Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 2. szám

A kohászokra mindig lehet számítani... Acélt gyártottak, tejet szállítottak... Munkával kezdték az új esztendát Sokan mondhatták el Mis­kolcon: ez az év is jól kezdő­dik. A legtöbb vállalatnál ugyanis csak ma indítják be a gépeket, berendeléseket, de van ahol az első munkanap csak hétfőn lesz. A folyama­tos üzemekben azonban meg­állás nélkül termeltek az ün­nepnapokon is. A Lenin Kohászati Művek diszpécserszolgálatától tud­juk, hogy jó hangulatban, üzemzavar nélkül telt el . az év első munkanapja. A kom­binálj acélműben teljesítették az egy napra előírt kvantu­mot, a 16 adagot, így 1400 tonna acélt gyártottak az év első napján. Sikerrel oldották meg feladataikat a durva- hengerdei dolgozók is,, meg­volt a 100 százalék. A geren­dasoron viszont 105 százalé­kot értek el. A December 4. Drótmű­vekben január 1-én senki sem dolgozott. Tegnap viszont több karbantartó is megkezd­te a berendezések, gépek „élesztősét”, hogy a mai munkakezdésre termelőképe­sek legyenek. Az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek egyetlen folyamatos üzemé­ben kifogástalanul ment a munka az új év első napján, üzemzavar nem volt, s a ter­melés is elérte a más napo­kon megszokottat. Itt ugyan­is műszerek vigyázzák, hogy ne ingadozzon a termék mi­nősége és mennyisége. Korán keltek — talán volt, aki le sem feküdt közülük — a Borsod megyei Tejipari Vállalat dolgozói; akik janu-' ár elsején gondoskodtak ar­Az ünnep utáni pihenőnapokon is dolgoztak a tejesek: gon­doskodtak arról, hogy legyen friss tej a kijelölt presszókban, így a Gyöngyben is. ról, hogy a kijelölt eszpresz- szókban, éttermekben tejivók­ban friss tejhez juthassunk. Mind elsején, mind pedig má­sodikén három járat szállí­totta a tejet, kakaót, csokolá­dés tejet Miskolc kijelölt egy­ségeibe, de Kazincbarcikára és Leninvárosba is. Mindkét napon reggel 6 órától készen­létben állt még egy tehergép­kocsi, hogy az esetleges pót­rendelést teljesíthessék. Érre azonban nem volt szükség... A pékek már az ünnep előtt gondoskodtak arról, hogy megfelelő mennyiségű ke­Válasz az interpellációra Miskolc megyei város Ta­nácsának legutóbbi ülésén Kiss Géza, a 46. sz. választó- kerület tanácstagja interpel­lált a Martintelepen 1981. IV. negyedévében tervezett útja vitások sorrendje miatt. A tanács építési és közle­kedési osztályának vezetője az interpellációra válaszolva jelentette a végrehajtó bi­zottságnak, hogy az elmúlt esztendőben a Dráva utca új burkolatot kapott, aszfaltsző­nyeggel borították a Gvadá- nyi utcát, miként hasonló burkolattal látták el a Sió, a Stromfeld és >a Temes utcát is. A Sík utcában murvaterí­tést végeztek, ezzel jávították az út állapotát. A Kapos ut­cában az úttükör elkészült, ám a befejező aszfaltozásra — az időjárástól függően — csak 1982. I. negyedévében keríthetnek sort. Öíletdús fiatalok Jelentős részt vállalnak az újítási feladatok megoldásá­ban a 3. számú Volán fiatal­jai. A legutóbbi ifjúsági parlamenten elhangzott, hogy az elmúlt időszakban 1018 újítási javaslatot tettek; eb­ből 658-at elfogadtak, és csaknem egymillió forinttal honorálták az ötletdús fia­talokat. nyér, péksütemény álljon a kijelölt árusítóhelyek rendel­kezésére. A Miskolci Sütő­ipari Vállalat diósgyőri ke­nyérgyárába tegnap délelőtt 11 óra felé érkeztek be az első szakemberek; ők már mára sütöttek... Milliós látogatósereg Erdökincsünk, turistaszemmel Hazánk erdőben gazdag, de fában szegény ország — szokták . mondani az erdé­szek. Ez annyit jelent, hogy bár vannak kiterjedt, és szép erdőségeink, mégis kevés a faiparban elsőrangúan fel­használható értékes faállo­mány. Persze, gazdagságunk is csak idézőjelben értendő, hiszen ha erdeink területét vizsgáljuk, akkor igencsak hátul kullogunk az európai rangsorban: a szomszédos Csehszlovákia területéből két­szer annyi részt foglal el er­dő, mint hazánkéból. Nem könnyű jól gazdálkodni er­dőkincsünkkel: kielégíteni a faipar fokozódó étvágyát, s megteremteni ugyanakkor a környezetvédelmi és üdülési funkciókat teljesítő erdőket, amelyekre egyre nagyobb szükségünk van. Most az utóbbiakról szólunk. ■ Zöldbe ékelt város Városunk ritka adottságok­kal bír: a jóval 200 ezren felüli lakossággal rendelkező ipari centrum valósággal er­dőkbe ékelődik, hiszen Mis­kolc közigazgatási határai mélyen belenyúlnak a Bükk rengetegébe. A szerencsés földrajzi fekvés egyben óriási lehetőség is, a város környé­ki erdők szinte kínálják ma­gukat arra, hogy a kirándu­lók százezres seregei ott tölti sék el a hétvégét, friss leve­gőn élvezve az erdő csend­jét. Hazánkban m. erdészeti munkában a hármas követel­mény érvényesül: az erdők­nek termelési, környezetvé­delmi és szociális-üdülési funkciókat kell teljesíteniük. Általában minden erdő alap­jába véve gazdasági célokat szolgál, de a neki szánt funk­ció meghatározza, miként hasznosítják a benne rejlő gazdasági értékeket. Az utóbbi két évtized alatt Ma­gyarországon csökkent a csak termelési célú erdőállomány, ugyanakkor majd háromszo­rosára növekedett a kömye­Petárda Nem hiszem, hogy létezik olyan naiv újságíró — az újdon­dászokat is beleértve —, aki elhiszi, hogy egy, avagy több cikk jobb belátásra bírja az embereket, és lemondanak káros szo­kásaikról. Én sem tartozom az írógép naiv prófétái közé, és egy pillanatig sem hittem, hogy szilveszter éjszakáján nem robbannak majd petárdák. Nem hittem, pedig az újmódi — rossz! — divat ellen, hozzám hasonlóan, számos kollégám szót emelt az elmúlt hetekben. De annyit azért feltételeztem — higgyenek bár balgának —, hogy legalább illegalitásba kény­szerülnek a veszélyes játékszer árusai. Ezzel szemben utca­hosszat kínálták hangos szóval — és nem is olcsó áron — a robbanó szerkentyűket. Noha tilos a petárdagyártás és -áru­sítás. A következményt mindenki láthatta és hallhatta ezen az éj­szakán, aki nem vak és süket. Ám pusztán az a tény, hogy úgy érezhette magát lakása négy fala közt az ember, mint egy ostromlott várban, az még hagyján. A tűzesőt, villanást, dör­renést elviseltük volna némi (némi?) bosszúság árán, ha nem következett volna be az, amitől joggal tartottunk: az idén is okoztak kisebb-nagyobb sérüléseket a petárdák. És hogy nem nagyobbakat, csak a szerencsének volt köszönhető. A múlt hét végén azt írtam, hogy az ilyenfajta mulatságnak egyetlen ember örült igazán (A névtelen vár című tévésorozat egyik epizódjában): Hány Istók, a láp vadembere, ö ugrált, tapsikolt önfeledt örömmel, amikor hullott a tűzeső. Azzal kezdtem, hogy falra hányt borsó volt minden intelem. Ez azonban nem egészen igaz. Ügy látszik, mégis akadtak né- hányan, akik olvasták a petárda-ügyben írt dolgozatom. Szil­veszterkor ugyanis az én ablakom alatt az átlagosnál jóval több petárda robbant. A megkülönböztető figyelemről ez eset­ben szívesen lemondtam volna, noha a drága pénzen vett pe­tárdák tömeges feláldozása mégiscsak jelez valamit, Több mint egy évtizede birtoklom házgyári kéjlakomat ugyanazon a helyen, és azt hittem, kitűnően ismerem a környéket. Té­vedtem. Kell lenni valahol egy nádat, sást hizlaló mocsárnak mert ha nem, hol tanyáznának a petárdáknak ilyen önfeled­ten örvendező Istókok?... (békés) zetvédelmi, s ötszörösére a szociális, üdülési feladatokat ellátó erdők területe. A ter­vek szerint 2000-ig tovább gyarapítják a pihenést, fel­üdülést, környezetvédelmet szolgáló erdőket: húsz év múlva több mint 200 ezer hektárral lesz belőlük. ■ A Bükk és a Mátra A IV. ötéves tervben 86, közjóléti erdő fejlesztését meghatározó tervet hagynak jóvá: így a miskolci parker­dők kialakításának program­ját is. A Bükk talán egyike a legkedveltebb hazai erdő­nek. Felmérések szerint két évvel ezelőtt több mint 17 millió látogatója volt Ma­gyarország üdülőerdeinek, s ebből majd 3 millió a Bükk hegység turistáiból került ki. A Bükkben több mint 6000 hektár üdülőerdőt tartanak nyilván, a Miskolc környéki parkerdők területe is megha­ladja a 2500 hektárt. Város- környékünkhöz a Bükkön kívül a legközelebb eső má­sik nagy üdülőerdő-egység a mátrai, amelyik szintén 2500 hektáros. A IV. ötéves tervidőszaká­ban a szociális-pihenési funk­ciójú erdőket elsősorban te­rületükben növelték, kiala­kították az országos hálóza­tot, kiépítették a fő feltáró utakat. Az V. ötéves terv so­rán csak a kiemelt erdei üdülőtérségek felszereltségét fejlesztették tovább. Központi támogatással rekonstruálták például az erdei kisvasuta- kat: többek között a lilla­füredit, a királyrétit és a szilvásvárad—szalajkavölgyit. A szalaj ka völgyi kiránduló­központot is kiépítették. Jó utakat! A VI. ötéves tervünkben egyik legfontosabb cél a Bükk hegység turisztikai feltáró hálózatának további fejlesz­tése. A jobban funkcionáló úthálózat lehetővé teszi majd, hogy a milliós látogatósereg nagyobb területen oszolhas­son szét, ami csökkenti az erdőkre nehezedő terheket, segíti a természetes környe­zet megóvását, fennmaradá­sát A régebbihez képest új vonás az is, hogy más kon* cepció szerint folytatják a parkerdők felszerelését, kom­fortosabbá tételét. Eddig szétszórva helyezték el a parkerdei berendezéseket. Ez­után azokra a pontokra ke­rülnek, ahol az eddigi fel­mérések szerint a legna­gyobb tömegek fordulnak meg. Nagyobb gondot fordí­tanak a berendezések eddi­ginél egyszerűbb, de időál­lóbb kivitelezésére is. (k—ó) Á legidősebb 112 éves O Felújítás, tatarozás az idén is Az 1981-ben megkezdett lakóházfelújítási-tatarozási munkákat az idén is folytat­ják. Az elfogadott kivitelezé­si címsor szerint, 1982-ben összesen 651 miskolci otthon­ra kerítenek sort a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat szak­emberei, s azok a megbízott kivitelezők, akikkel a cég szerződést kötött erre a mun­kára. Majdnem fele-fele arány­ban osztozik a MIK és az idegen kivitelezők gárdája a lakásokon: 333 az ingatlanke­zelő vállalaté és 318 maradt a szerződéses kivitelezőkre. Az idén elvégzendő mun­kák túlnyomó részét az elő­ző évekről elmaradt felújí­tások teszik ki. összesen 410 olyan lakás van a listán, amelyre a szabály- szerű felújítási sorrendben már régebben kellett volna sort keríteni, csak kapacitás és anyagi erő híján marad­tak erre az évre. Időszerű fel­újításról 99-et tartalmaz a címjegyzék. Száznegyvenkét otthonban csak részleges fel­újítást hajtanak végre: ezek jobb állapotban vannak, mint a többiek. A tervezők megje­lölték a bővítési lehetősége­ket is. Az elképzelések szerint 36 új lakást lehet létrehozni tetőterek beépítésével, s emeletráépítéssel. Az idén listára vett házak közül a legidősebb az Ady- Endre utca 18.: 112 éve épült, 10 évvel fiatalabb nála a Pa- lóczy utca 8. A felújításra kerülő legfiatalabb épületek a Győri kapuban vannak: ezek­be 29 éve költöztek be első lakói. A címsorban levő épü­letek túlnyomó többsége 20— 40 éves. Barlangi mentők Megyénkben is volt már rá set, hogy a Bükkben gyer­mekek, s felelőtlen felnőttek Ismeretlen barlangokba mász­tak be, vagy éppen ismert szurdokokban szenvedtek bal­esetet. Mentésükre és gyors elsősegélyben részesítésükre alakult a barlangi mentő al­egység, amely Létrástetőn alakította ki bázishelyét. Tag­jai rendszeresen találkoznak s állandó kapcsolatban van­nak egymással, hogy sz ükséf esetén, gyorsan riasztható! legyenek. A legszükségesebl felszereléseket egyénileg,' il- letve közös munkák bérébő- szerezték be. <*• lílkorszsrösílss a Martintelepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom