Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-09 / 58. szám

2T ponios forduló

i

i

16. Hogy nevezték a főbíró mellett alkalma- i

zott városi tisztviselőket, akik az adók behaj- , tásával foglalkoztak, és említésükkel 1643-ban \

találkozhatunk utoljára? (2 pont.) \

17. Kinek a verséből idézünk? Mi a vers J

címe és kinek a históriájáról szól? „Most va- J laki nyit be I A siralom-házba, / — Keresztül ■ vetődik — / Előtte két dárda, / De a mint az őrök / Az arczát meglátják, / A főbíró elől / |

Elveszik a dárdát.” (15 pont.) J

■

18. Melyik miskolci épületnek tartozéka a }

képen látható ajtórészlet? (10 pont.) J

I

... . I

...w-*, .... ,

I

Veli

várakról

Az élcsoport állása

Eddigi négy fordulónkon összesen 45 pontot lehetett összegyűjteni. (Azaz a 12. kérdéssel bezárólag.)

A maximumát teljesítette Bányai László, a József Attila szocialista brigád (LKM, gép- és

alkatrész gy. o.); Marján Ida; Smizsánszky István, valamint a Vaszilkó család: István, Istvánná és Agnes.

44 pontosok: Krakker Katalin;

az Avas-szálló Március 8. szocialista brigádja (szép ajándékot szereztek ezzel maguknak a nőnapra) ; valamint Szemeréné Kiss Gyöngyi.

43 pontot ért el: Jármai Gyula és lfj. Jármai Gyula; az LKM 2/D főenergetikus KlSZ-alap- szervezete és Várad! Istvánná.

4! pontos: Agócs Ferenc; az IBUSZ KISZ-alapszervezete; Józsik Zoltánná; a Kállai Éva szocialista brigád (LKM, anyaggazdálkodási osztály); Kalina Sándor; Mágori József; a DIGÉP Makarenko szocialista brigádja; az LKM Martos Flóra szocialista brigádja; a Zöldért szállítási osztályának Petőfi szocialista brigádja; Páfrány Anna; a MÁV igazgatóság Puskás Tivadar szocialista brigádja és a 3. sz. Volán szakszervezeti bizottsága.

41 pontot gyűjtött: Derecskéi Jánosné; a Földes Ferenc Gimnázium II. D osztálya; a Hazafias Népfront IV/7. szervezete; Klenik Ilona; dr. Kubassy László- né; az LKM metallográfia Mikroszkóp szocialista brigádja; Szőcs Sva és a 3. sz. Volán Eötövös brigádja.

40 pontonok: Ady Endre szocialista brigád (EMASZ, pénz- gazdálkodás) ; Ady Endre szo- ciaUsta brigád (EMASZ, lebonyolítás) ; Ady Endre szocialista brigád (LKM, fejlesztési gazd. osztály); Bodnár László; a Csehov MSZBT szocialista brigád a

DIGÉP-ből; a DIGÉP hőkezelő KISZ-alapszervezete; az EPFU adminisztráció KlSZ-alapszervc- zete; az EPFU nagyüzemi KISZ- bizottsága; Fráter Éva; Gyapjas Sándor; a MÁV Járműjavító Kandó Kálmán szocialista brigádja; Kiss Titusz; Lipták Gábor; Nagy Barnabás; Nagy Éva; az LKM Pattantyús ifjúsági szocialista brigádja (tervező I.); Turcsoki Katalin; Török Sándor; Varga Zoltán; Váradi István; Vörös Zoltán.

Hogy mennyit változhat még ez az állás, arra a legjobb bizonyíték jelenlegi fordulónk, mely önmagában

27 pontot ér. Tehát senkinek ne szegje kedvét, ha pillanatnyilag nincs a 40 vagy annál több pontot elértek között. Még sok-sok forduló van hátra, addig többször is változhat a helyzet.

Holnapi számunkban, amellett, hogy közöljük az ötödik forduló helyes válaszait, átnyújtjuk a brigádoknak, iskolai csoportoknak, K1SZ- szervezeteknek azt a meghívót, amely a március 16-i találkozóra invitálja őket.

MISKOLC TÖRTÉNETE 18.

7 örök világ

v * •

\ arosi

tanácstagok

beszámolói

Ma tartja tanácstagi beszámolóját Balogh Sándor, Szikra mozi tanácsterme (Marx Károly u. 49. sz.), 17 órakor; Bálint Ferenc, Stromfeld laktanya, reggel 8 órakor.

Az idén

Víz, gáz, villany

Ebben az évben nyolc és fél kilométerrel lesz hosz- szabb városunk vízvezetékhálózata, a csapadékcsatornák pedig több mint) négy kilométerrel érnek el mesz- szebbre, mint tavaly. Ha tovább építik az ivóvízvezetékeket, fejleszteni kell a szennyvízcsatorna-hálózatot is. Az idén 6,7 kilométer hosszúságban építenek új szennyvízcsatornát. A sorrendben- a gázhálózat következik; itt alig több, mint négy kilométerrel hosszabbítják meg a vezetékeket. Az elektromos hálózat az év végére több mint három és fél kilométerrel nyúlik majd ■neszebbre városunkban.

Verancsics tudósít Memoria rerum című müvében arról, hogy a török portyázók már 1526-ban, közvetlenül Mohács után eljutottak Miskolcig, az első igazán nagy pusztítás azonban csak 1544-ben következett be. A ro- vásadó-összeirásban olvashatjuk ennél az évnél: annyira feldúlták a törökök a várost, hogy nem lehetett beszedni az adót. A történteket Így beszéli el Tinódi Lantos Sebestyén A szálkái mezőn való viadalról című énekében: Mehmet budai pasa nyolcezer főnyi seregével indult Borsod meghódoUatására, és

„

__Dúló, lényegété Miskolcnak

városát. / Ö mind lelrablá jó rész tartományát. / Onnat ő el- hoza négyezör rabokat, / Kikkel ő hajtata számtalan barmokat ..."

Az ország meghódolt területeivel határos Borsod a következő évtizedekben is állandó célpontja volt a török portyáknak. Eger hős védői visszaverték ugyan az ostromot 1552-ben, de a következő esztendőben elesett az erős füleki vár, ezzel északnyugatról megnyílt a török előtt a Sajó völgyébe vezető út, és egymás után meghódoltak a borsodi falvak. Keletről a tatár fenyegetett: 1566-ban például csaknem az egész megyét felégették zsákmányra éhes hordáik. Az ebből az időből származó adóösszeirásokban néhány észak-borsodi települéf kivételével már minden helység neve mellett olvashatjuk: meghódolt a töröknek, a töröknek adózik.

Az 1596. esztendő az újabb nagy fordulat éve: ekkor foglalta el a török Egert és győzte le a keresztény sereget Mezőkeresztes mellett. Ettől kezdve több mint 90 esztendeig, Ege' 1687-ben történt visszafoglalá- lásáig az egri pasa Borsod és Miskolc ura.

A hódoltság kettős következménnyel járt. Mivel a török tiszteket bármikor leválthatták és más hadszíntérre rendelhették, mindegyikük igyekezett a lehető leggyorsabban meggaz★ Ahmed szultán kiváltság- levele Miskolc számára, 1672- ből. (Valent Ede reprodukciója)

dagodni, tehát mindenféle címen hatalmas adókat vetettek ki a helységekre. A miskolciak évi adója 1635-ben például igy alakult: pénzben 1150 kara gurust (tallért) fizettek, az Egerben állomásozó lovasságnak 220 szekér szénát adtak. Ezenkívül az egri várba tiz ágyútalpat ke1- lett csináltatniuk, s fuvarozással is tartoztak. Ha azonban csak egy kicsivel is jobban ment a város sora, azonnal megemelkedtek a terhek. 1672-ben például maga a szultán tiltotta meg Besenyő török birtokosának, hogy a puszta bérleti diját önkényesen felemelve, több pénzt követeljen a miskolciaktól. Adót azonban csak ott lehetett szedni, ahol emberek éltek és főleg dolgoztak, a hódoltság tehát egyfajta biztonságot is jelentett Miskolcnak. Erről tanúskodnak a levéltárban őrzött oltalomlevelek. 1674-ben Ali egri pasa a bujdosó katonákat fenyegeti meg, hogy vezéreiket

Hatodik éve építik

Hatodik éve építik a Gö- möri pályaudvaron az ország második legnagyobb konténer-pályaudvarát (az első a

józsefvárosi).

A MÁV Miskolci Igazgatóságának helyettes vezetője, Miskolci Sándor:

— Már tavaly át kellett volna adni a pályaudvart — nem lett kész. A befejezési határidő egy évet csúszik.

És addig? A Volán 3. sz. Vállalatának igazgatója, dr. Juhász György:

— Szinte hihetetlen, hogy a dolgozóinknak milyen nehéz körülmények között kell helytállniuk. Hatalmas kátyúk éktelenkednek az úton, teherautóink slalomoznak a konténerek s a rakodókocsik között; szociális helyiség nincs. Ha üvegtábla érkezik a konténerben, akkor jó, ha néhány darabot épségben el tudunk szállítani.

Mert az, hogy Miskolcra naponta egy gyors konténer- tehervonat érkezik, illetve innen indul, a szállításnak csak az egyik Lépcsőfoka. A pályaudvarról a dobozokat el kell szállítani, s azokat oda kell szállítani.

Ez az, ami nagyon nehezen megy.

Amikor 1976 végén elkezdték építeni a teherpályaudvart, azután derült ki, hogy itt valamikor szemétdomb veit. A talaj megsüllyedt, s végül is 24 ezer köbméter föl- » Mi M » » — — •

elfogatja és ötszáz pálcád veret a talpukra, ha átlépik a város kapuját és háborgatják a lakosságot. 1663-ben maga a nagy- vezir kérte Ahmed Giráj tatár kánt, Hogy kímélje meg Miskolcot. í660-ból is őriz a levéltár egy érdekes levelet: ebben a nagyvezir hadsegéde a Várad melletti táborból próbálja nyugtatni Miskolc lakosságát, hogy ne fussanak el, nyugodtan éljenek és dolgozzanak tovább, mert a tatár sereg a Tisza folyót nem fogja átlépni. Ennek a viszonylagos biztonságnak tudható be, hogy a város fejlődése a hódoltság idején sem állt meg, sőt igen sokan telepedtek le éppen ezekben az esztendőkben Miskolcon.

A korabeli állapotokról, a törököknek az alattvalóikhoz való viszonyáról azonban minden számadatnál ékesebben beszél Hasszán egri pasa egyik levele, amely így hangzik:

„Mi, az hatalmas és győzhetetlen török császár urunk vég Eger várának, Tisza—Duna között való helyeinek és hadainak gond viselő ura és parancsolja, az tekintetes és nagyságos Haszam pasa. — Ti, miskolci bírák, polgárok és egész tanács, szófogadatlan és keminy nyakú rósz ebek, eddig való parancsolatot csak siketségre hagyatok, az Újvár alá kévántatott kétezei kila árpa felől, hitetlen ebek, im, azon vagytok, hogy fejemmel fizessem meg, kurvák: de mint hogy én fizessem meg, jobb, hirtelen egynéhányon tik fizessétek meg, hitetlen ebek. Tisztem szerint lejetekre parancsolom, egy órát, napot ne várjatok, amaz reárok rendeltetett kétezer kila árpát ijjel-nappal minden késedelem nélkül vitlen vigyétek Újvár alá, se órát, se napot ne várjatok, ha lejeteket, Heteteket, jószágotokat szeretitek, a parancsolatomban híven eljárjatok, ha lejeteket szeretitek. Költ ez levelem Nógrád alatt, Szent András havának második napján, anno 1663."

TOTH PETER

A séfnek sürgős

n

Ki így, ki ügy csalogatja éttermébe a vendéget... Az eddigi gyakorlathoz képest meghökkentő módon, már ez áll némelyik étlap alján; „Áraink a felszolgálási díjat is magukban foglalják”. Ami magyarul azt jelenti: ne adj borravalót kedves idegen, már annak is örülünk, ha ételt rendelsz! Van ahol nagy tábla hirdeti az utcán, hogy kívánságra eltérnek a menükártyától, és szívesen főznek a kuncsaft egyéni kívánságai szerint.

Minden rendben volna tehát — gondolhatja az éhes miskolci, s ennyi figyelmesség láttán már arra is hajlandó, hogy ne ijedjen meg a számla alján szereplő összegtől. Csakhogy az udvariasságnak is van határa: zárás előtt jó félórával meg se próbálkozzunk azzal, hogy korgó gyomrunknak kedvére tegyünk. Még a szerződéses üzletekben is sajnálkozva tárja szét * kezét a pincér: Uram, a konyha bezárt.

Vajon mi dolga lehet a szakácsnak abban a hátralevő felárában? Hiszen mosogatni később is ráérne. A továbbképzést em ilyenkor tartják. Azt sem hiszem, hogy a vonatját kellene "lérnie... Nyilvánvaló, hogy teljes választékot mir sehol sem 'kínálhatnak. De talán nem volna ördöngösség valamilyen egytálételt, ne adj' isten, néhány túróscsuszát melegen tartani.

Itallal bezzeg az utolsó percig szívesen szolgálnak. Gyorsan és udvariasan. Ami étel pedig megmaradt, az hadd álljon holnapig. Mindig íatálnj egy egy jő gyomró vendéget

B. J.

Szeptembertől ezeket a dobozokat a fuvarozók már telepakolhatják .(Solymos felv.)

det kellett kicserélni. Az építésben a „csúszás” már ekkor elkezdődött.

A földet kicserélték, négy új vasúti vágányt megépítettek, s a bolgár gyártmányú, Intrasmas teiVÉzésű bakdaru pályája is elkészült.

Ez mind szép és jó volt — bizonygatják a Volán gépkocsivezetői —, de ettől a mi munkánk még nem lettköny- nyebb. A pályaudvar megközelítése nehezebb, mint egy hadszíntéré.

A MÁV Miskolci Igazgatóságának költségvetésében 1979 áprilisában a konténerfogadó és -továbbító beruházás 50 millió forinttal szerepelt. Ma az összeg 80 millióra rúg.

— Nem voltunk elég következetesek a generálkivitelező ÉÁÉV-vel szemben — állítja a vasút igazgatóhelyettese. — Ha szigorúbbak vagyunk, akkor valószínűleg nem nő meg ilyen tetemesen a beruházás költsége, s nem csúszik a határidő. Most a konténer-pályaudvar s a hozzá tartozó út átadási határidejét szeptember elejére kértük. Ebből már nem engedünk ...

A 20 méter fesztávolságú bolgár bakdaru már áll. Felállítását korábban műszaki nehézségek hátráltatták, de ha a szerelőknek hinni lehet, akkor májusban — több határidő-módosítás után — működni fog. Nagy szükség van rá. Ez a 40 tonna teherbírású daru játszi köny- nyedséggel emelheti majd a kis-, közép-, és nagy konténereket a teherautókra, illetve a vasúti vagonokba.

Mert ami* ma van, az nagyon gazdaságtalan. Egy 16 tonna teherbírású autódaru ténykedik a helyszínen, s egy 30 tonna súlyú konténert csak akkor tud a helyére emelni, ha a dobozba a fuvaroztató csupán 16 tonnányi árut pakolt.

— Ha elkészül a pályaudvar — mondja Miskolci Sándor —, akkor kapacitása elsősorban azzal fog növekedni, hogy a konténereket tele lehet majd rakni... Nem lesz úgynevezett légfuvar.

Most, hogy a fagy felengedett, az ÉÁÉV már építi a pályaudvarhoz vezető utat. A munka intenzitását látva azonban félő, hogy szeptemberben sem lesz avatás.

(illésy)

Koníétter-pályaudvar

Megsüllyedt a talaj ♦ A MÁV a sarkára áll Levegőt is kénytelenek szállítani