Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 35. szám

Gépgyári újdonságok Szervizre szorul-e az autójavítás? 2. Magasművelés a kiskertben Ü) magasművelési módok hasznossága a szölöüzemek- ben és a kiskertekben cím­mel tart előadást ma dr. K riszten György, a mezőgaz­tusa, a mezőgazdasági könyv­hónap rendezvénysorozatá­nak keretében. Az előadás délután 4 órakor kezdődik a Vasas Művelődési Központ­(Folytatás az 1. oldalról) Az injekciós tűtől az elleniitős kalapácsig Murányi Gyula sorra vet­te azokat a gépeket, beren­dezéseket, amelyeket az el­múlt évi gyártmányfejlesz­tő munka eredményezett, s amelyek prototípusai a na­pokban hagyták el vagy hagyják el a gépgyárat. ★ Már dolgoznak a legújabb, DSÖ—63 CT típusú huzalösz- szecsapó gép szerelésén öreg, sokat futott Trabantot tolnak be az egyik átmenti autójavító kisiparoshoz. Féke­zésnél bekapnak a fékpofák — panaszkodik a tulajdonos. Á mester hosszasan gondolkodik, majd a kalapácsával nagyot üt a kerékfelni sarkára. Egyben kijelenti, hogy a kocsi üzemké­pes, és ezért a műveletért mind­össze 200 forintot kér. A Tra­bant gazdája sokallja az össze­get az egyetlen kalapácsütésért, s ezt szóvá is teszi. — Uram, a kalapácsütés egy forintjába sem került! Az ba­ráti szívesség volt. Csak azt számoltam fel, hogy megtalál­tam, hová kell ütni .. • Régi, szakállas vicc. Szálai Zoltán autójavító kisiparos, a KI ŐSZ szakosztályának veze­tőségi tagja még a képzelet­beli szaktárs nevében is tilta­kozik: nem ilyenek az autók mesterei. ^ KIBŐL LESZ ÁLLANDÓ KUNCSAFT? Aki mostanában autójaví­tó ipart akar kiváltani, az ehhez szükséges feltételek megteremtése után egyszerű­en megteheti; gazdasági érde­keink azt kívánják, hogy mi­nél többen legyenek. — Nem indul az autó, le­szakadt a kipufogó, ablaktör­lőlapátot kell cserélni, vagy éppen valami nyikorog — ilyen apró hibákkal kevés autós vállalkozik arra, hogy végigállja a sort valamelyik szervizben. Inkább a kis mű­helyeket keresik fel, ahol a csekélyebb hibákat legtöbb­ször soron kívül, minden vá­rakozás nélkül orvosuljuk. Az illetőkből így később állandó ügyfelek, törzsjavíttatók lesz­nek ... A közvetlen kapcsolat nagyobb bizalmat kelt a mes­ter iránt. A jónevű autójavító meste­rek példás rendet tartanak műhelyeikben. Ezt tapasztal­tuk Nyitrai Istvánnál és Szá­lai Zoltánnál is. Nagyobb szervizek is megirigyelhetnék az itteni anyagelszámolási rendszert... + RENDET, FEGYELMET TARTANI — Kötelességünk rendet és fegyelmet tartani. Egyetlen felelőtlenül végzett munka, és A fejlődés dilemmái Hogy Móricz Zsigmond az egyik legnagyobb reményű, jö­vőjű magyar városnak kiáltotta ki Miskolcot, az számtalan példa, hivatkozás és tévedés alapjául szolgált önérzetünk, tcbbre törekvő vágyunk azóta sem lett kisebb, de átértékeltük értékeinket, s rájöttünk arra, hogy a több nem mindig egyen­lő a nagyobbal. Szoktatjuk magunkat az új fogalmakhoz és az új életvitel­hez. Szerződéses bolt és háztáji gazdaság, termelőszövetkezeti melléküzemág és vállalkozói tevékenység. Kevesebb panelház épül, de több lesz a családi otthonok száma. S a korábban megmásíthatatlanul szentnek tartott terveket év közben meg­változtatjuk. Az „ügy” érdekében, önvédelemből, mindnyá­junk hasznára Miskolc az ország második városa. Ponosabban fogalmazva: vidéki első. Illetve... Aligha véletlen, hogy a borsodi terület- fejlesztési terv annyi fórumot járt meg. s annyi vitát ért meg. Aligha véletlen, hogy például a Borsodi Szemle legutóbbi szá­ma több cikkel adózik a témának. „Az ország legnagyobb vi­déki városa; ez az érték nagyon is labilis, illetve olyan meny- nyiséget fejez ki, ami a minőség alapján inkább negatív töl­tést kap, mert minőségi értékekkel nem párosul”. Ennek az állításnak vannak pro és kontra érvei. Ám a lényeg az, hogy Miskolc fejlődése érdekében a mindig is felfokozott szándé­kok az új körülmények között is egy mederben, s egy irányba