, ékítenék. Az ottani, tegnapi ünnepségre is a zsol­Tanácsa adományozott a kör­nyezetvédelmi világnap al­kalmából. S az idén sem sze­retnék alább adni. Brigádok neve fémjelez egy-egy par­kot, aminek rendje, szépsége őket dicséri A gyárban min­den tavasszal nagytakarítást tartanak: szinte szertartáso­san. mint hajdan a falusi asz- szonyok a meszelést. Van egy parányi üvegházuk. Öltözte­tik környezetüket: fát és tát minden mennyiségben, gyár­Elismerés a településfejlesztési társadalmi Á Hazafias Népfront Or­szágom Tanácsa a VI. ötéves tervidőszak során évente nemzeti zászlók és elismerő oklevelek adományozásával Umeri el a településfejlesztő­munkáért si társadalmi munkában ki­emelkedő eredményt elérő te­lepüléseket. Az 1981. évben végzett munka elismerése­ként elismerő oklevelet ka­pott a megyeszékhely-váro­sok közül Miskolc. jjc A szónokok kifejezték jókívánságaikat a Ul/8-as párt- alapspervezet, tagjainak. Képünkön: Rácz ő, -cr-r»- területi pártvezetőségi titkár mond megszívlelendő szavakat. Tavaszaink története: történelem írta: Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára Éppen 36 évvel ezelőtt, 1946. április 3-án jelentette a Mis­kolci Hírlap: „Április 4-én, Magyarország felszabadulásának első évfordulóján, mint nemzeti ünnepnapon, Nagy Ferenc miniszterelnök rendeletére az összes köz- és magánhivatalok - tan, gyárakban, üzemekben és üzletekben munkaszüneti na­pol keíl tartani.” Tavaszi ünnepeink hármas csokrában jeles hely illeti meg április negyedik napját. Nemcsak azért, mert ezen a napon szabadult fel az utolsó magyarországi helység, a Vas megyei Nemesmedves. Nemcsak azért, mert ez a dátum jelentette a fasiszta rémuralom és nyilas terror végét. Nemcsak azért, mert a szovjet hadsereg és a hozzájuk csatlakozó magyar el­lenállók jóvoltából befejeződött az emberiség történetének .egpuszcítóbt háborúja ezen a földön; hanem azért is, mert olyan lehetőség teremtődött Magyarországon, amely a min­denkor kisebbségben levő többség számára a legnagyobb esélyt biztosította a boldogulásra. Harminchét évvel ezelőtt, a haladó gondolatok képviselőinek legjobbjai erős hittel hit­ték, hogy áprixis 4-hez egy újabb, minőségileg más honfog­lalás évfordulója fűződik majd, de azt kevesen sejthették, hogy meddig, milyen messzire jut majd el ilyen rövid idő alatt a szocializmus, a fejlődés útján a háborúban kivérzett, kifosztott és korábbi vezetőiben csalódott magyar nép. Ne­vünk, rangunk, helyünk van a világban, s ez a sokféleségé­ben, sokszínűségében is oszthatatlan 37 év eredménye. Ma Trabantra, távkapcsolás színes televízióra gyűjt az a kohász, aki a viharos napokban a MÓKÁN tagja volt és fegyvert fogott, vagy gépet, berendezést mentett a diósgyőri nagy­üzemben. Ma már felnőtté vált és felelős munkát végez az a fiatalember, akinek szülei a halottakat gyászolták, a romot takarították, vagy sorban álltak a mindent jegyre adó boltok előtt Megrendülés nélkül aligha olvashatók azok a sorok, amelyek a felszabaduláskor, 1945 tavaszán jelentek meg a miskolci újságokban. Aj. egyik cikk arról tudósít, hogy min­den kiskapuban bab és borsó nyílik, s tizenötezer miskolci vitaminkertben szorgosan folyik a munka. A MÁV két lóval rendelkező fuvarost keres. A „Dohányjövedék” tudtul adja, hogy újfajta cigaretta kerül forgalomba, a neve Magyar lesz, darabját negyven fillérért adják. Továbbá: mérsékelt érdek­lődés mellett, a DVTK 2:0-ra verte a Salgótarjáni BTC csa­patát. A piacon a vaj ára 250 pengő, a tojás darabját 4 pen­gőért adják. A színház kedvezményes előadást hirdet a Vén diófa című operettre. Az Uránia filmszínházban Jean Gabin és Michael Morgan főszereplésével a Ködös utak című filmet vetítik. A polgármester kézjegyével ellátott hirdetés nyoma­tékosan kijelenti, hogy a munkakerülők nem kapnak élelmi­szerjegyet. A Széchenyi utca 21. szám alatt facipő minden nagyságban és méretben eladó. A Miskolcról szóló legutóbbi útikönyv így ír az ország má­sodik városáról: „1945 januárjában Miskolchoz csatolták piós- gyórt, Hejőcsabót és a közbülső településeket. 1950-ben csat­lakozott a városhoz Görömböly, Tapolca, Szirma és Hámor község. A 11 település egyesülésével létesült Miskolc lakói­nak száma 109 ezerre emelkedett, és az ország egyik legna­gyobb gyár- és bányavárosa lett.” Az MSZMP Miskolc vá­lási Bizottsága és Miskolc megyei város Tanácsa gondozásá­ban tavaly jelent meg a múltat összegző és jövőt körvona­lazó könyv, Fejlődő városunk, Miskolc címmel. Egy 210 ezer­nél több lakost számláló, modern nagyváros sikereiről és gondjairól kellett számot adni. „Miskolc lakosságának élet- színvonala növekedett, életkörülményei javultak. Erősödött a város kisugárzó hatása, ezáltal társadalmi, kulturális téren is egyre inkább betölti felsőfokú központ szerepét, jobban megfelel a lakosság elvárásainak. A dinamikus gazdasági fejlesztés azonban különböző aránytalanságokat és ebből fa­kadóan ellátási feszültségeket is létrehozott. Ennek csökken­tése, a város kiegyensúlyozottabb fejlesztése, a minőségi té­nyezők fokozottabb érvényesítése fő feladat a következő tervciklusban.” Felszabadulásunk ünnepe az öröm és a hála, a magabiztos­ságot adó hit és remény ünnepe is. Tisztelgünk a múlt idők hősei és mártírjai előtt, de meghajtjuk az elismerés zászlaját a jelen kiválóságai előtt is. Van kire és van mire büszkék lennünk! A város, történetének legnagyobb változásán ment keresztül. Új lakónegyedek születtek, komfortossá lett a nem is olyan rég még egyutcás, földszintes Miskolc. Az LKM nagyszerűen megszervezett kombinálta cél mű-építése példa lehet máskor és máshol is. A DIGÉP gazdálkodási fellendü­lése, a drótgyár találékonysága, a kisüzemek fokozódó vál­lalkozókedve jelzi, hogy hazánk északi iparvidékén jól sá­fárkodnak az örökséggel. A városi és a város környéki lakosság mai közérzete ki­egyensúlyozott és bizakodó. Nagyra értékelik a miskolciak az építő munka hazai feltételeit, fokozottan igénylik a pórt politikájának további stabilitását. Ebben a közegben a ke­letkező feszültségekkel és gondokkal is jogos bizakodással néznek szembe az emberek, és eredményes munkával segítik leküzdeni az akadályokat. Az elmúlt esztendő városi eredményei, eseményei, a nap­jainkban zajló forradalmi ifjúsági napok nagyszerű miskolci lendezvényei meggyőzően bizonyítják, hogy ma értelmesen él e város lakossága is a felszabadulás adta lehetőségekkel, hogy méltán legnagyobb nemzeti ünnepeként, tettekkel kö­szöntse az évfordulót. A legjobb ifjú kőművesek A KISZ, a SZOT és a Mű­velődési Minisztérium által szervezett, A szakma kiváló tanulója verseny országös kő­műves döntőjének ünnepé­lyes eredményhirdetését Mis­kolcon tartják meg. Hazánk felszabadulásának évforduló­ja tiszteletére ünnepséget rendeznek április 8-án dél­után 5 órakor, a 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben, ahol megjutalmazzák a versenyben legjobb ered­ményt elért ifjú kőművese­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom