Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)

1982-03-22 / 69. szám

a miskoEciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-22S Hol a boltos? Rongálják a telefonokat Telefonálnom kellett. Nem a belvárosban, ahol boltba is bemehetek, s kérhetek ennyi szívességet, hanem az Üttö- róparkban, ahol egyetlen nyilvános telefonfülke van, s más semmi. Beléptem a fül­kébe, leemeltem a kagylót, s már tárcsázni akartam, ami­kor láttam, hogy a kagylót tönkretették. Azután tegnap érkezett egy levél régi levelezőnktől. Pusz­tai Lászlótól. Fotót is mellé­kelt hozzá. Mintegy bizonyít­va; hogy igaz, amit leír: az Avas-délen, az Engels utcá­ban levágták a vastag lánc­cal odaerősített telefonköny­vet, s elvitték. l’tána mindezt felháboro­dottan mesélem ismerőseim­nek. Akik kapásból még to­vábbi három olyan telefon- fülkét soroltak fel a város különböző részein, amelyek­ben használhatatlan a kagyló, nem lehet bedobni a 2 fo­rintos érmét — s ennélfogva telefonálni sem lehet —, vagy ugyancsak ellopták a tele­fonkönyvet. Ügy tűnik, a telefonrongá- lók —, akikről eddig inkább csak a fővárosi elrettentő példák kapcsán hallottunk — Miskolcon is működésbe lép­tek. Mindenki tudja, milyen nagy telefonínség van váro­sunkban is, mekkora szüksé­ge van Miskolcnak is minden telefonra. Különösen a nyil­vános készülékekre, amelye­ket százak és ezrek vesznek Igénybe, amelyek segítségével az esetek többségében nem szerelmi légyottokat beszél­nek meg, nem barátnők evőd­nek egymással —, hiszen minderre a 3 pejre viszonylag kevés —, hanem munkahe­lyeket értesítenek, közületek- kel beszélnek, tűzoltót, rend­őrt, orvost, mentőt hívnek. Azaz, sokszor c«ak hívnának. Mert ha nem ió a telefon, a város kül=ő részein más le­hetőség alig van a gyors se­gítség megszerzésére. S hány eset bizonyítja, hogy az emberélet sokszor csak per­ceken, netán másodnerceken múlik. A telefon segítségével nyert időn! A nyilvános telefon köz­kincsünk. De hiszen ezt ne tudná valaki?! — mondhat­nák sokan. — Akadnak olyan megátalkodottak, olyan fele­lőtlenek. akik nem gondolnak erre. amikor a telefonkönvvet levágják a láncról, amikor az érmebedobót tönkreteszik, amikor a kagylót levágják, vagv kiszedik belőlé a memb­ránt? !... Sajnos, életünk mindennapjai súlyos követ­kezményeket hordozó igennel válaszolnak e badarságnak tűnő kérdésre. Rajtunk is múlik, hogy meddig... Ny. L Jár-e gyes? Hathónapos munkaviszony után, helyhiány miatt el kel­lett Jönnöm korábbi munkahe­lyemről — írja M. J.-né, mis­kolci lakos. — Csak 22 nap el­teltével tudtam elhelyezkedni. Cj munkahelyemen két hét múlva vettem észre, hogy ter­hes vagyok. Szeretném tudni. Jár-e gyes ezek után, s ha el­megyek táppénzre a szülésig — veszélyeztetett terhes va­gyok — mennyi ideig Jár a táppénz? Olvasónk kérdését a Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság Borsod megyei Igazga­tóságához továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk az összetett kérdésre: 1. Ha M. J.-né munkavi­szonya csak 22 napra sza­kadt meg, jogosult táppénz­re (30 napnál hosszabb meg­szakítás zárta volna ki ebből a jogából). A táppénznél ez esetben a korábbi vállalatnál eltöltött 6 hónapi munkavi­szony és az új vállalatnál eltöltött munkaviszony együt­tesen számít. 2. M. J.-né, ha a terhesség első 140 napjában legalább egyszer megjelenik terhessé­gi vizsgálaton, a teljes ter­Bokáig sárban Nemrég költöztünk a Ván­dor Sándor utcában levő „ifjúsági házba”. Sajnos, sem az oda vezető járda, sem az út nem készült még el, ezért bokáig járunk a sárban, azt óhatatlanul is behordjuk a szép épületbe, a folyosókra. Nem sokat használ a lábrács sem. Mivel egy-egy szinten meglehetősen sokan lakunk, sok sarat behordunk, de nem Nagy Imre (Miskolc, Vándor S. u. 13.): Észrevételét köszönjük. Felhív­juk az ön által megnevezett vál­lalatot, s tisztázzuk velük a dol­got, vagyis, hogy kié a szemét? Zoltai Andrea, Kertész Erika, Jánosfy Enikő, Szegedi Rita (Miskolc): ' Leveleteket megkaptuk, fog­lalkozunk az abban foglaltak­kal. Addig is türelmeteket kér­jük. Kőszeghy Ervinné (Miskolc): önnek is azt válaszolhatjuk, hogy a levelében feltett kérdé­sekre az arra illetékeseknél ke­ressük a választ. Annyit máris mondhatunk, hogy ha figyelte a Jogi esetek legutóbbi adását, hasonló kérdések ott is szóba kerültek. Ezeket viszont legkö­zelebbi számában írásban is fel- dolgozza majd a Házi Jogtanács­adó, amely bármely újságárus­nál megvásárolható. hesség időszakában pedig összesen legalább négy al­kalommal, jogosult a 2500 forint anyasági segélyre. 3. Ha M. J.-né 2 éven be­lül 270 nap biztosítási idővel rendelkezik a szüléstől visz- szamenőleg, akkor 100 szá­zalékban, ha 180 nap bizto­sítási idővel, akkor 75 szá­zalékban jogosult a szülés előtti 28 napi, illetve a szü­lés utáni 112 napi gyermek­ágyi segélyre. 4. Ha M. J.-né a szülést megelőzően másfél éven be­lül összesen 12 hónapig mun­kaviszonyban állt, s munka­helyén legalább 6 órás mun­kakörben foglalkoztatták, majd a szülést követően je­lenlegi vállalatától fizetés nélküli szabadságot igényel, jogosult a gyesre is. (A 12 hónapos munkaviszonyba be­leszámít a korábbi munka­helyen eltöltött 6 hónap, a 22 nap, amíg elhelyezkedett új vállalatánál, és az új vál­lalatnál a szülésig eltelt idő, attól függetlenül, hogy a szü­lés előtt már veszélyeztetett terhesként nem dolgozott.) Fiayeímes villa mos- vezető Nemegyszer hallunk olyan esetekről, ami­kor a villamosok ha­mar elindulnak, vala­kinek a kezét majdnem odazárják... Sokan szemtanúi voltunk az ellenkezőjének, amikor az egyik villamosveze- zetö — amint később megtudtuk, Horváth Sándornak hívják — megvárt egy idős né­nit, aki apró léptekkel igyekezett elérni az indulni készülő jármű­vet. Mindannyiunknak jólesett ez a figyelmes­ség, s az esetet — s főszereplőjét, a villa­mosvezetőt — szeret­nénk példaképül állíta­ni munkatársai elé. R. J. Diósgyőr + Arra járva, megkérdeztük a Baross Gábor utcai gyógynö­vényszaküzlet előtt várakozóktól: miért ácsorognak kint? Vá­lasz helyett megmutatták az ajtóra kitett táblát: „Postára mentem, azonnal jövök.” Csakhogy, egy néni, aki rendszere­sen vevő a boltban, azt is hozzátette, hogy ez a tábla nagyon gyakran és nagyon sokáig áll az ajtón... Mi elhisszük, hogy a véletlenek összejátszásáról van szó. Csak higgyék ei a vevők is. L. J. Miskolc Becsületességért megbántás?... — Jaj, a táskám! Az autó­buszban felejtettem! — Idős né­nikét hallottam így jajveszékel- ni a minap az egyik autóbusz­megállónál. — Tessék majd elmenni a Mis­kolci Közlekedési Vállalat talált tárgyak osztályára, hátha leadja egy becsületes megtaláló a gép­kocsivezetőnek, és a sofőrök szintén becsületes emberek — jegyezte meg valaki megnyugta­tásként. S akik hallották, helye­seltek. Magam is. Ugyanekkor azonban eszembe jutott egy eset, amelynek ugyan már nem a mi­nap, hanem pontosan március 7- én voltam tanúja, s amelyet szintén meg akartam írni a DH- nak, de tartottam attól, hogy a sofőrök megsértődnek. Most azonban felidézem: A budapesti esti gyorsvonattal jöttem haza Miskolcra, s a Ti­szai pályaudvaron felszálltam az első 1. számú autóbuszra. A Szikra mozi utáni megállónál figyeltem fel arra, hogy egy idős néni, egy táskát felemelve meg­kérdezte egy házaspártól: — Maguké ez a táska? Már régóta figyelem, hogy itt van az egyik ülés mellett, de senki sem viszi el. A házaspár köszönte az észre­vételt, de kijelentette, hogy a tás­ka nem az övék. Ezután a né­niké bekopogott az autóbusz ve­zetőjéhez, s be akarta adni ne­ki a táskát. Mire a sofőr — nem fiatal, inkább középkorúnál idősebbnek mondható férfi — kiabálva, s nagyon sértő hangon közölte a nénikével, hogy ne za­varja . .. Megdöbbentem ezen a hangnemen. Feltételezem, hogy a néni is eléggé megbántva érez­te magát. Ennek ellenére a ta­lált táskát felakasztotta a gép­kocsivezetői fülke bejárati ajta­jára és leszállt. Nem azt szeretném ezzel kö­zölni, hogy az MKV gépkocsive­zetői udvariatlanok, s szeretik megbántani az utasokat. Hiszen amit elöljáróban írtam: az az általános vélemény, hogy a so­főrök becsületes, megértő embe­rek. Csupán azt szeretném, ha ennek a véleménynek az igazát minden sofőr bebizonyítaná. R. A. Miskolc, Mátyás király u. 36. HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKASZERZŐDÉS A határozott időre szóló mun­kaszerződés legsarkalatosaub pontja a munkaviszony időtarta­mának félre nem érthető, a jog­szabály előírásainak megfelelő módon történő meghatározása. A munkáltatónak kötelessége az időtartam meghatározásánál a jogszabály adta lehetőségekkel előírásszerűén és jóhiszeműen él­ni. A legegyszerűbb az alkalmazás időtartamának naptárszerű meg­határozása, például: 1982. január 1-től 1982. június 30-ig. Előfordul­hat, hogy egy-egy munkafeladat elvégzésének időtartama ennyi­re pontosan előre nem állapítha- . tó meg. Ezért meghatározható a munkaviszony időtartama annak a munkának a megjelölésével is, amelynek elvégzésére azt létesí­tették. Az időtartam tekintetében azonban a dolgozót ilyenkor sem lehet teljes bizonytalanságban tartani. Határozott időre szóló munkavi­szony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre tá­vollevő dolgozó helyettesítésének tartamára is. A dolgozót a helyet­tesítés valószínű tartamáról azon­ban ilyenkor csak tájékoztatni kell. Ez a tájékoztatás történhet a munkaszerződésben is. mely ilyenkor például így szól: „Al­kalmazom önt K. J.-né óvónő szülési szabadságának és gyer­mekgondozási fizetés nélküli szabadságának időtartamára. 1982. március 1-től előreláthatóan 1985. február 28-ig.” Helyes az ilyen megoldás is: „Alkalmazom önt 1982. március 1-től K. J.-né óvónő szülési és gyermekgondo­zási fizetés nélküli szabadságá­nak időtartamára, előreláthatóan három évre.” A tájékoztatás kü­lön levélben vagy írásbeli érte­sítésben is történhet. Lényeges kelléke a helyettesí­tésre létesített határozott idejű munkaszerződésnek, hogy abban megjelöljék, kinek a helyettesí­tésére szól. Jogellenes az olyan megfogalmazás: „Alkalmazom önt szülési szabadságon levő dol­gozónk helyettesítésére.” A he­lyettesítő dolgozónak tudnia kell azt, hogy kinek a helyére alkal­mazták. hiszen munkaviszonya addig marad fenn, amíg a tá­vollevő dolgozó munkahelyére nem tér vissza. A bizonytalan­ság ennek ellenére fennáll, mert például a gyermekgondozás cél­jából fizetés nélküli szabadságon levő anyának jogában áll — 30 nappal előbb történő írásbeli be­jelentéssel — munkahelyére bár­mikor visszatérni, s ilyenkor a helyettesítő dolgozó munkavi­szonya megszűnik, bár a mun­kaszerződésben sokkal hosszabb időtartamot valószínűsítettek, A jóhiszemű munkáltatói eljá­ráshoz az is hozzá tartozik, hogy a dolgozót arról is tájékoztassák, ha a távollevő dolgozó a terve­zettnél tovább marad munkahe­lyétől távol. Például egy anya azt tervezi, hogy csak egy évig ma­rad kisgyermekével otthon. s ezért a helyettesítőt a munka- szerződés várható időtartamáról ennek megfelelően tájékoztatták. Közben a dolgozó bejelenti, hogy mégis további két évig távol lesz munkahelyétől. Ilyenkor vagy új, határozott időre szóló munka­szerződést kell a helyettesítővel kötni, vagy pedig a várható idő­tartamról az új helyzetnek meg­felelően őt tájékoztatni kell. Autók a pirosban lehet mindennap, vagy na­ponta többször takarítani. Az lenne a javaslatunk, hogy salakkal vagy sóderrel ki le­hetne képezni a házhoz ve­zető ideiglenes járdát. Ez nem jelentene nagy kiadást. Bizonyára többen vállalkoz­nának arra is, hogy adott esetben társadalmi munkában segítsék ezt a munkát. Az „ifjúsági ház” lakói Jómagam gyalogos vagyok, ám higgyék el, semmi ellen­szenvvel nem viseltetem az autósok iránt. Azaz, olykor igen .. Amikor például azt látom, hogy zöldről sárgára vált a lámpa, vagy már pi­ros, s az autósok egynéme- lyike a fék helyett a gázpe­dálra tapos, hogy még át­csússzon. s ezzel nyerjen né­hány másodpercet. Vélemé­nyem szerint ez is közreját­szik abban, hogy városunk­ban annyi gyalogost ütnek el. (Én is majdnem így jár­tam a minap, ezért is ra­gadtam tollat.) Javaslom, hogy a közlekedési rendőrök időnként álljanak lesben a kijelölt gyalogosátkelő-he lyeknél, illetve a jelzőlám­páknál is. s füleljék le a pi­rosba behajtó autósokat! G. Dénes Miskolc „... a helyi társadalmi szervek képviselőinek egyet­értésével 1981. második fél évére a Martintelep terüle­tén több utcának a javítását ütemeztük be. Az útjavítási munkák végzése közben a Sík utcai lakosok a tanács­tagjukon keresztül kérték ut­cájuk burkolatának süllyesz­tését, majd ennek megtörtén­te után az út javítását. A munka megkezdése előtt kö­zöltük, hogy kérésüket csak áthúzódó munkaként tudjuk teljesíteni. Novemberben megkezdtük az útburkolat kb. 40—60 centiméter vastagságú süllyesztését. A rendkívül korai tél beállta nem tette lehetővé a folyamatos mun­kavégzést, ezért első lépés­ként csak a gyalulási és földelszállítási feladatot tud­tuk teljesíteni. 1982. márci­us 8-án az út javítási mun­káit (földleszedés, elszállítás és zúzalékterítés) ismét meg­kezdtük, s azt a munka be­fejezéséig folyamatosan vé­gezzük. A munkálatok vég­leges befeiezéséig kérjük a Sík utcaiak szíves türelmét.” A választ Varga Zoltántól, a városi tanács Városgond­nokságának vezetőjétől kap­tuk „A Sík utca bizony nem sík” címmel megjelent pa­naszra. „... intézkedésünkre a víz­művek a helyreállítási mun­kákat elvégezte, azt megelő­zően pedig a csőrepedést ki­javította. Szóbeli bejelentés­re — még olvasójuk levelé­nél; megírása előtt — intéz­kedésünkre a köztisztasági vállalat a síktalanítást elvé­gezte. A Forrásvölgy utca útburkolata úgy van kiké­pezve, hogy a felszíni viz a szegélykő mellett elfolyik az Árok utcán át a Pece-pa- takba, így vízelöntés a be­jelentők telkét nem veszé­lyezteti. Megállapítottuk azt is, hogy a keletkezett víz- mennyiséget szándékosan senki sem térítette el eltor­laszolással a természetes le­folyásból.” (A választ Tóth Tihamértól, ,a Városgondnok­ság műszaki vezetőiétől kap­tuk a Forrási'ölay utcai la­kosok észrevételére.) Van, nincs, mi az? Töprengés helyett eláru­lom: a ropi sós pálcika. Most éppen megint hiánycikk. No­ha sokan szeretik, mi, idő­sebbek is .. Azaz csak sze­retnénk, ha lehetne kapni Ha helybe" víhalatok nem gyárta-z - ’leget, rendeljen a - -’kedelem a Békés me­gyei, gyomai süteményüzem­ből! K. P. Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom