Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-05 / 55. szám
Vállalatok párbaja 3. Víz, víz, peres víz építéshez, a társasházi lármákhoz, s városképi okokból az esztétikai követelményeket is magasabbra helyezik. Így a társasház-épittetőknek sokszor magasabb költségekkel kell számolniuk, arról nem is beszélve, hogy általában minden munkát kivitelezővel végeztetnek, a takarékos, saját munka részesedése minimális.) hozta fel a következőket: árutermelése a felszabadulás után több mint százszorosára emelkedett. Az évek során a csokoládégyár igyekezett csatornafejlesztési hozzájárulással részarányos költségviselési kötelezettséget Vállalni. • NINCS VITA, HA FELE-FELE A vízművek többször tett ajánlatot a szennyvíztisztító rekonstrukciójának közös költségviselésére, amit a gyár a kezdeti vállalása ellenére elutasított. A megyei bíróság helyt adott ugyan a vízművek keresetének, de a gyár a Legfelsőbb Bíróságon keresett jogorvoslást. Űjfent arra hivatkoztak, hogy nagy összegű csatornamű-fejlesztési hozzájárulást fizetnek, és ennek ellenére a vízművek a szennyvíztisztítót nem korszerűsítette, kapacitását nem növelte. Elmulasztotta a szennyvizek mechanikus úton történő derítését is. A fellebbezési eljárás során azt állapították meg, hogy a kritikus időszakban a szennyvíztisztító berendezés nem volt alkalmas a rendeltetés- szerű használatra. A Legfelsőbb Bíróság a szennyvízbírságot 50—50 százalék arányban megosztotta. Mivel a következő évben sem történt lényeges változás, minden kezdődött elölről. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1980. április 28-1 határozatában az áll, hogy a szerencsi szennyvíztisztítóból a Takta patakba bocsátott káros szennyvíz miatt 2 630 000 forint szennyvízbírság megfizetésére kötelezi az üzemeltető B.-.A.-Z. megyei Vízmű Vállalatot. A vízművek kérelmére az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese a szennyvízbírságot méltányosságból 876 000 forintra csökkentette. Ez természetesen újabb per tárgya lett. Nyilvánvaló, az indokok is hasonlóak. A megyei bíróság ítélete szerint a kártérítési összeget fele-fele arányban kell viselnie a felperesnek és az alperesnek. • KELLENE VÉGRE EGY TISZTÍTÓ Valószínű, hogy azóta sem történt változás, s a múlt évben kibocsátott szennyvíz miatt az idén is kezdődhetne elölről az aktagyártás. Egyszerűbb lenne legalább a perköltséget megtakarítani, illetve azon megosztozni. Az igazi megoldás egy olyan' tisztító- berendezés lenne — s bár ennék létrehozásához megvan a szándék, de az anyagiak hiányoznak —, amely megakadályozná, hogy újabb bírósági dossziék nyíljanak. Ez képviselné elsősorban a lakosság és a népgazdaság érdekeit, s környezetünk védelmét. (Vége) O. E. Egyelőre nem túlzottan gyakoriak az úgynevezett környezetvédelmi perek. A lég- és vízszennyezők, ha megkapták az értesítést a kirótt bírságról, minden bizonnyal akadékoskodás nélkül fizetnek. A megyei bíróságon újra és újra pereskedik viszont a B.-A.-Z. megyei Vízművek Vállalat és a Szerencsi Csokoládégyár. megye ipari üzemeiben is példás szorgalommal dolgoznak. Beszélt a nők nemzetközi békevágyáról, hiszen élni. dolgozni, gyermeket nevelni, valamennyiünknek boldogulni csak békében lehet. így adta az ötletet a tegnapi ünnepség lehetősége is, hogy táviratot küldjenek az Országos Béketanács címére, amelyben a borsodi nők tiltakozásukat fejezik ki a féktelen fegyverkezés ellen. Az ünnepség következő részében kitüntetéseket nyújtott át Jakab Sándor, a munkában, a közéletben érdeme- meket szerzett nőknek. A Szakszervezeti Munkáén kitüntetés arany fokozatát kanta Inczédi Miklósné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Berecz Ottóné, a Miskolci Pamutfonó normacsooort-vezetője. Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak Tar teszi környezetvédelmi napok A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának idei munka-, tervében szerepel a tavaszi környezetvédelmi napok, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódó rendezvények és fásítási akciók szervezése. Ezenkívül közreműködnek a zempléni tájvédelmi körzet kialakításában. Március 1-én, hétfőn Fórum-műsort rendeztek a Magyar Rádió Miskolc-kör- zeti Stúdiójában Lakások, lakbérek, lakók címmel. A beszélgetésre felkért illetékesek a beérkezett rengeteg kérdésnek csak egy részére tudtak válaszolni a stúdióban: a kimaradt témákat sorra vesszük a Déli Hírlap hasábjain, felkeresve az érintett intézmények vezetőit, szakembereit. • Pápai József Miskolcról, a Tizes honvéd utca 2. szám alól szóvá tette: megdöbbenéssel értesült róla, hogy sokan nem fizetik a lakbért a MIK-nek, egyesek több éve hátralékban vannak, s a MIK még bíróság! úton sem tud érvényt szerezni jogainak. Intézkedést sürget. Választ dr. Bán Károly tói a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatási osztályának vezetőjétől kértünk: — Tudunk tenni a notórius nemfizetők ellen, s teszünk is: természetesen a jog adta lehetőségeken belül. Az elmúlt évben nyolc- százezer forint értékben indítottunk végrehajtási eljárást. Az eredménye: 200 ezer forinttal sikerült csökkenteni már a tartozás összegét, a többi pénz pedig a levonási listára került: azaz levonják majd az illető adós fizetéséből. Ezt megnehezíti, hogy más törlesztés is van többnyire, s a fontossági sorrendben nem a lakbér az első. ötvenhat ízben éltünk a felmondás jogával tavaly: ilyenkor a bérlő magának kell, hogy másik lakást kerítsen. A vállalatnak azonban nem elsődleges célja, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodjon, szándékunk az, hogy a bérlő fizessen. Ami a Uj utakon, új autóbuszok ★ Egyre nagyobb a vasúti szállítás jelentősége, nemcsak hazánkban, de határainkon túl is. Erre enged következtetni,.hogy nő a kereslet a Diósgyőri Gépgyárban készülő vasúti páros erekek iránt. Képünkön a termék ellenőrzését végzik. (Kerényi László jelvétele) Kitüntetések a nemzetközi nőnapon Táviratot küldtek: óhajuk a béke Megyei ünnepséget tartót- | tak tegnap délutár. a Pamut- fonóipari Vállalat Miskolci Gyárában, a 72. nemzetközi nőnap alkalmából. Ide hívták meg azokat a nőket — üze mekből, szövetkezetekből é intézményekből —, akik a mindennapi munkájuk során és közéleti aktivitásukkal elismerést érdemelnek. “Őket köszöntötte Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese, megyénk és városunk párt-, állami és tár. sadalmi szervezeteinek vezetősége nevében. Üdvözölte az ünnepség szónokát, Jakab Sándort, az MSZMP KB tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkár-helyettesét, Grósz Károlyt, az MSZMP KB tagiát. a megyei pártbizottság első titkárát. Jakab Sándor ünnepi köszöntőiében méltatta a borsodi nők érdemeit, akik a jányi Ferenené és Hegedűs Jánosné, a pamutfonó gépkezelői. SZOT-oklevéi kitüntetésben részesültek Kovács Lászlóné, Balázs Margit és Szűcs Barnabás, a pamutfonó dolgozói. Kiváló ársadalmi munkáért elismer jelvényt kapott Enyedi József nő ) DIGÉP köszörűse és Erdödin ilr. Ginovai Magda, a megy. Pályaválasztási Intézet főelőadó ja. A Kiváló Munkáért kitün tetés ezüst fokozatát vette á Halász Gyuláné, az SZMT munkatársa és Tomasovszki Kata lin, a pamutfonó KISZ-bizoitsá gának titkára. E fenti kitüntetés bráhz fokozatát kapta Sályi ] Andrásné. az MHSZ Borsod me- I gyei vezetőségének dolgozója. I Mintás Mintás beton falpanel gyártásának üzemi kísérleteit kezdték meg Dunaújvárosban, a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárában: új eljárással az ipari és lakóépületek betonfelületeit mozgalmas, színes mintákkal, domborművekkel ékesítik. Olyan betonalapú habarcsot ■llítanak elő, amely szorosan töt a vízzáró falpanelhez, köt a vízzáró falpanelhoz, időjárásálló, és megszilárdulásáig, 30—40 percig tetszőlegesen színezhető és mintázható. Az előbbi cég üzemelteti a szerencsi szennyvíztisztító berendezést, amelyet a csokoládégyár szennyvize annyira túlterhel, hogy a környezetvédelmi előírásoknak nem tud eleget tenni. A felügyeleti szerv, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság sorozatosan kirója hát a bírságot a vízművekre, amely a kártérítést igyekszik áthárítani a gyárra. • KICSI A KAPACITÁS Az 1978. évi vízszennyezés miatt, az ezt követő esztendőben több mint 1 652 000 forint szennyvízbírságot róttak ki a vízművekre, amit bírósági úton próbált visszakövetelni a felperes. Az indoklásban ez olvasható: a vízművek mint szolgáltató vállalat szerződéses viszonyban áll a csokoládégyárral. A szennyvíztisztító naponta 1000 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas, s ezzel szemben a telepre 1464 köbméter szennyvíz érkezik naponta. E mennyiségből 997 köbmétert a csokoládégyár bocsát ki a tisztítótelepre, míg a lakosság és a többi kis ipari üzem mindössze 467 köbmétert. A kibocsátott szennyvízmennyiség 68 százalékát tehát a gyár szennyvize teszi ki. A mintavétellel azt is megállapították, hogy a szennyvíz KOI-értéke a megengedett határértéket többszörösen túlhaladja. A Szerencsi Csokoládégyár a megyei biróságtól a kereset elutasítását kérte. Mentségére A Rádiótök kérdezték — a DH válaszol Notórius nemfízetók bírósági eljárásokat, az adósság számonkérését illeti, már sikerült eredményeket elérnünk: de nem mondhatjuk el ugyanezt a fizetési morálról ... • Sokan érdeklődtek arról, hogy miért van különbség a családiház- és társasházépítők OTP-hitelének összegei között? A rádióműsorban röviden válaszoltak ugyan a kérdésre, de a téma fontossága miatt érdemes visszatérni rá kicsit bővebben. A részletes felvilágosítást Adámy Tibortól, az OTP Borsod megyei igazgatóságának osztályvezetőjétől kaptuk: — Ahogy az egyik levélíró megjegyzi, valóban minden építkezés költséges, akár családi házról, akár társasházról van szó. Az építési költségekben azonban jelentős különbségek adódhatnak. Az összeg függ a telepítés helyétől — falu, város, a városon belül is belváros, vagy külső terület — illetve hogy a szóban forgó település kiemelt státuszban van-e, vagy sem. Ugyanilyen lényeges az alkalmazott technológia: a hagyományos építési mód, rokoni segítséggel, családi ház esetében olcsóbb, mint előre gyártott elemekből társasházat építtetni. Nagyon fontos a közművesítés kérdése, s végül az is, hogy mekkora lakást kíván létrehozni az építtető. A különböző célokra nyújtható építési kölcsönök feltételeit nem az OTP határozza meg. hanem a Miniszter- tanács által kiadott hitelezési irányelvekben szabályozzák. (Talán nem árt azt sem megjegyezni, hogy a városok területén az építésügyi hatóságok többnyird*ra- gaszkodnak az intenzív t>ea hőközpont körül fordulnak vissza az autóbuszok. Ugyancsak az utazóközönség kérésének megfelelően, a 115-ös, ómassai gyors járat megáll a Palotaszálló előtt is. Egyetlenegy új járattal bővül a menetrend: mint ismeretes, a 68-as városi kék buszok váltják fel a Bükkszent- lászlóra közlekedő Volán-járatokat. Érdemes megemlíteni, hogy az avasi lakótelep utasforgalmának jobb kielégítésére újabb két 260-as típusú Ikarus autóbuszt állítanak forgalomba, s a mostani forgalomszámlálás értékelése után valószínű, hogy sűrítik a járatot. Jelenleg 211 városi autóbusz üzemeltetését vették alapul a menetrend összeállításánál. Ebből 97 a 280-as csuklós, 114 pedig szóló autóbusz. Az elképzelések szerint, a változás előtt egy héttel nyomtatják ki az új menetrendet. Ezért a közlekedési vállalat illetékesei most még figyelembe vehetik az utazóközönség jogos kéréseit, az autóbusz-megállók helyének kialakítása azonban nem a vállalat vezetőin múlik. A megállók helyét a tanács építési és közlekedési szakemberei jelölik ki, és engedélyezik az útviszonyok ismeretében. Ezért az olyan egyéni kéréseket, hogy a házuk előtt is megálljon az ^autóbusz, nem vehetik figyelembe ... A villamosoknál komolyabb menetrendi változás nem várható. Amennyiben az ígért határidőre felúiítják a Herczeg Ferenc utcai hidat, megszüntetik a 2-es villamosok ingajáratát. Valószínű, hogy erre már az új menetrendet megelőzően sor kérüL (szántó) (Folytatás az 1. oldalról) Meghosszabbítják a Feszty Árpád utcai 11-es autóbusz- járat útvonalát Valószínű, hogy ennek a végállomása is a Gömöri pályaudvar előtt lesz. Ezt az egy változtatást még nem döntötték el az illetékesek. Június 1-től csak csuklós autóbuszokat közlekedtetnek a 4-es görömbölyi, illetve a 31-es, az avasi lakótelepet és a Tiszai pályaudvart összekötő járatokon. Az utazóközönség kérésének megfelelően, megszüntetik a cementgyári 14-es végállomását, illetve 850 méterrel meghosszabbítják az útvonalát. A jövőben a Futó és a Farkas Antal utca kereszteződésében yje Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárában, ahol elsősorban férfi- és gyermekcipőket gyártanak, 1982-ben 560 000 pár lábbeli kerül le a futószalagokról. Ennek a mennyiségnek csaknem a fele NSZK-be'.i, osztrák és holland üzletekbe kerül. (Tóth Bálint felvétele) Tovább megy a 14-es
