Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 32. szám

lO% JL, i jC i ■ ■ ül rés lakásé k Mi 71 (CIKK A 3. OLDALON) (g) st/or Tamás U • i i /1 kíi nisKOiCím (CIKK A 2. OLDALON) Az igazi lé HU ti liti y iicticfoL (RECEPTJE AZ 5. OLDALON) IC POLITIKAI NAPILAP . XIV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1982. FEBRUÁR 8., SZOMBAT ín: Lfl F8RIHT Ma reggeli tele fan V izsla-vizsga A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének vizs- Uszakosztálya országos ösz- szejövetelt rendez ma délután az egyesület budapesti klub­jában. Az összejövetel témája: nemzeti kincsünk, a magyar vizsla. A nyilvános rendez­vényen minden magyar vizs­labarátot szeretettel várnak. Kisérő műsorként bemutatják az 1981-ben Siklóson meg­tartott vizslaversenyről ké­szített színes filmet. Mennyi vizsla van Miskol­con? — kérdeztük a hírrel kapcsolatban dr. Szentpéteri László nyugdíjas állatorvost, a MEOE miskolci szerveze­tének titkárát: — Városunkban sok vizsla található, s a tulajdonosaik aktív szervezeti életet élnek. Különlegesen szép jószágokat tartanak a mezőcsáti vadász- társaság tagjai; közülük töb­ben is részt vesznek a buda­pesti rendezvényen. Egyéb­ként a magyar vizsla nem Kohászati fiataloknak Az ifjúságpolitikai célkitű­zések végrehajtására, a ver­senymozgalmak jutalmazásá­ra több százezer forintot ad a vállalat az LKM KISZ-bi- zottságának. Az ifjúsági alap céljaira, s a verseny­mozgalmak ösztönzésére 100 —100 ezer forintot biztosíta­lak. tartozik az olcsó kutyák közé: kölyökkorukban 2—3 ezer fo­rintot is elkérnek érte, ám a nagyobbak ára 15—20 ezer forint. Minden esztendőben megszervezzük a vizslák li- cencszerző versenyét, ahol bi­zonyítványt kapnak vadász­tehetségükről. Erre a próbára már egyéves koruktól szinte mindennap edzik az okos va­dászebeket. Az utóbbi évek csaknem valamennyi vizsla­versenyét Jelenka György eb je nyerte. Ciklámen­erdőben A Miskolci Kertészeti Vállalat Szentpéteri kapui üvegházaiban ezekben a napokban jácinttal, azáliával, primulával, ciklámen­nel és az elmaradhatatlan szegfűvel foglalatoskodnak a vállalat dolgozói és a szakmunkástanulók. Júlia-napra alaposan feltöltik az üzletek polcait, ám ez nem jelenti azt, hogy a „kevésbé je­les névnapokon” ne találnának friss virágot a névnapokat kö­szöntök. A kertészek napi munkájáról írunk lapunk 3. oldalán. (Solymos László felvételei) es zúzmara Hideg', ködös, zúzmarás reg­gelre ébredt ma a város. Nap­közben mínusz 7 fok körüli hőmérséklet várható. Gyenge, változó irányú szélre számít­hatunk. A amit hét végén enyhült a zord időjárás, az éjszakai leg­alacsonyabb hőmérsékletek job­bára plusz 1 és mínusz 5 fok kö­zött mozoglak. Az enyhe idő kö­vetkeztében a hótakaró megvé- konyoclou, sok helyen eltűnt, s már csak a Tiszántúlon és az Északi-hegyvidék területein volt összefüggő hótakaró. A hét kö­zepén újra hidegre fordult az idő. Mezőgazdasági szempontból a hótakaró nélkül telelő őszi ve­téseken a kifagyás veszélye tar­tós hideg esetén mindig fennáll, az előrejelzés alapján azonban remélhető, hogy a hideg nem vé­gez nagy pusztítást a takaró nél­küli vetésekben az ország kü­lönböző vidékein. A hét végén és a jövő hét elején ismét hideg­re fordul az idő, s hajnalban sok helyen száll mínusz 10 fok alá a hőmérő higanyszála. Ha­vazás, hózápor formájában kevés csapadék lehetséges. Enyhülésre csak a jövő hét közepén számít­hatunk. Az átfagyott talajon nem célszerű elkezdeni a talajelökészí- tést, a gyümölcsös és szőlősker­tekben azonban tovább folytatha­tók a megkezdett metszési mun­kálatok. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmesternek, a Magyar Népköztár­saság kiváló művészének, a Magyar Állami Operaház főzene- igazgatójának kiemelkedő művészi tevékenysége elismerése­ként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetési adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át, tegnap. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Pozsgay Imre mű- i velödési miniszter. Ügyek és határidők \jz államigazgatási eljárás új szabályai Szamos új. vagy jelentős mértékben megváltozott ren­delkezést tartalmaz az év elejével hatályba lépett 1981. évi I. törvény, amely az ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló 1975. évi IV. törvényt módosítja. A törvénymódosítás tovább növelte az ügyfél szerepét az eljárásban, megerősítette jo­gait, s egyben kötelességeit rögzítette. Elsőfokú eljárás általában az ügyfél kérelmére indul, például amikor az valami­lyen engedélyt, kedvezményt, igazolást kér. Az ügyfél ké­relmére az államigazgatási szerv köteles eljárni. A ké­relem előterjesztésétől, illet­ve az eljárás hivatalból tör­tént megindításától számí­tott harminc napon belül dönteni kell. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bár­mely jogszabály, hosszabbat azonban csak törvény, tör­vényerejű rendelet, vagy mi­nisztertanácsi rendelet álla­píthat meg. Ha az ügy olyan bonyolult, hogy nem lehet 30 napon belül dönteni, a határidő — legfeljebb újabb harminc nappal — meghosz- szabbitható. Az eljárás meg­indítását szolgáló kerelem benyújtásához sok esetben, több igazgatási ágazatnál nyomtatványok állnak ren­delkezésre. Ezek kitöltésének módját az ügyintézőnek meg kell magyaráznia, illetve se­gítenie kell a kitöltésben. Az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, ame­lyet az államigazgatási szerv nyilvántartásának tartalmaz­nia kell. Az ügyintézés meg­könnyítésére a törvény kor­szerű technikai eszközök al­kalmazását is lehetővé teszi, így jegyzőkönyv helyett az egyes eljárási cselekmények­ről hangfelvétel is készíthe­tő. Az ügyfél általában sze­mélyesen jár el az ügyben, de törvényes képviselőt vagy meghatalmazottat is igénybe vehet. Meghatalmazott lehet hozzátartozó, ügyvéd, vagy a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat munkatársa is. (Folytatás az 5. oldalon) „Önjelölt ítélfiszék” Lengyel álláspont a madridi találkozóról I^eng-yelország a madridi találkozón nem óhajtja meg­vitatni más európai államok belügyeit, hasonlóképpen Lengyelország belügyeit sem — jelentette ki a PAP hír- ügynökségnek adott nyilatko­zatában Józef Wiejacz kül ügyminiszter-lielyettes, a ta­lálkozón részt vevő lengyel küldöttség vezetője. Elítélték az izraeli agressziót — Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka pénte­ken heves vita után, 86 sza­vazattal 21 ellenében, 34 tar­tózkodással elfogadta az arab és más el nem kötelezett or­szágok határozattervezetet, amely elítéli Izraelt a Golan- fennsik annektálása miatt és rosszallását fejezi ki, amiért az Egyesült Államok a Biz­tonsági Tanácsban megvé­tózott egy hasonló jellegű in­dítványt. A határozati javaslatot 39 arab és más el nem kötele­zett ország nevében Kuba delegátusa terjesztette elő. A javaslatra szavazott az el nem kötelezettek többsége és csaknem valamennyi szocia­lista állam, ellene szavazott a legtöbb nyug'at-európai or­szág (kivéve Görögországot, amely igent mondott rá), tartózkodott a szavazástól a legtöbb latin-amerikai or­szág, valamint Egyiptom. Ro­mánia és a Fülöp-szigetek nem vettek részt a szavazá­son. Az elfogadott határozatter­vezet agresszióként bélyegzi meg a Szíriához tartqzó Go- lan-fennsík annektálását és felszólítja a világszervezet tagjait: szakítsanak meg min­den kapcsolatot Izraellel. Le­szögezi : sorozatos agresszív cselekedeteivel Izrael elvesz­tette azt a jogát, hogy béke- üíerető államnak • tekintsék. Ha a találkozót a konfron­táció, a lengyel belügyekbe való beavatkozás színterévé teszik, az nemcsak Lengyel- ország, hanem minden euró­pai nemzet érdekei ellen irányulna. Egy ilyen' talál­kozón Lengyelország nem vesz részt, nem hajlandó el­játszani semmiféle önjelölt ítélöszék előtt a vádlott sze­repét. Nem járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a lengyelországi helyzetet a nemzetközi vi­szonyok kiélezésére, a fe­szültség fokozására használ­ják fel egyesek, nyilvánvaló módon megsértve az egyen­lőség. a szuverenitás, a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás elveit — hangoztatta a miniszterhelyettes. Február 9-én Madridban az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet résztve­vőinek találkozója folytató­dik; a Helsinkiben 1975-ben megkezdett folyamat újabb szakasza ez. Hogy ez valóban így legyen, ahhoz arra van szükség, nogy a részvevők kellő felelősség- érzetet tanúsítsanak, az ész­szerű kompromisszumok alapján megegyezési készsé­get mutassanak, s az európai népek valóságos érdekeit tartsák szem előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom