Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-27 / 99. szám

A Habitat hazánkban , öt évvel ezelőtt, 1977-ben hozták létre az ENSZ Habitat Bizottságát, amelyik az embe­ri települések fejlesztésével foglalkozik. Magyarország két éve tartozik a bizottság tagjai közé,- s most Afrika, Ázsia, az amerikai kontinens, s Nyugat- Európa után az újabb Habi- tat-alközpontot hazánkban nyitották meg. Az iroda töb­bek között rendelkezik a köz­ponttól kapott filmekkel és más információs anyagokkal. Az ÉTK irodáin keresztül —■ így a miskolcié is — hozzá lehet jutni a rendkívül érde­kes dokumentumokhoz. A filmek témája az emberi te­lepülések teljes körét átfogja, s szól mindazokhoz, akik te­lepülésekkel foglalkoznak. Kevés kulva volt Minősítették az ebeket A vártnál kisebb sikerrel tartották meg a magyar ku­tyafajták hétvégi tenyész- szemléjét. Dr. Mdrky Iván és. Jelenka György bírók mind­össze 12 kuvaszt, két komon­dort, két drótszőrű magyar vizslát, két erdei kopót és egy pulit minősítettek to- vábbtenyésztésre alkalmas­nak. Az ebtenyésztők mis­kolci szervezete ennél leg­alább háromszor több részt­vevőre számított; ám a rossz időjárás miatt csak a mis­Korzó Tapolcán Valóságos üdülőhelyi kor­zóvá varázsolta rövid idő alatf a tapolcai Garas Sá­muel utcát a Városgondnok­ság. rTöbb mint egymillió fo­rintos költséggel aszfaltozták, s júádát építettek a büfé és a bazársor mentén. Koráb­ban minden esőzés után víz alá került ez a rövid útsza­kasz, s a kerti padokat is széthordták. Most az ülőké­ket is rögzítették. • •' V kolciak hozták el kutyáikat a perecesi ebtelepre. Az ál­lományban mindössze egy komondor szukái találtak, amelynek nagy jövőt jósol­nak a szakemberek. A kü­lönlegesen sí ép példány mél­tán indulhat nagyobb orszá­gos versenyeken, kutyakiállí- tásokon. «nones A pénzügyminiszter és a kül­kereskedelmi miniszter együttes rendeletben módosította a vám­szabályok egyes rendelkezéseit. E szerint a magyar állampol­gárokat Magyarországra való visszautazásukkor — az utazás egyéni vagy társas jellegétől, illetve a célországtól függetlenül — egységesen 5000 forint vám- kedvezmény illeti meg. Vagyis a tőkés országokban társasuta­záson részt vevők is az eddigi 200C forint helyett 5000 forint ér­tékű árut hozhatnak haza vám­mentesen. A külföldre utazóknak és a hazánkból távozó külföldi uta­soknak a jövőben fokozott gon­dot kell fordítaniuk az érvényes kiviteli rendelkezések megtartá­sára. Ha kiutazáskor korlátozás alá eső árujuk van, bejelenthe­tik a vámhivatalnál, és — ha a körülmények lehetővé teszik — a határ átlépése előtt belföldre visszahozhatják, vagy postán fel­adhatják. Ha erre nincs mód, és az árut a vámhivatalnál helyezik letétbe, az utasnak számolnia kell azzal, hogy az így letétbe vett árukat darabonként és napon­ként 500 forint raktározási díj terheli. Ha a letétbe helyezett áru értéke a raktározási díjat nem fedezi, akkor a vámhiva­tal az árut értékesíti. A módosításokat a Magyar Közlöny 21. száma tartalmazza. Fórum a magánlakás-építés miskolci lebelisépöl A magánerős építkezés támogatása napjaink fontos tár­sadalompolitikai kérdése. A Miskolc városi Tanács munka­társai tájékoztató füzetet állítottak össze és jelentettek meg, hogy ily módon is segítsenek eligazodni az építkezéssel kap­csolatos teendők erdejében. E kiadványt a Déli Hírlap so­rozatban ismertette. A sorozat záróakkordjaként a TIT városi szervezete a Déli Hírlap szerkesztőségével közösen fórumot szervez, ahol a témában illetékes szakemberek válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A személyesen meg nem válaszolt kérdésekre a Déli Hírlap- visszatér. A fórum április 28-án, szerdán 17 órakor kezdődik a TIT Kazinczy Ferenc Klubjában (Miskolc, Széchenyi út 16.), Szíves, baráti szóval köszönik... Á a fiatalokéit cselekszenek... Razziázni, rendet teremte­ni egy felbolydult éjszakai szórakozóhelyen, felelősségre vonni magukról megfeledke­zett embereket — sem köny- nyűnek, sem hálásnak nem nevezhető rendőreink min­dennapi munkája, mégis so­kan vannak, akik vállalják mindenféle fizetség nélkül, szabad idejüket áldozva rá. A rend önkéntes őreiről van A testület tagjai között szinte mindenféle foglalkozá­sú megtalálható, a gyári mun­kástól a vállalati vezetőig. Ladányi Sándor történetesen pedagógus, a 40. számú Álta­lános Iskola igazgatója: — Nehéz megmondani né­ha — fejtegette, amikor ta­lálkoztunk —, hogy mikor ér véget a pedagógus szakte­rülete, s mikor kézdődik az önkéntes rendőré. Mivel én mindkettőt csinálom, szeren­csésen találkozik egymással, hiszen egy-egy veszélyeztetett fiatal sorsát így, pedagógus­ként és rendőrként is kéz­ben tarthatom, irányíthatom, többet tudok tenni. A 40-es iskolában több mint ezer gyerekért felelős az igaz­gató a tantestülettel együtt. Gondnak ez is épp elég. Szin­te alig hihető, hogy emellé még újabb feladatokat is le­het vállalni... I — Mondhatnám úgy is — folytaffpaz igazgató —. a hi- vatásornr’Tíötelez rá, hogy a jövő nemzedék sorsával fog­lalkozzak, de lehet ettől sok­kal egyszerűbben is fogal­mazni. Az iskolában is meg­lehetősen sok olyan gyerek van, akikkel erőteljesen kell törődni iskolaidő után is, pó­tolni, helyettesíteni mindazt, amit a család nem ad meg számára. S ha még ehhez hozzáveszem, hogy számos olyan fiatal akad, aki a jó családi körülmények ellené­re is rossz útra téved, akkor igazán érthető, hogy az ifjú­ságvédelmet szívügyének ér­ző pedagógus többet akar ten­ni . Az ifjúságvédelmi munka „kemény” embereket kíván: nem gyerekjáték este a rend­őrjárőrökkel együtt pincétől a padlásig átvizsgálni egy- egy lakótelepet, éjfél körül hazakerülni egy-egy razziá­ról. Igaz, segíteni mindig jó érzés, különösen, ha a segít­séget kapók ezt szíves, bará­ti szóval köszönik meg. Az együtt töltött estéken, éjsza­kákon. barátságok is kötőd­nek. Erről így beszélt Ladá­nyi Sándor: • — Nagyon sokat köszön­hetünk a városi rendőrkapi­tányságnak : nemcsak igény­lik segítségünket, hanem, ha felkérnek munkára, azt úgy szervezik meg, hogy valóban hasznos, eredményes legyen. Nagy segítséget jelent a köz­vetlen kapcsolat, a sok bará­ti szál pedagógusi munkám­ban is, hiszen egy-egy meg­tévedt nebuló ügyét sokszor egyszerűbb, s főleg célrave­zetőbb, ha a pedagógusok ve­szik kézbe, ugyanakkor elő­fordul, hogy mi értesítjük rendőreinket egy-egy rájuk is tartozó esetről. így együtt­működve, azt hiszem, jóval több eredményt hozhat az if­júságvédelmi munka. Ilyenkor aligha állhatja meg a riporter, hogy ne kér­dezze meg: vajon az önkéntes rendőr családjában á saját gyerekekre jut-e így elég idő? A válasz erre nagyon rövid, s félreérthetetlen volt: — Amit a többiekért te­szek, az ő érdekükben is cselekszem... (k—ó) + Eddig két évadot élt meg a Tokajban a Miskolci Kabaré, mely nem kis ráfizetésébe került a vállalatnak. Szép elismerés a 1 óhajnak De azok a „rút” anyagiak A diszkó-moziban, vetítés közben természetesen fogyasztani is kell ..................... Mint arról már beszámol­tunk, a Tokaj vendéglátóház elnyerte a „Korszerű közmű­velődésért” pályázat I. díját. A rangos elismerést — me­lyet a múlt héten Budapesten vettek át — megosztva kap­ták a Kincsesbányai Művelő­dési Házzal. A pályázatot 1980 októbe­rében hirdette meg művelő­dési intézményeknek a Nép­Leket-e buzimra Isiéi? A szomszédolás mindig haszonnal jár. Nemcsak új barátokat szerezhet, hanem új tapasztalatokat is begyűjthet. Nemrég Nyíregyházán jártam, s arról faggattam a nyíregyházi tanács­elnököt, hogyan hajtják be a lakbértartozásokat, mit csinálnak a notórius nem-fizetőkkel. A kérdést magyarázandó: öt borsodi városban a lakbérhát- rálék összege csaknem ötmillió forintra rúgott tavaly. Neveze­tesen: Miskolcon tetézi a kétmillió forintot, Özdon és Kazinc­barcikán mintegy háromnegyed rpillió forint, Leninvárosban és Sátoraljaújhelyen félmillió forint körül van... Látszólag népszerűtlen vállalkozásnak tűnhet lakbérekről beszélni ak­kor, amikor emelkedtek, s várhatóan emelkednek a lakásfenn­tartás költségei. Ám éppen a pontosan fizető, becsületes pol­gárok védelmében és érdekében érdemes szót ejteni erről a kí­nos, keserves témáról. Kínos, keserves dolog ez, bár egy árutermelő, nyereség-orien­tált társadalomban az áruért, a szolgáltatásért fizetni kell. Ke­nyeret, sót, sört ma már nem adnak hozómra ... Lakhatási le­hetőséget viszont: igen... Le sem merem írni, hogy Nyíregy­házán — a miskolcihoz képest — milyen alacsony a lakbér­hátralék. Azt viszont közzé teszem, hogy tavaly 18 összkomfor­tos állami, lakásból rendelt el kényszerkiköltöztetést a városi tanács, a többnyire ötszámjegyű lakbérhátrálék miatt. Nem részletezem, hogy ez a, többnyire rendőri felügyelettel lebonyo­lódó akció milyen felhangokkal járt. Nem mondom el, hogy a nyíregyházi tanácselnöknek hányszor és hány helyre kellett jelentenie, indokolnia eljárásának törvényes és humánus vol­tát. Ám azt tudni kell, hogy senkit sem tettek az utcára. Az összkomfortos házak nem fizető lakói egy kisebb kényelmet nyújtó, ám lényegesen alacsonyabb költségű telepre költöztek. Tavaly Miskolcon senki nem kényszerült elhagyni lakását csak azért, mert nem fizetett lakbért. A hátralék összege egyébként — még egyszer leírom — meghaladja a kétmillió forintot! B. I. művelési Intézet, a Népmű­velők Országos Egyesületével és a KISZ Központi Bizott­ságával karöltve. Írásban kellett benyújtaniuk egy ter­vezetet, amelyben vázolták, hogy milyen alapvetően új, eddig még nem ismert köz- művelődési tevékenységet szeretnének meghonosítani a közösségükben. • VESZÉLYBEN A DÍJAZOTTAK Csaknem 50 pályázat érke­zett az ország minden ré­széből, ezekből az előzetes elemzés során húszat fogad­tak el. A jelentkező műve­lődési házak tehát leírták, hogy mit akarnak. Követke- | zett a gyakorlat: 1981. ja­nuár 1. és december 31. kö­zött kellett bizonyítaniuk, reális-e a beadott terv? A szomorú az, hogy a megva­lósítás során a húszból tíz megbukott, fel kellett adniuk az elképzeléseiket. Az ő ese­tükben a bürokratikus kör­nyezet, az ellendrukkerek erősebbnek bizonyultak, a ragyogó ötleteket nem tud­ták életre kelteni. De bár­mennyire furcsa, a másik tíz, köztük a díjazottak léte is veszélyben van. Miért tornyosulnak sötét felhők a „Tokaj-féle” köz- művelődés fölé? A hivatalos kultúraterjesztők kezdetben ferde szemmel nézték az ott folyó munkát, mert ezt „csak” vendéglátósok tették. Az évek során azonban bebizonyoso­dott, hogy a Tokajban pro­fimunka folyik, így hírük hamarosan túljutott a város határain, s ma már országos elismerést könyvelhetnek el. A nagy veszély azonban egy másik könyvelésben van, ott, ahol forint szerepel a rubri­kákban. Ott, ahol a nívós szórakozással a jókora rá­fizetés jár együtt. A Miskol­ci Vendéglátóipari Vállalat valóban nagyvonalú volt ed­dig, hiszen évente körülbelül félmillió forintjába került a Tokaj kulturális tevékenysé­ge... o „ÉN ÁTUTALOM, TE KIFIZETED” A művelődési házak — mivel a főhatóságuk nem a belkereskedelmi tárca, ha­nem a Kulturális Miniszté­rium — jól profitálhatnak a rendezvények belépődíjából. A vendéglátósoknak azonban a rendezvények bevétele után tekintélyes kulturális járulé­kot, vagy ahogy ők nevezik, giccsadót kell fizetniük. E pénzügyi béklyók miatt is kötődött kényszerházasság a Tokaj és a Városi Művelődé­si Központ között. Mert ha a Tokaj egy rendezvény elő­adóit akarja kifizetni, akkor ezt csak a cégének bértö­meg- és bérszintszabályozá­sára jellemző következmé­nyekkel teheti. Ezért a pénzt előbb átutalja a Városi Mű­velődési Központnak, ahol már lehet tiszteletdíjat fizet­ni. Ha a tiszteletdíj kifizeté­sét nemcsak a költségvetési szerveknek engedélyeznék, kevesebbet kellene nyitogatni a kiskaput. _ • HOL REJTŐZIK A MINISZTÉRIUM PÉNZE? A Korszerű közművelődé­sért pályázat díjátadásakor nemcsak a Tokaj vezetője, Barna György vette át az oklevelet Elismerés illette azokat is, akik rendszeresen segítették a ház munkáját, így dr. Simon Lászlónét, a városi pártbizottság munka­társát, aki a Tokaj rendez­vényeinek patrónusa. A Vá­rosi Művelődési Központból pedig hárman, Halmai László igazgató, Barta Éva és Kecs­kés Tiborné vesznek részt rendszeresen a programok szervezésében. A Tokaj közművelődési te­vékenysége most komoly ve­szélybe került: a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat már nem tudja úgy finanszírozni, mint eddig. Ha pedig nincs pénz, a rendezvényeket nem lehet megtartani. A kulturá­lis szervektől pedig anyagi támogatást mindeddig nem kaptak. Igaz, tavaly ősszel a Kulturális Minisztérium, lát­va a Tokaj sikereit, ugyan­akkor nehéz helyzetét, 150 ezer forintot utalt ki szá­mukra. Ez az összeg azonbam a bürokrácia útvesztői miatt még mindig nem jutott el a jogos felhasználóhoz! (kerényi) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom