Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-27 / 99. szám
Ki az eredményes? Dúnó és az Anna Mii líiikrói Mostanában gyakorta hívnak minket telefonon vetélkedőnkkel, illetve a részt vevő szocialista brigádokkal kapcsolatban. A munkaverseny- felelősök érdeklődnek: hogy áll a pontversenyben ez, vagy az a brigád? Tudjuk hogy a versenyvállalásban számos szocialista brigád szerepelteti a DH várostörténeti vetélkedőjén való részvételt. Azt azonban aligha, hogy az első 10 (20?, 30?) között fognak végezni. Tanúsíthatjuk, hogy minden brigád, amelyik a verseny kezdetén bekapcsolódott vetélkedőnkbe, most is rendszeresen beküldi a válaszokat. Ezek a -válaszok többnyire jók, de természetesen nem mindig. Hadd nyugtassuk meg a versenyfelelősöket: brigádjaik eredményesen játszanak, még akkor is, ha pillanatnyilag nincsenek az élcsoportban. A legnagyobb eredmény — és ez nem szólam, maguk a résztvevők is többször elmondták, megírták nekümc —, hogy alaposabban megismerik városunkat. Többször megírtuk már azt is, hogy a versen;- állása még alaposan módosulhat a döntőig, amelyen a legtöbb pontot elérők vesznek részt. És akkor az újabb pontszerzési lehetőség: 37. Hol volt az úgynevezett Derék Piac? Hogy hívták azt az utcát, amely innen északi irányba vezetett, és honnan kapta az utca a nevét? (6 pont.) 30. Ki volt az az ismert építész, aki a XVIII. század végén több miskolci épületet tervezett? (4 pont.) 39. Hol található a képen bemutatott kapuzat? (10 pont.) MISKOLC TÖRTÉNETE 25Mikor lett megyeszékhely? jfc A vármegyeháza Miskolc első lal jelzett épület). városképi ábrázolásán (a nyílMegyeszékheíynek azt a települést nevezzük, amely helyet adott a vármegye, mint intézmény működéséhez szükséges épületeknek. A vármegyének három leiadata volt: törvény- hozás, végrehajtás és ellenőrzés, ennek megfelelően az épületeknek is három célt kellett szolgálniuk: bennük tartották a megyegyűléseket, őrizték a rabokat és a levéltárat. Kezdetben nem volt szükség ilyen épületekre. A megyegyűléseket vagy szabad ég alatt tartották, vagy pedig más célra szolgáló épületekben: várakban, városházán, templomban, tisztségviselők magánházában. A rabokat a járások őrizték, a levéltárat pedig, amely még 1709- ben is csak három láda iratot jelentett, a jegyzők; legfeljebb háborús események idején kerültek e iádák jól védett helyre, például Szendrő várába, vagy az egri káptalan sekrestyéibe. Az is külső okoktól függött, hogy melyik helységben tartottak gyakrabban gyűléseket: attól, hogy hol lakott az alispán, hogy hol voltak az ülésező karok és rendek nagyobb biztonságban a töröktől, hogy honnan származtak az ítélethozatalra váró rabok. Kevés olyan helység van a megyében, ahol nem volt megyegyűlés, de egy sem volt közülük megyeszékhely, még csak rövid időre sem. Az első adat arra, hogy Miskolcon megyei tulajdonban levő épület állott, 1715-ből való: a főbíró és a tanács ekkor bizonyítja, hogy a város telkén álló börtönt a vármegye építette. Ez a börtön azonban csak járási épület iehetett, és nem is volt különálló építmény: nem szerepel azokban az összeírásokban, amelyek minden egyes miskolci házat lelsorolnak. Építése 1712 végére fejeződött be, amint azt a szolgabirói számadások bizonyítják, és 1713 április 2-án már meg is szöktek belőle a rabok: „Amelly lyukat ástak a rabok a tömlöczön, annak reparatiójára költöttem 34 krajczárt" — írja a szolgabiró elszámolásában. Gyűlések tartására, rabok és levéltár őrzésére szolgáló központi épület építését 1723-ban engedélyezte a király és az országgyűlés a vármegyéknek; az ez évi 73. törvénycikkely javasolja, hagy ha lehet, a megye közepén fekvő nagyobb városokban épüljenek lel a megyeházak. Borsodban ekkor már Miskolc volt a legnagyobb mezőváros, és központi helyen is feküdt, de a mellette szóló érvek közül a legnyomósabb biztosan az volt, hogy minden, a megye életében nagy szerepet játszó családnak — a Szepes- syeknek, Szentpéteryeknek, Dö- ryeknek, Borsyaknak — háza vagy telke volt Miskolcon. Nem csoda tehát, hogy Miskolcra esett a választás. 1724-ben már arról tájékoztatja a megye a Helytartótanácsot, hogy megtörténtek az első lépések a telek megszerzésére, egy évvel később pedig a vásárlás is végbement: magánszemélyektől vett meg a megye négy szomszédos telket a Mészár utcában (ma Tanácsház tér), akiknek a diósgyőri koronauradalom bérlői az előző században zálogba adták azokat. E négy ősi telek a mai megyei tanács Szemere-kert felé eső része, együttes nagyságuk 22x70 bécsi öl. 1725 végére a császári kamara is jóváhagyta a telekvásárlást. Az építkezések 1725-ben kezdődtek el, s már 1727-ben állott az épület, 1728-ban pedig benne tartották a közgyűléseket. Hogy milyen volt ez az épület kívülről, azt a Szrogh Sámuel metszete alapján készült rajzbál láthatja az olvasó. Szerencsés véletlen, hogy az alaprajz is fennmaradt: a XIX. század elején volt ugyanis olyan terv, hogy új megyeház építése helyett inkább a régit bővítik, s ez a terv őrizte meg az alaprajzot. Az épület emeletes volt: a földszintjén kapott helyet az alispán hat, a főjegyző két, az aljegyző pedig egy helyiségben, továbbá itt volt a levéltár is. Az emeleten volt a főispán lakosztálya, öszesen hat helyiség, valamint a nagyterem, ahol a gyűléseket tartották. Pincéiben a rabokat őrizték, egészen 1760-ig, amikor az udvaron elkészült az új börtön. E szép barokk középület fölött nagyon hamar eljárt ai idő. A század végére tatai megrepedeztek, földszinti helyiségei pedig annyira nedvesek lettek, hogy az egyik jelentés szerint „a levelestárban békák kuruttyolnak". Nem volt érdemes bővíteni sem: 1820 körül, amikor már használatba vették az új megyeházát, a régit lebontották, és ezzel eltűnt az az építmény, amelynek köszönhet- 1 fe Miskolc, hogy hivatalosan is megyeszékhely lett, TÓTH PÉTER Szezon előtt Új söröző — Sátras kemping — Kertszínház Videó-diszkó — Sportpályák — Négylovas hintában Nyitvatartás: a vendég kedvére a Júnóban: az első benyomás is fontos Az Éden kemping parkja már csodálatosan zöldell. Kicsit még fáztak az április 9-én érkezett első fecskék, ám azóta minden hétvégén telt ház van a kempingben, pedig az időjárás nem valami kegyes a vendégekhez. Szendy Károlyné vezető sorolja, mivel gazdagodtak egy esztendő alatt: 16 millió forintba került az a beruházás, amiből 700—800 személyes területet alakítottak ki, ahová sátorral, illetve lakókocsival érkezhetnek a vendégek. Esőtől, naptól véd a rönkasztalokkal, padokkal bebútorozott szabadtéri alkalmatosság. S készülnek a szalonnasütő helyek. Szerelik a lengő és a billenő hintát, s készen áll a több funkciójú salakos sportpálya. Megtudtuk azt is, a recepcióban a kemping valameny- nyi munkatársa beszél egy vagy több idegen nyelvet, hiszen külföldről is sok vendéget várnak. A szálláshelyek 60 százaléka már csaknem elkelt a nyárra. Csinos, szerződéses üzlet működik a kemping területén, s a vezetője, mivel érdeke, a nyitvatartási kész a vendégek igényeihez igazítani. Ételek, szolid áron A slagból meleg víz folyik, dolgozik a nyeles súroló a férfiak kezében. Hiába, az első benyomás is fontos, a Júnóba felvezető lépcsőnek is nettnek kell lenni. A hallban fehérköpenyes asszonyok serénykednek, éppen a neonburákon van a sor. Ezek csak apróbb változások, aminek a vendég csupán a hiányát venné észre. Kicsit búfelejtő a Júnó vezetői számára, hogy még ilyen az idő, amilyen. A hűsnek ígérkező söröző, amit a hónap közepe vagy vége felé szeretnének megnyitni, kánikulában biztosan oázis lesz majd, sőt a jelszó úgy hangzik; ételáraival egészséges konkurrenciát akarnak csinálni a helybelieknek. Az eddigi ingyenes strandbelépő mellé a szállodával szemben ingyen járhatnak teniszezni az ott lakó vendégek. Újdonságnak számít az is, hogy a Magyar Autóklub kilenc szobát tart fenn tagjai számára a szállóban. A bungalow új nádteteje Tapolca az Anna bungalow-jától Tapolca; a képeslapok révén szinte szimbólummá vált. Azt hiszem, nagy csetepaté lett volna belőle, ha a nádtetőt valami kom- merszebbre cserélik. De a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak úgy látszik megéri a 250 ezer forintos áldozat. Az időjárás nem kedvezett ahhoz, hogy korábban elvégezzék a munkálatokat, annál is inkább, mert az egyetlen ezzel foglalkozó, Balmazújvárosban működő téesz dolgozóinak igen sok munkájuk akad. A vendéglátó vállalat karbantartói elvégezték az épület összes vezetékeinek felújítását, s május első hetében újjáalakítva megnyitják a helyiséget. Az étterem vezetőitől megtudtuk, hogy nemcsak addig akarják asztalok mellett tudni a vendéget, míg a vacsoráját elkölti. A nagy sikerű Bara- nyi-diszkó ismét felvonul videó-felszerelésével, a Sziget presszót alkalmanként egy kis kertszínházzá akarják varázsolni. Füredi mintára rendezik majd meg az An- na-bált: a nosztalgia jegyében a szépségkirálynőt és udvarhölgyeit négylovas hintó viszi körbe Tapolcán, s másnap kirakodóvásárral folytatódik az Anna-napi program. O. E. jjc A rönk-ülőke az Éden kemping stílusához illő bútor A parkokban, a nyári vendéglátóhelyeken a május elseje előtti hét olyan, mint a háziasszonyoknál a húsvéti nagytakarítás. Az idegenforgalmi szezon előtti tapolcai szemlén, tegnap azt láttuk: többnyire már szétterítették a friss sárga gyöngykavicsot, de a csónakázótó vizét nem sikerült még felfrissíteni. A tanács szakigazgatási szervei az általános szempontokon túl mindig egy nagy témának szentelik figyelmüket. Az idén mivel nyújtanak többet, mint egy évvel korábban? — e kérdés köré csoportosultak most a válaszok. Hazai, színes szélvédő Lobogózzuk fel épületeinket! A Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek és intézmények vezetőit. hogy má jus 1. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz április 28-tól május 2-ig köszöntse az ünnepet. A Salgótarjáni Síküveggyárban megkezdték a színes szélvédők előállítását. A Lada, Dacia, Trabant, Wartburg és Volga személygépkocsikhoz készülnek zöld, kék és barna színárnyalatban is ragasztott biztonsági szélvédő üvegek; színüket a két üvegréteg közé különleges ragasztási eljárással kerülő fólia adja. Csinálnak biztonsági üveget sávos fóliával is. Ezek kék, zöld vagy barna színe fentről lefelé fokozatosan halványodik és beleolvad az üveg természetes színébe. A Salgótarjáni Síküveggyár idén húszezer darab ragasztott személygépkocsi-szélvédőt bocsát ki, amelynek egy része — a kereskedelem igényeihez igazodva — színes, illetve felül színes sávos kivitelű lesz. Az új salgótarjáni termék lehetővé teszi az import helyettesítését jó minőségű és olcsóbb hazai áruval.
