Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 34. szám

Január 1-től Miskolcon is Hosszú az út a szeméttelepig M a, repül a karácsonyfa... Repül a, repül a... fenyő. ' Nos, ha most valaki — a já­tékszabályok értelmében — a kezét nem tartotta volna a magasba, köteles zálogot ad­ni. A tapasztalat ugyanis az, hogy mostanában nagyon sok karácsonyfa kezd zuhanóre­pülésbe. Egyesek, mit sem törődve a házuk előtt sétálókkal, a parkoló járművekkel, egysze. rűen kihajítják az ablakon a tűlevelét vesztett fát. A köz­ponti fűtéses, száraz levegő­jű házgyári lakásokban keve­sen várják meg január 7-ét, amikor a népszokás szerint bontani illik a karácsonyfát. Már ezekben a napokban az utcára küldik rövid úton a lekopaszított fenyőket. Az Állami Biztosító kárfelvevői elmondták, hogy már eddig is több autó megsérült emiatt Természetesen nagyon so­kan vannak, akik előírássze­rűén, a szemétgyűjtő edé­nyek mellé helyezik a szol­gálatukat kitöltött fócskákat. Ezeknek mi lesz a sorsa? A Miskolci Köztisztasági Vál­lalat dolgozói január 11-én kezdik összegyűjteni a kido­bott fákat. Tavaly a két-há- rom hétig tartó akcióban csaknem 40 teherautóra való Az ablakon kidobott fenyőfák ritkán esnek oda, ahová célozzák őket. Könnyedségüknél fogva szállnak egy ideig a levegőben, s nemegyszer az utcán parkoló kocsikra zuhan­nak. fát szállítottak a szemétte­lepre. Itt aztán a telep dol­gozói és a guberálók mele­gednek mellette. Nem iri­Tények, remények a számokat nézzük- volt, ennél jobb év is. Keve- álíitottunk elő, kevesebb autóbuszt exportáltunk, Ha csak sebb acélt S-a külföldön eladott, tavalyelőtthöz képest változatlan mennyiségű pvc-porért tavaly mintegy harminc százalékkal kevesebb pénzt kaptunk, öröm az ürömben, hogy az abszo­lúte kevesebb autóbuszért relatíve többet kaptunk; azaz ja­vult az Ikarus jövedelmezősége. Nem mondható el ez a ko­hászati termékekről. Az Ipari Minisztérium tájékoztató fo­lyóirata megállapítja, hogy a népgazdasági tervben rögzített nem rubel elszámolású exportot az ipar nem tudta telje­síteni. Szóval, volt ennél az 1981-esnél jobb év is; de kritiku­sabb, s nagyobb változásokat sejtető (sürgető; aligha. Nyu­godtan vállalhatjuk. Szégyenkeznünk nem kell. Nálunk gazdagabb országok több sebet szereztek tavaly. Ez persze számunkra nem vigasz, de — mivel nyílt gazdaságú ország a miénk — nemcsak sikereinket, hanem (vélt, vagy valós) kudarcainkat is a nemzetközi mércével kell mérni. Törté­nelmi hasonlattal élve; győzelmeink nem pirruszi győzelmek, vereségeink nem illethetek a mohácsi jelzővel. Statisztikailag mérsékeltebbnek tűnő, de nemzetközi ösz- szehasonlítást is kiálló eredményeink reményeink tükrében csillognak igazán, öt évre szóló programjaink úgy készül­tek, hogy menet közben is rugalmasan alkalmazkodjanak a valósághoz. Ám a tervkészítők úgy prognosztizáltak hosz- szabb távra, hogy a mostani színvonalból ne kelljen enged­ni. Azt ma már minden gazdasági szakértő (van vagy tíz és fél millió ebben az országban) tudja, hogy az alkalmi és rövid távú megoldások csak átmeneti sikert hozhatnak. Csak elodázhatják problémáink megoldását. A kibontakozás biz­tos reményében kell hát vállalni a ma még nagy áldozatot jelentő, rövid távon megtérülést nem garantáló áldozatokat. Gondoljunk csak a hazai acélgyártás fejlesztésére, vagy a recski ércbányászat fellendítését célzó, elképzelésekre, vagy éppen a bükkábrányi nagy álomra; a külszíni bányára te­lepített erőműre. A holnap reményeit a tegnap tényei erő­sítsék: az autópályák, az új metróvonalak, a por nélküli ce­mentgyárak. B. I* Patyolat, fűtőmű A tanács lOgatásával Városunk két, jelenleg is folyó szolgáltatási beruházá­sának anyagi támogatásáról döntött legutóbbi ülésén Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. A Miskolci Patyolat Vállalat új központi telephelyének be­ruházásához — egyéb forrá­sainak kiegészítéseként — a fejlesztési alap várható ma­radványa terhére, 21 millió 838 ezer forint visszatéríten­dő fejlesztésialap-támogatást biztosított. A Miskolc városi Fűtőmű 1981. évi 70 millió forintos beruházási előirányzatát a kivitelezés gyorsítása érde­kében az 1981. évi várható pénzmaradvány terhére, 120 millió forintra emelte fel a tanács végrehajtó bizottsága. gyeljük tőlük, ám ilyen nagy mennyiségű faanyagot gaz­daságosabban is elégethetné­nek. Ezzel kapcsolatos javas­latunkra elmondották a vál­lalat vezetői, hogy a most begyűjtött fenyőfát szívesen átadják annak, aki arra igényt tart. Kérésre akár házhoz is szállítják. Jó pél­daként szolgálhat a takaré­kosságra az Arany János ut­cai Lottóház, amelynek a ha­zán jában minden esztendő­ben elégetik a megkopasztott, száraz fenyőket. Bizonyára akad még néhány miskolci kazánház, ahol legalább né­mi hasznot eredményezné­nek. ' ~ - , (sz. i.) CsefÉtiiiajdonosok lehetünk Feltételei azonban vannak... Volt, aki csak gunyorosan ennyit mondott: nincs ne­künk annyi pénzünk, hogy csekk kellene, ami van, az elfér a kabát zsebében ... Aki valójában ismeri a lakossági csekkrendszert — s sokan akadnak, hiszen a fővárosban volt a premierje fél éve — az tudja, hogy a csekk nem egy­szerűen pénzhelyettesítő, ha­nem ennél lényegesen több és másféle előnyöket is kínál. Hogy pontosan milyeneket, azt az idén vidéken, így vá­rosunkban is megtudhatjuk: hiszen 1982. január 1-től or­szágosan bevezették a lakos­sági csekkrendszert. Az adóslistán ne szerepeljen • A feltételekről Lóránt Mik­lósáé, a csekk-ügyletek lebo­nyolítására kijelölt 2. számú Árpád utcai OTP-fiók veze­tője tájékoztatott bennünket. Megtudtuk, hogy csekkszer­ződés azzal köthető, akinek OTP-átutalási betétszámlája van, s hitelképes. Ez a lakó­hely és a munkahely állandó­ságát jelenti, valamint azt, hogy az átutalási betétszám­lára havi 2500 forintot fizes­sen be rendszeresen, s a számlán 10 ezer forint tőké­je legyen. Ha kisebb a havi befizetés: 20 ezer forintos be­tétösszegre van szükség. Nem kaphat Csekkfüzetet az, aki­nek a csek k-szerződés meg­kötését megelőző fél éven be­lül ezer forintnál nagyobb hiánya mutatkozott a betét­számláján, vagy akinek hát- 1 ralékos takarékpénztári hi­teltartozása volt, s emiatt az „adósnyilvántartásban” sze­repelt. Mire jó a csekkfüzet? Fi­zethetünk vele áruházakban, vendéglőkben, szolgáltató vál­lalatoknál. Pénzt vehetünk fel vele, valamint fizetőeszköz­ként használhatjuk magán- személyek között létrejövő adás-vételnél, például ha au­tót veszünk. A füzet tíz csek­ket tartalmaz; ha vásárlás­ról, szolgáltatás kifizetéséről van szó, ötezer forint a felső határ, amire kitölthető; ha pénzt veszünk fel vele, két­ezer forint a maximum. A minimális összeg 500 forint Embléma a boltajtón A vásárlás rendkívül egy­szerű: a csekket ki kell töl­teni a megfelelő összegre, aláírni, s a személyi igazol­vánnyal együtt átnyújtani a pénztárosnak. Sokan kérdez­ték: vajon mindenütt elfo­gadják-e fizetőeszközként a csekket? Fél év alatt több mint 500 vállalat írt alá szer­ződést, köztük sok az orszá­gos hatáskörű cég. A teljes listát a Nagyító című lap ja­nuári száma közli, mi néhány megyei illetőségű céget so­rolnánk fel: BIK, Borsodi Vendéglátó, a sárospataki, mezőkövesdi, tokaji áfészek, a Bükkvidéki Vendéglátó, a Miskolci Bútoripari Szövet­MISKOLC TÖRTÉNETE 9­j Házak.a kora középkorban Mint az előző cikkekből már láthattuk, városunk a legősibb idők óta lakott volt. Anonymus említi először, aki 1200 körül ir­ta krónikáját a Magyarok Cse­lekedeteiről. Az 1200-as évek­ben Miskolc „possesio"- vagy „villa"-, azaz faluként szerepel az oklevelekben. Az 1300-as évek közepén indul meg a vá­rosiasodás útján. Döntően be­folyásolja fejlődését az, hogy 1365-ben a király, Nagy Lajos veszi birtokába akkor még Mis­kolc falut, és a diósgyőri vár birtokai közé sorolja. 1376-ban már önálló tanácsa von a városnak. A várossá fej­lődés egyik jelentős állomása, hogy 1411-ben az avasi temp­lom kegyúri jogát, amely eddig a Miskolc nemzetségé, és más nagybirtokos családoké volt, Zsigmond király Miskolc város tanácsára ruházta. Helytörténe­tünk kutatói már régóta sejtet­ték, hogy a város ősi magja a mai Tanácsház tér és Sötét­kapu között kereshető. Erre azonban sokáig nem volt régé­szeti bizonyíték. 1955-ben a Rákóczi u. 1. sz. ház lebontásakor mód nyilt, hogy ha kis területen is, de ása­tásokat végezzenek a belváros­ban. Az ásatás jó eredménye­ket hozott, az i. sz. II. századtól a XV. századig találtak itt te­lepülésnyomokat. Számunkra a következők vol­tak a legérdekesebbek. Kb. 180 cm mélységben két helyiségből álló lakóházat találtak az ása- tók, korát a benne talált lele­tek, leginkább a kerámia anya­ga, díszítése, X-XI. századira határozzák meg. Annál is in­kább érdekes ez a lelet, mert ilyen korai időből alig-alig is­XTIl. századi főzőedény a Sötétkapu mellől merünk kéthelyiséges lakóházat, ez inkább a késő középkorra jellemző. Kevéssel odébb másik, egy- helyiséges, XII. századi házat találtak. Ezeket a házakat lakóik ma­guk készítették, az általában egy, kb. 4x5 méteres lakógödröt félig vagy egészen földbe mé­lyítették. A ház felmenő falait a sarkokon erős faoszlopok tar­tották (sokszor találunk ásatá-’ sokon ilyen megszenesedett ge­rendanyomot), és közeit vessző­vel befonták', sárral beverték (ez a patics). Az egyszerű nye­regtetőt náddal, szalmával fed­ték. A házakban kemencét, tűz­helyet, esetleg mindkettőt épí­tettek, a tűzhely mellett gyak­ran találunk bemélyitett kerek gödröt, ún. munkagödröt, s en­nek partján ülve, ebbe lógatva lábukat, dolgoztak a tűz mel­lett. Egyéb belső berendezésre, ágyra, asztalra utaló nyomot ritkán találunk. Ezek a házak rövid életűek voltak, könnyen elpusztultak, leégtek, de ugyan­olyan könnyen fel is épültek. A Sötétkapu melletti ásatás legjelentősebb lelete egy ugyan, csak két osztató, III. Béla (1173 —1196) dénárjával keltezett ház. 50 cm-es felmenő falait lehe­tett megfigyelni, sarkait erős, vastag oszlopok tartották. Egyik helyiségében nagyméretű, több­ször megújított kemencét, mel­lette padkás emelvényt, a má­sik helyiségben két kemény agyaglábazatot (ezek valószí­nűleg asztallábak voltak) talál­tak. Az épület előtt, észak felé két másik, nagyméretű cölöp­lyukat találtak, amelyek kétsé­get kizáróan hozzátartoztak, és bizonyára valami nagyobb ereszt tartottak. Az ásatók megállapí­tották, hogy ez a kéthelyiséges, nagykemencés ház, amihez még egy fedett ácsorgó is tartozott, csapszék, mészárszék vagy más árusitóhelyiség lehetett, amit az is bizonyít, hogy közelében nagy területen összetört juh-, sertés- és marhacsontokat ta­láltak. A leletek alapján valószínű­nek tarthatjuk, hogy a tatárjá­ráskor pusztult el ez a csap­szék. Történeti, földrajzi és az 1955- ös ásatás után már régészeti adatok is valószínűvé teszik, hogy ezen a területen alakult ki a város ősi piaca, amelyet a későbbiekben Derék Piacnak hívtak. WOLF MÁRIA régész kezet, a TVK és a BVK szál­lodái, az Olefin és a Polimer, valamint a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Az országos vállalatok közül szerződtek: a VASVILL, az Express, a Cooptourist, az IBUSZ, a Centrum Áruházak, a Képcsarnok Vállalat, az Ál­lami Biztosító, a Domus, a Hungária Szálloda és Éhterem Vállalat, az Ezermester Vál­lalat, s a Shell benzinkutak. A takarékpénztár folytatja a tárgyalásokat, napról napra gyarapodhat a csekkeket el­fogadó cégek köre. ezért fi­gyeljük, hol jelenik meg a boltajtókon a lakossági csekk emblémája. Ha ellopják, nem érték Könnyebb csekkel fizetni, mint magunknál hordani je­lentős összegeket, — ezt min­denki elismeri. Hogy a csek­kel takarékosabban gazdál­kodhatunk, mint a készpénz­zel — már kevesebben tud­ják. Ugyanis a csekk fedeze­teként szolgáló összeg állan­dóan kamatozik a betétszám­lánkon — négy százalékkal —, így egész a felhasználás, pillanatáig „fiadzik” a pén­zünk. A csekk biztonságot is jelent, hiszen a kitöltetlen, aláíratlan csekk nem érték, ha ellopják, elveszítjük, nem ér kár bennünket. Jó tudni: a szerződéskötéshez nem is kell személyesen megjelen­nünk, postán is el lehet in­tézni az ügyet, amennyiben már van átutalási betétszám­lánk. Az elmúlt fél év budapesti tapasztalatai igen kedvezőek: a háromezer csekktulajdonos könnyebben, egyszerűbben intézhette pénzügyeit. De meg kell tanulnunk a csekkel élni, bánni, a kitöltés s a használata szigorú szabálya­it megtartani. KISS LÁSZLÓ Betont, szivattyúval A Mezőpanel nyékládházi gyárában szakítottak a belső anyagmozgatás hagyományos technológiájával. A híg betont szivattyúrendszer továbbítja a megfelelő helyekre, folya­matosan, fennakadás nélkül. A korszerű módszerrel sike­rült elérni, hogy a gyár to­vább csökkenthétté termékei­nek önköltségét, s megrövi­dült az előállításhoz szüksé­ges időtartam is. ács! fai Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Csetneki Józsefné, III/6. sz. pártalapszervezet, Győri kapu 123. sz., 17 óra­kor; Szepesi Lajos. Miskolc L, László Jenő u. 99. sz., 16 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyöngyösi Dá­niel és Kovács Lajosné, te­rületi pártalapszervezet, Marx Károly u. 94. sz., 17 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom