Déli Hírlap, 1982. március (14. évfolyam, 51-77. szám)
1982-03-22 / 69. szám
a miskoEciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-22S Hol a boltos? Rongálják a telefonokat Telefonálnom kellett. Nem a belvárosban, ahol boltba is bemehetek, s kérhetek ennyi szívességet, hanem az Üttö- róparkban, ahol egyetlen nyilvános telefonfülke van, s más semmi. Beléptem a fülkébe, leemeltem a kagylót, s már tárcsázni akartam, amikor láttam, hogy a kagylót tönkretették. Azután tegnap érkezett egy levél régi levelezőnktől. Pusztai Lászlótól. Fotót is mellékelt hozzá. Mintegy bizonyítva; hogy igaz, amit leír: az Avas-délen, az Engels utcában levágták a vastag lánccal odaerősített telefonkönyvet, s elvitték. l’tána mindezt felháborodottan mesélem ismerőseimnek. Akik kapásból még további három olyan telefon- fülkét soroltak fel a város különböző részein, amelyekben használhatatlan a kagyló, nem lehet bedobni a 2 forintos érmét — s ennélfogva telefonálni sem lehet —, vagy ugyancsak ellopták a telefonkönyvet. Ügy tűnik, a telefonrongá- lók —, akikről eddig inkább csak a fővárosi elrettentő példák kapcsán hallottunk — Miskolcon is működésbe léptek. Mindenki tudja, milyen nagy telefonínség van városunkban is, mekkora szüksége van Miskolcnak is minden telefonra. Különösen a nyilvános készülékekre, amelyeket százak és ezrek vesznek Igénybe, amelyek segítségével az esetek többségében nem szerelmi légyottokat beszélnek meg, nem barátnők evődnek egymással —, hiszen minderre a 3 pejre viszonylag kevés —, hanem munkahelyeket értesítenek, közületek- kel beszélnek, tűzoltót, rendőrt, orvost, mentőt hívnek. Azaz, sokszor c«ak hívnának. Mert ha nem ió a telefon, a város kül=ő részein más lehetőség alig van a gyors segítség megszerzésére. S hány eset bizonyítja, hogy az emberélet sokszor csak perceken, netán másodnerceken múlik. A telefon segítségével nyert időn! A nyilvános telefon közkincsünk. De hiszen ezt ne tudná valaki?! — mondhatnák sokan. — Akadnak olyan megátalkodottak, olyan felelőtlenek. akik nem gondolnak erre. amikor a telefonkönvvet levágják a láncról, amikor az érmebedobót tönkreteszik, amikor a kagylót levágják, vagv kiszedik belőlé a membránt? !... Sajnos, életünk mindennapjai súlyos következményeket hordozó igennel válaszolnak e badarságnak tűnő kérdésre. Rajtunk is múlik, hogy meddig... Ny. L Jár-e gyes? Hathónapos munkaviszony után, helyhiány miatt el kellett Jönnöm korábbi munkahelyemről — írja M. J.-né, miskolci lakos. — Csak 22 nap elteltével tudtam elhelyezkedni. Cj munkahelyemen két hét múlva vettem észre, hogy terhes vagyok. Szeretném tudni. Jár-e gyes ezek után, s ha elmegyek táppénzre a szülésig — veszélyeztetett terhes vagyok — mennyi ideig Jár a táppénz? Olvasónk kérdését a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Borsod megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk az összetett kérdésre: 1. Ha M. J.-né munkaviszonya csak 22 napra szakadt meg, jogosult táppénzre (30 napnál hosszabb megszakítás zárta volna ki ebből a jogából). A táppénznél ez esetben a korábbi vállalatnál eltöltött 6 hónapi munkaviszony és az új vállalatnál eltöltött munkaviszony együttesen számít. 2. M. J.-né, ha a terhesség első 140 napjában legalább egyszer megjelenik terhességi vizsgálaton, a teljes terBokáig sárban Nemrég költöztünk a Vándor Sándor utcában levő „ifjúsági házba”. Sajnos, sem az oda vezető járda, sem az út nem készült még el, ezért bokáig járunk a sárban, azt óhatatlanul is behordjuk a szép épületbe, a folyosókra. Nem sokat használ a lábrács sem. Mivel egy-egy szinten meglehetősen sokan lakunk, sok sarat behordunk, de nem Nagy Imre (Miskolc, Vándor S. u. 13.): Észrevételét köszönjük. Felhívjuk az ön által megnevezett vállalatot, s tisztázzuk velük a dolgot, vagyis, hogy kié a szemét? Zoltai Andrea, Kertész Erika, Jánosfy Enikő, Szegedi Rita (Miskolc): ' Leveleteket megkaptuk, foglalkozunk az abban foglaltakkal. Addig is türelmeteket kérjük. Kőszeghy Ervinné (Miskolc): önnek is azt válaszolhatjuk, hogy a levelében feltett kérdésekre az arra illetékeseknél keressük a választ. Annyit máris mondhatunk, hogy ha figyelte a Jogi esetek legutóbbi adását, hasonló kérdések ott is szóba kerültek. Ezeket viszont legközelebbi számában írásban is fel- dolgozza majd a Házi Jogtanácsadó, amely bármely újságárusnál megvásárolható. hesség időszakában pedig összesen legalább négy alkalommal, jogosult a 2500 forint anyasági segélyre. 3. Ha M. J.-né 2 éven belül 270 nap biztosítási idővel rendelkezik a szüléstől visz- szamenőleg, akkor 100 százalékban, ha 180 nap biztosítási idővel, akkor 75 százalékban jogosult a szülés előtti 28 napi, illetve a szülés utáni 112 napi gyermekágyi segélyre. 4. Ha M. J.-né a szülést megelőzően másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt, s munkahelyén legalább 6 órás munkakörben foglalkoztatták, majd a szülést követően jelenlegi vállalatától fizetés nélküli szabadságot igényel, jogosult a gyesre is. (A 12 hónapos munkaviszonyba beleszámít a korábbi munkahelyen eltöltött 6 hónap, a 22 nap, amíg elhelyezkedett új vállalatánál, és az új vállalatnál a szülésig eltelt idő, attól függetlenül, hogy a szülés előtt már veszélyeztetett terhesként nem dolgozott.) Fiayeímes villa mos- vezető Nemegyszer hallunk olyan esetekről, amikor a villamosok hamar elindulnak, valakinek a kezét majdnem odazárják... Sokan szemtanúi voltunk az ellenkezőjének, amikor az egyik villamosveze- zetö — amint később megtudtuk, Horváth Sándornak hívják — megvárt egy idős nénit, aki apró léptekkel igyekezett elérni az indulni készülő járművet. Mindannyiunknak jólesett ez a figyelmesség, s az esetet — s főszereplőjét, a villamosvezetőt — szeretnénk példaképül állítani munkatársai elé. R. J. Diósgyőr + Arra járva, megkérdeztük a Baross Gábor utcai gyógynövényszaküzlet előtt várakozóktól: miért ácsorognak kint? Válasz helyett megmutatták az ajtóra kitett táblát: „Postára mentem, azonnal jövök.” Csakhogy, egy néni, aki rendszeresen vevő a boltban, azt is hozzátette, hogy ez a tábla nagyon gyakran és nagyon sokáig áll az ajtón... Mi elhisszük, hogy a véletlenek összejátszásáról van szó. Csak higgyék ei a vevők is. L. J. Miskolc Becsületességért megbántás?... — Jaj, a táskám! Az autóbuszban felejtettem! — Idős nénikét hallottam így jajveszékel- ni a minap az egyik autóbuszmegállónál. — Tessék majd elmenni a Miskolci Közlekedési Vállalat talált tárgyak osztályára, hátha leadja egy becsületes megtaláló a gépkocsivezetőnek, és a sofőrök szintén becsületes emberek — jegyezte meg valaki megnyugtatásként. S akik hallották, helyeseltek. Magam is. Ugyanekkor azonban eszembe jutott egy eset, amelynek ugyan már nem a minap, hanem pontosan március 7- én voltam tanúja, s amelyet szintén meg akartam írni a DH- nak, de tartottam attól, hogy a sofőrök megsértődnek. Most azonban felidézem: A budapesti esti gyorsvonattal jöttem haza Miskolcra, s a Tiszai pályaudvaron felszálltam az első 1. számú autóbuszra. A Szikra mozi utáni megállónál figyeltem fel arra, hogy egy idős néni, egy táskát felemelve megkérdezte egy házaspártól: — Maguké ez a táska? Már régóta figyelem, hogy itt van az egyik ülés mellett, de senki sem viszi el. A házaspár köszönte az észrevételt, de kijelentette, hogy a táska nem az övék. Ezután a néniké bekopogott az autóbusz vezetőjéhez, s be akarta adni neki a táskát. Mire a sofőr — nem fiatal, inkább középkorúnál idősebbnek mondható férfi — kiabálva, s nagyon sértő hangon közölte a nénikével, hogy ne zavarja . .. Megdöbbentem ezen a hangnemen. Feltételezem, hogy a néni is eléggé megbántva érezte magát. Ennek ellenére a talált táskát felakasztotta a gépkocsivezetői fülke bejárati ajtajára és leszállt. Nem azt szeretném ezzel közölni, hogy az MKV gépkocsivezetői udvariatlanok, s szeretik megbántani az utasokat. Hiszen amit elöljáróban írtam: az az általános vélemény, hogy a sofőrök becsületes, megértő emberek. Csupán azt szeretném, ha ennek a véleménynek az igazát minden sofőr bebizonyítaná. R. A. Miskolc, Mátyás király u. 36. HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKASZERZŐDÉS A határozott időre szóló munkaszerződés legsarkalatosaub pontja a munkaviszony időtartamának félre nem érthető, a jogszabály előírásainak megfelelő módon történő meghatározása. A munkáltatónak kötelessége az időtartam meghatározásánál a jogszabály adta lehetőségekkel előírásszerűén és jóhiszeműen élni. A legegyszerűbb az alkalmazás időtartamának naptárszerű meghatározása, például: 1982. január 1-től 1982. június 30-ig. Előfordulhat, hogy egy-egy munkafeladat elvégzésének időtartama ennyire pontosan előre nem állapítha- . tó meg. Ezért meghatározható a munkaviszony időtartama annak a munkának a megjelölésével is, amelynek elvégzésére azt létesítették. Az időtartam tekintetében azonban a dolgozót ilyenkor sem lehet teljes bizonytalanságban tartani. Határozott időre szóló munkaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre távollevő dolgozó helyettesítésének tartamára is. A dolgozót a helyettesítés valószínű tartamáról azonban ilyenkor csak tájékoztatni kell. Ez a tájékoztatás történhet a munkaszerződésben is. mely ilyenkor például így szól: „Alkalmazom önt K. J.-né óvónő szülési szabadságának és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságának időtartamára. 1982. március 1-től előreláthatóan 1985. február 28-ig.” Helyes az ilyen megoldás is: „Alkalmazom önt 1982. március 1-től K. J.-né óvónő szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságának időtartamára, előreláthatóan három évre.” A tájékoztatás külön levélben vagy írásbeli értesítésben is történhet. Lényeges kelléke a helyettesítésre létesített határozott idejű munkaszerződésnek, hogy abban megjelöljék, kinek a helyettesítésére szól. Jogellenes az olyan megfogalmazás: „Alkalmazom önt szülési szabadságon levő dolgozónk helyettesítésére.” A helyettesítő dolgozónak tudnia kell azt, hogy kinek a helyére alkalmazták. hiszen munkaviszonya addig marad fenn, amíg a távollevő dolgozó munkahelyére nem tér vissza. A bizonytalanság ennek ellenére fennáll, mert például a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon levő anyának jogában áll — 30 nappal előbb történő írásbeli bejelentéssel — munkahelyére bármikor visszatérni, s ilyenkor a helyettesítő dolgozó munkaviszonya megszűnik, bár a munkaszerződésben sokkal hosszabb időtartamot valószínűsítettek, A jóhiszemű munkáltatói eljáráshoz az is hozzá tartozik, hogy a dolgozót arról is tájékoztassák, ha a távollevő dolgozó a tervezettnél tovább marad munkahelyétől távol. Például egy anya azt tervezi, hogy csak egy évig marad kisgyermekével otthon. s ezért a helyettesítőt a munka- szerződés várható időtartamáról ennek megfelelően tájékoztatták. Közben a dolgozó bejelenti, hogy mégis további két évig távol lesz munkahelyétől. Ilyenkor vagy új, határozott időre szóló munkaszerződést kell a helyettesítővel kötni, vagy pedig a várható időtartamról az új helyzetnek megfelelően őt tájékoztatni kell. Autók a pirosban lehet mindennap, vagy naponta többször takarítani. Az lenne a javaslatunk, hogy salakkal vagy sóderrel ki lehetne képezni a házhoz vezető ideiglenes járdát. Ez nem jelentene nagy kiadást. Bizonyára többen vállalkoznának arra is, hogy adott esetben társadalmi munkában segítsék ezt a munkát. Az „ifjúsági ház” lakói Jómagam gyalogos vagyok, ám higgyék el, semmi ellenszenvvel nem viseltetem az autósok iránt. Azaz, olykor igen .. Amikor például azt látom, hogy zöldről sárgára vált a lámpa, vagy már piros, s az autósok egynéme- lyike a fék helyett a gázpedálra tapos, hogy még átcsússzon. s ezzel nyerjen néhány másodpercet. Véleményem szerint ez is közrejátszik abban, hogy városunkban annyi gyalogost ütnek el. (Én is majdnem így jártam a minap, ezért is ragadtam tollat.) Javaslom, hogy a közlekedési rendőrök időnként álljanak lesben a kijelölt gyalogosátkelő-he lyeknél, illetve a jelzőlámpáknál is. s füleljék le a pirosba behajtó autósokat! G. Dénes Miskolc „... a helyi társadalmi szervek képviselőinek egyetértésével 1981. második fél évére a Martintelep területén több utcának a javítását ütemeztük be. Az útjavítási munkák végzése közben a Sík utcai lakosok a tanácstagjukon keresztül kérték utcájuk burkolatának süllyesztését, majd ennek megtörténte után az út javítását. A munka megkezdése előtt közöltük, hogy kérésüket csak áthúzódó munkaként tudjuk teljesíteni. Novemberben megkezdtük az útburkolat kb. 40—60 centiméter vastagságú süllyesztését. A rendkívül korai tél beállta nem tette lehetővé a folyamatos munkavégzést, ezért első lépésként csak a gyalulási és földelszállítási feladatot tudtuk teljesíteni. 1982. március 8-án az út javítási munkáit (földleszedés, elszállítás és zúzalékterítés) ismét megkezdtük, s azt a munka befejezéséig folyamatosan végezzük. A munkálatok végleges befeiezéséig kérjük a Sík utcaiak szíves türelmét.” A választ Varga Zoltántól, a városi tanács Városgondnokságának vezetőjétől kaptuk „A Sík utca bizony nem sík” címmel megjelent panaszra. „... intézkedésünkre a vízművek a helyreállítási munkákat elvégezte, azt megelőzően pedig a csőrepedést kijavította. Szóbeli bejelentésre — még olvasójuk levelénél; megírása előtt — intézkedésünkre a köztisztasági vállalat a síktalanítást elvégezte. A Forrásvölgy utca útburkolata úgy van kiképezve, hogy a felszíni viz a szegélykő mellett elfolyik az Árok utcán át a Pece-pa- takba, így vízelöntés a bejelentők telkét nem veszélyezteti. Megállapítottuk azt is, hogy a keletkezett víz- mennyiséget szándékosan senki sem térítette el eltorlaszolással a természetes lefolyásból.” (A választ Tóth Tihamértól, ,a Városgondnokság műszaki vezetőiétől kaptuk a Forrási'ölay utcai lakosok észrevételére.) Van, nincs, mi az? Töprengés helyett elárulom: a ropi sós pálcika. Most éppen megint hiánycikk. Noha sokan szeretik, mi, idősebbek is .. Azaz csak szeretnénk, ha lehetne kapni Ha helybe" víhalatok nem gyárta-z - ’leget, rendeljen a - -’kedelem a Békés megyei, gyomai süteményüzemből! K. P. Miskolc
