Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 44. szám

I w Leszerelő katonák, figyelem! A Diósgyőri Gépgyár Reklám fotó, felső fokon Karinthy­összeállítás Karinthy Frigyes humo­reszkjeiből állította össze Nem tudom, de nekem a fe­leségem gyanús ... című elő­adóestjét N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze. Műsorát kedden este 7 órától hallgathatják meg az várja a leszerelő katonákat a miskolci, valamint a szerencsi telephelyeire a következő szakmákban: kovács gépi forgácsoló lakatos hegesztő villanyszerelő precíziós öntő szerszámkészítő kazángépész kompresszorkezelő különféle építőipari (ács, állványozó, üvegező, bádogos) munkakörök betöltésére. Bérezés megegyezés szerint. A vidékről bejárók részére utazási kedvezmények. MÁV arcképes igazolvány 60%-os kedvezménnyel, szabad- és önköltséges jegyekkel. Vidékiek részére korlátozott számban munkásszállót biztosí­tunk 65 Ft-ért, 4 személyes szobákban, II. osztályú minőség­ben. Vállalati üdülőnkben (Hajdúszoboszló, Sebesviz, Balaton- boglár) üdülési lehetőséget biztosítunk. Vállalatunk megközelítése a Tiszai pályaudvarról az iD-s, a városból a 21-es, 33-as autóbusszal lehetséges. Jelentkezni vagy érdeklődni személyesen vagy telefonon a gyár munkaerő-gazdálkodásán lehet (Telefon: 51-955/10-52 mellék.) Tervezhető-e a kultúra? A kérdést maga az előadó: Kozma Tamás tette fel a mi­nap, amikor is előadást tar­tott az Ifjúsági Házban. Minthogy gyakorló népmű­velőkkel találkozott (kár, hogy nem voltak jelen na­gyobb számban), a kérdés egyáltalán nem akadémikus, hiszen az illető szakembe­reknek — valamilyen módon — nap,' mint nap válaszol­niuk kell erre a kérdésre, sőt kihívásra. Mert a lakos­ság is érvényesítheti érde­keit, akaratát, a művelődési házakkal, s egyáltalán a kul­turális szolgáltatásokat nyúj­tókkal szemben. S ha az al­ternatíva az „eszi, nem eszi, nem kap mást”, akkor a kö­zönség nem „vevő”, a neki nem tetsző műsorokra. S erre fel a közönséget kezdjük szidni, mondván, hogy „hoz­hatunk ezeknek bármit, sem­mi se jó nekik”. Csak ép­pen azt hallgatjuk el, hogy meg se kérdeztük, mit is szeretnének, A dolog itt, ettől válik iz­galmassá, mert a helyes köz­művelési koncepció már nem intézményekben (költségve­tésben) és programokban gondolkodik, hanem a min­dennapok valóságában és konkrét emberekben. A fel­adat ugyanis — téves lenne ezt a következtetést levonni! — nem a pillanatnyi ízlés, igény kiszolgálása, hanem a szolgálat, amely nagyon is jól ismeri az érdekeket és a tendenciákat is. Könnyű be­látni, hogy ez elsősorban nem is pénzkérdés, noha sen­ki se vitatja, hogy a kultúra is pénzbe kerül. Kozma Ta­más persze óva intett a ma- ximalizmustól is, hiszen csak a gazdasági folyamatok ér­hetők tetten a számokban, statisztikákban. A kulturális igényeket ez is motiválja, de emellett még sok más ténye­ző is. így igaz, de ezek sem megismerhetetlenek! A ku­Busófarsang A Dél-Dunántúl ifjú nép­dalénekeseinek versenyével tegnap elkezdődött Mohácson a híres busófarsang esemé­nyeinek sora. A mohácsi szü­letésű, lelkes népdalgyűjtő, Schneider Lajos nevét viselő versenyt az idén tizenegyed­szer rendezik meg. A leg­jobb énekesek bemutatkoz­nak a busójárás vasárnapi népzenei műsorában. Mazsola és Manócska A Tokaj vendéglátóház Co- la-bárjában vasárnap Mazso­lával és Manócskával talál­kozhatnak a gyerekek. A ren­dezvény délután 2 órakor kez­dődik; a belépés díjtalan. tatás figyelme is ezért for­dult a lakosság felé, így kí­ván a kutatás segíteni a ter­vezésnek, amely ma már nem csupán gazdasági, de társa­dalmi is. Mit jelent ez? Nem mást, mint azt, hogy komp­lexebben gondolkodunk. Az iskolázottság szintjének emelkedése (egyre inkább a középfokú felé halad az át­lag) újabb, eddig nem is­mert igényeket is megfogal­maz, felszínre hoz(hat). A gazdaságosság itt azt jelen­ti, hogy a kultúrára fordít­ható pénzt (éppen, mert ke­vés) csak valóságos igények kielégítésére fordítsuk. Igen, de nem mindig az a valósá­gos, ami annak látszik! A kutatás is csak mostanában kezdi feltárni a fehér folto­kat. A másik gond az, hogy a kutatók által feltárt té­nyek, tendenciák csak lassan, akadozva jutnak el azokhoz, akik döntenek, akik a gya­korlatban végrehajtanak. A két tapasztalat: a kutatásé és a gyakorló szakemberé így nem találkozhat. Miköz­ben az egyik „légvárakat épít”, a másik „beleragad a sárba”. Ennek pedig minden­kor a közösség vallja kárát. Talán mégsem reménytelen az ügy; példaként éppen Koz­ma Tamás és a miskolci népművelők találkozására hivatkozhatok. Gyakoribbá, rendszeresebbé kellene tenni ezeket a találkozásokat, mert mindkét fél számára hasz­nos, hisz ahogy a közmon­dás is mondja: a jó pap is holtig tanul (ha ugyan akar tanulni ...). (horpácsi) A király hegedűse Igazi zseni volt: min­den segítség nélkül ön­magától tanult meg he­gedülni, ö lett a holland király szólóhegedűse, valamint a brüsszeli konzervatórium első hegedű tanszékének ve­zetője. Charles Auguste de Bériot belga szár­mazású hegedűművész nevét leginkább a ze­nepedagógia művelői ismerik jól. Műveit máig is gyakorta hasz­nálják oktatásra, hisz’ erre kiválóan alkalma­sak. A sors nem kímél­te a belga virtuózt: elő­ször megvakult, majd megbénult a karja is. Száznyolcvan évvel ez­előtt, ezen a napon szü­letett. jfc Zsigmond Máriát, a bál háziasszonyát egy korábbi bálon Moldoványi Ákos faggatta Ma este a Júnóban Élő divatlap lesz A legtöbb farsangi bál az idén volt és lesz Miskolcon. A legek báljának újfent az Ez a divat bál Ígérkezik, ma este a Júnó-szállóban. A bál háziasszonya: Zsig­mond Mária, az Ez a divat főszerkesztője elmondotta, hogy izgalommal készülnek az olvasókkal való nagy ta­lálkozásra. Jó, ha a bálozók is legekkel készülnek a mű­sorra — a hagyományhoz híven. Az előzetes értesülé­sek szerint itt is folytatódik a tévébemondónők vetélkedő­je; Berkes Zsuzsa, Hajas Ilo­na és Kiskalmár Éva rész­vételével. A Riporter keres­tetik műsora is átteszi szék­helyét egy kis időre Déri János vezetésével, de az ifjú titánok példaképe, Szilágyi János is a műsor egyik fő­szereplője lesz. S nem maradhat el az élő divatlap, amelyben ez alka­lommal 1982 divatújdonságai­nak csokrait mutatják be. Természetesen a bálozók mo- dell-szépségversenyét is meg­rendezik, érdemes lesz tehát szépítkezni... érdeklődők az egyetem E/6-os kollégiumának színháztermé­ben. Az orosz föderáció hete Az OSZSZSZK képzőmű­vészete című kiállítás meg­nyitásával tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban megkezdődött az orosz föderáció hetének rendez­vénysorozata. A Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulóját kö­szöntő tárlaton az országrész művészeinek az utóbbi évti­zedben készült alkotásait mu­tatják be. A festmények és grafikák a modern szovjet embert, az országrész termé­szeti viszonyainak sokrétű­ségét, a történelmi és építé­szeti műemlékek szépségét, az emberi kéz munkájának gyümölcsét örökitik meg. He­lyet kaptak a kiállításon ipar- és népművészek mun­kái is. A föderáció hetének ven­dégeit változatos programmal fogadja a ház: ének- és hangszeres művészek, artis­ták, balett-táncosok és a cir­kusz mesterei adnak mű­sort. A magyar üzemek dol­gozói fehér asztal mellett ta­lálkoznak az orosz föderáció városaiból érkező szakszer­vezeti tisztségviselőkkel és komszomolistákkal. Jf. Tegnap délután nyílt meg a Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Központban a Reklámfotószalon ’81 című kiállítás. Feb­ruár 28-ig tart nyitva, naponta 10 órától délután 6-ig. Képein­ket: két szellemes reklámötlet. Miről lehet felismerni? Tehetséges gyerekek Az igen tehetséges tanulók további fejlődése még nagy­mértékben a véletlenre van bízva. Sok szülő és még ta­nár sem veszi észre, hogy nagyon intelligens gyerekkel van dolga, vagy nem tudja, hogyan bánjon tanítvá­nyának különleges képessé­geivel. Így csak bizonytalan adatok állnak rendelkezésre arról, vajon egy gyermeknek vannak-e vagy nincsenek át­lagon felüli szellemi képessé­gei. Sok nagyon intelligens gyermek számára alacsonyak az általános iskolában és ké­sőbb a gimnáziumban is tá­masztott követelmények. El­megy a kedvük a tanulástól, lelkileg elutasítóan reagálnak és feltűnő viselkedésük mi­att gyakran zavart magatar­tásának minősítik őket. Más, nagytehetségü gyermekek in­kább letagadják a képessé­geiket, hogy velük egyidős pajtásaik kedveljék őket, és viselkedésükben annyira al­kalmazkodnak, hogy a fel­nőttek nem ismerik fel és nem is fejlesztik tehetségü­ket. Miről ismerhetik fel hát a szülők és a tanárok, hogy va­lamelyik gyermek rendkívül tehetséges? Nyugatnémet tu­dósok megfogalmazták ennek ismertetőjeleit. Rendkívül te­hetséges a gyermek: — ha hajlamos arra, hogy önállóan foglalkozzék a ma­ga választotta tájékoztatási forrásokkal, — ha rendkívül gyorsan ta­nul, — ha nagyon jó a memó­riája, — ha a hiányos otthoni se­gítség ellenére feltűnően jó iskolai teljesítményt nyújt, — ha rendkívül erős tájé­kozódási szükségletet árul el, és határozottan érdeklődik az okozati összefüggések iránt, — ha sokoldalú érdeklődést tanúsít, különösen, ha ebben megelőzi a korát, — ha — gyakran önszántá­ból — már az iskolai tanulás megkezdése előtt megtanul olvasni és számolni, — ha korán kifejezi azt a kívánságát, hogy hasonló ér­deklődés alapján együttmű­ködést teremthessen időseb­bekkel, — ha a tanítás túl alacsony színvonala miatt unatkozik az iskolában. Kiváló tehetségű fiatalok­nál a fenti ismertetőjelek kö­zül rendszerint több is meg­található. Nem kiszolgálni — de szolgálni Közönség, kultúra, kínálat 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom