Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-24 / 97. szám

n iS 0 Ci MliOÉUS Ms íilEöiifS j(t Madarak emberközelben — köztük a hatalmas testű túzok Nem szabad kihagyni Madarak a könyvtárban Fenséges fej a rétisasé Gyönyörű a hatalmas terme­tű túzok. Csodaszép, fenséges a rétisas. Ámulatba ejtő az uhu. {Egérnyelven: magávalragadó.) És egyáltalán: remek ez a kiál­lítás. Okvetlenül meg kell néz­ni. Mindenekelőtt a gyerekek­nek - óvodásoknak, kisiskolá­soknak r-, aztán a fiataloknak, de a felnőtteknek is. Testközelben a természet — egy szelete. Madárvilág. Ez a kiállítás címe, melyet az egyetem könyvtárában rende­leti a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből Gyulai Iván muzeológus. Mégpedig pom­pásan. Pályázati felhívás! A Budapesti Bútoripari Vállalat pályázatot hirdet az Encsen levő (X. gyáregység) gyáregysége IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE Az igazgatói munkakör betöltésének előfeltétele: © egyetemi végzettség 9 legalább 5 éves vezetői gyakorlat . O erkölcsi-politikai megbízhatóság A jelentkezéseket kérjük részletes önéletrajzzal — szakmai életút leírásával — a BUBIV központ sze­mélyzeti osztályára megküldeni: 1043 Budapest IV., Lorántffy Zs. u. 15/b. (Kiss József felvételei) Hogy kerül a madár a könyvtárba? Nagyon egysze- . rűen. A könyvtár gazdái örömmel togadják azokat a kiállításokat, amelyekhez könyveket lehet „mellékel- 'nj”. Itt aztán van könyv: a legprofibb amatőr ornitológus válhat abból, aki valameny- nyit elolvassa, amit e tárlat bemutat. De hát nem a könyveken van a lényeg, hanem az álla­tokon. A récecsapaton, az új­ságokban állandóan felbukka­nó, hosszú hideget hozó csonttollú madarakon, a siket- fajdon, a kékes és a fakó réti­héján, a parányi tövisszúró gébicsen, karvalyposzátán, hegyi billegetőn és a többie- ken. Meg persze tojásaikon. A fácánén, mely tejeskávé szí­nű, az énekesrigóén, amely kék, fekete pöttyökkel; egy­általán, a kitűnően elkészített fészekaljakon van a hang­súly. És a tablókon: védett ma­daraink eszmei értékeivel. Nemkülönben a vendég­könyv mellett olvasható fel­híváson : „Hazánkban 25 a kipusztuláshoz közel álló ma­dárfajok száma. E madarak hazai állománya nem éri el a 20 párt. A kipusztulástól csak a gyors társadalmi összefogás mentheti meg sok madárfa­junkat. Ennek érdekében hozták létre a Madárvédelmi Alapot. Csekkszámlájára — 502-21436, 1910 Budapest — vállalatok, szocialista brigá­dok, magánszemélyek fizet­hetnek be tetszés szerinti összeget, melyet a madarak védelmére használnak fel.” Mielőtt valakiben felmerül­ne a nem indokolatlan gon­dolat: kinek volt engedélye a kiállításon látható állatokat leölni, gyorsan megválaszo­lunk: senkinek. Ha fegyver­től pusztultak el, nem a mú­zeum „felbujtására”. Viszont kéri a múzeum, hogy ha bár­ki elhullott madárra lel, szol­gáltassa azt be — egyébként ez kötelessége is a megtaláló­nak —, hogy legalább kitöm­ve létezzenek tovább ezek az állatok. A kiállítás május 15-ig tart nyitva, naponta reggel 9-től este 9-ig, szombaton délig. Nem szabad kihagyni. Sz— Sas József mii • Hétfőn délután fél 3 órakor Sas József színművész tart előadást a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművek ebédlő­jében. Közreműködik: Heller Tamás és Halász László. Évek óta mefffisyelhetjük a Miskolci Szimfonikus Zenekar karmesterének. Mura Péternek azon törekvését, hogy a zene­kar repertoárját új müvekkel sazdasxtsa. Lényedében ez volt a jellemzője legutóbbi színház- beli koncertjüknek, mée akkor is, ha mintegy kontraszként. oldásként Csajkovszkij népsze­rű Diótörő szvitje zárta a mű­sort. A hangverseny első két száma azonban nemcsak Mis­kolcon számít, újdonságnak: Szymanowski IV. szimfóniáját, illetőled Marti«« Oboaversenyét keresve sem találhatjuk med a Mad.varországon játszott müvek listáján. A Szymanowski-opusz lét- jogosultságát azért is dicsér­hetjük, mert méltánytalanul kevés szó esik a 100 évvel ezelőtt született lengyel ze­neszerzőről. Pedig Kodály kortársa aránylag hamar nemzetközi elismerést vívott ki magának, s részben ko­rai halála akadályozta mű­vészetének kiteljesedését, el­terjedését. Negyedik szim­fóniája valójában sinfonia concertante, amelyik első­sorban a zongora szólójára épít. Mura Péter pontos ve­zénylése nyomán felhőtlen, vidám hangulatú nyitó té­telt, lírikus elemekkel gaz­dagon élő Andantét és né­pies hangvételű, táncos .lük­tetésű finálét ismerhettünk meg Szymanowski művében. Torma Gabriella látható kedvvel és stílusérzékkel öt­vözte magánszólamát az együttes előadásába. Játéka egyaránt virtuóznak és mé­lyen zenei indításúnak ha­tott. A kalandos életű cseh ze­neszerző, Martinu művésze­tére nemcsak Dvorak örök­sége, de a franciáktól meg­tanult aprólékos kidolgozás, választékos hangszerelés is jellemző. Oboaversenye négy évvel halála előtt, 1955-ben keletkezett Franciaországban. Első tétele lírai dallamaival, a második csapongó, kötet­len formálásával, a harma­dik sodró, eleven lendületé­vel hatott a hallgatóságra. A versenymű szólóját Szer- gej Davidov játszotta be­szédes artikulációval, szép hangszínnel, érthető, világos formálással, virtuózán. A hangverseny második ré­szében felhangzó Csajkovsz- kij-mű, a Diótörő-szvit, le­hetőséget nyújtott a karmes­ternek és a zenekarnál:, hogy a huszadik századi darabok után a hagyományos zené­ben való jártasságukat is bizonyítsák. Tették etz annál szívesebben, mert a „nagy és kis gyermekek számára” írott táncjáték — és termé­szetesen a nyolc részből álló szvitváltozat is — örökbe­csű alkotás, jól hangzó, el­bűvölően szép muzsika. BARTA PÉTER Villantó Harcsára! Hírt adtunk arról, hogy a Pécsi-tavon tovább folyik a hares a vadászat. Arinak, aki ko­rábban — évekkel ezelőtt — akasztott horgára kapitális méretű ragadozót, ingyen, egész évre szóló területi enge­délyt adtak. Ma annyi a ked­vezmény, hogy a horogra akadt harcsákat nem számít­ják bele a kifogott halak szá­mába, mennyiségébe. A harcsahorgászok számára felesleges a tanács, de akik most, vagy az elkövetkező időben szándékszanak har­csát fogni, s először próbál­koznak ezzel a hallal, jó, ha ügyelnek az alábbiakra. Pécsett — mint ahogy meg­tudtuk — a fenekezés dívik. Erre a 2,40—2,70 méteres bo­tok a .legalkalmasabbak. Az orsó legyen peremfutó, s 200 méter damiit tartalmazzon. Gsaléteknek használhatjuk a gilisztát, a lótetűt, a szappan­darabkát, vagy bármit, ami felhívja a hal figyelmét. Napnyugta után csónakból, kis hallal fenekezzünk. Ilyen­kor, áprilisban különösen megnő a harcsa étvágya. Leg­többször éjjel kap. Kitartóan védekezik, újból és újból a fenékre tör, s a nagyobbak csak. hosszú fárasztás után adják, meg magukat. Repülj íecském... tömöri népdalok és népbaíladák Néprajzi előadási hallottunk a héten a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtárban. Dr. Újváry Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezető tanára sa­ját népművészeti gyűjtéséről, a gömöri népdalokról és népbal- laüákról tartott előadást. A da­lokat a Hét faluból származó 70 éves Erzsi néni szólaltatta meg. Üjváry Zoltán gyűjtemé­nye ismerős a miskolciak előtt, hiszen a rendkívül gaz­dag anyag a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg 1977-ben. Ismerős azért is, mert a gömöri nép dalai elterjedtek megyénk északi részében éppúgy, mint a mi­eink Gömörben. Hazai tája­kon jártunk hát, a gyermek­kori kemence melegéhez hú­zódtunk vissza emlékezni. Népdalt vagy gyermekkor­ban tanul az ember, vagy so­ha; ezek a dalok ifjúkorunk útjelzői. Az egyéni népdal­kincs a nemzeti léthez kötő­désünk sűrű szála. Az ön- tudatlanul eltanult dalok a felnőttkorban már a tudatos hazaszeretet aranytartalékai. Hol fejeződik be a művé­szet és hol kezdődik a tu­domány? Újváry Zoltán személyisé­ge a bizonyság arra, hogy a kettő elválaszthatatlan. A né­pi dalkincs gyűjtéséhez je­lentős ifjúkori népdalélmény szükséges, s a tudománnyá válás értékét a művészi ih­let, az átélés határozza meg. Üjváry Zoltán nem zsúfolta rekeszekbe az anyagát dal, ballada, ' munkadal szerint, hanem adta, ahogy énekel­ték, és az összegzésre köny­ve végén mutatókban tért rá; előadásában pedig a da­lok terjedési módját ecsetel­te. Nem a gyűjtési láz sar­kallta a munkára, hanem a népdal szeretete inspirálta a gyűjtésre. Ezzel felbecsülhe­tetlen szolgálatot tett a ma­gyar népművészetnek és nép­rajztudománynak egyaránt. Akkor gyűjtött, mikor már szinte elhitettük magunkkal, hogy nincfc mit gyűjteni, s ott, ahol az elődök csak ku­riozitásokat szedtek össze. Az elhivatottság, mely szavaiból és lényéből áradt, felejthetet­lenné tették előadását. GY. A. ★ Jelenet Kodály—Rábai Kállai kettőséből. Előadja a Magyar Állami Népi Együttes Hét­főn, déli 12 és délután 3 órától városunkban szerepel az együttes; a sportcsarnokban mu­tatják be Kodály-emlékműsorukat, körülbelül 7000 miskolci, borsodi általános és közévis­kolás előtt. A sajóvámosi Aranykalász Mgtsz 1982. április 20. napjálói értékesítésre felajánl használt szőlőkarókat 1,50 Ft/db és betonoszlopokat 50 Ft/db vételáron. Érd.: o tsz központi irodán, Szántó József ágazatvezetőnél. Kassai színész vendéqfellépése Monodráma Bolyai Jánosról Csendes László, a kassai magyar nyelvű Thália Szín­pad művésze a Miskolci Nem­zeti Színház meghívására vá­rosunkban szerepel április 27-, 28-, 29- és 30-án. A Ka­maraszínházban (Kossuth i 11.) mutatja be Kocsis istvá romániai író Bolyai János es teje című monodrámáját, me lyet Gágyor Péter rendezet Az előadások este 7 órako kezdődnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom