Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-03 / 80. szám
Benzingőz és rózsaiilat üzemi iiveüliázak Tavalv nyáron kitüntetési ünnepségre voltam hivatalos a 3. sz. EPFU-hoz. Az autóparkolóból valóságos kis rózsalizeten át vezetett az út az épülethez. Prospektusba MIS bordó, fehér, rózsaszín és sár^a rózsák illatoztak.Gondoltam, eey vaevon- ba kerül ápolni és metszeni. Egyszer ugyanis a kertészeti vállalat munkatársa azt mondta. hogy nem tudnak sok rózsát ültetni a város parkjaiba, mert igen munkaigényes és nagy szakértelmet kíván. Itt pedig rikit ez a mesés kert. Kicsit hivalkodón mert riválisa kevés akad. Miskolc egyik nagyipari negyede, s általában véve nem is a legszebb, a Besenyőt utca környéke. Miért olyan fontos ez a pázsit, ez a rózsakert? Hiszen a pilóták jószerével addig vannak itt a telepen, míg ki- és beállnak. De ki tudja mérni, felbecsülni, hogy az itt dolgozókra mekkora hatással van, ha ilyen környezetet mondhatnak a magukénak? Halász András talán tudja. Huszonnyolc évet töltött a pilótafülkében, s egvszercsak nem engedelmeskedett úgy a lába ahogy kellett volna. Azt mondták: átmenetileg legyen övé ez a oark. Nagy hévvel kezdett neki 140 kocsi földet hordatott rá. s felszántották. Most már sorstárs segítőié is van. Farkas Aladár személyében ... Egy másik szállítási vállalat igazgatója kicsit dörgedelmesen jegyezte meg az egyik műszaki konferencián: a kör- nvezet minden munkahelyi vezetőről kiállít egyfaj'ta bi- zonvítványt. Es sorolta, hol nincs egy cserép muskátli, egy kis zöld, ami megnyugtatná a tekintetet... A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárának parkia szanatóriumi kertnek is beillik. Az irigyek a saját rendezetlenségükre mentséget találhatnak. Azt mondhatják: könnyű nekik, az tiszta hely, az könnyűipar. Ám ahol a példa, a rend nem fegyelmez, az olajos géprongy, a kiszu- perált alkatrész is ahova esik, ott marad. Laczkó Istvánná a fonoda hivatásos kertésze. Az üvegházban szegfűt, egynyári es cserepes növényeket nevel, mert az irodákban, az ebédlőben, ha nem lennének, már hiányoznának a virágai. + Tavaszi szabadnap, HCM-brigád módra. jjc Nemcsak termeléséről, de ápoltságáról is híres a pamutfonó. caiak kreálták és szállították az agyagtálas, asztali kompozíciókat, a cserepes dekorációt. • A cementgyárról ugye nem lehet azt mondani, hogy olyan mint egy patika. És tavaly elismerő oklevelet kaptak a „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken!” -akcióban való eredményes részvételért, amit a Szakszervezetek Országos kapun belül és azon túl, ami oldja, takarja a gyár sok szürkéjét. A társadalmi munkák értékét ki lehet számítani. A környezeti szépségnek, a virágokTakaros kis épület a Vargahegyen, az Alpári Gyula utcában: az arra járó idegennek talán nem is tűnik föl, de a környéken lakóknak mégis sokat jelent. Tegnap meghitt hangulatú kis ünnepségen adták át a megújult házat a vargahegyieknek: itt kapott otthont a III/8-as területi pártalapszervezet. Az ünnepi gyűlésen részt vett Üjhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, és Rábai István, az LKM pártbizottságának titkára. Az ünnepi műsorról a vasgyári 18-as számá Általános Iskola úttörői gondoskodtak, énekkel, szavalattal köszöntve április 4-ét. Kedves meglepetés volt, amikor Csiszár Istvánné népi rímfaragó mondta el egyik saját versét. nak csak eszmei értékük van. Munkapszichológusok azonban már kimutatták, hogy a jól megválasztott színek, a külcsín hatással vannak a dolgozók teljesítőképességére. O. E. A műsort követően Újhelyi Tibor emelkedett szólásra, beszédében felidézve mindazt, amit társadalmunk fel- szabadulásunk óta eredményben, küzdelmekben magáénak mondhat. Szólt a párt- alapszervezetek felelősségéről, feladatairól is, hangsúlyozva a területi pártalapszer- vezetek mindennapos munkájának óriási politikai jelentőségét. Nagy János, a III/8-as területi pártalapszervezet titkára elmondta ezután, hogy az új pártház az egész lakó-: területi közösségé, fiataloké, öregeké egyaránt. Valamikor társadalmi munkában építették a vargahegyi emberek ezt az épületet: számukra nagy öröm, hogy felújítva, kicsinosítva visszakapták. Az alapszervezet kommunistái már első, a házhoz kapcsolódó feladatukat is kitűzték: a jövőben az épület környezetét fogják együttes erővel szebbé tenni. Kis hás a Fargahegyen A területi pártalapszervezet új otthona Igazi ünnep sincs virág nélkül Vállalati, üzemi sem. A miskolci vasutasok nagy ösz- szejövetelein a felsőzsolcai kertészeik mindig csodaszép dekorációval rukkolnak elő. A legrégibb üzemi kertészet az övék. hiszen Olajos Ernővé, Vincze Józsefné már 30— 35 éve nevelik itt a virágokat. Hideg, üvegfalú épület lenne a Tiszai pályaudvaron az egyébként új. modern és szép szociális épület, ha a pálmák, fikuszok, panduráták nem üdítenek, ékítenék. Az ottani, tegnapi ünnepségre is a zsolTanácsa adományozott a környezetvédelmi világnap alkalmából. S az idén sem szeretnék alább adni. Brigádok neve fémjelez egy-egy parkot, aminek rendje, szépsége őket dicséri A gyárban minden tavasszal nagytakarítást tartanak: szinte szertartásosan. mint hajdan a falusi asz- szonyok a meszelést. Van egy parányi üvegházuk. Öltöztetik környezetüket: fát és tát minden mennyiségben, gyárElismerés a településfejlesztési társadalmi Á Hazafias Népfront Országom Tanácsa a VI. ötéves tervidőszak során évente nemzeti zászlók és elismerő oklevelek adományozásával Umeri el a településfejlesztőmunkáért si társadalmi munkában kiemelkedő eredményt elérő településeket. Az 1981. évben végzett munka elismeréseként elismerő oklevelet kapott a megyeszékhely-városok közül Miskolc. jjc A szónokok kifejezték jókívánságaikat a Ul/8-as párt- alapspervezet, tagjainak. Képünkön: Rácz ő, -cr-r»- területi pártvezetőségi titkár mond megszívlelendő szavakat. Tavaszaink története: történelem írta: Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára Éppen 36 évvel ezelőtt, 1946. április 3-án jelentette a Miskolci Hírlap: „Április 4-én, Magyarország felszabadulásának első évfordulóján, mint nemzeti ünnepnapon, Nagy Ferenc miniszterelnök rendeletére az összes köz- és magánhivatalok - tan, gyárakban, üzemekben és üzletekben munkaszüneti napol keíl tartani.” Tavaszi ünnepeink hármas csokrában jeles hely illeti meg április negyedik napját. Nemcsak azért, mert ezen a napon szabadult fel az utolsó magyarországi helység, a Vas megyei Nemesmedves. Nemcsak azért, mert ez a dátum jelentette a fasiszta rémuralom és nyilas terror végét. Nemcsak azért, mert a szovjet hadsereg és a hozzájuk csatlakozó magyar ellenállók jóvoltából befejeződött az emberiség történetének .egpuszcítóbt háborúja ezen a földön; hanem azért is, mert olyan lehetőség teremtődött Magyarországon, amely a mindenkor kisebbségben levő többség számára a legnagyobb esélyt biztosította a boldogulásra. Harminchét évvel ezelőtt, a haladó gondolatok képviselőinek legjobbjai erős hittel hitték, hogy áprixis 4-hez egy újabb, minőségileg más honfoglalás évfordulója fűződik majd, de azt kevesen sejthették, hogy meddig, milyen messzire jut majd el ilyen rövid idő alatt a szocializmus, a fejlődés útján a háborúban kivérzett, kifosztott és korábbi vezetőiben csalódott magyar nép. Nevünk, rangunk, helyünk van a világban, s ez a sokféleségében, sokszínűségében is oszthatatlan 37 év eredménye. Ma Trabantra, távkapcsolás színes televízióra gyűjt az a kohász, aki a viharos napokban a MÓKÁN tagja volt és fegyvert fogott, vagy gépet, berendezést mentett a diósgyőri nagyüzemben. Ma már felnőtté vált és felelős munkát végez az a fiatalember, akinek szülei a halottakat gyászolták, a romot takarították, vagy sorban álltak a mindent jegyre adó boltok előtt Megrendülés nélkül aligha olvashatók azok a sorok, amelyek a felszabaduláskor, 1945 tavaszán jelentek meg a miskolci újságokban. Aj. egyik cikk arról tudósít, hogy minden kiskapuban bab és borsó nyílik, s tizenötezer miskolci vitaminkertben szorgosan folyik a munka. A MÁV két lóval rendelkező fuvarost keres. A „Dohányjövedék” tudtul adja, hogy újfajta cigaretta kerül forgalomba, a neve Magyar lesz, darabját negyven fillérért adják. Továbbá: mérsékelt érdeklődés mellett, a DVTK 2:0-ra verte a Salgótarjáni BTC csapatát. A piacon a vaj ára 250 pengő, a tojás darabját 4 pengőért adják. A színház kedvezményes előadást hirdet a Vén diófa című operettre. Az Uránia filmszínházban Jean Gabin és Michael Morgan főszereplésével a Ködös utak című filmet vetítik. A polgármester kézjegyével ellátott hirdetés nyomatékosan kijelenti, hogy a munkakerülők nem kapnak élelmiszerjegyet. A Széchenyi utca 21. szám alatt facipő minden nagyságban és méretben eladó. A Miskolcról szóló legutóbbi útikönyv így ír az ország második városáról: „1945 januárjában Miskolchoz csatolták piós- gyórt, Hejőcsabót és a közbülső településeket. 1950-ben csatlakozott a városhoz Görömböly, Tapolca, Szirma és Hámor község. A 11 település egyesülésével létesült Miskolc lakóinak száma 109 ezerre emelkedett, és az ország egyik legnagyobb gyár- és bányavárosa lett.” Az MSZMP Miskolc válási Bizottsága és Miskolc megyei város Tanácsa gondozásában tavaly jelent meg a múltat összegző és jövőt körvonalazó könyv, Fejlődő városunk, Miskolc címmel. Egy 210 ezernél több lakost számláló, modern nagyváros sikereiről és gondjairól kellett számot adni. „Miskolc lakosságának élet- színvonala növekedett, életkörülményei javultak. Erősödött a város kisugárzó hatása, ezáltal társadalmi, kulturális téren is egyre inkább betölti felsőfokú központ szerepét, jobban megfelel a lakosság elvárásainak. A dinamikus gazdasági fejlesztés azonban különböző aránytalanságokat és ebből fakadóan ellátási feszültségeket is létrehozott. Ennek csökkentése, a város kiegyensúlyozottabb fejlesztése, a minőségi tényezők fokozottabb érvényesítése fő feladat a következő tervciklusban.” Felszabadulásunk ünnepe az öröm és a hála, a magabiztosságot adó hit és remény ünnepe is. Tisztelgünk a múlt idők hősei és mártírjai előtt, de meghajtjuk az elismerés zászlaját a jelen kiválóságai előtt is. Van kire és van mire büszkék lennünk! A város, történetének legnagyobb változásán ment keresztül. Új lakónegyedek születtek, komfortossá lett a nem is olyan rég még egyutcás, földszintes Miskolc. Az LKM nagyszerűen megszervezett kombinálta cél mű-építése példa lehet máskor és máshol is. A DIGÉP gazdálkodási fellendülése, a drótgyár találékonysága, a kisüzemek fokozódó vállalkozókedve jelzi, hogy hazánk északi iparvidékén jól sáfárkodnak az örökséggel. A városi és a város környéki lakosság mai közérzete kiegyensúlyozott és bizakodó. Nagyra értékelik a miskolciak az építő munka hazai feltételeit, fokozottan igénylik a pórt politikájának további stabilitását. Ebben a közegben a keletkező feszültségekkel és gondokkal is jogos bizakodással néznek szembe az emberek, és eredményes munkával segítik leküzdeni az akadályokat. Az elmúlt esztendő városi eredményei, eseményei, a napjainkban zajló forradalmi ifjúsági napok nagyszerű miskolci lendezvényei meggyőzően bizonyítják, hogy ma értelmesen él e város lakossága is a felszabadulás adta lehetőségekkel, hogy méltán legnagyobb nemzeti ünnepeként, tettekkel köszöntse az évfordulót. A legjobb ifjú kőművesek A KISZ, a SZOT és a Művelődési Minisztérium által szervezett, A szakma kiváló tanulója verseny országös kőműves döntőjének ünnepélyes eredményhirdetését Miskolcon tartják meg. Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére ünnepséget rendeznek április 8-án délután 5 órakor, a 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol megjutalmazzák a versenyben legjobb eredményt elért ifjú kőműveseket.
