Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 37. szám

Sokat költünk rá Á tél ütötte sebek Nemrégiben adtuk hírül, hogy a szokottnál hamarabb, jó másfél hónappal előbb megkezdték városunk útjain a kátyúzási munkákat. A siet­ség indokául szolgált, hogy az utóbbi hetek, hónapok ke­mény téli időjárása a szo­kottnál is nagyobb mérték­ben megviselte az útburkola­tokat. Természetesen itt is igyek­szenek a fontossági sorrendet betartani, így először a leg­sűrűbb forgalmat lebonyolító főútvonalakat veszik sorra. A Hoffmann Ottó utca végéről hamar eljutottak a Széchenyi útra is, ahol a gépkocsiveze­tőknek némi kényelmetlensé­get okoznak az ideiglenesen lezárt útszakaszok. Az építők igyekszenek minőségi „folto­zó” munkát végezni, nagyobb területen megjavítva a lyukak körül az utat. fii ü I % ! 1 •,• i + Kátyúznak a Széchenyi úton Ebben az évben útkarban- I tartásra összesen tcbb mint I huszonkétmillió forintot szántak városunk vezetői. Eb­ből kátyúzási feladatokra ki­lenc és fél millió forint jut. Reméljük, hogy ez az összeg elegendő lesz a télütötte se­bek teljes eltüntetésére. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Az életé az előny Szomorú statisztika • Ittas autós es gyalogos Az úton lelték halálukat Budapest, Népköztársaság út- . ja 55. szám. A Bclügyroinisz- ; terium kiállítóterme. Nagysza- [ básű bemutató, Az életé az előny címmel, hazánk közleke­dési helyzetéről. Sok-sok tab­lón számtalan adattal, fotók­kal. Megdöbbentő felvételek. A motorosról, a gyalogosról, az autósról, aki véresen, üres szemmel néz ránk vissza, aki már nem láthatja ezt a kiállí­tást. Nincs ember, aki ne val- laná, hogy napjaink legfonto­sabb íratlan közlekedési szabá­lyává vált a kiállítás jelmon­data. A közlekedési balesetek áldozatainak száma mégis ez­rekkel mérhető ... Hazánkban a 2 millió gépjármű, s a gya­logosok milliói továbbra is ve­szélyt, s talán egyre növekvő veszélyt Jelentenek egymásra. Miskolcon és a járásban 1981-ben tovább romlott a közlekedés biztonságának helyzete — olvasom a városi­járási KBT elé terjesztett ki­mutatás adataiból. 1980-ban az összes balesetek száma 545, tavaly 640 volt. Csupán an­nak örülhetünk, hogy ezer. belül a halálosaké 29 száza­lékkal csökkent! Ám 27-en így is örökre elmentek sze­retteik. barátaik, ismerőseik közül. S a 222 súlyosnak mi- j nősített közúti közlekedési | baleset 271 áldozata közül vajon bánván szenvedtek ma­radandó károsodást?! Az életé az előny! Vajon így gondolták azok a gyalogosok is, akiknek hi­bájából 171 baleset követke­zett be?... Olyan klasszikus baleseti okokat utasítanak maguk mögé a nemtörődöm gyalogosok, mint az elsőbb­ségi jog meg nem adása (134), vagy a sebesség helytelen megválasztása (109)... Mis­kolc zebráin, ahol abszolút biztosan kellene közleked­nünk, 54 személyt ütöttek el 1981-ben! Közülük 13-an sa­ját maguk' voltak a baleset okozói, ám 41 esetben az au­tósok, akik ezek szerint ko­rántsem angyalok. S ha már szóvá tettük, hogy a gyalo­gosok 171 balesetet okoztak, ne hallgassuk el azt sem, hogy a személygépkocsi-ve­zetők 216-ot, a motorosok 58- at, a teherautóvezetők 61-et, a biciklisek 50-et! S azután: a 640 baleset oko­zója közül 143-nál kimutat­ható volt az ital hatása! S még ha — bár nehezen — tudomásul vesszük is, hogy 50, balesetet okozó gyalogos ittas is volt, azt már kevés­bé, hogy 93, balesetet okozó járművezető is ... Az életé az előny! A jelszó minket véd, köz­lekedő emDereket. Valóra vál­tását szolgálja a VJKBT 1932. évi munkaprogramja is. „El kell érni — olvasom ben­ne —, hogy Miskolc és a mis­kolci járás területén javul­jon a közlekedési morál, és a hatályos jogszabály értelmé­ben minél jobban előtérbe ke­rüljön az előzékeny, udvarias' magatartás...” Vajon így lesz ez? Felfog­juk-e, megértjük-e, hogy a jelszó nemcsak véd bennün­ket, hanem kötelez is? Arra, hogy vigyázzunk önmagunk­ra és másokra. Mert a tavaly bekövetkezett 640 balesetnél ezt nem tettük meg. Az élet 1981-ben Miskol­con és-a járásban, 640 alka­lommal nem kapott előnyt. (nyikcs) Aki almát akar szedni... Évek óta munkaerőgondok­kal küzd a Csepregi Állami Tangazdaság almaszüret ide­jén, ezért most- bárki vál­lalhat területet almaszedésre. A gazdaságnak 343 hektáros almáskertje van, ebből minél nagyobb részt szeretne kiad­ni szedésre. A pontos, min­den részletre kiterjedő felté­telekről a gazdaság központja (Csepreg, Kossuth utca 53. 9735) ad felvilágosítást. Át­lagosan — minőségtől függő­en — egy kiló alma szedésé­ért 30 fillért fizetnek, a vál­lalkozók kedvük szerint pénz­ben vagy almában vehetik át járandóságukat. A A női divat ugyanany- nyira leleményes, mint amennyire konzervatív. Er­ről győződtek meg a ré­gészeit, amikor Del-Türk- ménia bronzkori települé­sein végeztek ásatásokat. Az ott talált terrakotta szobrocskák alapján bősé­ges gyűjteményt sikerült összeállítani a hajdan volt női hajviseletekről. Kiderült, hogy sok régi hajviselet manapság is népszerű: ilyenek például a szabadon vállra omló hajfürtök és a rövid; homlokra. fésült frufru.. A' nők nyilván már ré­gen megtanulták, hogy hajukat a női báj fontos elemének tartsák. A türk- mén szobrocskák arról ta­núskodnak, hogy a nők öt évezreddel ezelőtt na­ponta jó néhány órát töl­töttek el fésíiiködéssel bronztükrük előtt. Manap­ság nem minden fodrász­szalon tudná a copfok, a vendéghajból készített, furfangosan bodorított kontyok, a hajtincsek, a parókák és a hajtük olyan változatos sokaságát kínálni, mint amilyenek ezeken ' a szobrocskákon láthatók ... Bekukkantunk a konyhába Égre nyílótól a kétszintesig Magyar Józseféit életének iő- müvében ülünk. A házigazda szeme szinte végigsimit minden falat az utolsó csempéig, amíg háztűznézöt tartunk. A kétszin­tes épületben mintha kicsit hi­tetlenkedve gyönyörködne; ez tényleg az övék? — Sohasem hittük volna, hogy ilyen lakásunk lesz — mondja a felesége. — Végig­laktuk mi már a város min­den zegét-zugát. Olyan égre nyílóban kezdtük a közös éle­tünket, amelyben, ha a Bükk fölött beborult, már nálunk folyt a víz. Amikor felnőt­tek a gyerekek, akkor dön­töttünk úgy, hogy eladjuk a régi házat, szétosztjuk nekik és az unokák között. MINDENKI FELKÖTÖTTE... — A fiam rám bízta ma­gát, s így döntöttünk közö­sen a nagy családi építkezés mellett. Mondták is menyem­nek, akik ismernek: no, te is jó családba kerültél, mert az apósod mellett felkötheted azt a bizonyos fehérneműt — mosolyog az após. A meny aztán a család va­lamennyi tagjával megmu­tatta, hogy milyen otthont tudnak teremteni. Régi házat bontottak, téglát tisztítottak, s egy kőműves mellett csu­pán ők voltak a segédmun­kások. Nem mintha nem fo­gadhattak volna, de bírták és akarták, a magukét csinálták. Magyar József magabiztos, öntudatos ember. Azt mond­ja, amit a fejébe vesz, azt tűzön-vízen keresztülviszi. Ilyen a munkájában, és ilyen családapai minőségében is. Szerinte a kisebb-nagyobb közösségekben ott lehet prob­léma, ahol a vezetők körül nincs minden rendben. A családban pedig? Ha az apa és az anya nem áll hivatása magaslatán... EGY VÁLLALATNÁL A CSALÁD Ez a familia talán a leg­közismertebb a Miskolci Köz­lekedési Vállalatnál. A csa­ládfő autóbuszvezető, felesé­ge pénztáros a Szemere utcai bérlet- és jegyárusító pavi­lonban. Fiuk, ifjabb Magyar n támogatás trükkjei Olyan ez, mint a mesében... A jó, de nem eléggé tehetős iskola diákjai elmentek a szintén jó, de nagyon is tehetős vál­lalathoz egy kis anyagi támogatás reményében. A kicsik és nagyok szépen elbeszélgettek, s nemcsak biztosították egy­mást a kölcsönös jóindulatról, hanem meg is egyeztek. A jó és tehetős vállalat pénzbeni segítséget ígért a jó, de nem na­gyon tehetős iskola diákjainak a régen áhított külföldi út fi­nanszírozására. És ekkor, ugyanúgy, mint a mesében, jött a bökkenő. A gonosz boszorkány a jogi tisztázatlanság képében jelentkezett. Hiába volt pénz, hiába volt a jó szándék! Kinek és milyen jogcímen utaljanak ki pénzt a vállalat pénztárából? Nevet kellett adni a gyereknek, hiszen a kiadások között azt a néhány ezer forintot jogszerűen kellett megindokolni. A gyerekek nem tudtak tanácsot adni, a vállalat vezetői ta­nácstalanok voltak. De aztán, mint a mesében, minden jóra fordult... Ügy történt, hogy a szomorúan felkerekedő lányo­kat és fiúkat a vállalat emberei mégsem akarták üres kézzel elengedni. Mindegyikük kapott egy műanyag szatyrot, rajta a cég nevével és emblémájával. A kis vendégek hálásan kö­szönték, s még örültek is, hogy lesz mibe a kaját csomagolni a hosszú útra... Máig sem derült ki, hogy ki csapott először a homlokára, pontosabban fogalmazva, kinek a fejéből pat­tant ki az isteni szikra. Hiszen ezek a gyerekek a reklám- szatyorral, külföldön, a gyár termékeinek csinálnak propa­gandát! A jó reklám aranyat ér ebben a lanyha keresletű vi­lágban, de persze a reklám pénzbe kerül. Van tehát ok, s hi­vatalos mentség a világjáró srácok támogatására. És, mint a mesében, a gyerekek sikerrel megjárták száz tű hosszát, s kézjegyükkel ellátott üdvözlőlapot küldtek a válla­lat címére. Arról nincs tudomásunk, hogy a reklámszatyrok láttán a vendéglátó ország kereskedői megrendelésekkel ro­hamozták volna meg a patrónus hajlamú gyárat. De ez nem is érdekes ... (brackó) + A nagyapa és a dédí, a nagy mesemondók József autófényező, menyük pedig raktáros. Lányukat, Molnár Józsefnét is sokan ismerik: évekig a bérosztá­lyon dolgozott. Nem hűtlen­ségből hagyta ott a vállala­tot, hanem mert egyik kislá­nya olyan beteg, hogy folya­matos gondozásra szorul. Férje viszont szintén autó- buszvezető. E rendhagyó csa­lád történetéhez még hozzá­tartozik, hogy a rendkívül kiterjedt rokonság — unoka- testvérek és keresztgyerekek tucatja, szám szerint 26-an — a közlekedésiek táborában dolgozik. Magyar József ritka büsz­ke ember a vállalatára. Azt mondja, ez azoknak jó mun­kahely, akik szeretik a ren­det, a pontosságod a fegyel­met. Eddigi munkássága 34 éve alatt még egyszer sem késett el. Pár héttel ezelőtt volt először kórházban, de most is csak kivizsgálásra küldték: hosszú időt töltött már a pilótafülkében ... Né­hány nap elteltével az orvo­sok már azt mondták; söté­títőfüggönyt szereltetnek az ablakra, hogy ne nézhesse ál­landóan a buszokat. De még talán az egészségénél is büsz­kébb a jó keresetére: havon­ta nyolcezer forint körül visz haza. Mosolyogva mondja: ha addig kiszolgál erőben, egész­ségben, csaknem annyi nyug­díja lesz, mint egy miniszter­nek. Sorolja a barátokat, akik nemrégen telték le a lantot, s 6—7 ezer forint a nyugdíjuk... KÖZÖS A KASSZA IS S egy sóhajtás csupán a ré­gi szegény világra. Amikor röstellkedve bár, de el kel­lett vinni szolgálatba a lek­város kenyeret is. Milyen gazdag táska járja már most ahhoz képest! A mindennapi főtt ételről a feleség gondos­kodik. Ha úgy jön ki a lépés, természetesen a menyük áll a tűzhely mellé. Közös itt a kassza, s a házimunka ;s. Nagy tételben vásárolnak egyszerre, rendszerint két hétre. A háziasszony azt sze­reti, ha mindenből van ott­hon tartalék. Azt mondja: náluk a húst is hússal eszik. A tészta nagyon keveset sze­repel az étlapon. Mint min­den szakácsnő, ő is szeretne kísérletezni, de a család fér­fitagjai kérik: ne újítson, ők a hagyományos, jól bevált menüt szeretik. A lényeg: a‘ koszton nemigen fogják meg a házra valót Magyarék. Mert szerény számításaik sze­rint még néhány kemény tíz­ezer forintot rá kell költeni. Hátra van még a külső szí­nezése, a központi fűtés sze­relése, s még új szőnyegeket is szeretnének venni. Amilyen kitartó és céltu­datos ez a család, az utolsó simítások sem váratnak so­káig magukra. OLÁH ERZSI BÉLYEGGYŰJTÉS MAGYAR POSTA A Szakszervezeti Világszövetség 1982, február 10—15. között Ha­vannában tartja a X. szakszerve­zeti világkongresszust. Az évfor- dulók-események 82. sorozat ke­retében február 12-én hozza fer- galomba a Magyar Posta a kong­resszust köszöntő 2 Ft névértékű bélyeget, mely Varga Pál grafi­kusművész terve alapján, 100 bé­lyegképet tartalmazó ívekben 2 329 300 fogazott és 5600 fogazat- lan példányban, négyszínű ofszet­nyomással, az Állami Nyomdá­ban készült. A bélyeg havannai látképet ábrázol felhőkarcolók­kal. Látható rajta kék színnel a X. világkongresszus emblémája is. Február 14-én, délelőtt 10 óra­kor kezdődik az észak-magyar­országi területi ifjúsági filateusta- vetélkedő a miskolci 37. sz. Ál­talános Iskolában, ahol Borsod, Heves, Nógrád megye fiataljai versenyezneK a szolnoki országos döntőbe való jutásért. Miskolc színeit a 37. sz. és a 42. sz. Ál­talános Iskola, valamint a Petőfi kollégium 3—3 fős csapata fogja képviselni. A két évvel ezelőtti vetélkedőn szép sikerrel szerepelt a 37. sz. Általános Iskola. A ver­seny résztvevőit számos pedagó­gus szakkörvezető több hónapon át készítette fel, de a felnőtt fi- latelisták is kellő támogatást és segítséget adtak. Az előzőeken kívül Borsod megyéből még a le- ninvárosi 5. számú Általános Is­kola is részt vesz a területi ve­télkedőn. Február 6-án tartotta meg ne­gyedéves ülését a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Bi­zottsága. Elfogadta a bizottság tit­kára által előterjesztett 1982. évi munkatervet és az öt évre szóló irányelvet. A bizottság továbbra is számít a párt-, állami és tö­megszervezeti vezetők támogatá­sára. Célül tűzte ki, hogy a nem­zeti, jubileumi és más ünnepeket bélyegbemutatókkal színesítsék, s felkérik a közreműködésre a te­rületi. üzem! és az iskolai szak­köröket is. £. Lm

Next

/
Oldalképek
Tartalom