folyjanak! Ennek felismerése és elfogadtatása lehet csak a ki­indulási alap... Mert nemcsak régi dicsőségünk, sok jó eré­nyünk marad meg, hanem korábbi sok mulasztásunk is. A nagyvárossá válás tipikus gyermekbetegségei Miskolcot sem kerülték el. A múltat tiszteljük, de a jövőért úgy is felelősek vagyunk, hogy azon alakíthatunk is. Komoly emberek okos gyülekezete nap mint nap számot vet tzzal, hogy mit tehet és mit lehet A legenyhébb kifejezés az, hogy nem problémamentes a városfejlődés Könnyebb és gondtalanabb aligha lesz. A minőségi életre törekvő szándé­kaink újabb, korábban is meglevő, de lappangó ellentmondá­sokat hozhatnak a felszínre. Ezekre, s ezek megoldására fel kell készülnünk. Nemcsak pénzzel. Nemcsak új beruházással. Nemcsak avatási ceremóniával... Hanem türelemmel, szép szóval is. A jelenlevők — akik ké­sőbb Szedlacsek József fő- konstruktőr kíséretében a helyszínen, működés közben is megtekinthették e beren­dezéseket — megismerked­hettek a DHEK 40 típusú el­len ütős kalapáccsal, amihez hasonló még hazánkban nem készült. (Szemléltetésül né­hány adat: a gép súlya rez­géscsillapító anyaggal meg­töltve 296 ezer kilopond, a lengő gépalap mélysége 6 méter, a kovácsolható dara­bok súlya 100—600 kilopond, de extra üzemmódban akár 1200 kilopond is lehet.) A DBK—16A jelű kábelszövő gép kifejlesztését egy másik magyar vállalattól vette át a KGST-szakosodás keretében a DIGÉP, s a szovjet partner több száz darab szállítását várja tőlük ebben a tervcik­lusban. A DSE—50 típusú, egyszeres sodrású összecsa­pó gép az NSZK-beli KABEL- METAL céggel közösen kifej­lesztett, szabadalmi oltalom alatt álló, az egész világon igen keresett géptípus. Elké­szült a DTO 10/3050 típusú. NC számjegyvezérlésű hid­raulikus lemezolló prototí­pusa is. Debrecenben már üzemel az- egyszer hasz­nálatos injekeióstű-csőfel- dolgozó gépsor mintapél­dánya. Ennek különös je­Szerelemgyökér, h oszorkán yni érea ■*** «**- -iß* St* «'M.s'v Az ötezer éves fokhagyma Hogy a fokhagyma népsze­rűsége miért változatlan év­ezredeken keresztül mind a mai napig, úgy látszik, örök rejtély marad. Kétezer-ötszáz evvel ezelőtt a görögök „bűz­lő rózsának” nevezték. De már ennek előtte és utána is számtalan megdöbbentő név­vel illették: szerelemgyökér, szegények eledele, boszor­kányméreg. Akárhogy is ne­vezték, vagy írták körül, tükrözte az emberek hitét csodálatos erejében. A fokhagyma óriási köz­kedveltségének első írásos bizonyítékai időszámítás előtt 4500-ból származnak: Babi­lon akkori királya konyhája számára 395 ezer mérő fok­hagymát rendelt. Nemcsak a konyhában használták: olaj­ban feloldva a gyerekeket kenték be vele mindenféle betegség ellen; holtaknak adták „útraValóul”; hordták nyakba akasztva, lábbeliben, övben rontás ellen. A régi egyiptomiak a kö­zönséges halandók arjába agyagrögöt helyeztek. Tut- Anch-Amon fáraó arany szarkofágjában azonban hat fej fokhagyma maradványát találták. Néhány évszázaddal azelőtt pedig Keopsz fáraó volt kénytelen 1600 ezüstöt áldozni fokhagymára, mivel a piramisát építő fellahok nem voltak hajlandók to­vább dolgozni, mert nem kapták meg napi fokhagy­maadagjukat. Az antik Görögország at­létáinak „dopping”-ja is volt, a középkorban úgy vél - ték, hathatós védelmet nyújt a vámpírok és társaik ellen, és mágikus erőt képviselt a legkülönbözőbb korok és né­pek hitvilágában, folklórjá­ban. Ahogy a római gladiá­torok erejét megsokszorozta, úgy a mai szíriai paraszt sem lenne képes enélkül aratni, mert úgy véli, erőt ad és kitartóvá tesz. Plinius 61-féle fokhagymá­ból készült gyógyítószert so­rol fel: például orvosságnak tartja kígyómarás ellen, aranyérre, gyomorgörcsre, asztmára, kanyaróra, meg­fázásra. A középkori Per­zsiában vérkeringési zavaro­kat gyógyítottak vele, a régi Kínában pedig hatékony nyugtatóként alkalmazták. Ha kolerajárvány ütött ki Európában, az utolsó ment­séget a fokhagyma fogyasz­tásában látták — még 1973- ban is, amikor Velencében felütötte fejét a járvány. A modern orvostudomány, bár megmosolyogja ezt a vakhitet, nem cáfolja meg egészen. Az már bebizonyo­sodott, hogy kiváló fertőtle­nítő hatása van: egy fok­hagyma leve egy egész bak­tériumkultúrát képes elpusz­títani három perc alatt. Aki hisz benne, használja egész­séggel, csak ne az előirt és szükséges .gyógyszer helyett. F. K. len tősége: korábban tőkés importból kellett beszerezni a tűt, most viszont csak az alapanyag, a rozsdamentes acélszalag beszerzése történik nyugati piacokról, minden egyéb műveletet a Diósgyőri Gépgyár által kifejlesztett gé­pek segítségével oldanak meg. A berendezés rendkí­vüliségét az adja, hogy 3,1 milliméteres induló csőmé­retből akár 0,2 milliméteres furatátmérőjű injekciós tű is készülhet a segítségével. Ilyen gépsort eddig csak Japánban és az Egyesült Államokban gyártottak. Nem véletlenül nagy az érdeklődés iránta szerte Európából. A gyárlátogatást követően B egyik János, a Diósgyőri Gépgyár pártbizottságának titkára is csatlakozott a je­lenlevőkhöz, s a tájékoztató kitüntetések átadásával feje­ződött be. A műszaki fejlesz­tésben kiemelkedő eredmé­nyeket elért Garamvölgyi Ti­vadar műszaki-gazdasági ta­nácsadónak, Huppauer László főkonstruktőr-helyettesnek, Godó László vezető tervező csoportveeetőnek. Perge-Péter tervezőnek, Szabó József „K" gyáregységi lakatos brigádve­zetőnek, Varga István köszö­rűsnek, Tóth Sándor lakatos­nak, Balogh István „B” gyáregységi lakatosnak és Völker Lóránt tervezőnek dr. Énekes Sándor vezérigazgató nyújtott át Kiváló Dolgozó jelvényt. (Somogyi György tervező a vállalati ifjúsági parlamenten részesült hasonló elismerésben.) T. Z. jfc Nehéz gépesíteni a szerelést, ám az okos diagnosztikai mű­szerek megkönnyíthetik a hibakeresést (Kerényi felv.) több régi ügyfelet is elveszít­hetünk. Nálunk véletlenül sem fordulhat elő, hogy a pa­píron leszámlázott alkatrészt valójában nem szereltük be, és egyetlen csavar meghúzá­sával sem maradhatunk adó­sak. A szokásosnál felelősség­teljesebb és fegyelmezettebb munkáért többet is fizetünk: a kisiparosoknál dolgozó se­gédek órabére legalább 30— 35 forint. Ezzel elejét vesszük annak is, hogy a kötelességü­ket végző szerelők az autósok elé tartsák a markukat. + kell a műszer, ÁMDE DRÁGA A krónikus alkatrészhiány itt is nagy gond. Sok mester panaszolta, hogy munkaide­jének jó részét a hiányzó al­katrészekért való szaladgálás tölti ki. Manapság, ha csak tehetik, sok tartalékot is vá­sárolnak, amire éppen nincs is szükségük, de ki tudja, mi­kor lesz legközelebb... Sokat segít a mesterek közötti szo­lidaritás: gyakran kölcsönöz­nek egymástól tömítéseket, gyertyákat, csapszegeket, s egyéb alkatrészeket. Szalai Zoltán, a régi, jó mesterek közé tartozik. Még­sem bízza magát csak a hal­lására, látására, megérzésére. Nagyon fontosnak tartja a jó technikai felszerelést. — Legalább egy széndioxid- mérőre, egy fényszóró-beállí- tóra, egy zárszögmérőre, egy diagnosztikai táskára, gyúj- tásbeállítóra, volt- és amper­mérőre, valamint akkumulá­tortöltőre minden kisiparos­nak szüksége lenne. Ez ösz- szességében jóval több mint 200 ezer forint. Emiatt a me­gyénkben található 72 autójá- vító kisiparos közül kevésnek a műhelyében vannak meg ezek a műszerek, ami nagy hátrányt jelenthet. * Beszélgetéseink során csak­nem mindenütt az derűit"' ki: mesternek lenni rangot je­lent az autójavító szakmában. Mindez annak köszönhető, hogy a KIOSZ autójavító szakosztálya példás szigorú­sággal jár el a szabálysértő iparostársakkal szemben. Minden bejelentést alaposan kivizsgálnak, s kártalanítják a panaszosokat, hogy az autósok bizalma pillanatra se rendüljön meg a mesterek­ben. (Folytatjuk) SZANTÖ ISTVÁN Ha maszek a mester dasági tudományok kandidá­ban. Kész a művem.;: (Kiss József felvétele) B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom