Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-31 / 77. szám

\ * Csak néhány emelet választja el a valóságban a kettőt, de az igazi távolság több évtized­nyi köztük: az ÉSZAKTERV alagsorában a számítógép rajzol, az irodákban még a vonalzóé és a ceruzáé a főszerep. (Kiss József felvételei) A jövő olyan lesz... Például a kohászat (Folytatás az 1. oldalról) Szent-Györfryi Albert sze­rint a jövő olyan lesz, mint amilyen a ma iskolája ... Borsodban 56 középfokú ok­tatási intézmény működik, 32 ezer tanulóval. A szakmát ta­nulók részaránya 2—3 száza­lékkal magasabb az országos átlagnál. A megye gazdasági szerkezetének megfelelően, a képzésben az ipari jelleg do­minál: a szakközépiskolások több mint fele, a szakmunkás- tanulók csaknem háromne­gyede az ipar felé orientá­lódik. Más megközelítésben: az általános iskolát végzett fia­talok közül 21 százalék a gimnáziumban, 26 százalék a szakközépiskolában, 53 szá­zalék a szakmunkásképző in­tézetben és szakiskolában ta­nul tovább. A hűvös kimutatások után nézzük a tényeket. Tudomá­sul kell vennünk azt, hogy a miskolci (de mondhatjuk azt, hogy Miskolc környé­ki) munkaerőmérleg nincs egyensúlyban. Nem az a baj, hogy túl sok az érettségizett lány. Az a gond, hogy a gimnáziumot végzett lányok nem vállalnak munkát sem a pamutfonóban, sem a kohászatban. Meglepő az is, hogy a középfokú közgazda- sági képesítéssel rendelkező fiatalok sem találják a helyü­ket. Miskolcon és a városok­ban sok a jelentkező. A borsodi mezőgazdasági nagyüzemek viszont lasszó­val sem találnak könyvelőt, kalkulátort. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén Beruházások, é\ elején Holnap délelőtt ülést tart a Miskolc megyei város Ta­nácsa mellett működő koor­dinációs bizottság. Tájékoz­tatót hallgat meg az Állami Fejlesztési Bank által finan­szírozott, épülőben levő vá­rosi beruházásainkról, s tár­gyalnak a Hő- és Híradó­technikai Közös Vállalat te- iiphelyigényéről is. markánsan fogalmazódott meg, hogy nem is elsősorban az iskolával, a képzéssel van baj, hiszen az amúgy is túl­terhelt, s gyakran irányvál­tásra kényszerített tanintéze­tek teljesítőképességük felső határán dolgoznak. Azt a tes­tület is megállapította, hogy az oktatás körülményei, tech­nikai lehetőségei javultak. De — úgy tűnik — a már évekkel előre prog­nosztizálható demográfiai hullám a meglepetés erejé­vel hat a foglalkoztatottsági, pálya- irányító apparátusra. A szak­emberek véleménye szerint a vállalati igények, jövőt meg­határozó kimutatásaik meg­bízhatatlanok... Azan egysze­rű oknál fogva, hogy a leg­több cég óvatos, s lehetősége­it alábecsülve, előre megfon­tolt szándékkal túlbecsüli szakemberszükségletét. Sok szakmás, tanulni és al­kalmazkodni kész emberek­re van szükség — állapította meg a végre­hajtó bizottság —, de ehhez kevés az iskolareform. A szemléleten, az anyagi és er­kölcsi, társadalmilag szente­sített megbecsülésen és presz­tízsen kell változtatni ahhoz, hogy például a patinás, nagy hírű diósgyőri kohászat ne küzdjön utánpótlási gondok­Blokk híján tanúk x­Jó ha tudjuk: a minő­ségi kifogások intézésé­ért a hibás árut forga­lomba hozó üzlet vezető­je, illetve a magánkeres­kedő vagy a kisiparos fe­lelős. Meg kell őriziuünk az áruról kapott blokkot, fizetési jegyzéket, hiszen ennek eldobása vagy el­vesztése kétségtelenül megnehezíti a minőségi kifogás elintézését. De — és ezt viszonit kevesen tudják — nem teszi lehe­tetlenné! Jogilag blokk nélkül is reklamálhatunk, ha a vásárlás helyét és idejét valamilyen más módon — például tanúk­kal — megnyugtatóan tudjuk igazolni. A hibás áru kijavítását legkésőbb a bejelentéstől számított nyolc napon belül el kell végezni. Ha ez nem történik meg, a vásárló kívánsága sze­rint, az áru árát le kell szállítani, a terméket ki kell cserélni, vagy a vé­telárat vissza kell fizetni. Ha a vásárló a hibát ki­javítja, vagy mással kija­víttatja, ebből adódó költ­ségeinek megtérítésére jo­gosult. Lobogózzuk fel épületeinket! Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok üzemek és in­tézmények vezetőit, hogy hazánk felszabadulásának 37. évfordulója tiszteletére lobo­gózzuk fel épületeinket. A zászlódísz április l-től 5-ig köszöntse az ünnepet. Majdnem tragédia Fékez a 101-es gyorsjárat, óvatosan kerüli az ijedtségbe be- levörösödött fiatalembert, akt orrára csúszott bukósisakját hátratolva, kínlódva emeli egyenesbe a motorját. Ha a gyors­járat fékez, a kedves utas felfigyel, és szól: — Jól van az ...! Nagyon jól van az neki...! Am szól a másik is, ezúttal nőnemű: — Mi az, hogy jól van...? Negyven kilométerrel jött, az a gyalogos volt a hibás! Nem akarta elütni, azért esett el. — Ki maga neki? Biztosan rokona, hogy így védi — hang­zik a szózat, és a busz mosolyog, hogy azt ne mondjam, vigyo­rog, mert a helyzet tényleg komikus; se a fiatalember, se az eléje lépő ijedtségén, se a vezető fohászain nem enyhít, hogy ők itt hajba kapnak. A helyzet tragikomikus. Majdnem tragédia történt. S majd­nem tragédia, hogy ha az egyik állampolgár megvédi a mási­kat, a harmadiknak eszébe se jut, hogy igaza is lehet. — Tudom, hogy 40-nel ment, öt éve profi vezető vagyok — igy a nő. — Hogy magát nem tudja elütni egyszer valaki? — vágja ki egyből a tromfot az ellendrukker, és mert az igazság har­cosa (most is, mint többnyire) félelmetes, hátrál... és leül. Arra a rövid időre, mert a gyorsjárat újra fékez, és megáll, az utasok haja pedig égnek áll: együtt szálltak le a megálló­ban, mi lesz?! A hölgy megvetése jeléül megvető pillantásra sem méltatta a másikat; elsietett. A férfiú pedig kóbor ácsorgónak álcázta magát, és még a buszon is keresztülnézctt. Véleménye volt. A DH várospolitikai fóruma A tervezők műhelyében Segít a technika • A jogászok otthona Járattan utakon Nincs olyan városlakó, akit ne izgatna jóelőre, hogy egy-egy városrészben, lebontott utcasoron mit. építenek majd fel, ho­gyan változik a lakóhelye arculata? Az elgondolások először a várostervezők, építészek rajzasztalain öltenek formát, hogy azután kisebb-nagyobb korrekciókkal, változtatásokkal való­ban tető alá kerüljön a valóságban is az új épület, közintéz­mény vagy lakóház. Ezúttal az ÉSZAKTERV irodáiban kí­váncsiskodtunk; mi készül a tervezők asztalán? A korábbi években megszo­kottnál kevesebb pénzünk van a nagyléptékű építkezésekre, mérséklődött az állami lakás­építés üteme, s ez a tervezők munkáján is érződik. Keve­sebb látványos, nagy lélegzetű terv kerül le az asztalokról, de ez nem jelenti azt, hogy nincs mit csinálniuk. Sőt... A közelmúlt, és a jelen nagy feladata a miskolci bel­város rekonstrukciós tervé­nek elkészítése: a szakem­berek félig-meddig járatlan utakon haladnak, hisz’ az ilyenfajta munkának csekély hagyománya van hazánkban. Az építészek néha szocioló­giai. történeti feladványokat is kénytelenek megoldani. Az előbb azt írtuk, hogy ke­vesebb, a szokványtól eltérő közintézményt terveznek mostanában, de azért két olyan mindenképpen van, ami rendkívül figyelemre méltó. Már makett formájá­ban is látható városunk jö­vendő tévéstúdiójának épü­lettömbje. Ha teljes mérték­ben a makett vonalait kö­vetve valósul meg, jellegze­tes színfoltja lesz a város­képnek. Ugyancsak érdekes és szép feladat az ÉSZAK­TERV kollektívájának, a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen létrejött jogi kar épületének megtervezése is; egy meglevő együttesbe kell beilleszkednie a BVPR- rendszerű épületnek. A szín­vonalas megoldás azt is bi­zonyítja, hogy — némi fan­táziával —, előre gyártott szerkezetekből is lehet tet­szetős épületet emelni. Sok mindenről lehetne szólni még, hiszen az ÉSZAK­TERV regionális tervező vál­lalatként a városrendezéstől kezdve a kisebb lakóépüle­tek tervezéséig sok minden­nel foglalkozik. Kivették a részüket a magánerős épít­kezésekből is, hiszen az er­re a célra kijelölt területek rendezési tervei jórészt itt készültek. S ami talán ke­vésbé látványos, de a város­lakók számára igen lénye­ges változást jelentett; az elmúlt évben továbbfejleszt­hették a már megépült la­kóterületeket. a tervezők el­gondolásai alapján sok. ed­dig elmaradt szolgáltató- és kereskedelmi létesítmény ke­rült, vagy kerül a közeljö­vőben tető alá. Nemcsak a feladatok, a tervezők munkája Is válto­zott a közelmúltban: az épí­tészek segítőtársa lett a szá­mítógép mentesítve sok idő­igényes, aprólékos feladattól a szakembereket. Az építész­mesterség régi elemei ter­mészetesen megmaradtak, hiszen rajzasztalok, aprólé­kos kézi munka, makettezés nélkül ma sem lehet teljes egy-egy feladat megoldása. (k—ó) jjc A makettezés továbbra is „aprómunka” marad, de az ered­ménye annál látványosabb. Képünk abban a műhelyben ké­szült, ahonnan a miskolci tévéstúdió makettje is kikerült. Vetélkedő városunkról A helyes válaszok Tegnap délelőtt Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első tit­kára fogadta Kürti László püspököt, a Tiszán-inneni Református Egyházkerület lelkész-elnökét. Szívélyesen elbeszélgettek Miskolc város és környékének fejlődéséről, gondjairól, terveiről és álta­lában a mindkét felet érintő kérdésekről. A fogadáson je­len volt Polonkai Imre, Bor­sod megye Tanácsa egyház­ügyi hivatalának titkára. 22. 1514-től 1877-ig volt Miskolc a diósgyőri korona­uradalom mezővárosa. (5 pont.) 23. A koronauradalom em­léktáblával is megjelölt épü­letei a diósgyőri várban az úgynevezett Déryné-ház. egy­kor tiszttartói ház; a Blaha Lujza utcán a 20—24—32. sz. alatt az ispáni lak, kasznári hivatal és börtön, valamint Hámorban a kancellária-hi­vatal. (10 pont.) 24. A képen bemutatott épület a Tanácsház tér 22. sí alatt, a húsbolt mellett ta­lálható. (5 pont.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom