Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-25 / 72. szám

Eseményekben, intézményekben gondolkodnak A közművelődés folyamat — a gépgyárban is Népművelők olykor keserűen tréfálkoznak a közművelődés szóval, mondván, hogy csak a „köz” szót szabad komolyan venni, de hogy mi között van a művelődés, azt nem tudja senki. Am a téma súlyát és fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy holnap az országgyűlés is napirendre tűzi. Okkal és joggal vagyunk kíváncsiak arra, hogy mi tör­tént a közművelődési törvény elfogadása óta. Az egyik leg- nehezbb „terep” maga a ter­melés, a gyár, hiszen a többi között ennek a mozgósítására, a gazdasági vezétők szemléle­tének megváltoztatására szüle­tett maga a törvény is. Erről beszélgettünk Kecskés Sándor­ral, a Diósgyőri Gépgyár szak- szervezeti bizottsága kulturális, agitációs és propagandabizott­ságának vezetőjével. — Mi történi a gyárban a közművelődési törvény meg­születése óta? — Az első években, 1978- ig a közművelődés megkü­lönböztetett figyelmet ka­pott. Rangjának megfelelően kezelték a munkahelyeken is. Remény, de törekvés is volt arra, hogy 'a munka — köz- életiség — és a magánélet a művelődés segítségével szin­tézisben találkozzon. Ma már látjuk, hogy nem sikerült megteremteni ezek összhang­ját. — Miért nem? — Nem sizámítottunk (ak­kor) a gazdasági változások­ra, szorító körlüményekre. A külső és a belső piae. hely­zete (emlékezetes, hogy a gyár nehéz éveket élt át), az energiaárak, a takarékosság, a minőségi és hatékonysági követelmények növekedése meghatározták a gyár jövő­jét, s az emberek figyelmét a termelésre fordították. Ma­gyarán: a termelésben je­lentkezett gazdasági, műsza­ki problémákat túlhangsú­lyozták azok (a vezetők), akiknek a munka—művelő­dés—magánélet egységét kel­lett volna megteremteniük. Mit jelent ez? Azt, hogy a túlórák, különmunkák miatt sem idő, sem energia nem marad a művelődésre. Az az ember, aki havonta (négy műszakban 200—300 órát dol­gozik) sokszor napi 12 órá­ban), annak csökkennek a művelődési igényei. Ugyan­akkor baj van a szakmai felkészültséggel is. Közmű­velődési szakemberképzésünk Bárdy a Tokajban Az Értelmiségi klub ven­dége holnap este a Tokaj­ban: Bárdy György. Az én színházam című műsora es­te 8 órakor kezdődik. Üvöltő szelek Holnap délután a Tokaj nyugdíjasklubjában a har­mincas évek filmsikerét, az Üvöltő szeleket vetítik. Wil­liam Wyler filmjének fősze­replője Laurence Olivier. az utóbbi 20 évben intézmé­nyekben gondolkodott. A gond abból fakad, hogy az intézményekben megszokott népművelési formákat akar­ják a gyárban is megvalósí­tani, alig tudva valamit a dolgozók érdeklődéséről, a termelés valóságos igényei­ről. Említek egy példát. A munkatervben meghatároz­zák, hogy X időben meghív­ják Y írót író—olvasó talál­kozóra. Meg is szervezik. Az író megjön, a dolgozók fá­radtan, munka után be is ülnek a mostohán berende­zett terembe. Az író jópo- fáskodik, produkálja magát. Megtapsolják, kifizetik, a munkatervben kipipálják, hisz a feladatot végrehajtot­ták. Kérdem én, kinek jó ez? Lehet, hogy az író nevét ak­kor hallották először (de a példa behelyettesíthető film­re, színházra, egyéb előadás­ra is), s senki se fogja ez­után se olvasni. „Rászerve- zéssel” mindenre lehet tö­megeket „produkálni”, de ez hosszú távon fásultsághoz, cinizmushoz vezet. Ez a köz- művelődési gyakorlat ese­ményekben gondolkodik, s nem folyamatban. Nem való­ságos igényeget elégít ki. Az igazi kiindulási alap az élet és munkakörülmények isme­rete, az a cselekvő művelő­dés, amely erre épít, s nem csupán passzív befogadókra számít. A szakszervezet új koncepciója és gyakorlata már ezzel a komplex igény­nyel számol. (horpácsi) + A tűr elemüvegeket bemutató kiállítás több hónapig tart nyitva a Borsod—miskolci Múzeumban Hogy megy be az üvegbe? Készítette a türelem... Rohanónak nevezett korunk embere csak ámul-bámul eze­ken a hihetetlen ügyességgel és türelemmel készített munká. kon. Alkotói: bányászok, ju­hászok, vagy éppen első világ­háborús foglyok — és az ugyancsak sok „szabad idővel” rendelkező egykori rabok. A Borsod—miskolci Múzeumban (Kossuth utca 13.) a minap megnyílt Készítette a türe­lem ... (Türelemüvegek) című kiállításra a Néprajzi Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a veszprémi Bakony Múzeum és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum féltett kincseiből vá­logatta ki a bemutatott mun­kákat a tárlat két rendezője: István Erzsébet és Kárpáti László. A türelemüvegek, elneve­zésükhöz híven, hosszasan vártak a bemutatásra, hiszen a datált darabok jelzik, hogy csaknem kétszáz év óta ké­oM.X>Ne va<' xi festet*6 B\^C V8' * - í8V° Sv WÖKWOinB "HANGLEMEZ szítenek ilyeneket a történeti Magyarországon. Készítőiről kapták a nevüket az úgyne­vezett bányászpalackok. A 3 —4 szintre osztott palackban az alsóbb szinteken a bá­nyaművelés fázisai láthatók, míg a felsőbb szinten a bá­nya igazgatósága, illetve a bányabíróság. Nagy szám­ban vannak ez üvegek kö­zött vallásos témájúak; több­nyire Krisztus kínszenvedé­seit örökítik meg. A Göröm- bölyön ma is élő és- dolgozó Dúlni Ferenc néhány szép munkája mellett a mesterség szerszámait is bemutatja a tárlaton. A megmunkáló és a „bejuttató” eszközöket. A többnyire fából készült elemekből még az üvegen kívül állítja össze a terve­zett jelenetet alkotója, aztán szétszedi, és aprólékos mun­kával juttatja be az üvegbe. „Nyugat-Európában — ír­ja István Erzsébet a kataló­gusban — a 16. század óta kedveltek a kandallópárká­nyokat díszítő, üvegbeépített hajó és az üvegbe épített, rögzített és mozgatható jele­netek változatai. Az üvegbe épített mozgó figurák készí­tése német területen főként mint a gyermekjáték-készí­tés egyik ága volt elterjedt. Nálunk sehol és egyetlen té­makörben sem volt soha jel­lemző e tárgyak áruszerű készítése...” Nosza — „csupán” kellő türelem és ügyesség kell hozzá — meg lehet próbál­ni... Darvas József könyvtára Megvásárolta Darvas József háromezer kötetes könyvtá­rát a Békés megyei Múzeumi Szervezet. A könyvgyűjte­mény egyelőre az orosházi Darvas-emlékházba kerül. Az orosháziak tervei szerint az 1979-ben fölavatott emlékház mellé új épületet emelnek, s később ebben kap helyet — az író rekonstruált dolgozó­szobájában — a könyvtár is. műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00; Déli Kró­nika. — 12.10: Ki nyer ma? — 12.35: Bevallom magának. — 12.50: Zenemúzeum. — 14.04: Szabad­polc. — 14.43: Grieg: c-moll szoná­ta. — 15.00; Hírek. — 15.05: Bár­dos Lajos kórusműveiből. — 15.30: Csiribiri. — 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Gelléri Andor End­re válogatott müvei. — 16.15: Népzenekedvelőknek. — 16.45: Hófehérke és a hét törpe (film­zene). — 17.07;' Híreik. Útközben. — 17.07: Mi közünk hozzá? — 17.32; Könnyűzene gitárra. — 17.44: Rádiószínház: Az utolsó forduló. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti magazin. — 19.30: Ver­bunkosok, nóták. — 20.00: Köz­életi közelképek. — 20.30: Szvja- toszlav Richter két zongoraver­senyt játszik. — 21.40; A Duná­nál. — 22.00: Hírek. Spprt. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Magyar fúvósok. — 23.30: Ravel: F-dúr vonósnégyes — 24.00: Hírek. — 0.10: Három Ma- renzio-madrigál Petrarca versei­re. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. — 12.55: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. — 13.25: Látószög. — 13.30: Muzsikáló természet. — 13.35: Lendvay Kamilló gyermek­muzsikájából. — 14.00: Színe-ja­va __— 16.00: Látogatóban. — 16.30- ’ Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idősebbek hullámhosz- szán — 17.30: Húszas stúdió. — 18.30- Hírek. — 18.33: Hétvégi pa­noráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Szociológiai ügyelő — 21.03: Kabar écsü tör­tök. —’ 22.08: Vincze Ottó szerze­ményeiből. — 22.38: Népdalok. — 23.00: Hírek. Sport. — 23.20: Sztár született (zenés játékokból). — — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: Magyar irodalmi arcképcsarnok. — 13.28: Cherubini: Az Abencer- rágok. — 16.00: Zenei Lexikon. — 16.20: A zelnicehajú lány. — 16.58: Popzene sztereóban. — 18.04- Magyar zeneszerzők..— 19.00: Hí­rek. — 19.05: Nem tudom a lec­két! — 19.35: Orosz operákból — 20.32: A fülemüle halála. — 20.52: A Beat les-együttes összes felvételei — 21.48: Zenei pano­ráma. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismer­tetés. __ 17.05: A Tiszától a Du­náig . . . Észalc-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 35- 510. (A tartalomból: Farkas-e a farkaskutya? — Szendrői példa — cncsi megvalósulása. — Az egri Vörös Rák. — Liszt és szalámi. Gyurkó Géza jegyzete.) Szer­kesztő: Dobog Béla. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Eger város Tanácsa az általá­nos iskolák nevelőmunkájáról tárgyal. — Az országgyűlésről je­lentjük.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor; 16.25: Hí­rek. — 16.30: A British Museum kincsei. (8. rész). — 17.00: Hipp- hopp ... — 17.40: Pedagógusok fóruma. — 18.20: Az Országház­ból jelentjük ... — 19.10: Tévé- torna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Kisfilmek a nagyvilágból. — 21.25: Fiatalok másfél órája. — 22.55: Tv-híradó 3. Televízió, \ műsor: 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Telesport. — 20.25: Kosárlabda BEK-döntők. A szünetben, kb. 21.10: Tv-híradó 2. Szlovák televízió; 13.00: Gyere­keknek. — 16.20: Francia nyelv- tanfolyam. — 17.10: Alattomos el­lenség, a rozsda. — 18.00: Sport­ré vü. — 18.30: Vitafórum. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Iskola, já­tékkal (tévéjáték). — 21.20: Séta a világmindenségben. — 21.45* Vi­lághíradó. — 22.00: Publicisztika, Miskolci Nemzeti Színház (7) * Csetepaté Chioggiában. (Schiller bérlet.) Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Choma József festmé­nyei és Varga Éva szobrai. — Mini Galéria (10—18): Cakó Fe­renc grafikái. — Vasas Galéria (14—19) : Zajácz Tamás bőrmű­vei, Kovács György József ás­vány- és ékkövei, Géró György fafaragásai. — Fotógaléria (10— 19): Sajnovits Sándor emlékkiál­lítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Sáros András Miklós grafikái. — Herman Ottó Múze­um (10—18): Ember és munka. — Magyarországi feketekerámiák. — Döbröczöni Kálmán emlékki­állítása. — A természet három országa. — Miskolci Képtár (10— 18) : Két évszázad magyar festé­szete. — Herman Oltó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla- emlékkiállítás. — Megvaszói fes­tett asztalosmunkák 1735-ből. — Türelemüvegek. — Központi Ko­hászati Múzeum (9—17): A nvers- vasgyártás története. Acélgyár­tás. Kovácsolás. Hengerlés. — Massa Múzeum (9—15.30): A di­ósgyőri kohászat története 1870-ig — Á kohászatban használt kézi­szerszámok. Filmszínházak: Béke (f4): Vad­ölő (színes NDK film). — (hn6): A koncert (színes magyar film, II. helyár!). — (8): Sanchez gyer­mekei (színes amerikai—mexikói film. 16 éven felülieknek!) — Bé­ke kamaramozi (4) : Lavina (mb. kanadai film. 14 éven felüliek­nek! II. helyár!). — (6); Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrád- ban (mb. szovjet film.) — Kos­suth (f3, hn6): Keresztapa I—TI (mb. színes amerikai film, 16 éven felülieknek, dupla és III. hely­ár!) — (Este 9): Abba (színes svéd—ausztrál film, II. helvár!) — Hevesy Iván Filmklub (3, 6) : A nők városa I—II. (színes olasz film, 18 éven felülieknek, dupla helyár!) — Táncsics (f5) : Egy­szerű eset (színes francia film, 14 éven felülieknek!). — (f7) • Keoma (színes olasz film, III. helyár!). — Táncsics kamaramo­zi (6): A híd túl messze van I— II. (mb. színes angol film. 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Szikra (4, 6) • Az összekötő jönni fog (színes szovjet film). — Fáklya (f5. f7>: Földet veszünk vadnyugaton (színes román fijm) — Petőfi (6): Csillagok háborúja I—II. (mb. színes amerikai film. dupla és III. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Alma (szí­nes amerikai film. 14 éven felü­lieknek !) — Hámor (6): A hó­tündér (mb. szovjet film). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Egy kis figyelmet kérek! — 8.37: Századunk vokális mű­veiből. — 9.30: Hej szénája ... — 9.50: Lottósorsolés. — 10.00* Hí­rek. — 10.05: Hétszínvirág. — 10.25: Ha mennél hideg szélben (verseld). — 10.40: Népdalok. — 10.59: Lottóeredmények. — li.00: Hubay Miklós színháza. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Dzsesszarchívum. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.18: Har­minc perc alatt a Föld körül. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00: Ze­ne dél előtt. — 11.45* Tánczenei koktél. 3. műsor: 8.57: A kiállítóter­mek programja. — 9.00: Iskola­rádió. — 9.30: Fúvós átiratok. — 9.42; Charles Münch Debussy- műveket vezényel. — 11.00: Hí­rek. — 11.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 11.30: Kamaramuzsika. A felvilágosodás és a reformkor idején Napíóirás Miskolcon Hogyan élték Miskolcon pon­tosan kétszáz évvel ezelőtt? Hogyan látták a „Major-utcai tudós társaság” tagjai a re­formkort? Mit mondanak erről az első miskolci naplóírók, Benkő Sámuel, Sziics Mik’ós és Kun Miklós? Ezekre az izgal­mas kérdésekre kaptunk izgal­masan érdekes választ a Lé- vay József Könyvtár Immár harmadik, ismét népes közön­ség előtt megtartott irodalmi estjén. Dr. Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igaz­gatója Benkő Sámuel kétszáz évvel ezelőtt Kassán, majd 1818-ban Miskolcon Is ki­adott, Miskolc történeti-or­vosi helyrajza című művét ismertette elsőnek. Borsod megye főorvosa a XVIII. század végének 13 ezer la­kosú Miskolcáról írt feljegy- zésgy ű j teményében. Dr. Kilián István, az Iro­dalomtudományi Intézet munkatársa annak a Szűcs Miklósnak 1839—49 között írt miskolci feljegyzéseit ismer­tette, akinek bátyját — mint Szabad fal vy első előadásá­ban hallottuk — gyermekko­rában Benkő Sámuel még kezelte. Szűcs Miklós Sze­mere Bertalan híve volt, és alapítója annak a radikális miskolci értelmiségi körnek, amely a „Major utcai tudós társaság” néven ismert ma már az utókor előtt. Szűcs Miklós ezenkívül jótollú új­ságíróként tudósította a Pes­ti Hírlapot az ezernyolcszáz negyvenes évek miskolci ese ményeiről. Dr. Veres László, a Her man Ottó Múzeum igazgató helyettese végül a Szüo Miklós köréhez tartozó Kui Miklósnak, Miskolc főbírójá nak 1842-ben megjelentetet Miskolc múltja, jelene, kü lönös tekintettel jövőjére cí mű munkájának ismertető sével (amely — mint mond ta — első várostörténeti mo nográfiánknak számít) zárt; a felvilágosodás és reform kor Miskolcának, a korabei viszonyoknak ismertetését. M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom