Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 14. szám

Villantó Szerelvényt igazíts! Télen többnyire szögre kerül a horgászzsák. Ám a tél nem­csak a tavaszi, nyári tervezge- tések, hanem a horgászkészség felújításának, kiegészítésének ideje is. Kezdjük a horoggal, tudván azt, hogy ez az alapvető és sejtve azt, hogy a horogból az igazi horgásznak soha nincs elég. Igaz, a kereske­delem mostanában nem ké­nyezteti el nagy választékkal a pecásokat, de a régiek is újjávarázsolhatok. Fontos ugyanis, hogy a horog he­gye, akár békés, akár rabló­halra horgászunk, éles le­gyen. Finom reszelővei vagy fenőkővel tehető élesebbé az acél. Két szezon között ne mulasszuk el ezt a foglala­tosságot. Ügyeljünk arra, hogy az előkék csomójai hi- bátlanok-e, nem kopott-e meg a legnagyobb igénybevétel­nek kitett zsinórszakasz. Ha kell, cseréljük ki. Nincs bosz- szantóbb, ha már szakad a zsinór, ha éppen az élőké mondja fel a szolgálatot. Érdemes az orsóról is le­csévélni a zsinórt. Kézzel, de inkább két fapálcikával te­hetünk házi szakítópróbát A szakértők szerint a zsinór élete nagyon viszontagsá- gce, s legszebb korában egy váratlan infarktus is végez­het vele. Ne sajnáljuk el­dobni a rugalmasságát vesz­tett, foszladozó damilt S le­hetőleg kerüljük a csomó­zást A zsinór ugyanis, de egyben az egész felszerelés, annyit ért, amennyit a leg­rosszabb csomó képes elvi­selni. Hulladékgázból műtrágya •• Ötvenezer forintos ötlet Harminc milliárd forintot szavazott meg a kormány a közelmúltban a mostani terv­időszak energiatakarékossá­got elősegítő beruházásaira. E jelentős összegből 15 milli- árddal támogatják a vállala­tok energiát megtakarító fej­lesztéseit. A jó ötletek és az egyéni kezdeményezések fel­kutatására, ösztönzésére négy pályázatot írtak ki. Egyetlen első díjat adtak ki, ezt a BVK műszaki brigádja kapta. Az ötvenezer forintos ötlet a következő: eljárásuk sze­rint a PVC—III. üzemben ke­letkező, eddig fáklyán elége­tett hidrogéngázt meg lehet szűrni, s az ugyancsak mel­léktermékként termelődő és eddig szabadba engedett nit­rogéngázzal összekeverve, ammóniát lehet gyártani. A megvalósításhoz mindössze 33 millió forint fellett, a be­ruházás már folyamatban van, s a jövő évtől a két hul­ladékgázból már műtrágya­alapanyagot gyártanak. Kaszkadőrök a színpadon Rendkívüli látványosságot ígérő műsorra invitálja az érdeklődőket a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház holnap délelőtt 10 órára. Az úttörő­ház nagytermében a Randort kaszkadőr csoport mutatja be show-műsorát Játszóház Óriási sikere volt a január 3-án, a Gárdonyi Művelődé­si Házban megrendezett ját­szóháznak. Nyilván ez is köz­rejátszott abban, hogy hol­nap délelőtt 10 órától ismét megrendezik. Az érdeklődő gyermekek számára téli fog­lalatosságokról gondoskodnak a szervezők, így kukoricacsut­kából építő játékot készíthet­nek, s dudaszó mellett tanul­hatnak népdalokat. Háziasszonyoknak ajánljuk 1 mh, i főzzünk? Válki Tibor mesterszakács receptjei a HANSÁGI TOLTOTT KÁPOSZTA (5 adag): Hozzávalók: 0,50 kg sertés­dagadó, 20 dkg füstölt ser­téstarja, savanyúkáposzta-la- pu, 1,2 kg savanyú káposzta (apró); 10 dkg árpagyöngy (gersli), 20 dkg libazsír, 10 dkg vöröshagyma, 2 dkg fok­hagyma, 3 dkg só, 2 dkg piros paprika, egy dkg tö­rött bors; kevés majoránna, 10 dkg liszt; 0,5 liter tejföl, 2 darab tojás. Elkészítése: a megmosott árpagyöngyöt lecsurgatás után kevés libazsíron felhevítjük, és a 10 dkg árpagyöngyhöz 1,5 dl forró csontlevet adunk. Félpuhára pároljuk, s ami­kor kihűlt, a ledarált füs­tölt tarjához és a sertésda­gadóhoz keverjük. Ízesítjük zúzott fokhagymával, apróra vágott párolt vöröshagymá­val, sóval, piros paprikával, törött borssal és majoránná­val. Beleütjük a tojásokat, és az egészet jól összedol­gozzuk. A kiterített káposz­talevelekre egyenlően eloszt­juk, begöngyöljük, végeit jól benyomkodjuk, és az apró- káposztával (csontlével fel­engedve) együtt puhára pá­roljuk. Vigyázzunk, arra, hogy az aprókáposzta ne fő­jön túl, kissé ropogós ma­radjon. Ha a töltelék meg­főtt, kiszedjük a lábasból, és az aprókáposztát az alábbiak szerint rántjuk be. A fenn­maradt libazsírral zsemle­színű rántást készítünk, majd egy kevés zúzott fokhagymát teszünk bele, végül a piros paprikát, és felengedjük csontlével. Ezzel rántjuk be a káposztát A füstölt tarja 1/3-át (amelyet még a főzés megkezdése előtt ledarál­tunk) az aprókáposztába főz­zük. Tejföllel kiforraljuk, tá­laláskor paprikaszínt teszünk a tetejére. ■ RÉSZEGES KAPUCINUS (5 adag): Hozzávalók: 5 db vajas­kifli, 5 dkg kristálycukor, 10 dkg barackíz, 1,5 dl vö­rösbor, 3 cent rum; 2 db to­jás, kevés őrölt fahéj, 10 dkg zsemlemorzsa, 5 dkg liszt; 5 dkg vaníliás cukor, 20 dkg zsír; 5 dkg dió. Elkészítésé: a kifliket hosz- szában kettévágjuk, majd a belsejüket kiszedve, megtölt­jük gorombára vágott dióval kevert barackízzel. A két fél kiflit összeragasztjuk eredeti formájára, és cukrozott ru­mos vörösborban áztatjuk, de vigyázzunk, hogy a kiflik csak kissé ázzanak át. Onnan kivéve lisztbe, felvert tojás­ba mártjuk, zsemlemorzsá­ban megforgatjuk és forró zsírban kisütjük. Tálaláskor vaníliás cukorral elkevert fa­héjjal megszórjuk, és mele­gen adjuk fel. (Gyerekeknek egy darabnál többet ne ad­junk az alkoholtartalom mi­att!) Kell a rost Az egészséges táplálko­zás hívei örömmel fogad­ták a gabonaipar által a közelmúltba« forgalomba hozott új élelmiszereket, melyek az ideális táplál­kozás céljait szolgálják (búzakorpa, búzacsíra, szójaliszt, rizsliszt, borsó­liszt.) Miért ajánlatos például korpát fogyasztani? Meg­állapítást nyert, hogy a helytelen táplákozási szo­kásaink különféle beteg­ségeket okozhatnak, mert ételeink kevés rostanyagot tartalmaznak. Szerveze­tünknek naponta 25—30 gramm rostra van szüksé­ge, ennek körülbelül a fe­lét tartalmazza hagyomá­nyos étrendünk. Ezért szükséges olyan táplálékot fogyasztani, amely fedezi szervezetünk rostigényét. Erre kitűnő a búzakorpa vagy búzacsíra. Ezekből az élelmiszerek­ből naponta 1—3 evőka­nálnyi mennyiséget szük­séges az étrendbe iktatni. Meleg tejjel, kávéval, kakaóval, gyümölcslével, joghurttal, lekvárral, for­ró levessel vagy főzelék­kel elkeverve fogyasztha­tó. Ma már kapható sok korpát tartalmazó fekete kenyér is. öt szelet el­fogyasztásával biztosíthat­juk szervezetünk részére a szükséges rostanyagot. Kapható a 'Gratti korpás pehely is, amely természe­tes növényi rostokban gaz­dag, hőkezeléssel pelyhe- sftett búzakorpa. Megfigyelések szerint a korpa csökkenti a zsírfel­szívódást, a vérkoleszte­rinszí o tét, az epekőképző­dést, lassítja a cukor fel­szívódását, kedvezően be­folyásolja a gyomor- és bélmüködést. DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR + Ilyen volt régen Papírtörténet és történelem Hány éves a kéfszáz éves? Van valami sorsszerűén tragikus abban, hogy az or­szág legrégibb, legpatinásabb papírgyárának alapításáról egyetlen hivatalos papír sem maradt fönn. Illetve nem ke­rült elő, de erről majd ké­sőbbi A múlt század második fe­lében röppent fel a hír, ami­kor a cég jelenét és jövőjét minél korábbi múltjával igyekeztek megalapozni, hogy a Diósgyőri Papírgyárat 1732- ben hozták létre. Ennek, mind ez ideig semmi kézzel­fogható bizonyítéka, doku­mentuma nincs,' de erről majd később. NYOMJÁK A KÖNYVET Az idén ünnepli fennállá­sának 200. évfordulóját a Diósgyőri Papírgyár. Elké­szült a forgatókönyv; a leg­kedvesebb partner, a Kner Nyomda már sajtó alá ren­dezte a reprezentatív jubile­umi kiadványt; a vendégek megismerkedhetnek a klasz- szikus papírgyártással, a ké­ri merítéssel; s már formáló­dik a nagy elődök dicső tet­teit bemutató kiállítás. Ki köszön, kinek? Ha egy miskolci lakos elutazik valamelyik másik vidéki nagyvárosunkba, s utána hazatér, száz eset közül kilencven­kilencszer azzal kezdi beszámolóját, hogy ott bezzeg — Pé­csett, Debrecenben Szegeden — nem ilyen rusnya, unalmas panelelemekből építkeznek. S ilyenkor következik a látottak ecsetelése, a részletes leírás a különböző színezésekről, formai ötletekről, amelyekkel sikerül egy kicsit otthonosabbá tenni a sivár lakótelepeket. Tény, hogy Miskolcon nem tobzódha­tunk a különféle változatokban, ha körülnézünk újonnan épült városnegyedeinkben. Még az is nagy eredménynek szá­mított, amikor először kezdték felszerelni a színes üvegtáb­lákkal díszített erkélyeket. Ha hivatalos, s kevésbé hivatalos helyeken szorgalmazták, hogy gyártsunk egy kicsit tetszető­sebb paneleket is. a válaszban mindig a gazdaságossági okok­ra hivatkoztak, mondván, hogy a változtatás sokba kerülne. Most ne firtassuk hogy vajon ami Pécsett nem volt drága, nekünk miért az. Már csak azért sem, mert kiderült, hogy itt is lehet azért változtatni — ha muszáj. A Berekalján felépült sorházakhoz már nem lehetett ugyanazokat a paneleket fel­használni, mint a tízszintes épületekhez, s a családi házak, sorházak újabb tervcsaládjaihoz még további változtatásokat kell végrehajtani a gyárból kikerülő panelelemeken. A válto­zások egy részét műszaki, szereléstechnológiai kényszerűség diktálja, de a családi házak és sorházak esetében a megren­delők, s az építésügyi hatóságok által támasztott esztétikai követelmények is szigorúbbak. Az egyik építőipari vezető így fogalmazott: ráadásul a panelből épített családi házaknak egyik legfontosabb vonzereje, a változatosság kell hogy le­gyen. Szokták mondani, hogy ha sok a hús, és kevés a vevő, ak­kor a hentes előre köszön a vevőnek, s nem fordítva. Most a panelgyártók köszönnek előre az építtetőknek, de mi nem kö­szönjük meg, hogy a változások nem következtek be egy ki­csit előbb. t (k—ó) mmmx afe Vízjelminta a várral és az alapítás (?) dátumával Az ünnep fényét ne homá- lyosítsa szőrszálhasogatónak tűnő, s tárgyilagosnak látszó oknyomozásunk. Boldizsár Iván mondta, egy más szitu­ációban, egy bizonyos kor­szak után, egy bizonyos kor­szakról, hogy most már más­ként tudjuk a multat... A páratlan ipartörténeti megemlékezés évében se tűn­jön szentségtörésnek, de ki kell mondani, hogy a Diós­győri Papírgyár nincs, nem lehet kétszáz éves. A jelen­legi adatok ismeretében fia- talabbnak látszik. A MUZEOLÓGUS VÉLEMÉNYE Olyan ez, mint egy jó kri­mi. A végén derül ki min­den. De még nem járunk a kutatás végén. Kévés doku­mentum maradt a gyárról. Két nagy tűz is pusztított a diósgyőri üzemben. Az egyik 1890-ben, a másik a máso­dik világháború ideién. Ez utóbbi alkalommal nemcsak kifosztatott, hanem ki is égett a páncélszekrény. Negyedszázaddal ezelőtt megjelent egy könyv. A cí­me: 175 év a minőség szol­gálatában. (Lapok a Diósgyő­ri Papírgyár történetéből.) Ebben ez áll: „Evek óta vitatkoznak már a szakembe­rek, hogy tulajdonképpen mi­kor is alapították azt a pa­pírmalmot, amely a Diósgyő­ri Papírgyárrá nőtte ki ma­gát. Több évszám is szóba került 1778-tól egészen 1802- ig. Jó lelkiismerettel ma sem merné senki egyiket sem ki­zárólagosnak mondani.” Dr. Veres László, a Her­man Ottó Múzeum igazgató­helyettese állítja: az első uta­lás a régi iratokban 1799- ből való a papírgyárról. Az alapítónak számító Martinyi Sámuel neve az 1800-as évek kezdetétől gyakran feltűnik á különböző beadványokon. Igazi vállalkozó volt, min­denfélével próbálkozott. De a diósgyőri papírmalom léte­zéséről és működéséről lé­nyegében csak a XIX. szá­zadtól tudunk! SZILVÁSON IGEN, DIÓSGYÓRBEN NEM A muzeológus más érde- kességekekel is szolgálhat. A XVIII. században, a kincstár javára, kezdődött el a bükki erdők intenzív, s elsősorban ipari hasznosítása. A diós­győri koronauradalom össze­írását a helytartótanács rend­szeresen elrendeli. Ezen a lis­tán éppúgy szerepelnek az üveghuták, mint a kocsmák, a kallóműhelye^ és a mal­mok. A diósgyőri papírgyár létének nyoma ekkor még nem fedezhető fel, noha az irat említést tesz arról, hogy „Szilváson a Keglevich-bir- tokon, az egri és miskolci piac használatára készítettek fogalmazó és itatóspapírt...” Sőt, a Serényiek dédesi bir­tokán egy papírkészítő mes­ter malma állt, aki Deme Tamás miskolci kereskedő számára dolgozott. Diósgyőrről ekkor még szó sincs! (1780—90 táján.) Vi­szont hiánytalanul fennma­radtak a kamarai íratok egy korábbi kísérletről. Altmann mester 1773-ban szeretett volna papírmalmot építeni a Szinván. Elkészült és meg­maradt a tervrajz, valamint a költségvetés. Mária Teré­zia elutasította... De nem is ez az érdekes. A muzeológus érvei racionálisak: tudunk az előzményekről, tudunk a kö­vetkezményekről, de a gyár­alapítás feltételezett és az idén ünnepelt dátumáról mind ez idáig semmilyen írásos dokumentum nincs. Nincs? Vagy nem került elő. Az igazságnak tartozunk azzal a ténnyel, hogy sok még a levéltárakban, múzeu­mokban a feltáratlan és lap­pangó adat. A pontos dá­tum persze aligha derülhet ki. De nagyobb bizonyságot szerezni még kisebb csaló­dások árán is érdemes len­ne. És éppen a kétszázadik kikiáltott gyáralapítási év­forduló kínál erre tisztessé­ges alkalmat. BRACKÖ ISTVÁN I

Next

/
Oldalképek
Tartalom